A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium február 4-én Sárbogárdon indította el a 150 kistérség, kis- és középvállalkozói európai uniós felkészítését szolgáló országjáró programsorozatot. Eddig Fejér megye 7 kistérségében több mint 1100 érdeklődő volt a rendezvényen.
A rendezvény előkészítéseként a kistérség érdeklődő vállalkozóinak megküldik az európai uniós csatlakozással kapcsolatos információkat tartalmazó írásos tájékoztató anyagokat. A szakmai, munkaadói érdekképviseletekkel közösen felmérik, hogy milyen szakmai kérdések érdeklik a vállalkozókat és ennek megfelelően állítják össze a programot.
A felkészítő rendezvényen a nemzeti fejlesztési tervről, illetve a Széchenyi vállalkozásfejlesztési programról is tartanak előadást és az általános felkészítő részt követően szakmai szekciókban folytatódik a munka. A konkrét kérdések feltevésére a szakmai konzultációkon van lehetőség. Gérnyi Gábor, a minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy azokra a kérdésekre, amelyekre ott helyben a szakértők nem tudnak válaszolni igyekeznek egy héten belül írásban közölni a választ.
Gérnyi Gábor szólt arról, hogy a kis- és középvállalkozások részére az alapvető EU gyakorlati tudnivalókat tartalmazó kézikönyv átdolgozott kiadása hamarosan megjelenik. A kézikönyvből már többször is kellett utánnyomni és a vállalkozók érdeklődnek a kiadvány iránt.
A főosztályvezető elmondta, hogy a kistérségi EU felkészítő országjárás február 24. és március 7. között Bács-Kiskun megye 10 kistérségében folytatódik.

A Vásárhelyi-tervet elfogadta a kormány. A belvizek elleni védekezésben a vízügyi igazgatóságok minden segítséget megadnak az önkormányzatoknak - közölte Kóródi Mária, egyik budapesti sajtótájékoztatóján. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt követően nyilatkozott, hogy részt vett az MSZP frakcióülésén. Elmondta, hogy az elmúlt időszak nagy havazásai miatt a közeljövőben mindenképpen jelentős belvízre lehet számítani, főleg a Körös völgyében. A vízügyi igazgatóságok az önkormányzatok felkészülésénél a belvízvédelmi csatornarendszer akadálymentesítését megfelelő mennyiségű homokzsák biztosítását és a szakmai tanácsadást hangsúlyozzák. A miniszter szerint az önkormányzatok szükséges anyagi forrásait a kormány a vis maior keretből biztosítja.
A miniszter alaptalannak nevezte Turi-Kovács Béla, a Fidesz környezetvédelmi kabinetvezetője azon felvetését, miszerint a kormány "semmi kézzelfoghatót nem tesz a belvízveszély elhárítására".
Kóródi Mária elmondta, hogy az időjárás felmelegedési ütemétől függően az elkövetkező hetekben, hónapokban akár 300 ezer hektárt is elboríthat a belvíz, de legjobb esetben is 50-60 ezer hektár kerül víz alá. A miniszter az árvízi védekezésről szólva kifejtette: az idén árvízi védművek fejlesztésére a tavalyi összeghez hasonlóan több mint 5 milliárd forint jut. Ebből az összegből medertisztítást, védművek megerősítését és tározók építését finanszírozzák. Megjegyezte, hogy az idei költségvetési keretet kevésnek találja, ezért annak kiegészítését kéri a kormánytól.
A miniszter hangsúlyozta: a vízügy felkészült arra, hogy árvíz esetén a lehető legnagyobb védelmet biztosítsa a lakosság számára. Utalt arra, hogy a Tisza-völgy komplex fejlesztési programját, a Vásárhelyi-tervet elfogadta a kormány.
A hosszú távú terv 170 milliárd forint értékben határoz meg többnyire árvízvédelmet célzó fejlesztéséket, amelyek ütemezéséről a Szolnokon tartandó kihelyezett kormányülésen születhet döntés.

Környezetvédők lobbiznak a Balaton-törvény visszavonásáért. Mintegy 40-50 környezetvédő civil szervezet fordult Medgyessy Péter miniszterelnökhöz a szerintük, csak az idegenforgalmi és gazdasági lobbi érdekeit kielégítő Balaton-törvény visszavonásáért.
Gérusz Miklós, a balatonalmádi környezetvédő civil szervezet tagja, a miniszterelnöknek címzett levél aláírására indított kampány egyik szervezője a szervezetek közös budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: kérik, hogy az Országgyűlés tárgyalja újra a törvényt, és az Alkotmánybírósághoz fordulnak a törvény jogi ellentmondásai miatt. A környezetvédő civil szervezetek követelik azok felelősségre vonását, akik 1998 és 2000 között 1,2 milliárd köbméter vizet engedtek le a 2 milliárd összvízhozamú Balatonból a Sión. Sérelmezik, hogy a Balaton-törvény a történelmi balatoni hegyoldalakban háromemeletes (10 méter magas) lakócélú épületek építését engedélyezi, és a Balatonfelvidéki Nemzeti Park jelentős részén mellőzi a védettséget.

