A KÖLTSÉGVETÉSI SZABÁLYOZÓRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE

Zárszámadás

a helyi önkormányzatok gazdálkodásáról

A helyi önkormányzatok a 2002. költségvetési év során 2316 milliárd forint tárgyévi bevételből gazdálkodtak, ami 30,6 százalékkal haladta meg az eredeti előirányzatot és 16,4 százalékkal magasabb az előző évi teljesítéshez viszonyítva. Ez az összeg 135,1 milliárd forinttal magasabb a GFS rendszerű bevételeknél, magába foglalja a hitelbevételeket, az értékpapírok értékesítéséből származó bevételeket, valamint az államkötvény, egyéb (hosszúlejáratú) pénzügyi befektetések bevételét és az éven belüli értékpapírok vásárlásának és eladásának egyenlegét is. Kiemelkedő a hitelbevételek előző évhez viszonyított 80,7 százalékos, 35,5 milliárd forintos növekménye.

A KORMÁNYZAT
GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK
VEZÉRELVEI

2002-ben a magyar gazdaság fejlődésének feltételei lényegesen eltértek attól, amellyel 2000. második felében a 2001-2002. évi költségvetés kidolgozásakor az elemzők számoltak. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes tájékoztatója szerint a bruttó hazai termék a tavalyi év egészében 3,3 százalékkal nőtt. Ez némileg alacsonyabb a várakozásoknál, de nemzetközi összehasonlításban még mindig magasnak mondható, jóval nagyobb, mint az EU-tagállamok átlaga, s a kelet-közép-európai országok között is előkelő helyet biztosít.
A fogyasztási kereslet 2001-től folyamatosan növekedett. A minimálbér kétszeri, összességében közel 100 százalékos emelése, a közszférában foglalkoztatottak nagyléptékű bérrendezése a bruttó átlagkeresetek gyors növekedéséhez vezetett. 2002 szeptemberétől csökkent a keresetek adóterhelése, tehát a nettó keresetek a bruttó kereseteket meghaladó ütemben nőttek.
A dinamikus keresetkiáramlás mellett az infláció is mérséklődött, így két év alatt együttesen az egy keresőre jutó reálbér közel 21 százalékkal - a magyar gazdaságtörténetben eddig példa nélkül álló mértékben - emelkedett.
A beruházások tavalyi 5,8 százalékos volumenbővülése az előző évi növekedési ütemet (3,5 százalék) markánsan meghaladta, de a szerkezet tovább torzult. A beruházásokon belül csökkent a vállalkozások és nőtt az államháztartás és a háztartások (ennek része a lakásépítés, ahol az átadott lakások száma 12 százalékkal nőtt) beruházása.
A közszférában a közalkalmazottak körében jelentős bérkiigazítás valósult meg.
2002. szeptember 1-jétől jelentős (átlagosan 50 százalék) béremelés valósult meg és bevezetésre került a 100 ezer forintos legalacsonyabb diplomás bér (diplomás minimálbér).

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ
KISTÉRSÉGEK
FELZÁRKÓZTATÁSA

Tavaly november 1-jével elindult a Kistérségi Támogatási Alap program, amely az ország 42 leghátrányosabb helyzetű kistérsége számára is lehetővé teszi a fejlődésük megindulásához szükséges programokban való részvételt, a pályázatokhoz szükséges önerőt biztosítja a területfejlesztési célelőirányzat 1 milliárd forintos kerete terhére.
Az önkormányzatok gazdálkodásának segítésére a kormányzat úgy döntött, hogy a tulajdonában lévő használaton kívüli ingatlanokat, laktanyákat térítésmentesen a közigazgatásilag illetékes önkormány-
zatok tulajdonába adja, amennyiben vállalják azok ipar- és területfejlesztési, foglalkoztatási, szociális vagy ifjúsági célokra történő hasznosítását. Eddig 15 ingatlant adtak át a települési önkormányzatoknak.
A bevételeken belül az állami támogatások és hozzájárulások, valamint az átengedett személyi jövedelemadó együttesen az összes bevétel 41,3 százalékát teszi ki. Az előző évihez viszonyítva ez a mutató 1,2 százalékpontos emelkedést mutat. Az emelkedés fő oka a szeptember 1-jei közalkalmazotti béremelések finanszírozása.
Az elmúlt évet megelőzően a helyi adók összes bevételeken belüli aránya 13,4 százalékos volt, 2002. évre ez az arány már csak 12,8 százalék. A helyi adóbevételek alakulását az azt közelítőleg 85 százalékos arányban alkotó iparűzési adó növekedésének mértéke jól tükrözi.
A helyi adóbevételek 2001. évi 20 százalék feletti emelkedése 2002. évre már csak 11,3 százalékos növekedést mutat. Az iparűzési adóbevétel 2001. évhez viszonyított emelkedése is hasonlóan (11,5 százalék) alakult 2002. évre. A felhalmozási és tőke jellegű bevételek előirányzata csupán az eredeti előirányzathoz képest mutat kiugró emelkedést (231,4 százalék), a 2001. évi teljesített adathoz viszonyítva már csak 3,4 százalékos növekedést tapasztalhatunk.
A bevételek ilyen alakulása mellett az önkormányzatok 2002. évi gazdálkodására a további 2001. évet maghaladó mértékű takarékos, egyre inkább csak a kötelező feladatok ellátására irányuló szemlélet vált jellemzővé.
Egyre több önkormányzatnál, a csökkenő gyermeklétszám miatt, az oktatási normatíva elvonásának ellensúlyozására, racionálisabb intézményhálózat kialakítására törekszenek. Ennek jelei a létszámcsökkentéseken, intézmények átvilágításán, összevonásán keresztül egészen az intézmény megszüntetéséig valamennyi formában megmutatkoznak.
A bevételek növelése érdekében egyre több önkormányzat próbálkozik pályázatokkal. A racionális gazdálkodás lehetősége leginkább a kistelepüléseken hiányzik, a kedvezőtlen adottságú intézményeik fenntartásához gyakran vagyonuk felélésére is szükség van.
Több önkormányzatnál merült fel évközben likviditási probléma, amelyet a feladatok átütemezésével, rövid lejáratú működési hitelek és kiegészítő központi támogatások igénybevételével oldottak meg. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzatok az őket megillető kiegészítő állami támogatás terhére utólagos elszámolási kötelezettség mellett finanszírozási előleget vehettek igénybe. Emellett egy olyan támogatási forma is az önkormányzatok rendelkezésére állt, mely alapvető funkcióját tekintve az egyedi, nem tipizálható és így az önhiki rendszerében nem kezelhető működési problémák megoldásához adhatott segítséget.

