Tájékoztató a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet módosításáról

 

1. A kormánynak a lakáshitelekhez nyújtott állami támogatások módosításáról most meghozott döntése egyértelműen bizonyítja, hogy a lakáshitelezés 2001-től kialakított új rendszerét a kormány az otthonteremtés fontos, ha nem is kizárólagos eszközének tekinti. A jelzáloghitelek kamattámogatása, a fiatal házasok kiegészítő kamattámogatású kölcsöne alapvető, pozitív változásokat hozott a lakáspiacon:

  • Nőtt a lakásépítések száma
  • Megélénkült a használt lakások forgalma, kialakult a jelzáloghitelezés intézményrendszere
  • A lakással nem rendelkezők széles körének tette és teszi lehetővé a jövőben is, hogy önálló otthont teremtsenek.

Ugyanakkor a lakáshitelekhez nyújtott támogatás csak egyik eszköze a lakáshoz jutás támogatásának. A saját tulajdonú lakás megszerzése önerő és a törlesztéshez szükséges megfelelő nagyságú jövedelem híján ma még sokak számára elérhetetlen álom.

  • Az alacsonyabb jövedelmű gyermekes családok lakáshoz jutási esélyét növeli, hogy a kormány első intézkedései egyikeként tavaly decemberben megemelte a lakásépítési kedvezmény összegét, sőt, két gyermek után ezt a fiatal, még gyermektelen házaspárok számára meg is előlegezi.
  • A saját tulajdonú lakás megszerzése mellett a kormány elengedhetetlennek tartja azt is, hogy minél előbb valódi szabad választássá váljon, hogy valaki saját vagy bérlakásban kívánja gyermekeit felnevelni. A rövidesen elfogadásra kerülő Nemzeti Lakásprogram egyik kiemelt célja éppen a jól működő, a szociális szempontokat is érvényesítő bérlakás piac megteremtése lesz.

2. A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet mostani módosítása elsősorban a költségvetés és a bankok közötti pénzügyi kapcsolatot érinti. Az infláció csökkenésével, a hitelezési intézményrendszer kialakulását követően mérséklődő banki költségekkel arányosan csökken a jelzáloghitelek állami támogatásának jelenlegi mértéke. Csökken, de továbbra is igen jelentős marad.

  • Az állam a reálisnak tekinthető piaci kamat mintegy felét vállalja át a hitelfelvevőktől. A jelzáloghitel kamattámogatása használt lakásnál 6%, új lakásnál 7% lesz, a kiegészítő kamattámogatású hitelnél pedig a változatlan szabály szerint marad az 5%.
  • A bankok tisztes üzleti nyereség mellett továbbra is a jelenlegi feltételek mellett fogják tudni, folyósítani kedvezményes hiteleiket.

3. A most meghozott döntések semmilyen módon nem érintik kedvezőtlenül az önmaguk és családjuk számára önálló otthont teremteni akarókat. Sőt, számukra néhány változás további segítséget fog nyújtani terveik megvalósításához:

  • Az állam továbbra is 20 évig biztosít kamattámogatást a kedvezményes lakáshitelekhez.
  • Eddig csak az öt évig állandó kamatozású jelzáloghiteleknél volt előírás, hogy az ügyfelet terhelő valamennyi költség – kamat és egyéb költség – együttes mértéke nem haladhatja meg a 6%-ot. Mostantól a korlátozás valamennyi hitelre kiterjed. Az ügyfelet terhelő kamat és egyéb költségek együttes mértéke a jövőben nem haladhatja meg:
  • Az 5 éves állandó kamatozású és a rövidebb futamidejű jelzáloglevéllel finanszírozott hiteleknél: új lakásnál az 5, használt lakásnál a 6%-ot
  • A kiegészítő kamattámogatású hiteleknél a 6%-ot
  • A kiegészítő kamattámogatású hiteleknél
  • A legmagasabb összeg a mai 10 millió forintról 15 millióra emelkedik
  • Jelenleg csak egy alkalommal van lehetőség a felvételére, a jövőben ez a hitel is többször felvehetővé válik, természetesen az előző kölcsön összegének rendezését követően.
  • Az egyidejűleg lakásépítési kedvezményt is igénybevevők, vagyis a gyermekes vagy gyermeket vállalni akaró házaspárok esetében továbbra is megmarad a 80%-os állami garanciavállalás.
  • A támogatott hitellel épített vagy vásárolt lakások bővítéséhez a 15 milliós keret kimerítéséig további támogatott kölcsön vehető igénybe.
  • A jelzáloglevéllel finanszírozott hitel felvétele a jövőben a tető cseréjéhez és felújításához is felvehető (a kevésbé fontos villamos berendezések cseréje helyett)
  • A hitelintézet hibájából jogosulatlanul felvett állami támogatást az adóhatóság a hitelintézeten hajtja be.

