HÁTTÉRBE SZORÍTANÁK A KISEBB UNIÓS TAGÁLLAMOKAT?

Vihart kavart reformjavaslatok

Az Európa jövőjével foglalkozó konvent április végi ülésén éles bírálatok érték a testület elnökének, Valéry Giscard d'Estaing-nek az EU-intézmények reformjáról előterjesztett - majd az elnökség vitája nyomán lényegesen módosított - javaslatait. Az Uniót teljesen átrajzoló, főként a kisebb tagországokat háttérbe szorító elképzelést sokan szélsőségesnek minősítették. A francia politikus azonban úgy gondolja: a többségi elvnek az EU vezetésében is érvényesülnie kell.

A konvent ülésének napirendjén egyrészt a készülő alkotmányos szerződés külkapcsolatokra és védelemre vonatkozó cikkeinek előterjesztése, másrészt az Unió demokratikus életéről és közvetlen környezetéről szóló cikkei tervezetének vitája szerepelt. A küldöttek azonban kézhez kapták az elnökségnek az uniós intézményi rend reformjára vonatkozó javaslatait is, amelyek már közvetlenül nyilvánosságra hozataluk után élénk vitát - és több oldalról éles bírálatokat - váltottak ki. A javaslatokkal kapcsolatban az Európai Bizottság is csalódottságának adott hangot. A kibővítendő unió intézményi felépítését illetően az elnök egyebek mellett azt - a nagyobb tagországok által szorgalmazott - megoldást támogatja, amely szerint

az EU élére hosszabb időre szóló megbízatással rendelkező elnököt választanának, s egyidejűleg megszüntetnék a rendszeres időközönként váltakozó soros elnökségek jelenlegi rendszerét.

Giscard azt is javasolta, hogy az Európai Tanács intézményi keretein belül hozzanak létre egy hétfős "irodát" - tagjai között az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökével -, amely az Unió tevékenységének összehangoltsága felett őrködne. A bizottság szerint azonban egy ilyen megoldás megbontaná az uniós intézmények közötti egyensúlyt, veszélyeztetné a tagországok egyenlőségének elvét és a közöttük meglévő bizalmat.
Balázs Péter külgazdasági és integrációs ügyekért felelős államtitkár, a magyar kormány küldötte a konventben az MTI-nek elmondta, hogy mind az intézményi reformokra, mind a külkapcsolatokra vonatkozó javaslatok előterjesztését óriási érdeklődés előzte meg, mert az alkotmánytervezet szövegezésében e két témát - politikailag kényes jellegük miatt - annak idején átugrották. A küldötteknek egyelőre csak arra nyílt lehetőségük, hogy megtegyék első benyomásokon alapuló észrevételeiket. Többen számos kifogást fogalmaztak meg. Magyarázatot kértek arra, miért szaladt előre Giscard d'Estaing a javaslatokkal, amelyeket azután az elnökségnek kellett több ponton is lényegesen enyhítenie. Arra is választ vártak volna,

miért nem a kompromisszumok irányában próbál elmozdulni az elnök, és miért van az, hogy javaslatai még a nagyobb tagországok által eddig megfogalmazott legszélsőségesebb elképzeléseken is túltesznek.

Elhangzott olyan bírálat is, amely szerint az elnöki javaslatokból kirajzolódó Unió nem is hasonlít a mostanira.
Az államtitkár egyetértett a bírálatoknak azokkal az elemeivel, amelyek szerint az elnök javaslatai megbontanák a legfontosabb uniós intézmények - az Európai Bizottság, a miniszterek tanácsa és az Európai Parlament - háromszögén belül kialakult egyensúlyt, amivel egyértelműen a kisebb és közepes tagorszá-gok járnának rosszul. Egy ilyen helyzetben ugyanis a kormányközi mechanizmusok kerülnének előtérbe, amelyekben már a tagországok súlya a meghatározó.

Giscard arra hivatkozott, hogy

az Unió egyszerre államok és népek közössége, a többségi elvnek tehát ez utóbbi szinten is érvényesülnie kell.

A gyakorlatban azonban az EU-ban mégiscsak országok, illetve kormányok lépnek szerződésre egymással, ők döntik el, hogy mely területeken és hogyan kívánnak együttműködni. S vannak olyan területek, ahol mindenképpen meg kell jelennie a tagországok közötti egyenlőségnek. Ilyen például az Unió és a miniszteri tanács soros elnökségében érvényesülő rotáció, vagy az az elv, hogy az Európai Bizottságban mindegyik tagországnak legyen egy képviselője - vélte Balázs Péter.
Az EU reformjait illetően Magyarország vezérelve az, hogy hatékonyan működő szervezethez kíván csatlakozni. Ennek megfelelően egyetért azzal, hogy

az intézményeket a bővítésre való tekintettel alaposan meg kell reformálni, de úgy véli, eközben nem szabad elhagyni azokat a jelképes értékű elemeket, amelyekben a tagállamok egyenlőségének elve tükröződik

- fűzte hozzá. A jelenlegi és jövőbeli kisebb és közepes tagállamok az úgynevezett hasonlóan gondolkodó országok kötetlen keretek között egyeztető csoportjában igyekeznek összehangolni az intézményi reformokkal kapcsolatos álláspontjukat, hogy hatékonyabban képviselhessék érdekeiket. A csatlakozási szerződés aláírása alkalmából tartott athéni csúcson 17 ország képviselői vettek részt a csoport megbeszélésén. Az április végi egyeztetésen azonban - meglepetésre - Lengyelország és Románia képviselői is megjelentek, bár egyelőre nem világos, hogy ez csak alkalmi érdeklődést vagy a csoporthoz való csatlakozás szándékát jelzi a részükről.