2002. DECEMBER 31-ÉN ELÉRTE A 726 MILLIÁRD FORINTOT
AZ ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT HITELÖSSZEG

Otthont teremtő megoldások

Visszamenőleges változtatás nem lesz, nem növekednek az igénybevevők adatterhei és nem csökken a hitelek futamideje. A kormány célja az, hogy a bankok helyett elsősorban a rászorulók élvezzék a kedvezményeket.
2003. január elsejétől megemelték a vissza nem térítendő lakásépítési kedvezmény összegét: egy gyermeknél 200 ezer forintról 500 ezerre, két gyermeknél 1,2 millió forintról 1,6 millióra, három gyermeknél pedig 2,2-ről 2,7 millióra. A fiatalok lakáshoz jutásának esélyét javította az az intézkedés is, ahol két gyermek vállalása esetén az állam megelőlegezi a szociálpolitikai támogatást. A kormány döntése alapján megduplázódott a lakástakarékpénztári befizetések állami támogatása: magánszemélyeknél évi 72 ezer, közösségi építményeknél 240 ezer forintra nőtt az öszszeg. Folytatják az önkormányzatok és az egyházak számára kiírt lakásépítési pályázati rendszert.

Csabai Lászlóné, lakásügyi kormánymegbízott - az MTI-hez eljuttatott - közleménye szerint, a most megjelent kormányrendelet biztonságot, kiszámíthatóságot és megnyugvást jelent majd a piac valamennyi szereplőjének. Véleménye szerint: a kormányrendelet nem szigorítja, hanem igazságossá teszi a lakáshitelezés rendszerét. Kijavítja azokat az anomáliákat, amelyeket a Fidesz-kormány választási előnyszerzés miatt épített be az amúgy jó, hasznos rendszerbe. A kormánymegbízott hangsúlyozta, hogy változatlan marad a lakáshitel futamideje és az adósok kamatterhe. Ugyanakkor a célokat sorolva megemlítette, hogy a bankok nyeresége helyett a valóban rászorulók lakásgondjainak enyhítését szolgálja a hitelezés rendszere, és bővíti a kisjövedelműek, a gyermekes családok lakáshoz jutási lehetőségeit. A tervezett módosítások célja, hogy a támogatások, a kedvezmények azokon segítsenek, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. Csabainé cáfolja, hogy korlátoznák a lakás-mobilitást, csökkentenék a lakásgondjukat megoldani kívánók hitelhez jutási lehetőségét.
A kormányzati szándékot illusztrálva leszögezi: nem helyénvaló az adófizetők forintjaiból 60 milliós lakáshoz 30 milliós állami támogatású hitelt adni, és ez által több mint 1 millió forinttal megajándékozni az érintett családokat. Indokolt, hogy az infláció és a betéti kamatok csökkenésével a bankok kamathaszna is csökkenjen. A tájékoztató hangsúlyozta, hogy a Medgyessy-kormány ígéretének megfelelően nemcsak megőrizte a lakástámogatási rendszert, hanem bővítette a lakáshoz jutás lehetőségét is. Terv szerint 2003-ban valójában több mint 20 százalékkal nő az az összeg, amit a Medgyessy-kormány lakástámogatásra költ.

Tavaly decemberben mintegy 10 ezer ipari technológiával épített lakáshoz biztosítottak támogatást. Az idei pályázatok bérlakásépítésre, nyugdíjas- és fecskeházak építésére, energiatakarékosságra és panelfelújításra adnak további lehetőséget. A pályázati rendszer kiegészült a Termofor-kémények átépítésének támogatásával és a városrehabilitációs programmal.

