Kié legyen a hatalom?

Ki gyakorolja a végrehajtó hatalmat az EU-ban - ez a legfontosabb, eldöntendő kérdés, amelyről év elején tárgyal a szervezet konventje. Az uniós intézményi reformokat előkészítő tanácskozó gyűlés működésének eddigi 10 hónapja alatt rácáfolt a kételkedőkre, és valódi előrehaladást ért el.
A testületben széles körű közmegegyezés jött létre egy alkotmányos szerződés kidolgozásának szükségességéről, amelynek már a vázlata is elkészült. Egyetértés alakult ki abban is, hogy az EU-t önálló jogi személyiséggel kell felruházni, és javaslatok születtek az uniós jogrendszer radikális le-
egyszerűsítésére. Hátravan még azonban az igazán nehéz politikai kérdések megvitatása, aminek az a tétje, hogyan alakuljanak az EU-intézmények közötti hatalmi erőviszonyok.
A konvent eddigi vitáiban egyfajta szintézis bontakozott ki az uniós ügyek irányításának két fő módszere, a közösségi és a kormányközi módszer között. Az előbbi azt jelenti, hogy a bizottság kezdeményezi a jogszabályokat, a parlament és a tagállamok pedig többségi szavazással döntenek. Az eddigiekben ez a módszer bevált, és kiterjeszthető lenne olyan területekre, mint például a bevándorlási politika és a menekültügy.
A brüsszeli bizottság által gyakorolt hatáskörök kiterjesztésének azonban politikai határai vannak, különösen az olyan területeken, mint a külpolitika vagy a közvetlen adóztatás. A határozatokat ugyanis a tagországokban ratifikálni kell. De teljesen felforgatta az Unió életét és a már körvonalazódó szabályokat az amerikai-britt iraki háborús készülődéshez való európai viszony is. Lapzártánkkor még nem tudni, a csatlakozásra nézve milyen hatása lesz, hogy Magyarország miniszterelnöke is aláírt egy dokumentumot, amely a francia-német tengellyel szemben az amerikai állásponthoz áll közelebb a háború ügyében.