"...Valódi érdekközösség, valódi szolidaritás"

"A községi önkormányzatoknak valódi tartalmat kell adni, a választott bírót kell a községi önkormányzat valóságos vezetőjévé tenni, s a szakszerű és irodai szolgálatot teljesítő jegyzőt világosan alája kell rendelni...
A városmegyéket önkormányzati alapon kell megszervezni. A városmegyék rendszere nemhogy szemben állana a területi önkormányzatnak a magyar népbe mélyen begyökerezett gondolatával, hanem éppen ellenkezőleg, hamis és élettelen önkormányzatok helyett valóságos önkormányzatokat jelent, mert az önkormányzatot olyan egységekben valósítja meg, amelyeket valódi érdekközösség és valódi szolidaritás kapcsol össze...
A jelenleg teljesen külön igazgatási életet élő városokat szervesen bele kell kapcsolni a városmegyékbe, s vele a környék életébe...
Meg kell alkotni a Nagy-Budapestet oly módon, hogy a Budapest környéki városok és községek községi önállóságukat megtartva, a székesfővárossal egy törvényhatóságot alkossanak...
A városmegyék jó igazgatása, az önkormányzatok felügyelete és a központi igazgatás decentralizációja céljából az országot kerületekre kell felosztani, éspedig a természettől adott 7 tájegységnek megfelelően Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Szombathely és Győr székhelyekkel. A kerületi kormányhivataloknak a különféle szakigazgatási ágakat össze kell fogniuk, hogy a központi hatóságok különböző intézkedéseit koordinálni tudják...
A minisztériumokat a decentralizáció révén alkalmassá kell tenni komoly központi irányításra és megszabadítani minden ügyintézéstől, hogy valóban kormányozhassanak...
A demokratikus szellem és a szakszerűség együttes biztosításának egyetlen megoldása, ha a népből szabadon választott önkormányzati vezetők állnak a különféle egységek élén, és jól képzett, megfelelő igazgatási gyakorlattal bíró szakemberek végzik az adminisztráció munkáját...
Egyszerűsíteni kell a közigazgatási eljárást. ...A hivatalokon belül növelni kell a tisztviselők személyes felelősségét, ... olyan segédhivatali rendszert kell bevezetni, mely a jelenleginél szorosabban kapcsolódik az ügyintéző tisztviselőkhöz, megszünteti a hivatalon belüli aktatologatást, és lehetővé teszi a felek azonnali tájékoztatását és kiszolgálását.
A vázolt közigazgatási reform nyilvánvalóan történelmi változást, bátran mondhatjuk, korszakalkotó újítást jelentene a magyar társadalom fejlődésében. Végrehajtása tehát hatalmas és nehéz feladat. Felmerül ezért a kérdés: lehet-e éppen most végrehajtani, mikor az ország mérhetetlenül nehéz helyzetben van. A felelet: éppen most lehet és kell is végrehajtani, a következő okokból:
- A tisztviselői létszámcsökkentés ...
- Most folytat az ország mérhetetlen erőfeszítést a gazdasági élet stabilizálásáért...
- Amit a köztársaság megalkotása megkezdett, annak ez a reform volna méltó folytatása..."

(Bibó István-Erdei Ferenc:
A magyar közigazgatás reformja 1946.)