Lopakodó reform?

Kormánypárti képviselő kezdeményezésére tárgyalt a T. Ház az önkormányzatok által pályázat útján kérhető, kiemelt építési hatósági jogkör kiadásának befagyasztásáról. Az ellenzékiek tiltakoztak az építésügyi törvény ilyen értelmu módosítása ellen és lopakodó, átgondolatlan közigazgatási reformról beszéltek.

Az építésügyi törvény alapján a települési önkormányzatok jegyzői pályázat útján kérhetnek kiemelt építésügyi hatósági jogkört. Ebbe a körbe tartozik az elvi építési, az építési, bontási, a használatbavételi vagy fennmaradási engedélyezési eljárás. Akinek a formális feltételei eddig megvoltak, az megkaphatta a jogkört úgy, hogy április végéig pályázott, a kormány pedig az adott év október végéig elbírálta a kérelmet.

1998. január 1-je óta 92 engedélyezési kérelem érkezett, s mindet pozitívan bírálták el. De közülük a négy év alatt 49-et visszaadtak, ami jogbizonytalanságot teremt - vélekedett Göndör István szocialista képviselő az általa kezdeményezett téma vitájában. Az elmúlt hónapokban elég sokat beszéltünk arról, hogy Magyarországon

szükség van közigazgatási reformra, amelynek a keretén belül meg kell újítani az építésügyi hatósági jogkört.

Ám amíg ez napirendre kerül, meg kell állítani a kedvezőtlen folyamatokat - szögezte le a képviselő. Ez azt jelenti, hogy - a honatya által benyújtott módosítás elfogadása esetén - jegyzők 2003-ban már nem kezdeményezhetnének újabb eljárásokat a kiemelt építésügyi hatósági jogkör kiadására. Elképzelések szerint ezt a feladatot a kistérségek kapnák meg. Mint azt Pál Tibor belügyminisztériumi államtitkár bejelentette, a kormány támogatja az indítványt.
Az ellenérvek főként Balsay István (Fidesz) hozzászólásából derültek ki. Közigazgatási reformot készítenek elő, amely ugyan

nem foglalkozik sem az alkotmány, sem a kétharmados törvények módosításával, hanem az államigazgatási feladatokat - ahol a kormány gyakorlatilag azt tesz, amit jónak lát - pécézi ki; ez nem reform

- vélte az ellenzéki honatya. A területfejlesztési bizottságban ezért az a vélemény alakult ki - amelyet a Fidesz és az MDF képviselői fejtettek ki, a szabad demokraták képviselője pedig tartózkodott e törvény támogatásától -, hogy nem célszeru minden héten a jogbizonytalanságot előidézni az épített környezet védelméről szóló törvény módosításával. Ellenben meg kell várni a közigazgatás minden területére, az államigazgatásra, önkormányzati igazgatásra kiterjedő, egybeeső módosításának, fejlesztésének javaslatait.
Az az érv pedig, hogy

majd a kistérségek látják el a feladatot, teljesen értelmezhetetlen az államigazgatásban.

Legfeljebb a kistérség központjában lévő jegyzőnek lehet ilyen feladatot adni - hangzott el. Hasonló megfontolások miatt a környezetvédelmi bizottság általános vitára sem tartotta alkalmasnak az előterjesztést.
A közigazgatási reform akkor ér valamit, ha ez egyrészt az önkormányzatok egyetértésével, másrészt pedig kétharmados törvények módosításával történik. Bizonyára kormánypárti képviselők is tudják, hogy ehhez nem elég a kétharmados törvényt beterjeszteni, és ha közigazgatási reformot akarnak, akkor előzetes politikai egyeztetésre van szükség, mert azért az országban nemcsak baloldali önkormányzatok vannak - hangsúlyozta Tóth István (Fidesz), a bizottság előadója. A települések nagymértékben öregednek, megindult az elvándorlás, és erre politikai választ kell adni. Nem elég a hatósági jogköröket hol megvonni, hol visszaadni - tette hozzá. Véleményük szerint a moratóriumot a kormány is gyakorolhatná, ezért nincs szükség törvénymódosításra.

Németh Era