A 2002. ÉVI
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

A helyi önkormányzatok konszolidált egyenlege a privatizációs bevétel nélküli konszolidált egyenleg -116,6 milliárd forint, ami a tavalyi önkormányzati kiadások és bevételek egyenlegének szintjéhez képest lényegesen rosszabbodott.
A helyi önkormányzatoknál ugyan egységes pénzalap van, de a jelenségek mögött az okokat feltárva, külön is indokolt vizsgálni a folyó- és a felhalmozási bevételeket és kiadásokat, illetve ezek egyenlegét.

A folyó bevételek és kiadások hitelműveletek nélküli egyenlege +79,6 milliárd forint, ami ugyan több mint 20 milliárd forinttal kevesebb, mint 2001-ben, de még így is előnyösnek értékelhető. Ennek alakulásában szerepet játszik, hogy az évközi rövidlejáratú értékpapírok forgalmából az önkormányzatok még mindig jelentős, bár évente csökkenő mértékű kamatbevételre tettek szert. A helyi adók bevétele több mint 30 milliárd forinttal haladta meg a 2001-ben realizáltat, és ugyancsak jelentősen az évközi módosításokkal korrigált helyi költségvetési rendeletekben prognosztizált összeget is. A gazdasági környezet alakulása következtében az előre becsülthöz képest nagyobb számban és sok helyen valamivel magasabb mértékkel működtettek helyi adókat. A legnagyobb bevételt képező iparűzési adónál az önkormányzatok korábbinál nagyobb hányada alkalmazott maximális adókulcsot.
Kiadási oldalról mind a költségvetési törvény előkészítésekor számítotthoz képest, mind az önkormányzatok által, saját módosított rendeleteikben tervezettekhez képest magasabban teljesültek a személyi juttatások és a dologi kiadások. Ami a személyi juttatásokat illeti, az ún. rendszeres személyi juttatások növekedési dinamikája erőteljes, különösen a közalkalmazottakat érintő 50 százalékos bérfejlesztés eredményeként. A külső személyi juttatások és a nem rendszeres juttatások növekedése is töretlen.
Ezek részben a külső megbízások számának emelkedésére utalnak (azzal együtt, hogy alkalmazásuk 2002-től újraszabályozásra került), valamint arra, hogy egyes önkormányzati segélyek folyósításának feltétele az érintettek által elvégzett közcélú munka, mely szintén ezen a soron (és nem szociális segélyként) kerül elszámolásra.
A felhalmozási bevételek és kiadások hitelműveletek nélküli egyenlegét a 2000. és a 2001. évi tőkemérlegek egyenlegével is összevetve megállapítható, hogy annak alakulását 2002-ben a privatizációs bevételek elmaradása és a hitelekre épített aktív fejlesztési tevékenység határozta meg.
A felhalmozási egyenleg az egyszeri jellegű privatizációs bevételek nélkül közel 87 milliárd forinttal romlott 2001-hez képest és 196,2 milliárd forinton zárt. A hiány az elmúlt három év viszonylatában is kiemelkedően magas.
A privatizációs bevételek 1994-től a következő három évben több mint tízszeresére emelkedtek. Az 1997. évi kiugró, több mint 91 milliárd forint már akkor a folyamat várható kimerülését vetítette előre. Ezt igazolja a privatizációs bevételek 2000. évi 37 milliárd forintos és 2002 évi 11,6 milliárdos értéke is. A privatizációs bevételek visszaesése egyben azt is hozta, hogy az e tételek figyelembe vételével számolt egyenleg -184,5 milliárd forint, ahol mintegy 86 milliárd forint romlás következett be.
2002-ben az önkormányzatoknál mind a hitelfelvétel, mind a pénzmaradvány igénybevétele erőteljesen megnőtt az előző évhez képest. Az előbbi több mint 80 százalékos emelkedést mutat, és 79,4 milliárd forintot jelent, az utóbbi is 45 százalékkal nőtt és 198,2 milliárd forintot tesz ki. Döntően ezek a folyamatok eredményezték a fejlesztési célú állami támogatások szinte változatlansága mellett a zárszámadás jelentősen növekvő hiányát.
Látható, hogy a lezárt év fejlesztési kiadásainak finanszírozását az ugyanilyen célú bevételeken - ezeken belül a privatizációs bevételeken - túlmenően, döntő részben a maradványfelhasználás és a hitelfelvétel biztosította.

A BEVÉTELEK ALAKULÁSA

A helyi önkormányzatok 2002. évi tárgyévi bevételeinek összege 2316,1 milliárd forint, ami 327,1 milliárd forinttal, 16,4 százalékkal haladja meg a 2001. évben teljesített bevételeket.
Ezen túlmenően az önkormányzatok feladataik finanszírozására 198,2 milliárd forintot vettek igénybe az előző évi pénzmaradványaikból, amely 2001. évhez képest mintegy 62,2 milliárd forinttal növekedett, segítve a tárgyévi gazdálkodást.
Így a helyi önkormányzatok rendelkezésére mindösszesen 2514,3 milliárd forint bevétel állt, amely az előző évhez képest 389,3 milliárd forinttal, 18,3 százalékkal magasabb.
A helyi önkormányzatok 2002. évi összes bevételén belül a fő bevételi csoportok súlyának kisebb mértékű elmozdulása tapasztalható 2001-hez képest. Így - elsődlegesen a központi bérpolitikai intézkedések következtében - nőtt az állami hozzájárulások és támogatások bevételeken belüli aránya. Jelentősebb szerepet kaptak a pénzpiaci bevételek, összhangban a felhalmozási és tőke jellegű kiadások kiugró teljesülésével.

MÁR CSAK 105
ÖNKORMÁNYZAT NEM VEZETETT
BE HELYI ADÓT

A bevételek főbb csoportonként a következők szerint alakultak.
A saját folyó bevételek összege 627,3 milliárd forint, amely 12 százalékkal haladja meg az előző évit.
Ezen belül: az intézményi működési bevételek 253,1 milliárd forintra teljesültek, az előző évi teljesítést mintegy 34 milliárd forinttal, 15,5 százalékkal lépték túl. Ennek keretében az intézményi tevékenységek bevételei, amelyek az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások díjából, bérleti és lízing díjbevételekből tevődnek ki, mintegy 15,4 százalékkal 166,8 milliárd forintra bővültek. Ebben - a térítési és a bérleti díjak lényegében inflációkövető növekedésén túl - szerepet játszott az önkormányzati intézmények szabad kapacitásának hasznosítása is. Az áfa-bevételek 28 százalékos, 13,6 milliárd forinttal történő növekedése egyrészt szorosan összefügg a díjbevételek dinamikájával, másrészt a beruházásokhoz kapcsolódó áfa-visszatérítésekre vezethető vissza. Az intézményi működési bevételeken belül a kamatbevételek 24,2 milliárd forintot tettek ki, amelyek ugyan közel 1,9 milliárd forinttal elmaradtak a 2001. évi összegtől, de még mindig jelentősnek mondhatók. E bevételek teljesítésében elsődleges szerepe volt annak, hogy az önkormányzatok egyre növekvő része az intézmények finanszírozására a Magyar Államkincstáréhoz hasonló, úgynevezett önkormányzati kincstári rendszert vezetett be.

