"Kórhelyzet"

A betegeknek az fog sokba kerülni, ha nem kezdjük el az egészségügy átalakítását. Az ágazatból jelenleg 1500 milliárd forint tőke hiányzik, amit az állam vagy az önkormányzatok képtelenek rövid időn belül pótolni. Márpedig kevés olyan érintett van, aki esetleg egy évtizedet tudna várni a változásra. Nem beszélve arról, hogy az Unióhoz nem csatlakozhatunk ilyen állapotú intézményekkel. Nagyjából így összegezhetők a kormány tervei szerint júliusban életbe lépő kórháztörvényt támogatók főbb érvei.

Az ellenzékiek, köztük leginkább a Fidesz, élesen ellenzi a javasolt megoldásokat, és az állami vagyon elherdálását, kiárusítását emlegeti. Az ellátás színvonalának romlásától, elbocsátási hullámtól tartanak, s aggódnak azért is, mert a térítésmentes ellátásokért a privatizáció után szerintük majd fizetni kell. A szakmai szervezetek aláírást gyűjtenek, népszavazás kiírását szeretnék, tüntetnek és tárgyalnak. Május végén úgy tűnt, hogy fontos kérdésekben megegyezés lehet a kormány és a Magyar Orvosi Kamara között.

A központi költségvetés a négyéves kormányzati ciklusban 600 milliárd forintot tud többletként különböző formákban az egészségügynek juttatni. Ebben az ütemezésben azonban 10 év alatt kerülne annyi befektetés az egészségügyi rendszerbe, mint amennyire szükség lenne. A kormány álláspontja szerint ezért az egészségügy gyors rendbetételére nincs más mód, mint a befektetők bevonása, amelytől elsősorban gép- és műszerfejlesztést, az intézmények komfortosítását, új gyógyító technikák bevezetését várják.
Mindezt Csehák Judit egészségügyi miniszter a Magyar egészségügy: a betegek vagy a profit védelme című, fideszes képviselők által kezdeményezett országgyűlési vitában mondott el. A kórháztörvény a jó betegellátásról és nem a privatizációról szól, az állam nem vonul ki az egészségügy finanszírozásából, csak a szolgáltatások fejlesztésének idejét akarja minden eszközzel lerövidíteni - hangsúlyozta a politikus.
A törvény lehetőséget ad az egészségügyi szakmai befektetőknek, hogy részt vegyenek az intézmények gazdasági átalakításában. A tervezetben két szerződési forma szerepel: az ellátási és a közreműködői. Az intézmények tulajdonosai az egészségügyi szolgáltatási felelősséget átadhatják valamely gazdasági társaságnak, amely ezzel jogosultságot kap finanszírozási szerződéskötésre az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP). Az ellátásért felelős társaság közreműködői szerződést köthet egyes feladatokra más vállalkozással, de elszámolásra az OEP felé egyedül lesz jogosult.
A jogszabállyal, sokak állításával ellentétben, épp az állami vagyon kimazsolázását és széthordását fogjuk megakadályozni.

Nem a tulajdonosváltást helyezzük a középpontba.

Az állam, az önkormányzat abban az esetben is változatlanul megtarthatja teljes vagyonát és teljes befolyását, ha az intézményi forma helyett közhasznú társaságként vagy gazdasági társaságként szervezi meg a szolgáltatásokat. Az állam nemcsak hogy nem vonul ki az egészségügy fenntartásából, hanem folyamatosan és jelentős mértékben emelni kívánja a közfinanszírozás arányát - mondta Csehák Judit.
A szándékot szerinte mi sem bizonyítja jobban, mint az a 300 milliárd forint többlet, amit az egészségügyre költöttek az elmúlt évben. Hozzátette azonban: semmiféle forrásbevonás vagy finanszírozási reform nem lehet eredményes az ellátórendszer szakmai és területi aránytalanságainak a csökkentése nélkül. És viszont: pótlólagos források nélkül önmagában a szervezeti formák megváltoztatása sem vezethet el az egészségügy ma már elodázhatatlan korszerűsítéséhez, modernizációjához.
Az alapdilemma minden európai országban ugyanaz: hogyan lehet egyidejűleg biztosítani a források költséghatékony elosztását, és megőrizni a társadalmi szolidaritást, ami az európai országok egészségügyi rendszereinek alapértéke. Az adóemelés, a munkajövedelmeket terhelő további járulékemelés vagy a betegekre való költségáthárítás nem járható út. Ha erre az útra lépnénk, akkor drágítanánk meg igazán az egész társadalom számára az egészségügyi ellátást - figyelmeztetett a miniszter. Ezért keresik a megoldást a hatékonyság növelése irányában.
Az egészségügyi szolgáltatók rugalmasabb szervezeti formáinak megteremtése ugyanis más országokban már eredményesnek bizonyult. A kórházakban például a hagyományos állami, nonprofit és profit elvű szervezetek mellett megjelentek állami tulajdonú vállalkozások, a kettős, állami és sportprofit-tulajdonú kórházak, vagy a magánmenedzsment által működtetett közkórházak. Az európai fejlődés lényeges új vonása az is, hogy elismerik a szolgáltatások szabad uniós áramlásának elvét, és ezt kiterjesztették a közpénzekből fedezett egészségügyi szolgáltatásokra is - hangzott el a vitában. A miniszter abban látta a leglényegesebb különbséget a Fidesz által 2001-ben elfogadtatott, hasonló tárgyú törvény és saját törvényjavaslatuk között, hogy az utóbbi megőrzi a gyógyintézetek szervezeti és szakmai egységét. A közvagyon védelmére pedig számos garanciális szabályt építettek be a javaslatba.

