A TERVEZETT KÖZIGAZGATÁSI REFORM CÉLJA ÉS TARTALMA

"A demokratikus szellem és a szakszerűség

...együttes biztosításának egyetlen megoldása, ha a népből szabadon választott önkormányzati vezetők állnak a különféle egységek élén, és jól képzett, megfelelő igazgatási gyakorlattal bíró szakemberek végzik az adminisztráció munkáját..."

Harminchét évvel ezelőtt váltak ismertté az idézett sorok, amelyek többségében még ma is aktuálisak. Senki sem vitatja, közülük néhányat le kell porolni, de a demokratikus szellem és a szakszerűség iránti igény örökérvényű. Sőt! Soha sem volt annyira égető kérdés mindez, mint most, Európa küszöbén...
Tizenhárom évvel a rendszerváltás után, elérkezettnek látszik az idő egy teljes, átfogó államigazgatási, közigazgatási reform megkezdésére. A reform érinti majd a központi közigazgatást, rendezheti a középszint problémáját, létrejöhetnek a választott regionális önkormányzatok és jelentős szerephez juthatnak a kistérségek. Persze, mindez teljes körű finanszírozási reformot feltételez. A kormány most vizsgázik, most dől el, hogy a tervezett reform megvalósításakor mire képes, lesz-e ereje a folyamatokat kézben tartani, s vajon mennyire szól majd bele a politika? - ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Lamperth Mónika belügyminiszter asszonnyal.

-Bibó Istvánra utalva: A reform célja a "Demokratikus szellem és szakszerűség"?

-A reform egyik legfontosabb célja, hogy a polgároknak európai színvonalú közszolgáltatást biztosítsunk. Mi, akik az államigazgatásban dolgozunk, persze tudjuk, hogy a jól működő közigazgatás kulcsa a feladatok megfelelő helyre telepítése, a hatékonyságot elősegítő szervezeti felépítés. A kormány ezért döntött úgy programjában, hogy a közigazgatási reform keretében erőteljes decentralizációt hajt végre, és a folyamat leglátványosabb lépéseként a központi hatalom számottevő részét regionális intézményrendszerbe helyezi át.

-Mit szólnak mindehhez az ágazatok? Hiszen számukra ez a szándék hatalomvesztést jelent, tőlük jogköröket, döntési jogokat vonnak el, sőt, forrásokat is...

Persze! Hiszen a decentralizáció lényege épp az, hogy a forrás a feladatellátónál legyen. Úgy látom, hogy e kérdésben a kormány tagjai, minisztertársaim is elkötelezettek. Példaként vegyük, amikor az egészségügyi reformban meghatározó lépést jelentő kórháztörvény a kormány elé került. Jól látszott, hogy a regionális feladatellátás ott is fontos szempont lesz.
Gyakran szóba kerül közöttünk ez a téma, legutóbb Csehák Judit és Magyar Bálint minisztertársaimmal egyeztettem a kérdésben. Arról beszéltünk, hogy miként lehetne ezt a programot az ágazatok oldaláról végiggondolni és megtenni a szükséges lépéseket. A kormány álláspontja ebben egységes. Nemcsak formálisan, a kormányprogramban megfogalmazottak szerint, hanem ténylegesen így is gondolják. Az államigazgatási apparátusnak persze sok munkája lesz, és bizonyára vannak olyan szakemberek, akiknek más a véleményük. Az államigazgatás szabályai szerint azonban a miniszter rendeli el, hogy milyen tartalmú munkálatok folyjanak a tárcánál.

-A külső szemlélő számára úgy tűnik, mintha kétféle koncepció körvonalazódna. Van egy szakmai irányvonal, amit a Belügyminisztérium is képvisel, és van egy politikai, amit a Miniszterelnöki Hivatalban fogalmaznak meg. Vajon melyik lesz az igazi? Az egyik, az önkormányzatoknak, polgármestereknek, a területi szintnek ad elsőbbséget, a másik viszont a megyei szintnek, például a megyei közgyűlés tagjait részesítené előnyben a regionális területfejlesztési tanácsoknál.