EZÁLTAL A LIKVIDITÁSUK JAVULT, A FELESLEGES PÉNZMOZGÁSOK ELKERÜLHETŐK VOLTAK, ÉS AZ IDŐLEGESEN SZABAD PÉNZESZKÖZÖK LEKÖTÉSÉRE KÜLÖNÖS FIGYELMET FORDÍTOTTAK. A KAMATBEVÉTELEK FENNTARTÁSÁBAN MÁSODLAGOS SZEREPE VOLT AZ ÖNKORMÁNYZATI RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKPAPÍROKRA, JELLEMZŐEN ÁLLAMPAPÍROKRA VALÓ ÁTVÁLTÁSÁNAK. ÍGY AZ ÖNKORMÁNYZATOK - A BIZONYTALAN OSZTALÉK HELYETT - GARANTÁLT KAMATBEVÉTELHEZ JUTOTTAK.

2002-ben valamilyen típusú helyi adót 3052 önkormányzat működtetett területén. Már csak 105 önkormányzat nem vezetett be helyi adót. Az önkormányzatok által a leggyakrabban működtetett adónem a helyi iparűzési adó, amelyet 2426 helyen vezettek be, ez 72-vel több önkormányzatot jelent a 2001. évhez képest. A helyi adót bevezető önkormányzatoknak a 79 százaléka élt ezen adónem bevezetésének lehetőségével. Az iparűzési adót működtető önkormányzatok kb. 80 százaléka 1,2 százalék felett állapította meg az adómértéket. A helyi adóbevételek iránti fokozódó igényt jelzi az a körülmény, hogy a maximális adómértéket 880 önkormányzat - az iparűzési adót bevezető önkormányzatok 36 százaléka - köztük a főváros alkalmazta. Az iparűzési adónak az összes helyi adóbevételen belüli aránya évek óta kb. 84-86 százalék.
A második leggyakrabban alkalmazott adónem a magánszemélyek kommunális adója, amelyet 2030 önkormányzat működtetett területén. A helyi adót bevezető önkormányzatoknak 66,5 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. Az önkormányzatok számára ez a legkönnyebben kezelhető adó, megállapítása, adminisztrációja viszonylag kevés ráfordítással jár, a kisebb településeken ezt az adónemet könnyebben el lehet a lakossággal fogadtatni, és nem okoz komolyabb anyagi megterhelést.
Vállalkozók kommunális adóját 737, építményadót 1048 (ebből lakás után 353), idegenforgalmi adót 615 (ebből tartózkodási idő után 443, szállásdíj után 4, építmény után 168), telekadót 395 önkormányzat állapított meg. A vállalkozók kommunális adójának mértékét az önkormányzatoknak 70 százaléka az adómaximumban - 2000 forint/fő/év - határozta meg.
Az építményadónál és a telekadónál az adómértéket az önkormányzatok igen tág határok között (20-900 forint/m2) állapították meg. Az országban mindössze 4 önkormányzat él a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás lehetőségével. (Érd lakás és nem lakás céljára szolgáló építmények adóját 0,5 százalékos, telekadót 0,6 százalékos, Nyíregyháza nem lakás céljára szolgáló építmények adóját 2,8 százalékos, Nemeskér szintén a nem lakás céljára szolgáló építmények adóját 2,5 százalékos, valamint Paks lakás és nem lakás céljára szolgáló építmények után 1,5, 1,8 és 3 százalékos adó mértéket állapított meg.)
Idegenforgalmi adót az adónem speciális jellegéből adódóan kevés - az idegenforgalom által közkedvelt - önkormányzat vezetett be. Általánosságban megállapítható, hogy azok az önkormányzatok, amelyeknek területén adóztatható adótárgy található, éltek valamelyik helyi adó bevezetésének lehetőségével. Változatlan az önkormányzatok részéről az a gyakorlat, hogy elsődlegesen a vállalkozói szférát adóztatják. Az építményadónál folyamatosan az tapasztalható, hogy továbbra is csak kis számban élnek a lakások utáni adómegállapítás lehetőségével. Az építményadón belül elsődlegesen a nem lakás céljára szolgáló építményekre vezetnek be helyi adót, azon belül is a műhelyekre, üzlethelyiségekre, garázsokra, irodákra, raktárakra, gazdasági épületekre, üdülőkre, présházakra, külterületi épületekre terjesztik ki az adófizetési kötelezettséget. A helyi adók tervezett előirányzata 248 milliárd forint volt, az önkormányzatok költségvetési beszámolóin alapuló adatok alapján 2002. évben a helyi adóbevétel 296,8 milliárd forintra teljesült. A bevétel növekedése több tényező együttes hatása miatt következett be. Ez évben is növekedett az iparűzési adót bevezető önkormányzatok száma. Az iparűzési adóbevétel 252,6 milliárd forint, amely az összes helyi adóbevétel 85 százaléka.
A többi helyi adó (építményadó, telekadó), bevétele 9 százalékkal több, mint 2001. évben volt. Az adóbevétel növekedése ezeknél az adónemeknél az adómérték emelésének következménye. A fentiek alapján megállapítható, hogy az önkormányzatok továbbra is az iparűzési adó működtetésével igyekeznek helyi adó bevételi igényeiket biztosítani. A bevételi érdekeltség miatt az elmúlt évben már azon települések egy részében is működtetnek iparűzési adót, ahol a gazdasági aktivitás nem számottevő.
A helyi önkormányzatokat megillető tervezett illetékbevétel összege 31 milliárd forint volt. Ehhez képest befolyt (teljesített) bevétel 39,8 milliárd forint, amely a 2001. évi bevételhez viszonyítva 13,7 százalékkal nagyobb.
A gépjárműadó helyi önkormányzatokat megillető központi előirányzata 14 milliárd forint volt, míg a ténylegesen elért bevétel 14,6 milliárd forint, amely 104,3 százalékos teljesítésnek felel meg.
A 2002. évi átengedett személyi jövedelemadó a korábbi évvel megegyezően - az állandó lakóhely szerint az adózók által két évvel korábban bevallott szja 40 százaléka.
Az önkormányzatok számára rendelkezésre álló összeg a 2001. évihez viszonyítva 16,3 százalékkal, 46,6 milliárd forinttal növekedett.
A termőföld-bérbeadásból származó bevételhez kapcsolódó személyi jövedelemadó súlya az összes bevételen belül nem jelentős (0,1 százalék), azonban az előirányzathoz viszonyított (42,9 százalékos) 2,5 milliárd forintra való növekedése nem elhanyagolható.
A felhalmozási és tőkejellegű bevételek a 2001. évi szintet 3,4 százalékkal meghaladó mértékben 208,6 milliárd forintra teljesültek. Ezen belül a tárgyi eszközök értékesítéséből az előző évhez képest 1,9 százalékkal nagyobb összegű bevétel (összesen mintegy 83 milliárd forint) folyt be.
A privatizációs bevételek - melyek a részvények, részesedések értékesítéséből, vállalatértékesítésből, az ÁPV Rt. által történt magánosításból, az önkormányzatokat főként a belterületi földek után megillető bevételekből tevődnek össze - az előző évihez viszonyítva 0,4 milliárd forinttal (3,9 százalékkal) növekedtek. Ugyanakkor e bevételekre az is jellemző, hogy csak az önkormányzatok viszonylag szűk - és a privatizációs folyamat lezárásával egyre szűkülő - körére korlátozódnak.
Az államháztartáson belülről felhalmozási célra átvett pénzeszközök 25,9 milliárd forinttal (69 százalékkal) haladták meg az előző évi teljesítést. E növekedés a célelőirányzatok (KAC, VICE, önkormányzati lakásprogram) lehetőségeinek sikeres kihasználását mutatja.
Az államháztartáson kívülről felhalmozási célra átvett pénzeszközök mintegy 48,6 milliárdot jelentettek, ez 68,6 százaléka az előző évi - gázközmű-vagyonnal összefüggő önkormányzati kártalanítás miatt kiugró - teljesítésnek.
A központi költségvetés a helyi önkormányzatok részére az év során 620,5 milliárd forint állami hozzájárulást és támogatást utalt át, amely 83,3 milliárd forinttal, 15,5 százalékkal magasabb az országgyűlési előirányzatnál.

AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK

legnagyobb csoportját a normatív állami hozzájárulások képezték. Ezen a jogcímen az év során történt lemondások következtében az országgyűlési előirányzat 97,5 százalékra, 329,5 milliárd forintra teljesült.
A normatív kötött felhasználású támogatások - szintén a jogos igénybevétel tervezettől eltérő alakulása következtében - az előirányzott összeg 84,7 százalékában, 75,9 milliárd forinttal teljesültek.
A színházi támogatások az előirányzatnak megfelelően, mintegy 6,6 milliárd forint összegben teljes egészében átutalták az érintett önkormányzatoknak.
A központosított előirányzatok 2002. évi teljesülése 101,4 milliárd forint, ami az országgyűlési előirányzatot 86,6 milliárd forinttal, a 2001. évi teljesítést 74,8 milliárd forinttal haladja meg. A túlteljesítés döntő hányadában keresetnöveléssel összefüggő - évközi döntésekre vezethető vissza, így az önkormányzatoknál és intézményeiknél foglalkoztatott közalkalmazottak átlagosan 50 százalékos 2002. szeptember 1-jei illetményemelésére, az önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők és a tűzoltók illetményrendszerének 2001. július 1-jei módosításának éves hatására, a közgyűjteményi, közművelődési és művészeti területen dolgozók bérszorzójának emelésére, a szociális ágazatban a munkahelyi pótlék emelésére.
A működésképtelenné váló helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása az önkormányzati forrásszabályozás egyik fontos elemét képezte a 2002. évben is. A helyi önkormányzatok a működőképességük helyreállításához 2002. évben 3 jogcímen vehettek igénybe támogatást: költségvetésük forráshiányának kiegészítésére, a saját hibájukból bekövetkezett tartós fizetésképtelenség átmeneti kezelésére, valamint az átmeneti likviditási problémák megoldására. E három jogcímen az önkormányzatok 19,2 milliárd forint támogatásban részesültek, amely összeg - évközi átcsoportosítás következtében - 67,2 százalékkal nagyobb volt az éves előirányzatnál és 27 százalékkal haladta meg a 2001-ben ilyen jogcímeken nyújtott támogatásokat.
Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása előirányzata a törvény szerint 11,4 milliárd volt. Ezt meghaladó volt a törvényi feltételeknek megfelelő önkormányzati támogatási igény, így az évközi előirányzat átcsoportosítással 16,7 milliárd forint került felhasználásra. A költségvetési törvényben foglaltaknak megfelelően 2002. évben is két alkalommal nyújthatták be az önkormányzatok igényléseiket. A két ütemben 1309 önkormányzat 1513 igénylést nyújtott be 24,7 milliárd forint összegű támogatásra. A felülvizsgálat során 1279 önkormányzat 1453 igénylése volt a törvénynek megfelelő és részesült 16,7 milliárd forint támogatásban (204 önkormányzat mindkét ütemben igénylő volt).
Nem igényelhetett támogatást az az 500 fő lakosságszám alatti önkormányzat, amely nem tartozott körjegyzőséghez, illetve intézményt nem tart fenn.
Az igénylés alapjául szolgáló feltételrendszer teljesüléséről a támogatásban részesült önkormányzatoknak az év végén el kellett számolniuk. A jogtalanul igénybevett támogatási összeghez visszafizetési kötelezettség kapcsolódik. A 2002. évben 16 önkormányzat jelezte visszafizetési kötelezettségét együttesen 13,6 millió forint összegben. Az igénylési feltételeknek egy önkormányzat nem felelt meg (Egyed által visszafizetendő 1,2 millió forint), a másik 15 önkormányzat az adóerőképesség pontosításából fakadó várható bevételkiesésétől eltérő összegű tényleges bevétel miatti többlettámogatást fizeti (12,4 millió forint).
A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatok átmeneti támogatására 300 millió forint eredeti előirányzatot terveztek, melyből a 2002. évi teljesítés összege 38,3 millió forint lett.
A támogatás három címen volt igényelhető:

• A visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet az az önkormányzat nyújthatott be, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg.
• Az adósságrendezés megindítását követően az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén a helyi önkormányzat működési támogatást igényelhet. Ezen a jogcímen 3 önkormányzat összesen 32,2 millió forint támogatást kapott a következőképpen: Atkár (7,2 millió forint), Gilvánfa (6,5 millió forint), Sáta (18,5 millió forint).
• A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjazására igénybe vehető állami támogatásban szintén 3 önkormányzat részesült, összesen 6,1 millió forint összegben a következők szerint: Atkár (2 millió forint), Nágocs (2 millió forint), Sáta (2,1 millió forint).

