Komolyabb jogosítványokat a tervtanácsoknak!

AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM
a tervtanácsi rendelet módosításának koncepciójáról

Az Építésügyi Hivatal felkérésére a Kollégium közreműködik az építési törvény és végrehajtási rendeletei módosításában. A tervtanácsi rendelet módosításával összefüggésben az alábbi javaslatot adta át a Kollégium az Építésügyi Hivatalnak és a Településrendezési Irodának:

Nem szorul igazolásra az, hogy környezetünk arculata, a városkép, a harmónia életünk meghatározó részei, amelyek léte és minősége folyamatosan befolyásolja életünket. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény egyértelműen rendelkezik, amenynyiben "az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítását, valamint a helyi építészeti örökség védelmét" a helyi önkormányzatok építésügyi feladatai között határozza meg.
Ennek alapján nem vonható kétségbe az, hogy a helyi önkormányzat joga (és egyben kötelessége) saját településképe és önálló arculatának formálása, kialakítása. Nem szükséges kifejteni, hogy ez milyen jelentőségű kérdés nemcsak a látványban, hanem az ott élő polgárok lelkületében, a jövő alakításában és építésében.
A településrendezéssel kapcsolatos döntések jelenleg is az önkormányzatokhoz vannak rendelve, de az ezek alapján történő építési engedélyezési eljárásoknál közvetlenül szinte nincs szerepük, holott ezekben az ügyekben is lényeges esztétikai és környezetalakítási kérdések dőlnek el.
Az építési engedélyezési eljárás elvileg független az önkormányzattól - egyebek között - ez alapozza meg a most tervezett reformot, az önálló építésügyi hivatalok felállítását. Rendkívül fontos ezért, hogy az Étv. alapján az önkormányzatok jogszerűen közremű-ködhessenek ebben a kérdéskörben.
Ez annál is inkább indokolt, mivel "az emberhez méltó" és "esztétikus" szavak jogi definiálása sosem volt megfelelő, ezek inkább filozófiai fogalmak, melyek tartalmát nem lehet konkrét jogszabályokba önteni és így a jogszabályok betűje alapján eldönteni.
Ez az a kérdéskör, amelyet eddig is a (40/1999 (IV. 23.) FVM rendeletben szabályozott) tervtanácsok minősítettek, ahol az egyedi ügyekben általában a települési főépítész képviselte az önkormányzatot a környezet alakítása témákban.
E gondolatmenet miatt tartjuk rendkívül fontosnak e szabályok revízióját a következők szerint:
1. A településrendezési (központi, területi, önkormányzati) tervtanácsok jelenlegi rendszere és működése megítélésünk szerint megfelelő.
Szükség lenne azonban e rendszer bővítésére és a kistérségi tervtanácsok intézményének bevezetésére, amelyekben az összes érintett önkormányzat főépítésze szavazásra jogosult tag lenne, és amelynek elnöke, akár az ezek közül választott főépítész akár az önálló kistérségi (önkormányzati) főépítész lehetne. A kistérségi tervtanácsok működtetése, a központi és területi tervtanácsokhoz hasonlóan, kötelező lehetne.
A településrendezési tervek esetében az önkormányzati részvétel a jelenlegi szabályozás szerint is biztosított, ezért ennek jelentősebb felülvizsgálatát nem javasoljuk.
2. Az Étv-ben meghatározott önkormányzati feladat érvényesítése az egyedi építési ügyek során nincs biztosítva.
Az önkormányzat ezekben az ügyekben ügyfélként sem léphet fel jelenleg, (remélhetőleg már csak rövid ideig), érdemi részvétele az egyedi ügyekben jogszerűen nincs. Az önkormányzat által alkalmazott jegyző szakhatósági részvétele az egyedi ügyekben alig értelmezhető.
A törvény érvényesítése érdekében meg kell tehát erősíteni az önkormányzati szakmai tervtanácsok intézményét.
Mivel vitathatatlan, hogy a helyi önkormányzatok joga saját településképük alakítása, jogot kell arra is biztosítani, hogy az ezzel összefüggő kérdésekben az általános jogi szabályozáson túl (helyi építési szabályzat) konkrét döntési jogosultsága is legyen. Ez az önkormányzati tervtanács közreműködésével biztosítható.
A szabályozást tehát úgy kell megváltoztatni, hogy a jelenlegi "véleményező" szerepkör helyett az önkormányzati tervtanács közreműködésével kialakított helyi önkormányzati álláspont - városképi, településképi, arculati, illeszkedési valamint a harmonizálással és építészeti minőséggel összefüggő kérdésekben - kötelező legyen az építési hatóság számára, tehát a nemleges álláspont "megakaszthassa" az engedélyezési eljárást.
Csak olyan egyedi építési ügyek legyenek engedélyezhetők, melyekkel környezeti, esztétikai vonatkozásban az érintett önkormányzat egyetért.
