POLITIKAI VITANAP "A BECSAPOTT" ÖNKORMÁNYZATOKRÓL

A fejlődés a helyi források növelésének kulcsa

Politikai vitanapot kezdeményezett az önkormányzatok helyzetének alakulásáról a Fidesz képviselőcsoportja, Áder Jánossal az élen. A kormánypártok is támogatták a kezdeményezést, így június elején Kudarc, kilátástalanság, koncepciótlanság, avagy becsapott önkormányzatok címmel külön napirendi részben vitázott az Országgyűlés a témáról. Alább - a teljesség igénye nélkül - szeretnénk feleleveníteni a több mint ötórás polémia legérdekesebb, legfontosabb hozzászólásainak részleteit.

Lamperth Mónika, belügyminiszter: "A kormányprogram is leszögezi, hogy alapvető feladat a települési önkormányzatok hatásköreinek pénzügyi alátámasztása önkormányzati finanszírozási reform útján. Nemcsak az európai uniós csatlakozási folyamat, hanem a modern európai Magyar Köztársaság megteremtése is azt igényli, hogy a rendre elhalasztott reformot még ebben a kormányzati periódusban megkezdjük. Az alap a községi, a városi, azaz a lakossághoz legközelebb álló önkormányzatok autonómiájának megerősítése, ezt követi az úgynevezett kistérségek kialakítása, végül pedig a regionális közigazgatás létrehozása. A kormány nevében kijelentem, hogy kitartóan fogunk dolgozni azon, hogy ez így legyen. (…)

Elhatározott szándéka a kormánynak, hogy olyan fejlődési pályára állítsa a gazdaságot, amely elősegíti a vállalkozások jövedelemtermelő képességének növekedését, hiszen e nélkül a központi és helyi adóbevételek sem nőhetnek kellő mértékben, másrészt pedig úgy kívánunk javítani a hiány szerkezetén, hogy növeljük a költségvetési beruházások súlyát.
Ez nem jelenti azt, hogy a béreknek nem kell lépést tartaniuk az árakkal, csak arról van szó, hogy a fejlesztési célú költségvetési kiadások aránya növekszik. Ez képezi fő törekvésünket az önkormányzatok vonatkozásában is. A következő években fejlesztési célú többletforrásokat biztosítunk az önkormányzati szektornak, mindenekelőtt ahhoz, hogy törvényben előírt szolgáltatásaiknak magasabb szinten tudjanak eleget tenni. (…) A fő folyamatok jelzik, hogy 2002-2003-ban a helyi önkormányzatok bevételei jelentősen bővültek, 2002-ben 15 százalékkal, 2003-ban 35 százalékkal nagyobb bevételt realizáltak, mint a megelőző évben. Kétségtelen, hogy az idén a növekedési többlet jelentős részét elviszi az 56 százalékkal nagyobb bérkifizetés. Az eddigi folyamatok azonban azt is jelzik, hogy az önkormányzatok gazdálkodása már visszatért a normális pályára, nincs hiány, sőt több tízmilliárdnyi többlet alakult ki. Nyilván lehet erről vitatkozni, nyilván lesz is ma vita erről a tisztelt Házban, hogy mennyi hiányzik az önkormányzati szektorból. Én megnéztem több elemzést, több szakember véleményét, elemzését erről a kérdésről. Egyes szakértők szerint 1990 óta folyamatosan alakult ki az a helyzet, hogy mintegy 10 százalékkal csökkent az önkormányzatok részesedése a GDP-ből, és évi 200-250 milliárd forint hiányzik úgymond ebből a büdzséből. Más logika mentén, más elemzők összeállításában az tükröződik, hogy mintegy 100-120 milliárd forint hiányzik, döntően a fejlesztési célú vagy amortizációs elmaradás okán. Megint más elemzések szerint a területkiegyenlítésből, a nagyvárosi és a városi közlekedési infrastruktúrából hiányzik mintegy 50-100 milliárd forint, és ezek az összegek a bázisból hiányoznak. (…) Meggyőződésem, hogy súlyt kell helyezni a legsúlyosabb helyzetű térségek felzárkóztatási esélyeinek javítására is. Folytatjuk azt a száznapos program keretében elindított programot, amely kistérségi támogatási alapprogram néven működik, és amely a 42 legsúlyosabb helyzetű térségnek ad segítséget és plusztámogatást. 12 milliárd forintos támogatással új programot indítunk a peremhelyzeti települések és térségek közlekedési feltételeinek javítására. Folytatjuk a hét megyére kiterjesztve a hátrányos helyzetű megyék felzárkóztatását, amelyre 24 milliárd forintnyi támogatás áll rendelkezésre. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések támogatási összegét az idén 11,5 milliárd forintra emeltük, és további 1,5 milliárd forintot szánunk azok megsegítésére, akiknek közvetlenül a működésük került veszélybe.
A kormány célja, hogy középtávon a finanszírozási rendszer átalakuljon, mégpedig úgy, hogy a rendszer kiszámíthatóbb és átláthatóbb legyen.

