Nem halogatható tovább egy versenyképes szolgáltató vállalat létrehozása
Beszélgetés Dr. Szabó Pállal, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatójával

A mobil postai rendszer szeptemberi bevezetésével elindult a Magyar Posta (MP) Rt. modernizációs programjának hálózat korszerűsítési szakasza. Ennek révén az elkövetkezendő 3-4 évben az állami tulajdonú vállalat európai uniós színvonalúra kívánja emelni szolgáltatásait és hatékony, nyereséges működésre törekszik. Mindez a társaság gyökeres átalakítását feltételezi, amely fájdalmas lépésekkel is együtt járhat. Ám - mint Szabó Pál vezérigazgató lapunknak fogalmazott - ez az egyetlen esély arra, hogy a társaság versenyképes szolgáltatóvá váljék, megállja a helyét a 2009-ben bekövetkező postai liberalizáció után is, ettől az időponttól a MP elveszti valamennyi monopóliumát a postai szolgáltatás terén.

A Magyar Posta számára a túlélést jelenti a modernizációs program következetes végrehajtása, különösen uniós csatlakozásunkat követően - hangsúlyozta Szabó Pál. A Magyar Posta Rt. vezérigazgatója szerint itthon elmaradt az az elmozdulás, kitörés, ami az európai postákat jellemezte, amikor is a posta és a távközlés különvált.
"A mienkhez hasonló országokban közel sincs ekkora hálózatú, ekkora létszámú posta. Mi helyben jártunk eddig. Elmaradtak például a vállalat számára létfontosságú informatikai fejlesztések. Az elmúlt 13-14 évben a posta hálózati szerkezete és belső felépítése a régi maradt. Nem csökkent az itt dolgozók létszáma sem. Ma, amikor hét millióan használnak mobiltelefont és ennek következtében a távirat-, a képeslapfeladások száma folyamatosan csökken, amikor a postákon igénybe vett faxszolgáltatás gyakorlatilag megszűnt, amikor a posta árbevételének 85 százalékát 300 hivatal adja a meglévő 3200-ból, nem lehet tovább halogatni a posta átalakítását" - jelentette ki a főpostás.
Szabó Pál kifejtette: a vállalat átalakításának nem cél-ja, hanem következménye az, hogy bizony lesznek olyan dolgozók, akiknek a jövőben nem tud munkát adni a Magyar Posta Rt. Ugyanakkor fontos - jegyezte meg -, hogy nem hagyjuk magukra őket.
A vállalat a közelmúltban együttműködési megállapodást kötött a Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal, amelynek értelmében a munkaügyi központok kiemelt figyelmet fordítanak a postások újra elhelyezkedésének támogatásra, képzésére, átképzésére. Felvették a kapcsolatot olyan munkáltatókkal is, amelyeknél már most van felvétel, vagy új munkahelyek teremtését tervezik.
A Magyar Posta vezérigazgatója a közeljövő legfontosabb feladatai közül kiemelte azt, hogy az állami szolgáltató vállalat végre mérni tudja saját tevékenységének hasznosságát. Ma ugyanis nem tudják, hogy például egy feladott levél kézbesítése mennyi nyereséget, adott esetben veszteséget hoz a társaságnak. Ennek ismerete nélkül pedig nem lehet a költségeket racionalizálni. Mivel a nemzetközi tendenciáknak megfelelően Magyarországon is csökken a levélforgalom, amely a posta árbevételének 44 százalékát teszi ki, csak így lehet eredményesebbé tenni a vállalat működését.
A vezérigazgató kiemelt feladatnak tekinti még a postai hálózat átalakítását. Ma a társaság árbevétele koncentráltan jelentkezik. Ez azt jelenti hogy a még meglévő 2900 postahely jószerével kézbesítési tevékenységet folytat, felvételi forgalmuk folyamatosan és radikálisan csökken. Ezek a hivatalok veszteségesen dolgoznak. Vagyis sürgősen el kell dönteni, hogy a többi között a szociális, illetve közszolgáltatási szempontokat figyelembe véve ezen posták közül hányat tartanak meg a jövőben, mennyit váltanak fel a mobil postai rendszerrel, illetve adják oda az önkormányzatoknak, vagy más országos hálózathoz kötve (Penny Market, Coop), vállalkozási formában működtetik tovább. A hálózat racionalizálásával párhuzamosan összevonják a régió igazgatóságokat. Első menetben a hatból hármat hoznak létre, majd két éven belül azokat is megszüntetik, szerepüket a körzeti posták veszik át. Így egyszerűsödik a szervezet, mérséklődik a túlszabályozottság. Gondoljunk csak arra, hogy jelenleg a vezérigazgató és a kézbesítők között tizenhét vezetési szint van!
