ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ FORDULT AZ ELLENZÉK

Visszatapsolt kórháztörvény

Példátlan eset történt a parlamentben a kórháztörvény kapcsán: egy napon két ülést tartott az Országgyűlés, méghozzá úgy, hogy az egyik lezárása után hívták össze a következőt. A kormány az utolsó tavaszi tárgyalási napon azért kérte ezt az eljárást, hogy a privatizációt szabályozó jogszabály július 1-jével hatályba léphessen. A törvényt ugyanis Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá, hanem visszaküldte a parlamentnek. Az ellenzék az ülés összehívását házszabály- és alkotmányellenesnek tartja, ezért az Alkotmánybíróságtól kérik a megsemmisítését. Az MDF-nek tartalmi kifogásai is vannak.

Az Országgyűlés első körben - név szerinti szavazással - 195 igen szavazattal, 164 ellenében fogadta el a kórháztörvényt. Kérték a jogszabály sürgős kihirdetését is a köztársasági elnöktől.
Csáky András (MDF) bejelentette: a szakmai szervezetek és érdekképviseletek nem sorakoztak fel a javaslat mögött, így azt ők sem támogatják. Szerintük a kormány azért hozta előre egy nappal a zárószavazást, mert "bizonyos érdekkörök számára fontos a kórháztörvény minél gyorsabb elfogadása, hogy meg tudják tenni befektetéseiket". Felszólalása befejeztével

40 ezer tiltakozó aláírást adott át Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek.

Támadták a kormány elképzelését a fideszesek is. Bartha László felidézte, hogy az orvosi kamara a törvényjavaslat visszavonását kérte, hiába. Az ellenzéki oldalon úgy látták, hogy az előterjesztést össztársadalmi tiltakozás övezi, és annak elfogadása a betegek, az egészségügy akarata ellen lenne. A hozzászólók főként az ellátások drágulásával, a hozzáférés esélyegyenlőségének sérülésével riogatták a közvéleményt. A kormánypártiak szerint persze alaptalanul.
Csehák Judit miniszter hozzászólásaiban arról próbálta meggyőzni az ellenzőket, hogy a privatizáció csak tőkét hozhat a szegény egészségügybe, és semmi kivetnivalót nem látnak abban, hogy gyógyszergyárak, vagy akár az egészségügyi műszergyártók beszálljanak a magánosításba. Ezt bárki akkor teheti meg, ha a kiszemelt kórháznál legalább 50 százalékos tőkeemelést hajt végre, készpénzben vagy műszerben. A kormánypárti képviselők többször érveltek azzal is, hogy a

Mikola-féle - egyébként hatályon kívül helyezett - kórháztörvény szintén engedte volna a szakmai befektetőknek is a privatizációban való részvételt, azzal a különbséggel, hogy eszerint a befektetők kimazsolázhatták volna a nyereséges kórházi tevékenységeket és nem kellett volna tőkét sem emelniük.

Az MSZP-SZDSZ oldalon ezért úgy látják: a Fidesz és az MDF csak riogatja a betegeket és megfélemlíti az egészségügyben dolgozókat azzal, hogy elveszítik állásaikat. Az államfő azonban osztottta az ellenzékiek aggodalmát és néhány napos gondolkodás után megfontolásra visszaadta a parlamentnek a jogszabályt. Előzetes alkotmányossági kontrollt azonban nem kért.

A koalíció még aznap, azaz június 23-án, változatlan formában, újból elfogadta a törvényt.

Nincs semmi okunk magyarázkodásra, csak a kormányprogramot hajtjuk végre. Ennek módosítását még az államfő sem kérheti - biztatta szavazás előtt képviselőtársait az egészségügyi miniszter. Így született meg másodjára is a kórháztörvény, amely július 1-jén lép hatályba. Az MDF és a Fidesz - más-más okokból - a jogszabály megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól. A Fidesz a kérést sürgőséggel nyújtja be.