A térségi és települési szintű feladatokat úgy kell meghatároznunk a reform során, hogy azok finanszírozhatóak legyenek, különös figyelemmel arra, hogy az adóterhek nem növelhetőek tovább; és persze megfordítva is: a kötelezően előírt feladatokhoz központi vagy helyi forrásból a teljes fedezet rendelkezésre álljon.

Szeretnénk elérni, hogy a meglévő forrásokkal racionálisabb gazdálkodás folyjon, és a többletforrások fejlesztési célokat szolgáljanak, ne a sokszor elavult struktúrák és szolgáltatások konzerválását biztosítsák. Ösztönözni fogjuk a településeket a közös feladatellátásban, ösztönözni fogjuk a települések összefogása révén kialakuló térségi feladatellátást. Amint azt a képviselőtársaim is tudják, befejeződött az önkormányzati vagyon európai uniós normák szerinti összeírása: az összvagyon eléri a 12 ezer milliárd forintot. Ez az óriási vagyontömeg folyamatosan veszít értékéből, a felújításokra, a pótlásra alig jut pénz. El kell gondolkodni tehát azon, és programot kell készíteni arra vonatkozóan is, hogy hogyan növelhetők a helyi adóbevételek és hogyan tehető igazságosabbá az iparűzési adóerő-képesség számítása. (…) A modernizációs program keretében nagyobb hangsúlyt, támogatást kell adni a térségi szemléletnek, a közös finanszírozású fejlesztési programoknak, valamint a települések közötti szolidaritásnak. Biztosítani kell az európai uniós és a hazai támogatások igénybevételéhez szükséges önkormányzati saját erőt. Ez lehet az ilyen célú jelenlegi támogatási rendszer alanyi és tárgyi körének kiterjesztése, illetve a külső forrás állami garanciavállalással történő megerősítése.

Meggyőződésem, hogy a jövő év és az azt követő évek kulcskérdése az, hogy az önkormányzatok hogyan, miként tudnak európai uniós forrásokhoz jutni."

"...ELSŐDLEGES CÉLNAK TEKINTJÜK"

Veres János, pénzügyminisztériumi államtitkár: "2003 első negyedévének számait figyelembe véve az önkormányzati szférában a hitelbevételek nélküli bevételek 663 milliárd forintot tettek ki, ezzel az Országgyűlés által elfogadott bevételi előirányzatnak a 28 százaléka teljesült, a saját folyó bevételek 22 százalékban teljesültek, a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek pedig mintegy 32 százalékban teljesültek.