Elkészült a társasházi-, a lakbér- és a lakásszövetkezeti törvény koncepciója, és intézkedések történtek az ingatlan nyilvántartás évek óta tartó rendezetlenségének megszüntetésére. Csabai Lászlóné cáfolja, hogy az elmúlt tizenkét hónapban 20 százalékkal csökkent volna az építőipar termelése. Az általa idézett adat szerint 2002-ben 20,1 százalékkal nőtt a termelés, akárcsak a kiadott építési engedélyek száma. Ugyancsak 36 százalékkal emelkedett a hitelszerződések összege; 2002. december 31-én elérte a 726 milliárd forintot az államilag támogatott hitelösszeg.

NEMZETI LAKÁSPROGRAM

Jövő évtől lakbér-támogatást kapnak a szociálisan rászoruló családok.
A nemzeti lakásprogramról Kecskeméten tartott társadalmi vitafórumon Fritz Péter, a Miniszterelnöki Hivatal szakmai főtanácsadója határozottan cáfolta azokat a kritikákat, miszerint a kormány a jövőben nem támogatja a befektetői célú lakásépítkezéseket. Fritz Péter leszögezte: éppen ellenkező törekvésről van szó, a befektetőket, köztük mindenekelőtt a bérlakás építésére vállalkozókat az adózás szabályaira vonatkozó jogszabályok megváltoztatásával és más módon is ösztönözni kívánja a kormány. Rámutatott: a befektetők ösztönzése nélkül lehetetlen elérni a nemzeti lakásprogramban kitűzött célt. Ugyanis a költségvetés jelenlegi évi 140 milliárd forintos támogatásával szemben évente ezer milliárdra volna szükség ahhoz, hogy 15 év alatt a lakásviszonyok területén is felzárkózzunk az európai uniós országokhoz.
A kecskeméti vitafórum előadójának ismertetése szerint a magyarországi rossz lakásviszonyokat jellemzi, hogy miközben egyes statisztikák szerint 4 millió 50 ezer lakás van az országban, ezek közül 200 ezer olyan építmény, ahol ugyan emberek laknak, "de emberi lakhatásra alkalmatlanok". A lakások 20 százalékában semmilyen komfort nincs, tehát WC sem, ami az unióban elfogadhatatlan. Nemcsak a lakások minőségével van gond, hanem megfizethetőségükkel is. Fritz Péter hangsúlyozta: az Otthon Európában című nemzeti lakásprogram új hitelezési konstrukciókkal ösztönzi a hitelfelvevőket. Közölte: nincs ellentmondás a befektetők ösztönzése és a között, hogy a jövőben nem vehetik igénybe a kifejezetten otthonteremtő célú kedvezményeket és támogatásokat azok, akik már harmadik-negyedik lakásukat építik bérbeadási szándékkal, de a lakbérből származó jövedelmük után nem fizetnek adót.

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
SZAKÉRTŐI A LAKÁSTÁMOGATÁSI
RENDSZER HIBÁIRÓL

A jelenlegi lakástámogatási rendszer fennmaradása esetén jövőre már a 2002-ben lakástámogatásra fordított költségvetési kiadások kétszeresét, több mint 149 milliárd forintot kellene erre a célra biztosítani. A Pénzügyminisztériumnak a lakástámogatási rendszer főbb hibáit részletező összeállítása szerint 2006-ra - változatlan rendszert feltételezve - a költségvetés lakástámogatásra fordított kiadásai 175,7 milliárd forintra nőnének.
A Pénzügyminisztérium szakértői a jelenlegi konstrukciók anomáliáira hívják fel a figyelmet. Tény, hogy különösen az alacsony jövedelmű gyerekes családok körében az állami támogatás ellenére sem csökkent a lakásra várók száma. Ugyanakkor egy minisztériumi főosztályvezető nettó átlagfizetésének megfelelő állami támogatáshoz jut minden hónapban az az ügyfél, aki olyan ingatlan építéséhez, vásárlásához igényli a hitelt, ahol a kölcsön összege eléri a 30 millió forintot. A rendszer nem képes kezelni azokat a helyzeteket, amikor a támogatásokat nem méltányolható lakáscélra, hanem luxusigények kielégítésére, esetleg befektetési szándékkal veszik igénybe - állapítja meg a tárca.
A kibocsátott jelzáloglevelek állománya névértéken meghaladta a 100 milliárd, a jelzálog típusú hitelek állománya pedig megközelítette a 800 milliárd forintot tavaly év végén. A tárca szakértői hozzáteszik: a gyors állománynövekedésben nagy szerepe volt annak, hogy a banki feltételek az ügyfelekért vívott harcban enyhültek, az elbírálás pedig gyorsult. A hitelek iránti fokozott érdeklődést jelzi, hogy az idei év első három hónapjában 144 milliárd forint értékű új lakáshitel szerződést kötöttek, ez mintegy 50 milliárd forintos havi bővülést jelez - állítják a minisztérium szakértői.