Arra a kérdésünkre, hogy milyen esélyt ad a modernizációs program végrehajtására, hiszen ezzel elődei is megpróbálkoztak, nem túl nagy sikerrel, Szabó Pál kijelentette: bízom benne, hogy végre megmozdul az állóvíz és a Magyar Posta egyre inkább hasonlóvá válik az EU- postákhoz.
"Kezdetben a mobil postai rendszer bevezetésének ötletét - alapvetően érzelmi indíttatásból - sokan támadták, mára azonban mint lakosságbarát szolgáltatás bizonyított: nem jártak rosszabbul a kistelepüléseken élők, sőt, számos előnye van az új postai szolgáltatásnak. Így például szeptembertől már azokba a falvakba is eljut a mobil postás, ahová eddig nem járt és hivatal sem működött. Úgy gondolom, a postás társadalom többsége támogatja a megújulást, már csak annak okán is, hogy négyszáz munkatársunk 34 munkabizottságban dolgozott a bekövetkező változásokon. Ennek eredményessége már idén megmutatkozik, hiszen amíg a Magyar Posta 2001-ben 4,5 milliárd forint, tavaly pedig 7 milliárd forint üzemi veszteséget produkált, ezt az évet már várhatóan 2 milliárd forintos adózás előtti nyereséggel zárjuk.
"A 2003. évre vonatkozó bérmegállapodásban előirányzott 13. havi bér kifizetéséhez az év utolsó 3 hónapjában még sokat kell tenniük a postásoknak.
Az első kilenc hónap árbevétele mintegy 1,5-2 százalékkal elmaradt az üzleti tervben rögzített 142 milliárd forinttól, de egy szigorú takarékossági csomag bevezetésével próbáljuk előteremteni a hiányzó összeget. Október végén, november elején már olyan előterjesztést tervezünk benyújtani a tulajdonos ÁPV Rt.-hez - ez tartalmazni fogja az első tíz hónap mutatószámait -, amelynek alapján, reményeink szerint engedélyezni fogja a teljesítményhez kötött tizenharmadik havi bér kifizetését."
Szabó Pál úgy véli, a modernizáció a lakosság számára pozitívumok egész sorát hozza magával. A többi között említette, hogy idén év végéig igyekeznek minden nagyobb postahivatalban bevezetni az egyablakos rendszert. Az ügyfelek így egy helyen fizethetik be csekkjeiket, adhatják fel leveleiket, vehetnek okmánybélyeget. Ezzel együtt várhatóan enyhülnek, illetve megszűnnek az időnként kaotikus állapotok a hivatalokban. De tervezik az elektronikus postaszolgálat bevezetését is. Vagyis mielőtt kézbesítenék a különböző küldeményeket, telefonon felhívják, vagy interneten megkeresik a címzetteket, hogy megtudják, mikor találhatók otthon. Megszüntetik a küldemények súly szerinti postai díjazását. A leveleknél kis, közepes és nagy kategóriákat vezetnek be és ennek alapján számolják majd a postai költségeket. Csomagküldésre egységes dobozokat árusítanak a hivatalokban, ezek megvásárlása a postai kézbesítés díját is tartalmazná. Gépjármű biztosítást is köthetnek a jövőben az ügyfelek a postákon. Egységesítik a posta-shopok termékkínálatát. A hírlapárusítás mellett mindenhol lehetne például mobiltelefonos feltöltő kártyákat, illetve különböző papír-írószer termékeket vásárolni. Ugyanakkor lesznek olyan üzletek is, ahol a kereslet függvényében akár mobiltelefonokat vagy számítógépes tartozékokat is kínálnak majd. A jelenleg Budapesten és öt megyeszékhelyen működő futárszolgálatot kiterjesztik a nagyobb városokra is.
Az utóbbi napokban sokat emlegetett postai privatizációról szólva Szabó Pál csak annyit jegyzett meg, hogy a magánosítás a vállalat életének egy állomása lehet, de ahhoz rendbe kell tenni a társaságot, meg kell teremteni versenyképességét. Csak a hosszabb távon, eredményesen működő vállalat után mutatkozhat érdeklődés. Ha lesz is privatizáció, a Magyar Posta Rt. akkor is többségi állami tulajdonban marad, csak a kisebbik részvénycsomag kerül eladásra az értéktőzsdén, kis- és intézményi befektetők részére.