Magyarországon még nem készült olyan országos területrendezési terv, amely meghatározná a térségi szerkezetet és a terület-felhasználást. A hatéves egyeztetés, előkészítés után februárban a T. Ház elé került jogszabálytervezet erre vállalkozik - mondta Kiss Elemér kancelláriaminiszter a törvényjavaslat ismertetőjében. A terv fontos feladata, hogy biztosítsa az ország bekapcsolódását az európai térszerkezetbe, és elősegítse a nemzetközi előírások érvényesítését. A döntés jelentősége nagy, mert ez a terv határozza meg például az M0-ás autópálya észak-nyugati szakaszának megépítését is, amit a törvény elfogadása után nem lehet megkérdőjelezni - jelentette ki a miniszter.
A terv szabályozza a közúti és vasúthálózat országos szintű elemeit, és elejét veszi a párhuzamos fejlesztéseknek. Országos érdekek alapján meghatározott irányelvek szabják meg a kiemelt térségek és megyék területrendezési terveinek, és így közvetve a települések rendezési terveinek és helyi építési előírásainak mozgásterét is. A kormánypárti és ellenzéki vezérszónokok egyöntetűen üdvözölték az országos terv elkészültét, és többen esélyt látnak arra, hogy politikai felhangoktól mentes szakmai vita alakuljon ki.

Az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló törvény módosításáról szóló, Göndör István (MSZP) által benyújtott indítványt a területfejlesztési bizottság általános vitára alkalmasnak találta. Lényege: a helyi önkormányzatoktól elvonnák az építési hatósági jogkört, s ezt egy másik szervezetnek adnák.
Az építési hatósági jogkörök gyakorlói, azaz az önkormányzatok közül az elmúlt négy évben több visszaadta a kiemelt építési hatósági jogkört, ami jogbizonytalanságot okoz - indokolta előterjesztésében a szocialista képviselő. A közigazgatási reform jelentős változásokat hoz majd e területen is. Addig is azonban indokolt az építési hatósági jogkör gyakorlására vonatkozó állapot befagyasztása - állapította meg. Így az önkormányzatok egyértelmű jelzést kapnak arról: ne kezdeményezzenek a jogkör gyakorlásában változást.
A fideszes képviselők nem tartották célszerűnek a javaslatot, mert szerintük látni kellene, milyen feladatokat kapnak e területen a kistérségek. Wekler Ferenc (SZDSZ), a bizottság alelnöke úgy vélekedett: az indítványt egyeztetni kellene az önkormányzati szövetségekkel is, hogy véleményük ismeretében lehessen dönteni. Kérte, hogy az általános vitáig erre kerüljön sor.

A Parlagfűmentes Magyarországért elnevezésű eseti bizottság létrehozásáról döntött az Országgyűlés. A testület létrehozását indítványozó Vojnik Mária (MSZP) elmondta: 2,5 millió ember szenved a parlagfű-allergiában, és a megbetegedettek száma egyre nő. A parlagfű megszüntetése, illetve visszaszorítása érdekében eddig tett erőfeszítések pedig nem vezettek eredményre.