A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatására szolgáló 2002. évi eredeti előirányzat összege 1,2 milliárd forint volt.
A támogatás az önkormányzatok egyedi, nem tipizálható és emiatt az önhiki keretében nem kezelhető működési problémáinak rendezésére szolgált. A támogatásról való döntési jogkör a költségvetési törvény felhatalmazása alapján a belügyminisztert illette meg. 2002. évben 588 önkormányzat nyújtotta be támogatási kérelemét, melyben összesen 11,1 milliárd forint állami támogatást igényeltek.
A költségvetési törvény által 2002. évben biztosított átcsoportosítási lehetőségek kihasználásával, (normatív támogatás lemondásából 0,9 milliárd forinttal, majd újabb 1,1 milliárd forinttal emelkedett, 0,8 milliárd forintot cél- és címzett támogatásra átcsoportosítva csökkent) az eredeti előirányzatot 1,2 milliárd forinttal megemelték. A kérelmek felülvizsgálatát követően 559 helyhatóság részesült 2,4 milliárd forint kiegészítő támogatásban. Bárdudvarnok önkormányzata 5,4 millió forint összegű visszatérítendő támogatásban részesült, melyet 2002-ben határidőre visszafizetett.
A címzett- és céltámogatások jogcímen 2002. évre tervezett 58,3 milliárd forint előirányzatból, továbbá a Kincstárnál a 2001. év végén az önkormányzatok rendelkezésére álló azonos célú maradványokból összesen 64,8 milliárd forint került felhasználásra.
A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás eredeti előirányzata 2002. évben 10,6 milliárd forint volt. Az előző évek maradványát is figyelembe véve 16,3 milliárd állt az önkormányzatok rendelkezésre, amiből a 2002. évi teljesítés 12,3 milliárd forint.
A céljellegű decentralizált támogatás előirányzata 2002. évben 6,5 milliárd volt, amely Kormány és fejezeti hatáskörben történt módosítás, illetve maradványfelhasználás nyomán 13,6 milliárd forintra módosult. Felhalmozási és vis maior célokra összességében 2002-ben 10,8 milliárd forintot használtak.

AZ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖKRŐL

Az államháztartáson belüli átutalások összege 345,2 milliárd forint, amely a 2001. évhez képest 49,1 milliárd forint - mintegy 16,6 százalékos - emelkedést mutat. Ezen bevételi csoport döntő részét, 305,1 milliárd forintot az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz képezi, amely a 2001. évhez képest 22 százalékkal emelkedett. Az államháztartáson belüli átutalások között a tavalyi teljesítéshez képest 36,6 százalékkal kevesebbet, 10,8 milliárd forintot tettek ki az elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszközök.
A központi költségvetési szervektől (fejezetektől) céljelleggel 28,3 milliárd forintot utaltak a helyi önkormányzatok részére, ami az előző évhez mérten 100,6 százalékos teljesítést jelent. Az önkormányzatokhoz a különféle - főleg az előző évekkel összefüggő - pénzügyi elszámolásokból és visszatérítésekből 0,9 milliárd forint bevétel folyt be.
Az államháztartáson kívülről származó bevételek 2002. évi teljesítésének 15,6 milliárd forintos összege 66,8 százaléka az előző évinek. Az előző évi kiemelkedő teljesítés mögött a közszférát érintő 2001. évi egyösszegű keresetkiegészítés 10 milliárd forintos összege állt, amely akkor letéti számláról került kifizetésre.
Korábban nyújtott kölcsönök visszatérítéséből és ideiglenesen átvett pénzeszközökből a helyi önkormányzatok 2002. évben - az előző évit 27,2 százalékkal meghaladóan - 13,7 milliárd forint bevételt értek el.
A hitelbevételek 2002. évben - a 2001. évi bevételeknél jóval erőteljesebben - 44 milliárd forintról 79,4 milliárd forintra emelkedtek. Ezek döntően a kiugróan magas felhalmozási kiadások forrásául szolgáltak.
Értékpapírok értékesítéséből származó bevétel 31,2 milliárd forintot tett ki, 15 százalékkal meghaladva a 2001. évi teljesítést. Az éven belüli értékpapírok vásárlásának és eladásának különbözete bevételi egyenleget mutat. Az így befolyt 24,5 milliárd forint is döntően a felhalmozási kiadások forrását képezte.

A KIADÁSOK ALAKULÁSA

A helyi önkormányzatok 2002. évi teljesített kiadása 2312,4 milliárd forint, ami 30,4 százalékkal meghaladja a 2002. évi országgyűlési előirányzatot és 18,8 százalékkal a 2001. évi teljesített kiadást. Ez az összeg 26,5 milliárd forinttal magasabb a GFS rendszerű kiadásoknál, magába foglalja a hitelvisszafizetést, a hosszúlejáratú értékpapírok vásárlását, az államkötvény és egyéb vásárlás kiadását is.
A tárgyévi kiadások megoszlása 2001. és 2002. években a következők szerint alakult.
A működési kiadások teljesítése 1601,4 milliárd forint volt, amely összeg az előző évi működési kiadásokat 270,6 milliárd forinttal, 20,3 százalékkal haladta meg. A működési kiadások 0,9 százalékpontos aránynövekedéssel elért 69,3 százalékos arányát a következők magyarázzák.
A személyi juttatások teljesítése 743,2 milliárd forint volt, amely az előző évnél 156,2 milliárd forinttal, 26,6 százalékkal volt magasabb.
A társadalombiztosítási járulék címén az önkormányzatok 259,9 milliárd forintot fizettek be a társadalombiztosítási alapok részére. Ez az összeg a munkaadói járulékot és az egészségbiztosítási hozzájárulást is tartalmazza. Ez az előző évi befizetéseknél 39 milliárd forinttal, 17,7 százalékkal volt nagyobb. Az önkormányzatok számára legjelentősebb kiadási tételek a személyi juttatások és ezzel kapcsolatos járulékok voltak, melyek a tárgyévi összes kiadásokon belül 2002. évben 46,2 százalékos (2001. évinél 4,7 százalékponttal nagyobb) arányt képviselnek.
Dologi kiadásokra 598,3 milliárd forintot fordítottak az önkormányzatok, mely 75,4 milliárd forinttal, 14,4 százalékkal több, mint 2001. évben. E növekedésnek a forrása döntően az intézményi saját bevétel, hiszen a központi költségvetési kapcsolatokból származó pénzeszközök növekménye az államháztartás más alrendszereivel azonos módon a dologi kiadások emelkedését nem támogatta.
A felhalmozási és tőkejellegű kiadásokra az önkormányzatok 481,1 milliárd forintot, a tárgyévi összes kiadásnak a 20,8 százalékát költötték, mely 95 milliárd forinttal, 24,8 százalékkal magasabb, mint a 2001. évi teljesítés. Nagyértékű tárgyi eszközök felújítására az önkormányzatok 2002-ben 66 milliárd forintot, a 2001. évihez viszonyítva 15,1 milliárd forinttal, közel 30 százalékkal többet fordítottak. A felhalmozási kiadásokon belüli aránya csaknem azonos az előző évben tapasztalttal.
A támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások összegei a 2001. évi teljesítéshez képest 11,2 százalékkal, 19,2 milliárd forinttal növekedtek.
A társadalom- és szociálpolitikai juttatások 103,4 milliárd forintos összege a 2001. évi ilyen célú kiadásokhoz képest 7,7 százalékos emelkedést mutat.
Az államháztartáson belüli működési célú pénzeszközátadások 2002-ben 2,6 milliárd forintban teljesültek, mely 17,7 százalékkal, 0,2 milliárd forinttal több az előző évi teljesítésnél.
Az értékpapírok forgalmának jellemzői: a hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása hosszabb távú feladatok - főként a saját erős, támogatott beruházások - fedezetének megteremtését segíthetné elő. 2002-ben az előző évinek még ötödrészét sem tudták az önkormányzatok ilyen célra fordítani, az előző évi 26,2 milliárd forinttal szemben 2002. évre csak 4,8 milliárd forint az erre a célra fordított összeg.