-A területfejlesztési intézményrendszer átalakítása és a koncepciók összehangolása folyamatos egyeztetést igényel. A Miniszterelnöki Hivatalban dolgozó, területfejlesztésért felelős vezetők és a szakemberek elismerik, hogy a területfejlesztési reformnak és az intézményrendszer átalakításának a közigazgatási reformhoz kell illeszkednie. Mondhatom tehát, hogy ebben összhang van. A kistérségekről épp a napokban folynak az egyeztetések, itt tartunk a legelőbbre. A közigazgatási reform szempontjából fontos, hogy a területfejlesztési hivatalnál az IDEA körben és a Belügyminisztériumban a szakmai munkát összehangoljuk. Szeretném világossá tenni, hogy én minden tekintetben decentralizáció-párti vagyok, a kistérségi területfejlesztési tanácsoknál is önkormányzati dominanciát tartom szükségesnek.

-A regionális tanácsnál is?

-A regionális tanács abból a szempontból más, hogy más a funkciója. Még nincs pontos képem arról, hogy a javaslatban milyen

-A kistérségi anyagnál körvonalazódni látszik az önkormányzatbarát gondolkodásmód, de úgy tűnik, hogy a középszintnél, a megyénél, jelentős kérdésekben még vita van. Lehet, hogy itt előbb a politikának kellene döntenie?

-Ebben a kérdésben együttgondolkodást, partnerséget kérnék mindenkitől. Amikor különböző rendezvényeken polgármesterekkel, jegyzőkkel találkozom, s szóba kerül a reform, számtalan olyan kérdést tesznek fel, amire ma még nem tudok válaszolni. A kistérségekkel kapcsolatban például megkérdezik, hogy a jövő évi költségvetésben miként alakul a feladatellátás finanszírozása. Nem tudom, de azt igen, hogy ezt meg kell oldani, s ebben nagyon elszánt vagyok. Lehetőség szerint igyekszem az IDEA kör munkacsoportjainak megbeszélésein is részt venni. Az önkormányzati finanszírozási munkacsoport legutóbbi ülésén azt kértem, hogy a finanszírozási reformmal haladjanak tempósabban, és először a kistérségi finanszírozással, a kistérségi feladatellátás fejezetével készüljenek el, hogy a kialakított szempontokat már a 2004. évi költségvetés egyeztetésekor figyelembe vehessük.

-A finanszírozási reformot nagy várakozás előzi meg, ami nem csoda, hiszen itt nemcsak feladat-, hanem vagyonmozgással is számolni kell. Ehhez az önkormányzatoknak is tisztában kell lenniük a valós vagyoni helyzetükkel, és azzal is, hogy ez a reform után gyarapszik vagy sem? Mit jelent számukra a. finanszírozási reform? Például több pénzük lesz fejlesztésre vagy könnyebben jutnak majd hitelhez?

-Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályait módosítani kell. Csak egy részüknek van hiteles vagyonleltára, sőt vannak, amelyek számot tudnak adni vagyonuk gyarapodásáról vagy fogyásáról is. Pedig nyilvánvaló, hogy ezt mindenkinek ismernie kell! S ha már szóba került a hitel. Azt a feladatot adtam a minisztérium vezető munkatársainak, hogy kezdjenek tárgyalásokat a pénzintézetekkel. Dolgozzanak ki pénzügyi konstrukciókat arra vonatkozóan, hogy a fejlesztési forrásoknál a saját erőt - ami mindig hiányzik, vagy sosem elég -, hogyan tudnánk biztosítani. Célunk az, hogy az önkormányzatok hozzájuthassanak az uniós forrásokhoz. Ez nem a kistelepüléseknek, inkább a nagyobb városoknak jelent majd megoldást.

-Térjünk vissza a középszintre: "regionális megye" vagy választott regionális önkormányzat? A feladatok honnan, hová csoportosíthatók?

