Nem a kórházak eladásáról, kötelező privatizációjáról, hanem a betegek számára közpénzből vásárolt egészségügyi szolgáltatásokról szól az egészségügyi szolgáltatókra és az egészségügyi közszolgáltatások szervezésére vonatkozó előterjesztés, az úgynevezett kórháztörvény - hangoztatta Csehák Judit az általános vitában. Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter egyértelművé tette, hogy nem a tulajdonosváltást helyezik a középpontba. Leszögezte, hogy az ellenzéki vádakkal szemben az állam nem vonul ki az egészségügy fenntartásából. A kormány javaslata nem korlátozza az egészségügyben megjelenő szervezetek tulajdoni, gazdálkodási, vállalkozási formáit, viszont egyértelműen kijelöli az egészségügyi közszolgáltatásokért felelős állami szerveket és önkormányzatokat.
Az új kórháztörvény megalkotásának szükségességét egyebek mellett azzal indokolta, hogy a szocialisták és a szabad demokraták az előző ciklusban elfogadott jogszabály lényegi elemeivel nem értettek egyet. A beterjesztett javaslat leglényegesebb elvi különbségét abban jelölte meg, hogy a gyógyintézetek szervezeti és szakmai egységének megőrzésére törekszenek azzal, hogy a tőkebevonás szervezettebb és átláthatóbb módozatait kínálják, garanciális elemek jelenléte mellett. Csehák Judit leszögezte: alaptalanok az egészségügyi dolgozók elbocsátásával kapcsolatos félelmek is. A fideszes Bartha László közölte, hogy nem támogatják a törvényt. Úgy vélte, hogy a jelenlegi kormány a tavalyi 50 százalékos béremeléssel elterelte az egészségügyben dolgozók figyelmét, miközben ellehetetleníti az önkormányzatokat, mert a helyhatóságok majd arra kényszerülnek, hogy áron alul értékesítsék vagyonukat. Meglátása szerint a kórház-konszolidációval a külföldi érdekcsoportok privatizációját készítik elő. A rossz helyzetben lévő kórházakért azonban nem jelentkeznek befektetők.

A lakásmaffia-ügyeket feltáró országgyűlési albizottság nyilvános és közhiteles ingatlan-nyilvántartást szeretne létrehozni, s az ügyhátralékok felszámolása érdekében a földhivatalok technikai és személyi állományának megerősítését szorgalmazza. Hiányolták, hogy a tervekben nem foglalkoznak az ingatlan-nyilvántartások "közelebb hozásával" az önkormányzatokhoz. Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP) elnök szerint meg kellene vizsgálni a helyhatóságok mellé rendelt, decentralizált földhivatalok muködésének lehetőségét.
A földhivatali ügyhátralékokról szólva a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes osztályvezetője arról számolt be, hogy terveik szerint nyár végére feldolgozzák a 2002 végén 275 ezres, március végére már 157 ezerre apadt ügyhátralékot. Elmondta: 13 megyében nincs a hivataloknak ügyirathátraléka, öt megyében 4-5 ezer üggyel vannak elmaradva, a fővárosban azonban 100 ezer, Pest megyében pedig 25 ezer elintézetlen földhivatali ügyirat van. Nyakó István (MSZP) szerint nem szabad tovább bonyolítani a földhivatali ügyintézést, mert az több "közbenjáró" alkalmazásához vezetne. Devánszkiné Molnár Katalin az ülés végén úgy tájékoztatott, az albizottság hat tagja elkészíti a részjelentés végleges változatát, azt megküldik az érintett szerveknek, hogy a megfogalmazott ötletek, módosítási igények jogszabály-alkotási javaslatok formájában öltsenek testet.
Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz) szerint a jelenlegi földhivatali rendszer sérti az adatvédelmi törvényt, mert a hivataltól kapott tulajdoni lap másolataiból bárki hozzájuthat a tulajdonos személyi adataihoz, és visszaélhet velük. A képviselő javasolta, hogy a kérdésben hallgassák meg az adatvédelmi biztos álláspontját. A felvetéssel a testület tagjai egyetértettek.

Miért szerveztek ki egyes munkaköröket indokolatlanul a köztisztviselői törvény hatálya alól? Igenis terheljék az ügykezelői kört is pluszkötelmek a titoktartási kötelezettségtől az összeférhetetlenségi szabályokig, hiszen ők is részesei minden munkafolyamatnak, a kezükön átmegy valamennyi irat, kapcsolatban állnak az ügyfelekkel. Ezért ideje lenne az ügykezelőket visszaszervezni a törvény hatálya alá - vélekedett a belügyminiszterhez intézett kérdésében Vidorné Szabó Györgyi (MSZP).
Lamperth Mónika jogosnak ítélte a felvetést. Szándékaink szerint rövidesen a kormány elé terjesztjük, majd ezt követően az Országgyulés elé kerül az a módosítás, amely reményeink szerint 2003. július 1-jei hatállyal az ügykezelőket a köztisztviselői törvény hatálya alá helyezi - mondta. Hozzátette még: az egyeztetéseken azt az álláspontot képviselték, hogy a polgármester illetménye ne lehessen kevesebb a jegyzőjénél, de az eltérés ne legyen több 10 százaléknál.