Kistérségi főépítész, vagy több település főépítésze?

E S E T T A N U L M Á N Y

Azt, hogy miként foglalkoztasson több település közösen főépítészt, illetőleg milyen lehetséges formája van az úgynevezett "kistérségi főépítész"státusának, Monor és térsége példáján keresztül szeretnénk bemutatni. A példa persze nem alkalmazható az ország minden részén, de a kisebb laksűrűségű és igazán nagyvárost nem tartalmazó "térség"-ben használható lehet.

Monor városa, a mintegy 20 ezer lakosú kertvárosias település, hajdani járási székhely, a 4. sz. főút Budapest-Szolnok vonal felső harmadában található. Vonzáskörzete mintegy 100 ezer lakosú - 17 önálló településből alkot járási közigazgatási egységet, amely 1990-től három statisztikai kistérséggé esett szét. Ezek valójában parlamenti választókerületek, így az önkéntes kapcsolat-forma nem igazán jelent meg - az EU konform sub regio - nem valós jellegű, inkább formális, adminisztratív volt.
A területfejlesztésről szóló törvény megjelenésével - véleményem szerint ismételten csak pro forma - alakulgattak területfejlesztési önkormányzati társulások. A jogszabály által létrehozott megyei területfejlesztési tanácsok és a hozzájuk rendelt pénzeszközök elérésének lehetősége kezdte meg látszólag "alulról" szervezni az "önkéntes" területfejlesztési társulásokat. Ezeket a magyar gyakorlat szintjén "kistérség" elnevezéssel illetik, bár nem minden esetben esnek egy halmazba a "statisztikai kistérség"-ekkel.
Pest megyében, 9 település részvételével, utolsóként alakult meg Monor környezetében a Monor és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás elnevezésű, önkéntes együttműködésen alapuló, - a nevében területfejlesztéssel, de a tag-települések valódi értelmezésében település-fejlesztéssel foglalkozó - önkormányzati társulás: a kistérség.
Abban az időben a területfejlesztési társulások nagy része csak formálisan létezett, többnyire valamelyik önkormányzat vállalta fel a koordinátori szerepet, egy-egy polgármestere személyében. Ő lett a tagja a területfejlesztési tanácsnak, és személyes aktivitásán múlt, hogy a térsége milyen szelethez juthatott - az ebben a formában szétosztásra kerülő -pénzeszközökből.

Hogyan lett Monor térségében "kistérségi főépítész"?

Esettanulmányom szerint a feladat bizony a leendő főépítészre, a kistérségi főépítészre hárul. A szerveződés valamennyi településén személyes előadás és prezentáció alapján kellett bemutatni, hogy a települések jól finanszírozható fejlesztési lehetősége a közösen kialakított fejlesztési koncepciókban és az ennek alapján elérhető forrásokban rejlik. Nem biztos, hogy a szépen hangzó "befektetői ígéret" jelenti a valódi és hosszabbtávú biztonságot - hanem az összehangolt, átgondolt és több település együttes potenciálját kihasználó együttműködés. Ehhez pe-dig független, jobban mondva mindenkitől egyformán függő szervezet működtetésére van szükség.
2000-ben jött létre valójában az a kistérség, amely eredetében a területfejlesztési törvény szerinti egységet jelenti, működésében pedig ellátja az alapvető feladatkört. Ugyanakkor célkitűzéseiben ezen túlterjeszkedve felvállalja a települések Étv.-ben foglalt, a főépítész tevékenységét is igénylő feladatainak koordinálását, vagy akár elvégzését. Mindezeket az önkormányzatok társulásairól szóló törvény alapján létrehozott, önálló költségvetési szervként működő munkaszervezete útján. Ez a társulási iroda.
A kistérségi társulás eredetileg egy egyszerű együttműködési megállapodás alapján jött létre és Monor polgármesteri hivatalán belül csak adminisztratív módon létezett. A társult települések annak a tagdíjnak a fizetésére voltak kötelezettek, amelyet a megyei területfejlesztési tanács felé kellett fizetni.

Valójában nem volt semmiféle informális kapcsolat a települések között és nem is igen bíztak a települések ebben a rendszerben.