Az önkormányzatok gazdálkodása az első negyedév számai alapján a választási években szokásos szélsőségeket immáron figyelmen kívül hagyva visszatért a rendes kerékvágásba, ez azt jelenti, hogy nem hiány keletkezett ebben a negyedévben, hanem mintegy 70 milliárd forintos többlet volt ez a 2002. év azonos időszakában, tehát első negyedévében 37 milliárd forint volt mindössze.

(…) rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a területfejlesztési támogatások célzottan kerüljenek felhasználásra; fontosnak tartjuk, hogy a hét megyére kiterjedő felzárkóztatási programban immáron 24 milliárd forint összegre vállalhatnak kötelezettséget azok az önkormányzatok, azok a megyei területfejlesztési tanácsok, amelyek szerződést kötöttek a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel; és fontosnak tartjuk azt is, hogy a kistérségi támogatási alapprogram a 42 legsúlyosabb helyzetű térségben megfelelőképpen folytatódni fog.
A következő évben mindenképpen elsődleges célnak tekintjük azt, hogy az Európai Unióban elnyerhető források hazai társfinanszírozása az önkormányzati szférában is biztosított legyen."

"PRÓBÁLJUK MEG…"

Toller László (MSZP): "1990-ben volt egy ililúzió volt iegy illúzió, hogy iminden, ami szükséges, az finanszírozható. Ez az illúzió hamar szertefoszlott, hiszen kiderült, hogy akkora a lemaradásunk Európában, a világban, az élet majdnem minden területén, és elsősorban a helyi közszolgáltatásokban, amit bizony nem egy, nem két év munkájával lehet behozni, hanem hosszú, kínkeserves munkával és finanszírozással láthatók el ezek a feladatok. (…) a magyar önkormányzatiság - függetlenül attól, hogy milyen településről beszélünk, fővárosról vagy aprófalvas településről nagyot alkotott az elmúlt 13 évben. Mi ronthatta ennek az önkormányzatiságnak a helyzetét? Teljesen természetesen az, ami a finanszírozási kérdéseken túlmutat.

Egyrészt olyan feladatokat telepítettünk '90-ben az önkormányzatokra, amelyeknek, már akkor is látszott, nem tudnak megfelelni. Nem lehet egy fővárosi feladatsort levetíteni egy kistelepülési önkormányzatra.

(…) Két trend megfigyelhető. Az egyik: tartósan megbomlott a feladatok és a finanszírozások közötti összhang, ez '90 óta gyakorlat. A másik: a forráshiány mindig más területen jelentkezik, ennek pedig mindig az volt az okozója, hogy a parlament vagy az aktuális kormány igyekezett még jobbá varázsolni az önkormányzati feladatsort, csak mindig elfelejtette hozzátenni azokat a pénzeszközöket, amelyek a feladatok ellátásához voltak szükségesek. (…) A normatív ellátási rendszerünk olyan széleskörűvé vált, ami költségvetési szinten már egyszerűen kezelhetetlen. 240 normatíva található ma az önkormányzati rendszerben, hogy ha ezt valaki igyekszik összerakni, akkor messze nem a szubszidiaritásról van szó, ugyanakkor van ennek egy másik oldala is, hogy gyakorlatilag egy teljesen címkézett önkormányzati költségvetés keletkezett az elmúlt időszakban. (…) Próbáljuk meg, hogy a kétharmados törvényeket, amelyek egy közszolgálati reformhoz szükségesek, együtt tárgyaljuk meg, fogadjuk el. Fogadjuk el a kistérségek létrehozásával és finanszírozásával kapcsolatos elveket és törvényi gyakorlatot, törvényi megvalósítást, fogadjuk el a régiókkal kapcsolatos európai gondolkodást és ennek törvényi hátterét."

