MEGERŐSÍTIK AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK SZEREPÉT

A közpénzek nyomában

Üzleti titok és közpénz - egymáshoz már nem tartozó fogalmak lesznek, ha a parlament elfogadja az üvegzseb törvényként emlegetett javaslatot. A kormány szándéka, hogy a közpénzek elköltésének követésében jelentősen megerősítse az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerepét, szélesítse hatáskörét, és átláthatóbbá tegye a költségvetési szervek működését - hangzott el az indoklásban. Az előterjesztés elfogadásához széles konszenzus szükséges, hiszen több kétharmados törvényt is módosítana. Köztük ÁSZ-ról, az adatvédelemről és a helyi önkormányzatokról szólóakat. A nyilatkozatok szerint a parlamenti frakciók általánosságban támogatják a programot.

A jogszabályok tucatját módosító, üvegzsebnek nevezett törvény új szabályrendszere lehetővé teszi a költségvetési források felhasználásának hatékony ellenőrzését, a korrupció kiküszöbölését - mondta Hankó-Faragó Miklós (SZDSZ), igazságügyi államtitkár a javaslat expozéjában. A leglényegesebb módosítás, hogy életbe lépése után a közpénzekből származó bevételek már nem számítanak üzleti titoknak. Bevezetik a közérdekből nyilvános adat fogalmát is, így nem lehet üzleti titokra hivatkozni akkor, ha egy adat állami, vagy önkormányzati költségvetés, tulajdon, vagyonkezelésével kapcsolatos.
Ugyancsak fontos változás, hogy míg az ÁSZ eddig csak a központi költségvetésből juttatott támogatások felhasználását ellenőrizhette, a javaslat szerint az államháztartás bármelyik alrendszeréből finanszírozott beszerzéseket, a közvagyont érintő szerződéseket is vizsgálhatná. Az ÁSZ ellenőrzést végezhet a helyi, a kisebbségi önkormányzatoknál, köztestületeknél, közalapítványoknál, azok gazdasági társaságainál, közhasznú szervezeteknél és minden egyéb kedvezményezettnél.

Nyilvános lesz az államháztartás bármelyik alrendszeréből önkormányzatoknak juttatott célzott támogatások összege is.

Ugyancsak nyilvánossá tennék, hogy az államháztartásból származó pénzből milyen eszközöket, szolgáltatásokat vásárolnak a költségvetési szervek. A visszaélések megelőzésének garanciája lesz, hogy költségvetési szerv alapítására csak a pénzügyminiszter engedélyével kerülhet sor. A költségvetési szervek a javaslat szerint a kormány előzetes engedélyével hozhatnának létre gazdasági társaságokat, vagy társulhatnának ilyenekbe, a vállalkozásokban pedig több mint 50 százalékos részesedéssel kell rendelkezniük. Ezzel megakadályoznák, hogy a költségvetési szervek gazdasági társaságaik révén kerülhessenek meg bizonyos törvényeket, például a közbeszerzésit.
A módosítás értelmében a kormány határozná meg azokat a szempontokat, amelyek alapján a többségi állami tulajdonú társaságoknak szabályzatot kell készíteniük a vezető tisztségviselők javadalmazásának mértékéről. Így korlátoznák az indokolatlanul magas összegű javadalmazásokat és végkielégítéseket.
Az önkormányzati törvényt úgy módosítaná a javaslat, hogy a társaságalapítás átláthatóbb legyen.

A helyhatóságok vállalkozásaira is az állami tulajdonú gazdasági szervezetekre vonatkozó szabályozás lenne érvényes.

Hankó Faragó Miklós közölte: az állami vagy önkormányzati feladat ellátásában résztvevő, rendszeresen költségvetési támogatáshoz jutó gazdálkodó szervezeteknek is a közbeszerzési eljárásokat kellene alkalmazniuk. Ugyanez lenne érvényes az állam, az önkormányzatok, valamint az ÁPV Rt. tulajdonosi irányítása alatt lévő szervezetekre is.
Bár a programot minden frakció támogatta, már az általános vitában többen módosításokat javasoltak. Répássy Róbert (Fidesz) jelezte: csak a döntéshozatalban ténylegesen résztvevők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét vezetnék be. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy módosítani kell a polgári törvénykönyvet is, ha az ÁSZ-nek javaslati joga lesz a 200 millió forintos alaptőkét meghaladó gazdasági társaságok felügyelő bizottsági elnökének személyére.
Kuncze Gábor (SZDSZ) hozzászólásában megjegyezte: egyértelmű szabályozás hiányában az előző négy évben a kormány többször megakadályozta az ellenzéket abban, hogy a visszásságokat kivizsgálhassa. Fontosnak nevezte, hogy

a javaslatban jelenjen meg az uniós pénzek felhasználásának nyomon követése is,

és hamis vagyonnyilatkozati adatok esetében alkalmazzanak valamiféle szankciót. Horváth Balázs (MDF) is jelezte, hogy módosításokat nyújtanak be, ám az előterjesztés érdemének minősítette a közérdekű adat fogalmának pontos meghatározását. Az ellenzékiek főként az előterjesztés "saláta-formáját" kifogásolták, hiszen a tervezett változtatások 19 jogszabályt érintenek.