Egészen addig, amíg azt nem tapasztalták, hogy az ország egyes részein példaértékű "település-fejlesztések" is megvalósíthatók a jó "területfejlesztési munkával".
Ez az a pont, ahol megfogató egy-egy település a főépítészi szakma számára és kölcsönös megelégedésre akár fejlődhet is. Ha a főépítész részt tud venni ebben a fejlesztési törekvésben, helyesebb azt mondani: ebben a "pénzszerzési módban" aktív szereplővé válik - megnyithatja azt a kaput, amely az alkalmazásának szükségessége irányába mutató egyik lehetséges utat zárja el.
Személyemben, 1997-ben a társulás titkáraként kezdtem meg a fejlesztési munkát, a polgármesteri hivatali feladataim mellett végezve a formai társulás adminisztrációját és a szervező munkát. A megyei főépítész aktív közreműködésével sikerült egy éven belül elérni azt, hogy létrejöjjön egy kimondottan önállóan működtethető szervezet, alkalmazásra kerüljön egy kistérségi menedzser (település-mérnök) és önálló adminisztrációt is kapjon. Ennek a szervezetnek a működtetését a titkár irányította és alapvetően különféle fejlesztési koncepciók, programok és finanszírozási lehetőségek feltárására irányult a fő tevékenység. Jóval hatékonyabb szerepet és "kézzel fogható" eredményeket értünk el a területfejlesztési tanácsnál.
Az önkormányzatok ekkor már a megyei területfejlesztési tanácsi tagdíjon felül önként finanszírozták a kis szervezet működési költségeit - a fejlesztési koncepciók, programok tervezési költségeit pedig kizárólag pályázati pénzekből állítottuk elő.
A hatékonyság növekedésével persze a napi feladatok is sokasodtak - sőt az eredeti "térség" bővülni kívánt, az eredmények láttán további települések jelezték a csatlakozási szándékukat. Mint előbb már jeleztem valójában 2000-re jött létre az a kistérség, amely alapító okirattal rendelkező, önálló költségvetési szervet alkotó jogi személy. A kistérség legfőbb szerve a társulási tanács, amelyet a társult települések képviselői alkotnak (képviselő testület). A tanács elnöke gyakorolja a munkáltató jogokat a munkaszervezet alkalmazottai felett. A munkaszervezet elhelyezését a székhelyet adó Monor Város Önkormányzata biztosítja és jelenleg a társulási tanács ebben a formában 3 fős irodát működtet.
Ebben a szervezetben kerülhetett sor a "kistérségi főépítész" főállású foglalkoztatásra, aki köztisztviselői jogviszonyban tölti be a feladatkört, egyben ellátja a tanács titkári teendőit. A területfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatokat kistérségi menedzser végzi (agrármérnök, település-mérnök) és adminisztrátori-pénzügyi munkatárs segíti az iroda munkáját.
Ennek a modellnek a létrehozói és alkalmazói azt az álláspontot képviselik, hogy

többfunkciós és valóban működő kistérséget kell létrehozni.

Itt lehetővé válhat több feladatkör egyesítése is - jelen modell esetében még csak kettő: a település-
fejlesztési és a térségfejlesztési.
Ez a modell a "kistérségi főépítész" formai megoldását is megtalálta ugyan de tartalmában - alapvetően az ezt szabályozó törvényi és egyéb jogszabályi háttér hiányában - csak részben töltheti meg. Találgat és keresi a feladatát - jelenleg a készülő települési szabályozások összhangjának megteremtését próbálja elérni.

Mit tud tenni ma a "kistérségi főépítész" ? (…ha már van…)

Ezek a kérdések talán egy másik vitafórum témái lehetnek, és nem biztos, hogy elvezetnek a települési főépítészi hálózat fejlesztésének "hogyan tovább?"-jához. Az biztos, hogy a "kistérségi főépítész" nem azonos a kistérség településeinek fő építészével! (ahogy jó meglátással Pest megye főépítész-asszonya fogalmazott!) És talán nem lenne célszerű összekeverni azzal az esettel sem, ha több település ugyanazt a személyt alkalmazza egyedi megbízással települési főépítésznek!
Ez utóbbi lehet azonban egy járható megoldás, - talán kézenfekvőbb, mint a több település által is felvetett javaslat: miszerint ott, ahol nincs anyagi lehetőség települési főépítész alkalmazására, ott a településfejlesztési tervezésben a megyei főépítész lássa el a közreműködői feladatokat! Ennél talán jobb megoldás az, amit Monor és térsége önkormányzatai alkalmaznak. Egyedi megbízással a "kistérségi főépítész" látja el a települési főépítész feladatkörét azoknál a településeknél, ahol azt más módon - Vecsés esetében pld. főállású, más esetben egyéb megbízási formában - biztosítani nem tudják.
A közösen létrehozott "kistérségi főépítész" a foglalkoztatók közös akaratából és azok egyetértésével, jóval kedvezőbb anyagi kondíciókkal - mert bizony ez is (ha főleg nem ez…) befolyásolja az alkalmazásáról szóló döntést - vállalhatja a települési főépítészi feladatokat.
Talán ez is egy lehetséges formája lehet a főépítészi hálózat bővítésének.

Nyeste László
kistérségi főépítész
(tarsir@monter.datanet.hu)