"SOHA NEM GONDOLTAM VOLNA…"

Bóka István (Fidesz): "Ha az önkormányzatok 2003-as évét összehasonlítom a polgári kormány négy önkormányzati évével, akkor azt mondhatom, hogy jó négy évet zárhatott le a polgári kormány az önkormányzatok tekintetében. Soha nem gondoltam volna, hogy ezt kell mondanom 2003-ban. A polgári kormány szélesítette az önkormányzatok hatáskörét, de ezzel együtt a felelősségét is bizonyos területeken. Négy év alatt másfélszeresére növeltük a fejlesztési támogatásokat. 1994-98 között 25 önkormányzat került csődbe, 1998-2002 között már csak 5 önkormányzatnál volt szükség átmeneti válságkezelésre. (…) Bajban van tízmillió magyar állampolgár, mert bajban vannak Magyarország önkormányzatai. Naponta hallani iskolabezárásokról, óvodamegszüntetésekről, pedagóguselbocsátásokról, önkormányzati fejlesztések leállításáról. A legszomorúbb azonban az, mára világossá vált, hogy az önkormányzatok tekintetében szinte egyik választási ígéretüket sem tartották be. Nagyon sok települési önkormányzat becsapottnak érzi magát.
Medgyessy Péter miniszterelnök azt mondta: Szavamat adom, hogy betartom, amit vállaltam. Mire is adta szavát, és azt hogyan tartotta be? Megerősítjük az önkormányzatok pénzügyi és gazdasági önállóságát mondták. 2003 mint ahogy mondtam a legrosszabb év a települési önkormányzatok számára.

2002-höz képest közel 80 milliárd forint hiányzik az önkormányzatok szabad gazdálkodásából, akkor, amikor az európai uniós csatlakozásról kell beszélnünk, akkor, amikor programokat, projekteket kellene felállítanunk, akkor, amikor saját erőt kellene gyűjtenünk ezekhez a programokhoz, és akkor, amikor az önkormányzatok gyakorló terepét, a Széchenyi-tervet ne szépítsük megfojtották. 2003-ra az önkormányzatiság mint olyan, nem létezik.

Önök decentralizációt ígértek, ezzel szemben soha nem függött ennyire egy települési önkormányzat sem a központi költségvetéstől. (…) "Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak!" Amit adtak, azt azonban el is vették. Mikor mondták azt a választási kampány során, hogy az szja helyben maradó részének 5-ről 10 százalékos növekményét teljes mértékben a béremelésre kell fordítani?
Mikor mondták azt, hogy a gépjárműadó-növekményt teljes mértékben béremelésre kell fordítani? S ami a legérdekesebb: mikor mondták azt, hogy az iparűzési adó növekményét teljes mértékben a béremelésre kell fordítani?
Önök a választási kampány során és a kormányprogramban érdemi érdekegyeztetést ígértek. Önöket nem érdekli a települési önkormányzati szövetségek véleménye, és nem érdekelte annak a közel háromszáz, ezt követően pedig ötszáz polgármesternek a véleménye, aki kérte a kormány és a kormányzó pártok segítségét a probléma megoldására. (…) Százmilliárd forint fejlesztési forrást ígértek a települési önkormányzatoknak, amely feladattal nem terhelt, szabad felhasználású, alanyi jogon járó összeg. Hol van ez a 100 milliárd forint a központi költségvetésben? Ezzel szemben 2003-ra 2002-höz képest nemhogy inflációval növelték volna a cél- és címzett támogatást, hanem 1 milliárd forinttal csökkentették.
Négy év alatt 25 ezer állami támogatással épülő önkormányzati bérlakást ígértek. Az idei évre elkülönített pénzösszeg jó, ha 2 ezer ilyen bérlakás építésére elégséges.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség lelkiismerete tiszta, hiszen a problémákra már a költségvetési törvény elfogadásakor felhívtuk a figyelmet, majd azt követően három, azaz három költségvetési törvénymódosító indítványt nyújtottunk be, és mind a három indítványunkat még csak tárgysorozatba sem vették, még csak beszélni sem kívántak az önkormányzatok 2003-as akut, azonnali beavatkozást igénylő problémáiról."

A BÉRHIKI NEM LEHET GYAKORLAT!