A rendelet 1§. ennek megfelelően javasoljuk kiegészíteni: "A települési önkormányzat az egyedi építési ügyekben a városképi (településképi) illeszkedési valamint a harmonizálással és építészeti minőséggel összefüggő kérdésekben adandó álláspontját a tervtanács közreműködésével alakítja ki."
(A települési önkormányzati véleményt a polgármester adja, akinek döntése ellen a képviselő-testülethez lehet fordulni.)
Az 5.§ kiegészül "az 1 §-ban meghatározott véleményt a terv elfogadására illetve jóváhagyására jogosult szerv figyelembe veszi."
3. Az, hogy milyen ügyekben kötelező a tervtanácsi véleményt kialakítani, és kötelezően figyelembe venni, az a településrendezési tervek esetén egyértelmű és jól működő szabályozás.
Az egyedi épületek esetén - megtartva az "új illetve alapvetően átépítendő" jelzőket, esetleg kiegészítve a "teljes funkcióváltással" - javasoljuk elhagyni a "környezet építészeti megjelenését és jellegét meghatározó" további megszorítást.
E helyett a jogszabályba olyan rendelkezés kerüljön, hogy a más tervtanács (központi, területi, fővárosi) illetékességébe nem tartozó egyedi építkezések közül "azt, hogy mi tartozik önkormányzati tervtanácsi véleményezés kötelezettsége alá, a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg". Ennek köre akár bővíthető, pld. a közterület-rendezési tervek minősítésével. (A jogszabálynak valamilyen minimum követelményt meg kellene határoznia: pl. védett, illetve helyi védelem alatt álló területeken, védett épületek, illetve helyi védelem alatt álló épületek környezetében épülő épületek esetében, valamint bizonyos nagyságrend fölött, pld. 500 m2 nettó alapterületnél nagyobb épület esetében stb.)
Ebben a rendszerben fontos, hogy a helyi önkormányzati tervtanács hiányában a település (a polgármester, a település önkormányzati főépítésze) kezdeményezésére a központi, területi, vagy kistérségi, illetve a fővárosi tervtanács köteles legyen véleményezni az adott tervet.
Ez esetben természetesen rendelkezni kell arról, hogy az egyébként a települési önkormányzati tervtanács elé tartozó ügyekben a felkért tervtanács költségeit a felkérő fedezni köteles.
4. A megnövekedett világörökségi területeken a tervtanácsi kötelezettséget változatlanul fent kell tartani a jelenlegi formában, azaz minden új és alapvetően átépítendő vagy teljes funkcióváltással érintett építmény építészeti-műszaki tervei központi tervtanács elé tartozzanak. Jogszabályban is lehetőséget kellene adni a vidéki helyszíneken (Fertő-táj, Tokaj-hegyalja stb.) tartandó központi tervtanácsokra, a területi tervtanácsokkal együttműködésben (ahogy ez napjainkban már gyakorlat).
Az adott esetben a szabály még bővülhetne is a védett területen; "minden az építmény külső megjelenését érintő" ügyben tervtanácsi kötelezettség előírása lenne célszerű.
Tekintettel arra, hogy a műemléki védettségű építmények zsűrizése nem e rendelet szerint történik, holott ezekre is megfelelő szabályrendszert kellene alkotni, úgy véljük, érdemes lenne egy olyan új központi tervtanácsot létrehozni (vagy a központi tervtanácsnak olyan szaküléseit bevezetni) amelyeken a védettség alatt álló területek, illetve építmények terveit minősítik.
5. Az, hogy mit vizsgáljon a tervtanács nem egyszer vitatott kérdés.
Úgy véljük, hogy a települési tervek esetében a jelenlegi szabályozás jó, hisz azok az adatok és tények, amelyekkel e terveket össze kell vetni, ismertek, illetve ismertek lehetnek.
Az egyedi ügyekben azonban, a tervtanácsnak a szakmaiságra, az építészeti minőségre és a környezetbe való illeszkedésre kell koncentrálnia, tehát azokra a kérdésekre, amelyeket egyéb jogszabály alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, ezekben az esetekben kell az önkormányzat érdekeit képviselnie.
Ebből következik, hogy ne a tervtanács vizsgálja az építési szabályoknak, településrendezési terveknek való megfelelőséget, arra az eljáró építési hatóság megfelelő és alkalmas.
6. Az eljárással kapcsolatos jelenlegi szabályok működőképesek, ezért változtatásukat nem tartjuk indokoltnak.
A 2. §-ban azonban javasoljuk, hogy a tervtanácsok tagjainak tekintetében a polgármesteri felkéréshez legyen nevesítve a települési önkormányzati főépítész egyetértési joga.

Virányi István sk.
Marcali város főépítésze
a Kollégium elnöke

A javaslatot a Kollégium 2003. június 24-i ülésein elhangzottak alapján összeállította:

Dr. Aczél Péter sk.
Budavár (I. ker.) főépítésze
a Kollégium elnökhelyettese