Miskolc város önkormányzata már korábban megvásárolta a DAM Rt. tulajdonában lévő, egykori munkásszálló épületeit azzal a céllal, hogy a város ingatlankezelő társasága gondoskodjon az önkormányzati bérlakásként hasznosítható ingatlan átalakításáról, felújításáról. Káli Sándor polgármester elmondta, hogy a beruházás önerőből és pályázati pénzekből valósult meg. Az önkormányzat az előző kormányzat által kiírt Széchenyi-terv keretében csaknem félmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert. Ez a pénz 95 szociális bérlakás kialakítására volt elegendő. Egy újabb sikeres pályázat eredményként a város további 84 szociális bérlakást alakított ki az egykori munkásszállóból. A 179 lakás teljes felújítása - telekkel, utakkal, parkolókkal, közművekkel együtt - 632 millió forintjába került a miskolci önkormányzatnak az állami támogatásokon felül.
A város önkormányzatának tulajdonában lévő Miskolci Ingatlankezelő Részvénytársaság már meghirdette az elkészült 30-40-60 négyzetméteres lakások bérletére vonatkozó pályázatot. Az összkomfortos lakások megszerzésében előnyt élveznek azok a többgyermekes miskolci családok, akik szociális körülményeik miatt már több mint öt éve várnak egy tisztességes otthonra.

Átadták az első vállalkozói alapú bérházat. Átadták az első vállalkozói tőkéből létrehozott 129 lakásos bérházat, Budapesten, a XIII. kerületi Fáy utcában. Szemán József, a beruházó és kivitelező Fáy utca 64-66. Projekt Társaság cégtulajdonosa elmondta: a nettó egymilliárd forintos beruházásból 300 millió forintot önerőből biztosított a cég 700 millió forintot egy pénzintézet által nyújtott állami kamattámogatású hitelből finanszíroztak. Tájékoztatójában utalt arra: ha eladnák a lakásokat, abból nettó 1,2 milliárd forint bevételre tennének szert. Ez az összeg a bérbeadással 10-15 év alatt térül meg. A lakások alapterülete 29 négyzetmétertől 60 négyzetméterig terjed. Szemán József elmondta, hogy számításaik szerint egy 39 négyzetméteres bérlakás havi költsége 67 ezer forint körül lesz, ebből mintegy 47 ezer forint a bérleti díj, a fennmaradó 20 ezer forintot pedig a közös- és a rezsiköltség teszi ki. A beruházó a területet 2000-ben vásárolta meg az önkormányzattól, s velük közösen dolgozta ki a fejlesztési koncepciót. A beruházó a vállalkozói alapon történő bérlakásépítés megoldandó problémái között említette az általános forgalmi adó visszatérítés, a lakbértámogatási rendszer és a vállalkozói bérlakásépítési ösztönzők hiányát.