LÉTSZÁM
ÉS SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

A helyi önkormányzatok és intézményeik - a beszámolási információrendszer alapján - 2002-ben 37937 köztisztviselőt, 418705 közalkalmazottat, 7327 hivatásos tűzoltót, (helyi önkormányzati képviselők nélkül) 2498 választott tisztségviselőt, valamint 29 974 fő egyéb bérrendszer alá tartozó dolgozót foglalkoztattak teljes munkaidőben. Így a foglalkoztatottak létszáma összesen 496441 volt, amelyből 7,6 százalék köztisztviselő, 84,4 százalék közalkalmazott, 1,5 százalék rendészeti feladatokat ellátó dolgozó, 0,5 százalék választott tisztségviselő, továbbá 6,0 százalék egyéb alkalmazott.
A helyi önkormányzatok és intézményeikben alkalmazottak rendszeres személyi juttatásait alapul véve az átlagkeresetek - 13 hónapra számolva - a következőképpen alakultak: köztisztviselők havi átlagos személyi juttatása 132 531 forint (23,9 százalékkal magasabb a 2001. évinél), a közalkalmazottaké pedig 80107 forint (előző évitől 26,9 százalékkal több). A besorolási bérek 2002. évben összességében átlagosan 25,4 százalékkal emelkedtek.
A 2002. május 27-én hivatalba lépett új kormány első 100 napos programjában szerepelt a közalkalmazottak szeptember 1-jei átlagosan 50 százalékos illetményemelése, amelynek végrehajtása az önkormányzati szférában 2002-ben 3 hónapra 72,2 milliárd forint kiadási kötelezettséget jelentett a központi költségvetés számára. A többletbér-kiadásokra szánt támogatás az egyes ágazatokat a következőképpen érintette:

MILLIÁRD FORINTBAN
Közoktatás 42,9
Szociális ágazat* 6,8
Egészségügy 17,6
Kultúra 3,1
Egyéb 1,8
*A szociális intézményekben ápoló-gondozó munkakörben foglalkoztatott munkavállalók részére a kormány 1154/2002. (IX. 10.) számú határozata alapján járó összeggel együtt.

A fenti kiemelkedő jelentőségű bérintézkedés 448 ezer fő közalkalmazottat érintett önkormányzati körben az alábbi ágazati bontásban:

ezer fő
Közoktatás 246
Szociális ágazat 59
Egészségügy 106
Kultúra 20
Egyéb 17

A bruttó átlagkeresetek 2001. évhez viszonyítva a KSH adatai alapján - azaz a teljes munkaidősök rendszeres és a kereset mérésébe tartozó nem rendszeres juttatásai - egyes kiemelt ágazatonként a következők szerint alakultak:

Közigazgatás 122,9%
Oktatás 133,8%
Egészségügy 131,3%
Szociális ágazat 139,2%
Kultúra, sport 132,7%

Az önkormányzati létszámgazdálkodás eredményeként csekély mértékben, 0,07 százalékkal, 369 fővel nőtt az összes létszám. Az előző évi tényadatokhoz viszonyítva a köztisztviselők létszáma 3,9 százlékkal, 1450 fővel, a hivatásos tűzoltók létszáma 1,9 százalékkal, 137 fővel, a közalkalmazottak száma 0,3 százalékkal 1427 fővel nőtt, ugyanakkor az egyéb munkavállalók létszáma pedig 8,8 százalékkal, mintegy 2645 fővel csökkent egyes feladatoknak az önkormányzati közszférából való kiszervezése eredményeként.
Az önkormányzatok beszámolói alapján a 2002. évben kifizetett személyi juttatás összesen 743,2 milliárd forint volt. A teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak kifizetett 679,3 milliárd forinton túl 63,9 milliárd forintot ért el a részmunkaidőben foglalkoztatottaknak és alkalmi munkavállalóknak kifizetett személyi juttatások összege.

CÍMZETT-
ÉS CÉLTÁMOGATÁSOKKAL
MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEK

A helyi önkormányzatok felhalmozási és tőkejellegű kiadásainak támogatására 2002. évre címzett- és céltámogatásként 58,3 milliárd forintot hagyott jóvá az Országgyűlés.
(A támogatási előirányzat a 2001. évi 67,3 milliárd forint eredeti előirányzathoz képest 13,4 százalékkal alacsonyabb. A módosított előirányzat 91,6 milliárd forint, a pénzforgalmi teljesítés összege 64,8 milliárd forint.)
A rendelkezésre álló tárgyévi eredeti előirányzat (58,3 milliárd forint) közel 82 százalékát (47,7 milliárd forintot) címzett- és céltámogatással folyamatban lévő beruházások támogatási igénye kötötte le. Az eredeti előirányzatot, valamint az előző év döntéssel le nem kötött (2,6 milliárd forint) előirányzat-maradványát is figyelembe véve 2002. évben új címzett- és céltámogatásra a helyi önkormányzatok összesen 13,3 milliárd forintot fordíthattak. A tárgyév június 30-áig lemondással, vizsszafizetéssel és elvonással felszabaduló címzett- és céltámogatás 2,2 milliárd forintos összege a tárgyév második felében újabb céltámogatás odaítéléséhez nyújtott fedezetet. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján a 2002. évi költségvetési törvényben jóváhagyott eredeti előirányzatot módosító tényezők alakulása a következő.