Turisztikai központot kíván kialakítani a szentendrei önkormányzat a városhoz tartozó 10 hektáros Pap-szigeten; a 6 milliárd forintos beruházáshoz befektetőket keresnek, a nemzetközi tendert hamarosan kiírják. Az elkészült tanulmányterv szerint az idegenforgalmi centrumban 250 ágyas szálloda, konferenciaterem, gyógyfürdő, élményfürdő, sportlétesítmények kapnának helyet.
Az önkormányzat biztosítaná a területet a beruházáshoz, a sziget kétharmad részben ugyanis a város tulajdonát képezi. A Pap-szigeten nyáron most is működik egy hidegvízű strand, amit látványfürdővé fejlesztenének. Továbbá a felszín alatti termálvízbázisra alapozva gyógyfürdőt létesítenének.

Tavaly 31 511 új lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságok, ami 12,3 százalékkal több a 2001. évinél. A KSH közleménye szerint 2002-ben 48.762 új lakás építése kezdődhetett el a kiadott új engedélyek alapján, ami 1,9 százalékkal magasabb a bázisnál. Új lakás építésére 2001-ben 47,86 ezer engedélyt adtak ki, 7,1 százalékkal többet, mint 2000-ben. Az építésügyi hatóságok 2001-ben 28 ezer lakás használatbavételét regisztrálták, ami 30 százalékos emelkedés 2000-hez viszonyítva. A kiadott új lakásépítési engedélyek a fővárosi fejlődés megtorpanását jelzik, ugyanakkor a KSH szerint a lakásépítési lendület - az eddigieknél mérsékeltebb ütemben - a városokban még folytatódik.
Az önkormányzatok közel 1.300 lakást építtettek 2002-ben, vállalkozói kivitelezésben több mint 9 ezer új lakás készült el, ami 4 illetve 30 százalékát jelenti a 2002. évi lakásépítésnek. A természetes személyek által épített lakások aránya 63 százalék volt a 2001 évi 74 százalékkal szemben.

Városi rangért folyamodott Bábolna nagyközség önkormányzata. A képviselő-testület azért döntött így, mert megítélésük szerint Bábolna intézményrendszere és infrastruktúrája megfelel a városi elvárásoknak.
Új munkahelyek teremtése érdekében egy vállalkozó ipari park kialakításába kezdett, s a természeti értékek, adottságok kamatoztatása, az idegenforgalom fellendítése céljából terveztette meg, két hévízkútra alapozva, egy 320 szobás termálcentrum kialakítását a Bábolna Rt. A pályázatot már elküldték a Belügyminisztériumba, s a kedvező elbírálás, valamint a köztársasági elnök jóváhagyása után augusztusban Komárom-Esztergom megye kilencedik városa lehet Bábolna.

Pécs az első városok között lesz, ahol a lakosok interneten intézhetik önkormányzati ügyeiket. Ennek érdekében már megkezdődött a Nyílt elektronikus ügyintézés program kidolgozása.

Tüntetés tartottak a győri iskolabezárások ellen. Az érintett intézmények diákjai, tanárai és a szülők a Fidelitas helyi csoportja szervezésében gyűltek össze a városháza előtti téren. A demonstráción egy általános iskola és két középiskola képviseletében nyilatkozatok hangzottak el, amelyekben a város vezetőit szándékaik átgondolására kérték.

Csak 2005 decemberében fejeződhet be a rákospalotai szemétégető négy kazánjának rekonstrukciója - derült ki. Az ok: a fővállalkozó kiválasztására indított nemzetközi versenytárgyalás nem várt mértékű elhúzódása. A szemétégető tényleges rekonstrukciója várhatóan idén a második negyedévben kezdődik. Az első két kazán felújítása és füstgáz-tisztítóval való felszerelése a jövő év végére, a másik kettőé pedig 2005 végére készülne el.
Az eredeti tervek szerint az 1992 szeptemberében indult projekt forgalmi adóval együtt 23,6 milliárd forintból valósulna meg. A módosítással mintegy egymilliárd forinttal csökkenne az EIB-hitelből finanszírozandó összeg - állítják a városházán -, amely eredetileg a beruházási költségeknek a felét biztosította volna. A főváros vezetőségének javaslata szerint a hitelt a szemétdíjból fizetnék vissza.
Az 1981-ben épült szemétégető művet az újpesti önkormányzat által indított per ítéletének megfelelően 2004. március 15. után be kellene zárni, ha addig nem készül el a füstgáz-tisztító.

A győri Reflex Környezetvédő Egyesület 4,5 tonna növény-védőszer göngyöleget és 750 liter lejárt szavatosságú mezőgazdasági vegyszer maradékot szállított el február közepén a Veszprém megyei Csót és Vanyola községből a győri hulladékégetőbe. Kovács Tibor, a Reflex projektvezetője elmondta: a veszélyes mezőgazdasági vegyszerek ártalmatlanítását a brit környezetvédelmi minisztérium 20 ezer eurós támogatásából finanszírozza a civil szervezet demonstratív jelleggel.
A holland környezetvédelmi tárca 40 ezer eurós támogatásával, a szlovák Ipoly Unióval együttműködve három Közép-dunántúli megyében Komárom-Esztergomban, Fejérben és Veszprémben - kutatják fel a veszélyes mezőgazdasági vegyszer hulladékokat, majd tervet dolgoznak ki megsemmisítésükre. Mostanáig harminckét településen végeztek helyszíni bejárást és mintegy 160 raktárról, tárolóról van tudomásuk, amelyekben az esetek többségében jogutód nélkül feloszlott szövetkezetek "felejtették" ott a környezetet veszélyeztető hulladékokat. Felmérésüket szeretnék kiterjeszteni az egész országra.