"KORRUPCIÓ MINDIG VOLT, MINDIG LESZ..."

A titok nyitja: Üvegzseb

Összesen 19 jogszabályt módosít a parlament által április elején egyhangúan elfogadott üvegzsebtörvény. A jogalkotók a közvagyonnal összefüggésben újrafogalmazták az üzleti titok fogalmát, bővítették az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési lehetőségeit és a vagyonnyilatkozatra kötelezettek körét.

Az üvegzsebtörvény szerint az állami vagyon ellenőrzése céljából az ÁSZ ezentúl vizsgálhatja az államháztartásból finanszírozott beszerzéseket, a közvagyont érintő szerződéseket a megrendelővel kapcsolatban álló, a szerződés teljesítésében közremuködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél. Vagyis, a költségvetési pénzek felhasználásáról, a közvagyonnal való gazdálkodásról szóló adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja. A polgári törvénykönyv szerint nem minősül üzleti titoknak az állami és helyi önkormányzati költségvetés, illetőleg az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, felhasználásával, elidegenítésével vagy megterhelésével kapcsolatos adat.

Nem lehet üzleti titokra hivatkozni, ha az adat az állami és a helyi önkormányzati költségvetés felhasználásával, vagy koncessziós szerződésekkel kapcsolatos.

Ugyanakkor a jogszabály óvja is az üzleti magántitkot, hiszen ezután is védelemben részesítik a technikai eljárásokkal, muszaki megoldásokkal, know-how-val kapcsolatos adatokat. Rendelkeztek arról is, hogy az államháztartás pénzeszközeivel, vagyonával összefüggő szerződések listáját - fő szabályként ötmillió forinttól - hivatalos lapban és internetes honlapon kell közzétenni. A többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai megválasztásukat követően, és aztán kétévenként, kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, ha a cég jegyzett tőkéje eléri a 200 millió forintot.

A közbeszerzési eljárásokat alkalmazniuk kell azoknak a gazdálkodó szervezeteknek is, amelyek állami vagy önkormányzati feladat ellátásában vesznek részt,

és erre tekintettel rendszeres költségvetési muködési támogatást kapnak, valamint azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyek az állam, az önkormányzat, illetve az ÁPV Rt. tulajdonosi irányítása alatt állnak. A törvény a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. Az egyhangúan elfogadott jogszabály parlamenti vitájából azonban az is kiderült, hogy

maguknak az alkotóknak sincsenek illúzióik a tekintetben, hogy a közélet ezután sem lesz mentes a korrupciótól.

Néhány idézet a vitából, a patkó minden oldaláról:
Papp József, az önkormányzati bizottság előadója: "Az előterjesztő kormány képviselője jelezte is, hogy a törvény alapvetően nem szankciókra épít, hanem fő feladatának a nyilvánosság erejét tartja. (...) Megítélésünk szerint nem csorbítja az önkormányzatok önállóságát, viszont egy nagyon fontos dolgot megtesz: védi a tisztességeseket, védi azokat, akik törvényes és morális eszközökkel bánnak a közvagyonnal és a közpénzekkel."

Molnár László (MSZP): "a koncessziós szerződéseknél, amelyeknél nagy valószínuséggel az önkormányzatok, az állam külön forrásbevonásának van lehetősége, olyan gazdaságossági, megtérülési számításokat is szükségesnek tartanánk, amelyek lehetővé teszik azt, hogy akkor is követhető legyen, mondjuk, 1-2-3 év után a koncessziós szerződés gazdaságossági kérdésköre, amikor ezek a szerződések bizony már az idő távlatában egy kicsit átláthatatlanabbnak tunnek.
A gazdasági szervezetek és az állam, az önkormányzat vonatkozásában azt szeretnénk, ha olyan közélet alakulna ki, hogy az adófizető magyar embereknek, azoknak a szervezeteknek, amelyek tisztességesen gazdálkodnak, külön félelmük ne legyen az ellenőrzésektől."

