JOGSZABÁLYOK ERDEJÉBEN TŰNIK EL A BALATON

Balatoni maraton

Hiába a Balaton törvény, a rendeletek erdeje, a sok jó szándékú ember, úgy tűnik, a tó a különböző érdekek martalékává válik. Miközben nyaralók, palotácskák, kikötők és szállodák jogszerűen, vagy a jogot megkerülve szaporodnak a parton, a tó vízszintje egyre csökken. Az elmúlt hetekben attól volt hangos a sajtó, hogy - ingatlanspekulációs célból - szándékosan "húzták ki a dugót" Balatonból, amit a vízügyi szakemberek azóta is folyamatosan cáfolnak. A közelgő uniós csatlakozás felgyorsította a parti urbanizációt, de azok hangja, akik valóban a tavat védenék, nem hallatszik messzire...

A Balatonnál - a vízügyi hatóság szorgalmazásával - csaknem húsz évvel ezelőtt kezdődött el a feltöltés. A 235 kilométeres parton a tervek szerint két és félmillió négyzetmétert jelöltek ki erre a célra, amelynek jó részét meg is oldották. Az üdülők, strandok jó bevételi forrásnak ígérkeztek. Nincs ez másként azóta sem, csak a környezeti feltételek lettek sokkal rosszabbak. A busás haszonra, a milliárdos birtokok jövedelmére számítók azonban mintha nem gondolnának arra: ha elfogy előttük a tó, nem térül meg a befektetésük. Sajnos, sokszor az önkormányzatok is ludasak a dologban, amikor sanyarú pénzügyi helyzetük orvoslása érdekében inkább a bevételt, mint az úgynevezett össztársadalmi érdeket nézik.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy több médium számolt be arról: a vízügyesek szándékosan apasztják a Balatont. Szabó Mátyás, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője a hírek szerint az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának keszthelyi kihelyezett ülésén dicsekedett el azzal, hogy teljesítették a tervet: leengedték a kívánt mennyiségű vizet a Balatonból. A parlamenti jegyzőkönyv szerint az igazgató 2000. október 10-én azt mondta: "Gyakorlatilag az a tevékenységünk célja, hogy 70 és 100 cm között tartsuk a Balaton vízszintjét, (...) az elmúlt három évben 1,2 milliárd köbméter vizet engedtünk le a Balatonról. Gyakorlatilag a Balaton vizének 60 százalékát kicseréltük három év alatt." Abban az évben azonban váratlanul elmaradt a csapadék, s 2000 októberére, 59 cm lett a Balaton vizének a siófoki 0 ponthoz mért magassága. (1997-től a vízügyi szabályzat kötelezőnek a 110 centiméteres vízmagasságot jelöli meg. 90 cm alatt nem nyithatnák meg a Sió-csatorna zsilipjét.)
Az igazgató többször is kijelentette azóta: 2000 áprilisa után nem nyitották ki a zsilipet. A helyszínen járt riporterek megjegyezték: a tó vízszintjének alacsonyan tartása egyebek mellett azért is hasznos, mert az ingatlanfejlesztők így kényelmesebben dolgozhatnak a parton. Hiszen a tervek szerint a Balatonon 99 kikötőt építenek.
A balatonkenesei vízpart-rehabilitáció főként a Szeremley Huba által megvalósítandó vitorláskikötő miatt halad lassan. Az önkormányzat támogatná a kikötő megvalósítását, míg a szakhatóságok inkább azt szorgalmazzák, hogy a nagyközönség számára is elérhető fürdőhely, közpark legyen a parton. A helyszíni riportok itt is illegális mederfeltöltésekről szólnak, amelyhez nincs elfogadott partvonal-szabályozási terv. Szabó Mátyás szerint nincs gond, mert nem természetvédelmi területen zajlanak az események, csupán a kotrógép szaladt bele a nádasba néhány helyen. Balatonfűzfőn ugyancsak az önkormányzati és a magánérdek áll szemben az állami területrendezési szándékkal, a most megnyíló vitorláskikötő okán.
Már csak hab a tortán, hogy a tó környéki főutak településeit - az autópályadíj miatt - elözönlik az autók és kamionok. Balsay István (Fidesz) május végén ez ügyben interpellált a parlamentben. Miért nem engedélyezi a kormány, hogy a Balatont, a velencei-tavat és más üdülőterületeket elkerülő autópálya-szakaszok ingyenesek legyenek a környéken élőknek, s miért nem tesznek semmit a tehergépkocsik, kamionok szabad útvonalválasztása ellen, miért nem kötelezik a nehézgépjárműveket az autópályák használatára? - hangoztak a kérdések.
Szalay Gábor gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár megállapította, hogy bárhol olcsóbb egy autót venni, mint a hozzá szükséges közutat fejleszteni. A mindenkori kormányoknak azonban fontos feladatuk utolérni a motorizációt. A díjmentességet azonban szerinte óvatosan kell kezelni. Épp az Orbán-kormány hozott egy - szerinte is indokolt - kormányhatározatot. Ennek lényege, hogy az autópályadíjnak fedeznie kell a gyorsforgalmi utak működtetését és felújítását. Ezért nem lehet ingyenessé tenni azokat. Folyamatosan számlálják a forgalmat, és ha bebizonyosodik, hogy az elkerülő utak nem bírják a terhelést, akkor ott megteszik a megfelelő intézkedést - ígérte az államtitkár.
Ezen túlmenően a települések lakókörnyezetének védelme érdekében a közút kezelője a 7,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik behajtását időszakos vagy állandó jelleggel korlátozhatja, és a célforgalmi közlekedést megengedő szabályozást vezethet be, két feltétellel: ha mindezt a települési önkormányzat kezdeményezi, és ha van lehetőség másik kerülőút, úgynevezett alternatív út igénybevételére. A politikus úgy vélte: az önkormányzatoknak a jövőben élniük kell ezzel a lehetőséggel.