Csehák szerint a tömeges elbocsátásoktól való félelmek szerinte alaptalanok, hiszen az ágazatban mintegy 10 ezer új munkavállaló hiányzik.

Az előző jogszabály és a mostani tervezet között a legnagyobb különbség az, hogy a 2001-ben született kórháztörvény nonprofit jellegű tulajdonosi átalakítására adott lehetőséget az önkormányzati és állami kézben lévő intézményeknek. A Mikola-féle törvény a közhasznú társasági, a közalapítványi és az egyházi tulajdonlási formát tartotta a legalkalmasabbnak a tőkebevonásra úgy, hogy ne kerüljön át más szektorokba pénz a továbbra is járulékokból működtetett egészségügyből.
Csehák Judit elgondolkodtatónak nevezte, hogy azok fogalmazzák meg kifogásaikat az egyeztetéssel kapcsolatban, akik a korábbi törvény vitája során, amikor kormányoztak, ügyet sem vetettek a Magyar Orvosi Kamara és az érdekképviseletek véleményére, s érdemi egyeztetést egyáltalán nem tartottak az ellenzékkel. Akik most pótlólagos forrásokat követelnek, miközben saját törvényjavaslatukat úgy erőltették át a parlamenten, hogy az Orbán-kormány közben nem módosította a kétéves költségvetését. S nemhogy tulajdonrészt nem ígért az egészségügyieknek, de az intézmények szétesésének megakadályozására sem volt egy fél bekezdésük sem a jogszabályban. Rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy azok veszik maguknak a bátorságot, hogy a közvagyon védelméről szónokoljanak, az ápolónők és a betegek érdeksérelmét hangoztatva, akik most a nyilvános versenytől, a tisztességes játékszabályoktól és netán saját magánüzleteik felülvizsgálatától tartanak - jelentette ki.
Az önkormányzati bizottság előadója, Papp József (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az átalakítás csak egyben történhet, azért hogy

ne lehessen majd kimazsolázni a jól finanszírozott ellátásrészeket, a többivel pedig kínlódjanak az önkormányzatok.

A 2001-es törvény védte a betegek és az egészségügyi dolgozók érdekeit, forrásokat biztosított az egészségügy számára és óvta a szféra vagyonát - sorolta a szocialista miniszter megállapításainak ellenkezőjét Selmeczi Gabriella, fideszes képviselő. Míg szerinte a mostani javaslat a betegek védelme helyett a vagyon- és a profitszerzésre helyezi a hangsúlyt, aminek eredményeképpen az egészségügy majd kettéválik szegény és elitkórházakra. Hiányolta, hogy az előterjesztés nem szól az egészségügyi dolgozók jogállásáról, akik bizonytalan helyzetbe kerülhetnek. Kifogásolta azt is, hogy a javaslat a vállalt források helyett nulla százalékos bér- és 2,5 százalékos dologi költségnövekedést tartalmaz. A Fidesz úgy ítéli meg, hogy a javaslattal elherdálják az egészségügy vagyonát.

Ez a kórháztörvény az állami korrupció melegágya

- közölte. Frakciótársa, Bartha László úgy vélte, hogy a jelenlegi kormány a tavalyi 50 százalékos béremeléssel elterelte az egészségügyben dolgozók figyelmét, miközben ellehetetleníti az önkormányzatokat, mert a helyhatóságok arra kényszerülnek, hogy áron alul értékesítsék vagyonukat. Meglátása szerint a kórház-konszolidációval a külföldi érdekcsoportok privatizációját készítik elő. A rossz helyzetben lévő kórházak iránt pedig nem fognak érdeklődni
a befektetők. Csáky András (MDF) amiatt aggódott, hogy a befektető a keletkező profitot majd kivonja, és nem forgatja vissza az egészségügybe. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés pedig sérülhet, ha a magas szintű ellátáshoz csak a magas jövedelműek juthatnak hozzá. A párt május végén aláírásgyűjtést kezdett azért, hogy a gyógyszer-, illetve orvosi műszergyártóknak és -forgalmazóknak megtiltsák a közpénzen fenntartott egészségügyi intézmények működtetésében, vagy tulajdonlásában való részvételt.

E. N.