-A választott regionális önkormányzat kisebb részben a megyei önkormányzattól, nagyobb részben a központi kormányzattól kap feladatot és funkciókat. Jelenleg megyei szinten működnek kormányhivatalként a közigazgatási hivatalok is, melyeket szintén a régióban célszerű működtetni. Talán meg lehet vizsgálni azt is, hogy a jelenlegi dekoncentrált szervek vagy államigazgatási szervek funkciói közül melyek azok, amelyek még értelmesen integrálhatók. Így alakíthatók ki a regionális közigazgatási hivatalok, mint kormányhivatalok. Vagyis, ez a közigazgatási hivatalnak egy regionális illetékességi területen való szerveződése, ami tartalmi változást is jelent.
A kérdés nagyon izgalmas, s a szakemberek is sokféle megoldásban gondolkodnak. Arról is, hogy milyen típusú legyen a regionális intézményrendszer? Mondok példákat: az egyik véglet szerint a hét régióban hét kicsi parlament, hét kicsi kormánnyal működne, szövetségi államtípusú elgondolás szerint. A másik véglet alapján nem kellene mást tenni, mint a mostani megyei önkormányzatot és a megyei közigazgatási hivatalt, többségében a jelenlegi funkciókkal és egy kis decentralizációval, megszervezni a régióban. Szerintem valahol a kettő között van a jó megoldás, bár még nem akarok verdiktet mondani, hiszen az én felelősségem, hogy mit terjesztek a kormány elé.
A megyei önkormányzat intézményellátó feladatát illetően is mondanék példát, hiszen a kormányprogramban azt fogalmaztuk meg, hogy ez egy kistérségeken alapuló, intézményirányító társulás. Ezt az elképzelést sokan támogatják, de egyre többen mondják azt, hogy az átalakítást úgy kellene megtervezni, hogy a megyei jogú városok és a városok vegyék át az intézményeken keresztül megvalósított közszolgáltatásokat, amelyeket ma a megyei önkormányzatok látnak el. Vagyis, a megyei jogú város és a városok kapják meg a középfokú oktatást, a múzeumok, levéltárak, kulturális szolgáltatások és egyéb közszolgáltatások működtetésének feladatát. Én egyetlen jó javaslatra sem mondok zsigerből nemet, hanem megkérem a szakembereket azok vizsgálatára!

-Milyen jogszabályváltozásokra lesz szükség?

-A választott regionális önkormányzathoz az alkotmány, kétharmados törvények, és minden olyan ágazati törvény módosítására, amelyek érintik ezeket a feladatokat. Persze, ezen túl, még számtalan kormányrendeletre is.

-Ez politikai akaratot feltételez. Gondolja, van esély arra, hogy mindez megvalósuljon?

-A rendszerváltáskor meghatározott közigazgatási struktúra átalakításához tíz év kellett. Egy közigazgatási reformot sem lehet négy év alatt végrehajtani. Ahhoz, hogy ez az új, és meggyőződésem szerint hatékonyabb struktúra kiteljesedjen, legalább egy évtizedes perspektíva kell. Ehhez azonban még ebben a ciklusban meg kell hozni az alapvető, legfontosabb döntéseket. őszintén remélem, hogy az ellenzék ebben partner lesz, amire persze, garanciát vállalni nem lehet. Olyan politikai légkört remélek, amelyben komolyan és felelősséggel lehet mérlegelni azt, hogy az ország életében mit jelent a közigazgatás átalakítása. Véleményem szerint ugyanolyan súlyú kérdés, mint az Uniós csatlakozás.

-Melyek azok az alapvető lépések, amelyeket mindenképpen meg kell tenni? Meddig lehet eljutni?

-Ilyennek tartom a kistérségi feladatellátás átalakítását, a finanszírozási reformot, a széles értelemben vett közigazgatás és a rendőrség átalakítását, amit belügyminiszterként ugyanilyen fontosnak tartok. Szeretném, ha eljutnánk odáig, hogy kétharmados döntés szülessen a választott regionális önkormányzatokról. - Bibóra utalva: "Amit a köztársaság megalkotása megkezdett, annak ez a reform volna méltó folytatása..."
Köszönöm a beszélgetést...

Csiky Ildikó