AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM 3/2002. SZÁMÚ ÁLLÁSFOGLALÁSA ÉS JAVASLATA

az építésigazgatás korszerűsítésével összefüggő törvénymódosítással kapcsolatban

Az Országos Főépítészi Kollégium köszönettel nyugtázta, hogy a BM Építésügyi Hivatal nem csupán tájékoztatta a Kollégiumot az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) napirenden lévő módosításának előkészületeiről, hanem felajánlotta, hogy a 2002. decemberében véglegesítendő szabályozási koncepcióhoz, valamint a 2003. tavaszára előkészítendő normaszöveg-tervezethez konkrét, szövegszerű javaslatot is adhasson. Ezzel a lehetőséggel élve a Kollégium a törvény-módosítással kapcsolatban az alábbi állásfoglalást és javaslatot fogadta el.

1. A Kollégium (megerősítve a korábbi állásfoglalásaiban többször rögzített véleményét) továbbra is támogatja az építésügyi igazgatási rendszer korszerűsítését, ezen belül
- a kiemelt építési hatósági ügyek rendszerének megszüntetését, a hatósági rendszer egységesítését,
- az engedélyköteles építési munkák körének felülvizsgálatát, illetve ésszerű szűkítését,
- az I. fokú építési hatóságok számának ésszerű csökkentését, illetve az ezzel kapcsolatos szervezési intézkedéseket, amennyiben azok eredményeként stabil, kiszámítható és magas szakmai színvonalon működő hatósági rendszer jöhet létre, továbbá
- az építésfelügyeleti rendszer megerősítésével kapcsolatos törekvéseket, ha azok tisztázhatják az építés folyamatának ellenőrzését biztosító hatásköröket és hatékonyabb működést eredményeznek.

2. A Kollégium álláspontja szerint egyértelműen szükség lenne az építésügyi igazgatási hatásköröknek az önkormányzati hivataloktól történő elkülönítésre, vagyis egy hierarchikus rendbe szervezett Építésügyi Hivatal létrehozására. Támogatjuk, hogy az így létrejövő I. fokú hatósági struktúra az okmányirodák területi elosztásához igazodjon.

3. Az 1. és 2. pontokban foglalt intézkedések feltételeként szükségesnek tartjuk annak elismerését és törvényben történő deklarálását, hogy a helyi önkormányzatoknak a településrendezéssel kapcsolatos hatáskörökön túl - a helyi közérdek érvényesítése céljából - joga, egyben kötelessége is részt venni az egyes építési ügyek elbírálásában is 1. A Kollégium álláspontja szerint az önkormányzat véleménynyilvánítására olyan eljárás keretében kell lehetőséget adni, mely ugyan nem korlátozza az építési hatóságok döntési önállóságát, de lehetőséget teremt arra, hogy a település lakosságának képviseletében az önkormányzat érdemben befolyásolhassa az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítását.

4. A jogbiztonság, valamint az engedélyezési folyamat (a tervek elbírálásának) kiszámíthatósága érdekében indokolt elválasztani az önkormányzati, valamint az építésügyi hatósági minősítést. Ennek megfelelően a törvényben, vagy a törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kell pontosítani, hogy melyek azok a tartalmi elemek, melyek elbírálásában az önkormányzatnak van - mérlegelésre alapozott - véleményezési, illetve döntési joga és melyek azok, melyek elbírálását illetően kizárólag az építési hatóságnak van - jogszabályon alapuló - döntési kompetenciája.
A Kollégium álláspontja szerint az önkormányzatoknak az alábbi tartalmi elemeket illetően kell véleményezési, illetőleg döntési jogot biztosítani:

a) településrendezési kérdések:
- a hatályos településrendezési tervben foglalt követelmények teljesülésének vizsgálata,
- a tervezett létesítmény környezetére gyakorolt hatásának értékelése.
b) illeszkedési kérdések:
- az alkalmazott beépítési mód illeszkedése a környezet beépítésének adottságaihoz,
- a tervezett épület (tömeg- és homlokzat-formálásnak) illeszkedése a meglévő, illetve az átalakuló épített környezethez.
c) fejlesztési kérdések:
- a tervezett létesítménynek az önkormányzati tervekhez (célokhoz) való viszonya,
- a létesítmény infrastrukturális kapcsolatainak értékelése.
d) üzemeltetési kérdések:
- a közmű- és úthálózat, valamint a kommunális szolgáltatások igénybe vétele,
- a tervezett létesítmény működésének (használatának) környezetvédelmi hatásai.

5. A gyakorlati tapasztalatok ismeretében a Kollégium úgy ítéli meg, hogy az építési ügyeket - azok tartalmának függvényében - differenciált eszközökkel kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy (a törvény felhatalmazása alapján) az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló rendeletben meg kell határozni azon építési ügyek körét, melyek esetében az érintett önkormányzatnak minden esetben véleményt kell formálni a benyújtott tervvel kapcsolatban (tehát egyetértő véleményét is rögzíteni kell). Lehetőséget kell adni ugyanakkor arra is, hogy az önkormányzat - ha azt szükségesnek tartja - az említett építmények körét kiegészíthesse.