Répássy Róbert (Fidesz): "a módosítás azonban véleményünk szerint indokolatlanul tágítja az Állami Számvevőszék által ellenőrizhe-
tő társaságok körét, amikor a megrendelő gazdálkodó szervezeteken kívül az ellenőrzést azok szerződéses partnereire is kiterjeszti. (...) Jogbizonytalanságot okozhat, önkényes jogértelmezéshez vezethet a szerződéses partner fogalmi tisztázatlansága. (...) A támogatások odaítélésére vonatkozó döntéshozatalban részt vevő személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének előírását támogat-
juk. A döntés-előkészítésben részt vevő személyekre kiterjeszteni azonban a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget azonban álláspontunk szerint felesleges és eltúlzott. (...) Természetesen a végrehajtásában, a törvény gyakorlati életben való muködésében rejlik az a kulcs, amit most még egyelőre nem tudunk megjósolni: hogyan fogja tudni ez a törvény a közélet tisztaságát szolgálni?"

Kuncze Gábor (SZDSZ): "Az egyik probléma éppen az volt, hogy amikor valamilyen visszásságra utaló jel merült fel a közpénz felhasználásával kapcsolatban, és ellenőrizni akarta például az ellenzék az adott ügyet, akkor ezt az ellenőrzést megakadályozták. Ez azért történhetett meg, mert nem voltak egyértelmu, világos szabályok a tekintetben, hogy milyen módon történhet meg a közpénzek ellenőrzésének lehetősége. Másrészt számos példát láthattunk sajnos az elmúlt négy évben a törvények kijátszására. Gondolok itt arra a sajnos generálissá
vált megoldásra, amikor gazdasági szervezet alapításával kerülték meg a közpénzek felhasználásával kapcsolatban egyébként meglévő törvényi szabályozásokat. Ennek legnagyobb példája az autópálya-építés volt, ahol ezzel a módszerrel kerülték ki a közbe-
szerzés előírásainak alkalmazását."

Horváth Balázs (MDF): "korrupció mindig volt és mindig lesz, és ha nekem akárki a jelenlevők közül ki meri jelenteni azt, hogy mit tudom én, a Horn-kormány idején nem volt korrupció, akkor valótlant állít, vagy ha az Antall-kormány idején, hogy magamra gondoljak, nem volt korrupció, akkor valótlanságot állít. (...) Kuncze Gábornak nagyon pontosan kell emlékeznie az önkormányzati törvény elfogadására, az akkor beterjesztett önkormányzati törvényre, és nem csak a személyes emlékek okán. Mi annak idején a leghatározottabban ragaszkodtunk ahhoz, hogy egészen szukre szorítsuk a gazdálkodó önkormányzást, a gazdálko-
dó önkormányzatokat. Az SZDSZ és a Fidesz nagyon határozott álláspontja volt, hogy bővítsük a keretet, és hagyjunk gazdasági mozgást az önkormányzatoknak. Én nagyon örülök annak, és az akkori álláspontunk beigazolódását látom abban - ezért is fogjuk támogatni az Ötv. e vonatkozású szukítését -, hogy a gazdálkodó önkormányzatok mozgásterét egyrészt direkt, másrészt indirekt módon e törvényjavaslat szukíteni kíséreli meg, remélem, hogy sikerrel, hiszen ez azt jelenti, hogy 1990. június 22-én aránylag elfogadható törvényjavaslatot kíséreltünk meg benyújtani."
A kormány a módosító indítványokról szóló szavazásnál egyebek mellett azok elfogadását támogatta, amelyek

az állami, önkormányzati egyedi pénzügyi támogatások döntés-előkészítésénél nem kötelezik vagyonnyilatkozattételre a közremuködők teljes körét.

Elfogadhatónak találták azt az ellenzéki felvetést is, hogy az ÁSZ-ról szóló törvényben pontosítsák azon államháztartáson kívüli szerződő felek körét, akik magánjogi szerződést kötöttek az államháztartási szervezetekkel. Egyetértett a kormány az EU-támogatások szabályszeru felhasználására vonatkozó számadási kötelezettség államháztartási törvénybe történő beépítésé-
vel is. Pontosították a Ptk.-ban az üzleti titok fogalmát, mert így az jobban követi a magánjogi fogalom használatát.
Elfogadták azon - kormánypárti és ellenzéki részről is - elhangzott érveket, amelyek védik az önkormányzati autonómiát. Indítványozzák, hogy az önkormányzati törvényben ne legyenek a társaságalapításra vonatkozóan korlátozások, mivel a helyi önkormányzatoknál a nyilvánosság ereje megakadályozza az átgondolatlan befektetéseket.