4. Ugyanakkor van néhány olyan, a társadalom igazságérzetét bántó eleme a jelenlegi rendszernek, amely módosításra szorult. Ezek a módosítások azt szolgálják, hogy a támogatások, kedvezmények azoknak segítsenek, akiknek erre valóban szükségük van és megszűnjenek a ma meglévő visszaélési lehetőségek.

  • Ma az állam irreálisan magas összeggel támogatja a magas jövedelműeket. Egy 60 millió forintos luxuslakáshoz felvett 30 millió forintos hitel havi törlesztő részletéhez jelenleg 172 ezer forinttal járul hozzá a költségvetés. (Egy bruttó 315 ezer forintos havi fizetés nettó összegével.) Ez közel hétszerese annak, amit egy lakással nem rendelkező állampolgár ma az átlagosan 4, 5 milliós jelzáloghiteléhez, havi 26 ezer forinttámogatás formájában kap. Így bár lehet, hogy a 15 milliónál nagyobb hitelt felvevők aránya mindössze 2-5% között mozog, az általuk igénybevett támogatás összege alapján arányuk ennél jóval magasabb.

Annak érdekében, hogy az adófizetők pénzéből az állam csak a valóban indokolt lakásigényekhez nyújthasson támogatást, a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek felső határa a jelenlegi 30 millió forintról 15 millióra csökken. Ez a hitelösszeg ötven százalékos önrészesedés mellett egy mintegy 30 millió forintos lakás megszerzését teszi lehetővé, ami a mai lakásárak mellett egy nagyobb család esetében is megfelelő méretű és színvonalú otthont biztosít.

  • Új lakás vásárlása esetén a jelzáloghitel és a kiegészítő kamattámogatású hitel egyaránt felvehető, egymással kombinálható, de együttes összegük nem haladhatja meg a 15 millió Ft-ot. (Nem lehet a különböző címen járó kedvezményes hiteleket „halmozni“)
  • A jövőben nem lesz lehetőség arra, hogy valaki egyidejűleg több lakás megvásárlásához vegyen igénybe államilag támogatott hitelt, s így befektetési célú lakásvásárlását is a közpénzekből finanszírozhassa. Az új szabályok szerint a lakásba együtt költözőknek egyidejűleg csak egy támogatott hitele lehet. Ez alól kivételt csak az jelent, amikor a szülő illetve nagyszülő nagykorú gyermeke, unokája lakásvásárlásánál nem tulajdonos adóstársként vett vagy vesz fel hitelt. Mindez nem fo gj a akadályozni a már meglévő lakások cseréjét, a lakás mobilitást, hiszen az előző lakás értékesítésével az azon szereplő hitel is törlesztésre kerül, így semmi akadálya az újabb támogatott hitel felvételének.
  • A családon belüli fiktív lakásvásárlásokhoz a jövőben nem lehet kedvezményes hitelt felvenni, mivel a rendelet kimondja, hogy használt lakás vásárlása esetén a vevő és az eladó között nem lehet közvetlen hozzátartozói kapcsolat.

5. A rendelet a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba, s rendelkezéseit, a hatálybalépést követően benyújtott kölcsönkérelmekre kell alkalmazni.


Önkorkép


Tartalomjegyzék * tizenharmadik évfolyam, 5. szám * 2003. május
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.