Gulyás József (SZDSZ): "a 2001-2002. évi költségvetés viitájában dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke a helyi önkormányzatok költségvetési kondícióit illetően komoly kritikát fogalmazott meg. Az általa elmondottakból is kiderült, hogy a lakossági ellátás színvonalát alapvetően befolyásoló oktatási, szociális, kulturális előirányzatok tekintetében a reálérték szinten tartását biztosító dologi automatizmust az előző kormányzat nem biztosította az önkormányzatok számára. Az egészségügyet ebben a körben azért nem említettem, mert - bár ott sem volt jobb a helyzet ők más finanszírozási rendszerben működnek, ott más a finanszírozás gyakorlata, de itt is tudni kell azt, hogy az önkormányzatok rákényszerültek arra, hogy mind a kórházak, mind a szakorvosi ellátás tekintetében kiegészítsék az állami finanszírozást. Nem fedezte 2001-2002-ben a központilag kezdeményezett bérintézkedések fedezetét sem a költségvetés. (…)
A tervezett és az ígért önkormányzati finanszírozási reform, a feladatok felülvizsgálata és azok újraelosztása elmaradt. Ennek következményeként a 3200 önkormányzat közül évről évre nőtt az úgynevezett önhikis települések száma. Az önkormányzatok 40 százaléka, közel 1300 település kényszerült pályázni. Ezek a számok is mutatták sajnos még ma is mutatják a rendszer tarthatatlanságát. (…) Az elmúlt években, mint tudjuk, több cikluson keresztül csökkent a települési önkormányzatoknál maradó személyi jövedelemadó.

Most közel tíz év után először nőtt, sőt megduplázódott a helyben maradó szja-hányad. A szabad demokraták szerint ennek az aránynak a további javítására van szükség, mégpedig ebben a kormányzati ciklusban. Szükséges továbbá az is, hogy helyére kerüljön az szja funkciója az önkormányzatok finanszírozási rendszerében. Véleményünk szerint a növekvő személyi jövedelemadó-hányad szabad felhasználású pénzeszközként kell hogy helyben maradjon.

Ugyancsak kedvező volt az önkormányzatok számára, hogy 2003-tól a gépjárműadó teljes egészében az adót beszedő önkormányzatokat illeti, valamint az a döntés, hogy 2003-tól a különböző illetékekből és bírságokból a bevételek helyben maradtak, a települési önkormányzatok saját forrásaként. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy ezekkel a forrásokkal sajnos 2003-ban nem számolhatott érdemi többletként az önkormányzatok többsége vagy döntő többsége -, hiszen a közalkalmazotti béremelések fedezetére voltak kénytelenek azt fordítani. (…)
Már a költségvetés vitájának során elmondtuk, hogy a szabad demokraták nem támogatják, hogy az azóta is sokat bírált kezelési mód, amely bérhiki néven híresült el, gyakorlattá váljék az önkormányzatok amúgy is reformra szoruló finanszírozási rendszerében. (…) Az önkormányzati rendszer területi szintjét nem szabad megkettőzni, vagyis indokolt, hogy a megyei területpolitikai vonatkozású hatáskörök mind a megyei önkormányzatoktól, mind a területfejlesztési tanácsoktól regionális szintre kerüljenek. A regionális reformok alapvető része a fővárosi önkormányzati szerep újragondolása, újraértelmezése. Nélküle a központi régiót nem célszerű kialakítani."

… A KORMÁNY TENYERÉBŐL?