Címzett támogatás

A 2002. évre benyújtott igények közül 56 milliárd forint összköltséggel 44 beruházás megvalósítása volt javasolható, közel 36,3 milliárd forint összes támogatással, amelyből a 2002. évi támogatás összege 3,4 milliárd forint. Ezen beruházások közül 14 a vízgazdálkodás, 3 a hulladékgazdálkodás, 8 az egészségügyi, 3 a szociális ellátás, valamint 11 az oktatási és 5 a kulturális szolgáltatás területén eredményezheti az ellátás színvonalának javulását. A helyi önkormányzatok mintegy 19,8 milliárd forint saját forrást vállaltak a beruházások megvalósításához, ami a beruházási összköltség 35 százalékát képezi.
A támogatási javaslat kialakításánál általános szempontok voltak, hogy

• a beruházás a központi források hatékony felhasználásával valósuljon meg a költségtakarékosság követelményének megfelelően,
• a közösen ellátott feladatok, a területi szolgáltatásokat végző intézmények előnyben részesüljenek,
• az igénybenyújtó önkormányzat - anyagi erejéhez mérten - saját forrást is felhasználjon a beruházás megvalósításához,
• a területi kiegyenlítés alapvető szempontjaként szolgált, hogy lehetőleg megyénként legalább egy önkormányzat részesüljön címzett támogatásban.

Céltámogatás

2002-ben 295 - a feltételeknek megfelelő - önkormányzati beruházás részesült céltámogatásban. A támogatott beruházások összköltsége 46,7 milliárd forint, melyből a saját forrás mintegy 22,5 milliárd forint, a támogatás összege pedig 24,2 milliárd forint.
A szennyvízelvezetés és -tisztítás ágazatban 2002. évben összesen 48 önkormányzati beruházás részesült céltámogatásban. A támogatott beruházások összköltsége 9,5 milliárd forint, melyből a saját forrás mintegy 4,3 milliárd forint, a támogatás összege pedig 5,2 milliárd forint és a 2002. évi ütem támogatása 2,2 milliárd forint.

Pénzgazdálkodás,
ÉRTÉKPAPÍR-MŰVELETEK

Áttekintve a 2002. évi folyamatokat, az értékpapír forgalom pozitív egyenleget mutat, tehát az eladásokból származó bevétel összege meghaladta a vásárlásokra fordított kiadások összegét. Különösen nagy volt ez a forgalom a rövidlejáratú értékpapíroknál, ami országos szinten már több száz milliárd forintos nagyságrendet képvisel. A hosszúlejáratú értékpapír és az államkötvény forgalom is az eladás felé tolódott el, ugyanis az önkormányzatoknak mintegy 31,2 milliárd forint bevételük származott az eladásból, ugyanakkor mindössze 4,8 milliárd forintot költöttek a vásárlásra.
Ugyanakkor a mérlegben az értékpapír állomány 2001. év december 31-éhez viszonyítva növekedést mutat a gázközmű vagyonból származó pénzeszközökből vásárolt értékpapírba fektetés miatt.
A hóvégi pénzállomány - a Magyar Nemzeti Bank havi jelentései alapján - 2002. évben 123,9 és 220,1 milliárd forint között ingadozott. Némely hónapban (pl. március, szeptember, december) jelentősen - 180-200 milliárd forint fölé - emelkedett. Ezen hónapok kiugróan nagy pénzállomány növekedése főként a helyi adó számlákra és kisebb részben a gépjárműadó számlákra - az első és második féléves márciusi, illetve szeptemberi fizetési határidő miatt - befolyt nagyobb pénzösszegnek volt köszönhető.
Az év végi magas pénzállomány tartalmazza a december végén előlegként a 2003. évi költségvetési előirányzatok terhére történt állami támogatások átutalt összegének egy részét is, mivel előrehozott bérfizetések nem történtek mindenütt.
Az önkormányzatok hitelintézeti hitelszámláinak állománya a 2001. december végi 72,2 milliárd forintról a 2002. év végére 116,1 milliárd forintra emelkedett. A hitelállományi adatok igen sokszínű, élénk hitelműveleteket takarnak. A hitelforgalom bevételi egyenlege ugyan 57,8 milliárd forint, de ebből 2002. évben a főváros által felvett külföldi hitel közel 37 milliárd forint.