6. A Kollégium álláspontja szerint a véleménynyilvánítás joga az önkormányzatokat illeti meg, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az önkormányzati döntéseket erre szakmailag felkészült személy vagy szervezet (a főépítész, illetve a főépítész által vezetett tervtanács 2) készítse elő. A központi-, illetve a területi tervtanácsra vonatkozó előírások ismeretében (nem kizárva azok esetleges korrekcióját sem) a módosított jogszabályokban kellene rendelkezni arról, hogy

- mely ügyek esetében legyen kötelező helyi (a fővárosban fővárosi, illetőleg kerületi) tervtanácsi állásfoglalással, illetve
- mely ügyek esetében elegendő főépítészi szakvélemény formájában megalapozni az önkormányzat véleménynyilvánítását.

7. Mivel a hatályos jogszabályok szerint bizonyos építési ügyek esetében az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a tervtanácsi állásfoglalást, azt a tervezőnek (vagy az építtetőnek) értelemszerűen a kérelem benyújtása előtt kell megszerezni. Annak érdekében, hogy a tervtanácsok eleget tehessenek a jogszabályban megfogalmazott követelményeknek, lehetőséget kell biztosítani arra (sőt preferálni kell), hogy a terv tervtanácsi bemutatása munkaközi (vázlattervi) stádiumban - ha az szükséges, akár több alkalommal - is megtörténhessen, a tervtanács konzultáció keretében segíthesse a tervezőt és az építtetőt a legkedvezőbb megoldás kimunkálásában.

8. A Kollégium egyetért azzal az elképzeléssel, hogy az építési hatósági engedély iránti kérelmeket minden esetben az építés helye szerinti önkormányzathoz lehessen (az 5. pont szerint meghatározott ügyek esetében: kelljen) benyújtani azzal, hogy a benyújtott terveket az önkormányzat - a csatolt tervtanácsi állásfoglalás, illetve a főépítészi szakvélemény alapján megfogalmazott - állásfoglalásával (véleményével) kiegészítve juttassa el az eljárni illetékes építési hatósághoz. A Kollégium álláspontja szerint lehetőséget kell adni arra, hogy az önkormányzat - kirívóan kedvezőtlen tervi megoldások esetén, tervtanácsi állásfoglalásra alapozva - megtagadhassa a terv hatósági előterjesztését. Elfogadjuk ugyanakkor azt, hogy a hatóság részére továbbított kérelmek elbírálása során az önkormányzat - tervtanácsi, vagy főépítészi szakvéleményre alapozott - véleménye a hatósági döntés tartalmára vonatkozóan nem kötelező.

9. A jogszabályokban meg kellene határozni azt a méltányos határidőt, amelyen belül az önkormányzat az adott ügyekkel kapcsolatban véleményt nyilváníthat. Ennek szabályozása során olyan megoldást kell választani, mely nem hátráltatja az építésügyi hatóság, illetve az érintett szakhatóság(ok) döntéselőkészítő munkáját, ugyanakkor elegendő időt biztosít az önkormányzatnak arra, hogy kellően megalapozott, szakmailag alátámasztott véleményt formálhasson. Rögzíteni kellene azt is, hogy megfelelő szakmai előkészítés hiányában, illetve az előírt határidő lejárta után az önkormányzat nem jogosult az adott ügyben véleményt adni.

AZ ÉPÍTÉSI ÜGYEK DIFFERENCIÁLÁSA AZ ELBÍRÁLÁS MÓDJA SZERINT:

• önkormányzati minősítésre kijelölt ügyek
• önkormányzati minősítésre nem kötelezett ügyek
  

tervtanácsi* minősítés:

• a tervtanács által nem támogatott, kirívón kedvezőtlen tervek
  
• a tervtanács által minősített egyéb tervek
  
• a főépítész által szakvéleményezett tervek
  
• a tervtanács állásfoglalása alapján a hatósági eljárásra történő előterjesztés megtagadható
  

*Az önkormányzati minősítés előkészítése során valamennyi tervtanácsi "szint" egységesen értendő. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat a központi, a területi és a helyi (önkormányzati) tervtanács állásfoglalása alapján egyaránt jogosult arra, hogy a terv hatósági előterjesztését megtagadhassa. Az önkormányzatot a figyelembe nem vett tervtanácsi állásfoglalást illetően indoklási kötelezettség terheli.
.

1 A Kollégium nem tartja elfogadhatónak, hogy az önkormányzat csak jogszabályon alapuló véleményeltérés esetén kezdeményezhesse a kérelem elutasítását. Álláspontunk szerint az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása olyan feltételek vizsgálatát is jelenti, mely csak mérlegelési jogkörben lehetséges.

2 A helyi (önkormányzati) tervtanács működ(tet)ése - a szakmai szervezetek delegáltjainak részvétele mellett - lehetőséget kínál a minősítés "társadalmasítására" is, mivel a tervtanács összetételének meghatározásakor mód nyílik a helyi (szakmai) civil szervezet(ek) delegáltjainak részvételére is.