BÉRLAKÁS VÁLLALKOZÓI ALAPON

A Nemzeti Lakásprogram által megfogalmazott cél, hogy évente legalább 5 ezer bérlakás épüljön Magyarországon, így e lakástípus aránya a jelenlegi 9 százalékról 2018-ra 15 százalékra emelkedhet. Csabai Lászlóné kormánymegbízott, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége által rendezett konferencián elmondta: e célok a magántőke bérlakásépítés-ösztönzési és a lakásbérlés szociális támogatási rendszerének kialakítása nélkül nem valósulhatnak meg. Hozzátette: az elmúlt három évben 50 milliárd forint állami támogatással 10 318 bérlakás építése indult meg, ám mindössze 1 800 készült el. A vállalkozói tőke belépésétől a folyamat felgyorsulását várja a kormány. Jelezte azt is: szakmai vita folyik arról, hogy a bérlakást építő vállalkozók állami kamattámogatása mellett szükséges-e egyszeri nagyobb összegű támogatást nyújtani számukra. A pénzügyi tárca szerint erre nincs szükség, inkább a lakbértámogatási rendszert kell megerősíteni.
A kormánymegbízott kiemelte, hogy elkészült a lakbértörvény tervezetének első változata, amely az állami támogatású bérlakásoknál négyzetméterenként ezer forint lakbérrel számol, a magánbérlők esetében ez 600 forint lenne, míg az önkormányzati bérlakásoknál 400-500 forintot tenne ki. A törvény része lenne a szociális támogatások rendszerének reformja is, e szerint a jövedelmi helyzettől és a gyerekszámtól függően lakbér-kiegészítést kapnának a bérlők, melyet a helyi önkormányzatok állapítanának meg és évente egyszer vizsgálnának felül. A lakbértörvényt várhatóan szeptemberben fogadja el az Országgyűlés és 2004 januárjától léphet hatályba.
Az elmúlt három évben a bérlakásépítésre szánt 50 milliárd forintos állami támogatást 19 milliárd forint önkormányzati saját erő egészítette ki, így mintegy 70 milliárd forint beruházás indulhatott el, melyeknél az állami támogatás aránya 68 százalékot tett ki.
Csabai Lászlóné utalt arra, hogy ez év áprilisában hirdették meg az állami támogatású bérlakás-pályázatot, melynek keretében 10 milliárd forint osztható szét. Jelezte: az állami támogatású bérlakás-program annyiban módosult az idén, hogy az állami támogatás aránya a korábbi maximum 80 százalékról 70 százalékra csökkent.
Csabai Lászlóné szerint a magántőke mellett a bankszféra is megjelenhet a bérlakásépítésben. Példaként megemlítette, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Rt. új céget alapított Nemzeti Lakásberuházó és Ingatlanfejlesztő Rt. néven. A cég évi 16-17 milliárd forintos hitel kihelyezésével, illetve lakásberuházó cégekben kisebbségi résztulajdon vásárlásával évente mintegy 2 300 bérlakás építését segítheti elő.
Az új MFB leányvállalat emellett az önkormányzatokkal és építési vállalkozókkal közös tőketársaságokat, regionális lakásalapokat és bérlakás-építési mintaprojekteket indít a közeljövőben.

Csy-kó