Gémesi György (MDF): "Ma az önkormányzati rendszer jelenitős része a kormány tenyeréből eszik. Ez egy kiszolgáltatott helyzetet jelent, és messze nem tudja már azt a mozgásterét, azt a gazdálkodási önállósági mozgásterét alkalmazni, ami 1990-ben a Magyar Demokrata Fórum által vezetett kormányzat által megalkotott önkormányzati törvényben mint szándék megfogalmazódott és mint törvény leíródott. (…) Miniszter asszony elismerte, hogy nyilván a fejlesztések, felújítások területén vissza kell fogni abban az egyébként leromlott intézményállományban, ami még ma sincs a helyén, és nem került valóban helyre 13 esztendő alatt, mert mindig mentünk az események után. Ezekben az intézményekben folyik a közoktatás, az önkormányzatok legnagyobb feladata, amit szeretnének megfelelő formában ellátni. Ezekben az intézményekben kell biztosítani az új taneszközöket, ezekben az intézményekben kell megfelelni a közoktatási törvény által előírt követelményeknek. Ezeken a településeken kell megfelelni a környezetvédelmi törvényben előírt feltételeknek és az uniós elvárásoknak.
És akkor? Itt kell megfelelni, mondjuk, a mozgáskorlátozottak számára az akadálymentesítés feltételeinek.
És akkor? Honnan és miből?
Erről kellene beszélni, hogy hogyan tudjuk megteremteni a feltételeit annak, hogy túléljük ezt a válságos helyzetet. Ha már előidézte valaki ezt a válságos helyzetet, megítélésem szerint illene segítenie abban, hogy túléljük. Voltak indítványok 60 milliárdra, 100 milliárdról 60-ra, 30 milliárdra, hogy próbáljuk esetleg ezt a bérhikimozgásteret kibővíteni. Semmit, semmit nem fogadtak el. Miért nem? Miért nem próbáltak legalább gesztust gyakorolni azok iránt a települések iránt, amely települések iránt önök nagyon-nagyon hangosan mondják felelősséget éreznek. És mi lesz azokkal, akik ezen a településen élnek? ők a polgármestertől fogják számon kérni, a képviselő-testülettől fogják számon kérni azokat a jogos igényeiket, amelyeket az önkormányzat igyekszik megtenni vagy nem.(…)

Nekünk fontos továbbra is a kistelepülés, fontos a "kisiskola", és igenis nem tudjuk elfogadni, hogy több mint száz azon iskoláknak, óvodáknak a száma, amelyeket összevontak, bezártak financiális okok miatt, talán az ez évi költségvetés hatására. Nem tudjuk elfogadni a közel 600 postahivatal bezárását.

Nem arról van szó, hogy a valóban gazdaságtalan és kihasználatlan hivatalokkal valamit nem kellene kezdeni, de talán a 600 egy picit túl soknak tűnik, és megszünteti ezeket a közösségi tereket ezeken a településeken. Vagy például a vasútvonalak megszüntetése, ami arra megy ki, hogy ne érjenek el megfelelő formában, nemcsak egy hangulatos közlekedési eszközzel, hanem valóban egy olyan megközelítési lehetőséget szüntetünk meg anélkül, hogy utakat építenénk egyébként, megfelelő utakat építenénk megfelelő formában; olyanokat szüntetünk meg, ami ezeknek a közösségeknek az elérhetési lehetőségét, a közlekedési lehetőségét csökkenti, kérdőjelezi meg. Igen, a Magyar Demokrata Fórum többször kimondta azt, hogy úgy tűnik számunkra, hogy ez egy indirekt faluromboló folyamat. Ehhez nem szeretnénk asszisztálni.
Tisztelettel kérjük a magyar kormányt, gondolja át: a költségvetés jelenlegi helyzetében hogy tudja kompenzálni az áttelepített feladatok finanszírozását. Közel 100 milliárd forintra van szükség, ezt egyébként Jauernik István egyik nyilatkozatában olvastam is, hogy jövőre ennyi pluszpénzt kellene adni az önkormányzatoknak, ha jól érzékeltem. (Közbeszólás: Már az idén!) De azt gondolom, hogy ennek a 100 milliárd forintnak az érdekszövetségek véleményével összhangban idén is meg kellene érkezni a településekhez."