Vétózhat az orvosi kamara

A kórháztörvény néhány ponton történő módosításáról állapodtak meg május végén a kormány és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) képviselői a miniszterelnöknél tartott egyeztetésen. A zárt ajtók mögött tartott megbeszélés után Csehák Judit egészségügyi miniszter elmondta: bekerül a törvénybe, hogy a kormány rendeletben rögzíti azokat a kedvezményes hitelnyújtási, garanciavállalási és támogatási lehetőségeket, amelyek igénybevételével a dolgozók élhetnek elővásárlási jogukkal. Megerősítik a kamara jogosítványait a szakmai kérdésekben: az intézmény szakmai irányító testülete vétót emelhet olyan kérdésekben, amelyek szerinte a betegellátást veszélyeztetik.

Kupcsulik Péter, a MOK elnöke fontosnak tartotta, hogy az orvosok előnyt élvezhessenek a privatizációnál. Beszámolt arról: a tárgyaláson nem értettek egyet abban, hogy a tőkebevonással, tulajdonosváltással működő intézmények nonprofit jellegűek legyenek. A MOK álláspontja szerint ugyanis a nem haszonérdekelt jelleg átláthatóbb, tisztább, kevésbé kockázatos helyzetet teremtene. Szerették volna azt is elérni, hogy az egészségügyi termékek gyártói és forgalmazói ne lehessenek tulajdonosok, ne vásárolhassanak piacot, gazdasági érdekeik ugyanis a kamara szerint összeférhetetlenek a betegellátáséival. A kormány azonban ebben nem engedett.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gyógyító-megelőző kasszájából kifizetett vállalkozói finanszírozás összege 1995 és 2002 között 12,6 milliárd forintról 78,6 milliárd forintra emelkedett - derült ki az OEP főigazgatójának, Matejka Zsuzsannának a beszámolójából. A főigazgató megerősítette: az OEP ugyanúgy finanszírozza a magán- és az állami egészségügyi szolgáltatókat, tehát a betegeknek a jövőben sem kellene fizetniük a privatizált szolgáltatásokért. Rámutatott: a háziorvosi rendelés, a művese-kezelés, a gyógyszer, a gyógyászati segédeszközök és a gyógyfürdő-ellátás terén szinte teljesen megvalósult a privatizáció. Megjegyezte azt is, hogy a magánszolgáltatók jobban tudják érvényesíteni érdekeiket az állammal szemben.
Ádám Aurél, a Vesebetegek Országos Szövetségének elnöke is bizonyította, hogy a művese-kezelés privatizációjával pár év elteltével szinte megszűnt a kapacitáshiány, míg korábban egy bizottság döntötte el, ki kaphatja meg az életben tartó kezelést.