Az elmúlt év a magyar építőipar kiemelkedő időszaka volt, a termelés 20 százalék felett nőtt, az idén további jelentős, ám lassuló ütemű bővülésre számít a Kopint Datorg Rt. A konjunktúra-, piackutató és számítástechnikai társaság legfrissebb jelentésében a tavaly év végi rendkívül magas szerződésállománnyal indokolja az építőipar idei, várhatóan 10 százalék körüli növekedését, ami jövőre 15 százalék lehet. Az épületek építési szerződésállománya december végén 23,6 százalékkal, az egyéb építményeké pedig 56,3 százalékkal haladta meg az előző évit. Az építőipar tavalyi, 20,1 százalékos növekedésén belül a szerkezetkész építések 23,7 százalékkal, az épületgépészeti szerelések pedig 23,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A befejezett építkezések száma szerényebb ütemben, 3,5 százalékkal nőtt.
A kutatók ugyanakkor a növekedési ütem mérséklődését várják. Hozzáteszik, hogy az idén is folytatódik a nagy volumenű lakásépítés, ám a növekedés mértéke már nem éri el a tavalyit.

Jónak tartja a Megyei Jogú Városok Szövetségének urbanisztikai és lakásügyi bizottsága a nemzeti lakásprogramot, mert a legsúlyosabb gyakorlati problémákra is keres megoldást. A testület Szegeden tartott ülésén erről tájékoztatta Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízottat, Nyíregyháza polgármesterét. A bizottság szerint a programban szereplő új támogatási rendszerek egybeesnek az önkormányzatok elképzeléseivel. A kormány bérlakás-építési, illetve rehabilitációs pályázatának keretösszege 10 milliárd forint, ami a költségvetési törvény értelmében 70 százalékkal megemelhető. Ez az összeg nagyságrendben megfelel a tavaly és a tavalyelőtt nyújtott támogatásnak - derült ki az ülésen. A panelrekonstrukciós pályázatra 2 milliárd forintot különített el a kormány. Amennyiben ennél nagyobb lesz az igény, minden bizonnyal biztosítják a szükséges pénzt - hangzott el az ígéret. Csabainé ezért minél több pályázat benyújtására biztatta az önkormányzatokat. A város-rehabilitációra, a belső városrészek és település-központok megújítására vonatkozó programra azért hívta fel a figyelmet, mert az ilyen célú pályázatokkal uniós forrásokhoz is lehet jutni.

Újabb szociális bérlakásokat avattak Zalaegerszegen. A közel 170 millió forint költséggel épített 24 szociális bérlakást a Gasparich utcai háromszintes tömbjében így összesen 80 rászoruló jutott egy-másfél szobás összkomfortos otthonhoz. Zalaegerszeg legújabb 32-44 négyzetméter területű szociális lakásainak építési költségéből 90 millió forintot a Széchenyi-terv pályázatán nyert el a város - közölte az avatáskor Gyimesi Endre polgármester. Időarányosan teljesül a városi bérlakás programjuk, idén még 28 költségalapú új otthont és - a volt nőtlen tiszti szállás átalakításával - 38 szociális bérlakást adnak át a rászorulóknak. A zalai megyeszékhelyen a '90-es évek második fele óta közel 300 bérlakást adtak át, de még több mint 500 név szerepel a kedvezményes lakásra várók listáján.

Időközi önkormányzati választásokat tartottak április 27-én, vasárnap 40 településen. Az esetek többségében, 26 helyen, a polgármesteri posztért indulókra voksolhattak az arra jogosultak. Az ok: az októberi választásokon több településen is szavazategyenlőség alakult ki a polgármester-jelöltek között, máshol a vezetők lemondtak, de előfordult olyan is, hogy októberben nem volt jelölt a tisztségre. Két Vas megyei településen, Sorkifaludon és Kőszegszerdahelyen képviselő-testületet és polgármestert is választottak.
Vas megyében 9, Somogyban 7, Győr-Moson-Sopronban és Baranyában 4-4, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Pest és Veszprém megyében 3-3, Nógrádban és Jász-Nagykun-Szolnokban 2-2, Zala és Heves megyében, valamint Budapesten 1-1 helyen tartottak időközi választásokat. Öt településen cigány, egy helyen pedig német kisebbségi önkormányzatra is szavaztak.