Késésben a transzeurópai hálózatok kiépítése

Tízéves késésben van a transzeurópai közlekedési hálózat kiépítése. Az Európai Bizottság erre április végén figyelmeztette a tagországokat, és a gyorsítás érdekében új irányítási-pénzügyi mechanizmusokra tett javaslatot.

A közlekedési, távközlési és energiaszektorokra kiterjedő transzeurópai hálózatok (TEN) megteremtésének célja már az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződésben szerepelt, kiépítésük közösségi jogi kereteit pedig a maastrichti szerződés teremtette meg. Tíz évvel a szerződés életbe lépése után azonban jelentős késések mutatkoznak a közlekedési hálózat fejlesztésében - hívta fel a figyelmet Loyola de Palacio asszony, a bizottság közlekedési kérdésekért is felelős tagja.
Ezt részint a politikai akarat hiányával magyarázta, részint azzal, hogy a nagyobb infrastrukturális beruházások tervezésekor és kivitelezésekor nem vették eléggé figyelembe a projektek európai dimenzióit. Emellett a kivitelezésre rendelkezésre álló pénzügyi források is elégtelennek bizonyultak - vélte az európai politikus a megoldási javaslatokat ismertető sajtóértekezletén.
Míg a 80-as években a tagországok összesített GDP-jük átlag 1,5 százalékát fordították a hálózatok fejlesztését szolgáló beruházásokra, ma ez az arány 1 százalék alatt van. Ha a jövőben is ez az ütem marad fenn, akkor - a bővítéssel jelentkező igényeket is figyelembe véve - az eredetileg tervezett 2010 helyett csak 2020-ra valósul meg a hálózatok teljes kiépítése - vélte a biztos. A bizottság tapasztalatai szerint különösen a határokon átnyúló összeköttetések kiépítésében mutatkoznak késedelmek, pedig befejezésük összeurópai érdek volna.
A most elfogadott javaslatok szerint a gyorsítás egyik legfontosabb eszköze az lehet, hogy megkönnyítik a magántőke részvételét a közlekedési infrastruktúra kiépítésének finanszírozásában. Ehhez felhasználhatók olyan jogi eszközök is, mint az európai vállalat státusa, amelynek segítségével jobban össze lehet hangolni a határokon átnyúló projekteket. Pénzügyi téren pedig az állami és a magánbefektetések hatékonyabb kombinációi járulhatnak hozzá a gyorsításhoz.
A javaslatok szerint minden egyes transzeurópai projekthez külön létre lehetne hozni az európai vállalat mintáján alapuló jogi és pénzügyi irányítási kereteket. Emellett a gazdaságilag életképes programokat közösségi hitelekkel, illetve hitelgaranciákkal is védeni lehetne a különféle kockázatoktól.