A VAGYON ALAKULÁSA

A helyi önkormányzatok eszközértéke 2002. évben 2918,5 milliárd forinttal (83,3 százalékkal) növekedett, és az év végére elérte a 6423,3 milliárd forintot. Ez a növekedés döntően nem a vagyontárgyak tényleges gyarapodásából, hanem a helyi önkormányzatok számára az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) korm. rendelet előírásai szerint 2002. december 31-ei fordulónappal végrehajtott teljes ingatlanvagyon értékelésével összefüggő értékkülönbözetből származik. (Az ingatlanértékelésből adódó nettó növekmény meghaladja a 2100 milliárd forintot.)
A tárgyévi beruházásokra, felújításokra összesen közel 420 milliárd forintot fordítottak az önkormányzatok, és 90 milliárd forintot tett ki az előző évi beruházásokból aktivált bruttó érték. A térítésmentes átadások és átvételek egyenlegeként 28,5 milliárd forinttal nőtt az önkormányzati rendszer bruttó tárgyi eszközállománya.
A tárgyi eszközök és immateriális javak tárgyévi értékcsökkenéseként kimutatott összeg 767,6 milliárd forint, amely magában foglalja a terven felüli értékcsökkenés és visszaírás összegeit is. Előbbi körben a 0-ra leírt eszközök, javak bruttó értéke 142,3 milliárd forintot képvisel. A gépek, berendezések felszerelések amortizálódása átlagosan 63,8 százalékos, az immateriális javaké 65,2 százalékos, mindkettő magas avulást mutat.
Az eszközoldalt tekintve a tárgyi eszközöknél összességében 129,3 százalékos a növekedés.
Ezen belül az ingatlanoknál 151,9 százalékos az értékváltozás. Ebben a növekedésben elsősorban az eddig érték nélkül szereplő forgalomképtelen vagyon kimutatása játszik döntő szerepet. Az ingatlanértékelésre vezethető vissza részben az üzemeltetésre átadott eszközérték 75,4 százalékos növekedése is. Az ingatlanértékelés végrehajtása a jogi iránymutatás szerint 2002. december 31-ei, vagy 2003. január 1-jei fordulónappal történhetett. Így a 2003. év végi eszközállomány még további értékelési különbözetekkel nőhet.
A befejezetlen beruházások (250,6 milliárd forint összegű) állománya az előző évi, mintegy 20 százalékos növekedéssel szemben már csak 9,3 százalékos növekedést mutat.
A befektetett eszközök a vagyon 91,1 százalékát teszik ki, a 2001. év végi 85 százalékos arányt ez 6,1 százalékkal haladja meg.
Az év végére 44,2 milliárd forinttal növekedett - az összes vagyonon belül 8,9 százalékot képviselő - forgóeszközök állománya, melynek értéke 569,6 milliárd forint.
Összességében a forgóeszközök állományának aránya visszaszorult a befektetett eszközökhöz képest a tárgyi eszközérték jelentős növekedése mellett.
Az önkormányzatok 2002. évi vagyoni forrásai között a saját tőke 5770,2 milliárd forintra, a tartalék 163,2 milliárd forintra, ezen belül a tartalékok csak 5,3 milliárd forintra emelkedtek, a kötelezettségek viszont 151,6 milliárd forinttal nőttek. A kötelezettségek között a hosszúlejáratú kötelezettségek 69 milliárd forinttal (65,3 százalékkal), míg a rövidlejáratúak 39 milliárd forinttal (27,6 százalékkal) emelkedtek. Ez utóbbi döntően a hosszúlejáratú kötelezettségek következő évben rövidlejáratúvá váló részletének növekményéből adódott. A mérlegösszetételben fordulatot jelent, hogy míg a 2001. évben a saját tőke teljes mértékben fedezetet nyújtott a befektetett eszközökre (a fedezeti érték 1 fölött volt), 2002. év végére ez a mutató már csak 0,98. A kimutatott költségvetési tartalékból nem ismert a már kötelezettségvállalással terhelt részarány. E mellett a mérlegben kimutatott pénzeszközök, értékpapírok és rövidlejáratú követelések (mobilizálható forgóeszközök) állománya fedezetet biztosít a rövidlejáratú kötelezettségek teljesítéséhez.
Az aktívák és passzívák állományának 41,7 százalékos illetve 48 százalékos növekményét a központi költségvetés által utalt 2002. évi, illetve 2003. évi finanszírozási előlegek, továbbá az év végéig rendezetlen kiadási és bevételi tételek emelkedése teszi ki.

BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

A helyi önkormányzatok feladatellátásának áttekintése alapján megállapítható, hogy a feladatok döntő többségét, 74,4 százalékát a jóléti funkciók teszik ki. Az önkormányzati szféra működésében szintén kulcsfontosságú igazgatási, védelmi, rendészeti, közszolgáltatások stb. 17,4 százalékot tesznek ki. A gazdasági és egyéb funkciók az ellátott feladatok mintegy 8,2 százalék részarányt képviselnek. A továbbiakban egyes jóléti funkciók kerülnek részletesen áttekintésre. A kiadásokon belül a közoktatás kiadásai 28 százalékot képviselnek. A 643,1 milliárd forint összkiadáson belül a folyó kiadások 597,5 milliárd forintot, a felhalmozási kiadások 45,6 milliárd forintot tettek ki, összességében 22,8 százalékkal, 119,3 milliárd forinttal haladták meg az előző évi teljesítést.
A helyi önkormányzatok közoktatási célú bevételei 67,9 milliárd forintot tettek ki és mintegy 7,3 százalékkal haladták meg átlagosan a 2001. évi teljesítést. Ezen belül az alapfokú oktatáshoz kapcsolódó bevételek közel 14,9 százalékkal, kollégiumi elhelyezéssel, szakmai szolgáltatással, szakszolgáltatásokkal, étkeztetéssel és az egyéb oktatással összefüggőek pedig 7,6 százalékkal növekedtek. A középfokú oktatás bevételei viszont 2,7 százalékkal csökkentek. Az összes bevételen belül a működéshez kapcsolódóan 55,9 milliárd forint bevétel teljesült, ebből az intézményi tevékenységek bevételeiből 26,2 milliárd forint származik.
Az önkormányzatok működési célokra 109,3 milliárd forinttal, felhalmozásra 10 milliárd forinttal magasabb összeget fordítottak az előző évhez képest. A működési kiadásokon belül a személyi juttatások és munkaadói járulékok aránya a 2001. évi 73,6 százalékról 76,7 százalékra nőtt. A dologi kiadások aránya viszont 25,1 százalékról 22,4 százalékra esett vissza.
A felhalmozási jellegű kiadások 7,1 százalékkal növekedtek, amely kis mértékben haladja meg a 2001. évi 6,8 százalékos növekedési ütemet, ezzel szemben a tőke jellegű bevételek emelkedése közel 18 százalék, illetve tavaly 17 százalék volt.
A közoktatási célú központi költségvetési normatív jogcímeken juttatott hozzájárulások, támogatások mintegy 350 milliárd forintot kitevő főösszege a működési kiadások - átlagosan - 58,6 százalékára nyújtott fedezetet. A közalkalmazottak 50 százalékos illetményemeléséhez folyósított 42 milliárd forinttal növelve a költségvetési támogatásokat, ez a fedezeti arány 65,6 százalékot mutat. Ha az utóbbi, magasabb támogatási főösszeget hasonlítjuk, megállapítható, hogy a közoktatás nettó működési kiadásainak 72,4 százalékot a központi költségvetés, 27,6 százalékát a helyi önkormányzatok saját forrásai biztosították.
A valós gyermek és tanulólétszám 69 ezer fővel csökkent a költségvetési éven belüli két tanév átlagában. A 2001. évi mutatókhoz viszonyítva helyi önkormányzati közoktatásban a létszámcsökkenés az óvodás korosztálynál meghaladja a 10 ezer főt, az alapfokú oktatásban közel 25 ezer fő, a középfokú oktatásban résztvevőknél pedig 12 ezer fő. (1998-tól az óvodás létszámok 364 ezerről 320 ezer főre (12 százalékkal), az alap és középfokú oktatásban résztvevők száma 1569 ezerről 1312 ezer főre (16 százalékkal) csökkentek.
Létszámnövekedés az alap-hozzájárulási körben az alapfokú művészetoktatás egyéb művészeti ágain és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban mutatkozott. A kiegészítő hozzájárulások közül a bejáró tanulók létszáma és a nemzetiségi etnikai foglalkoztatásokat igénybevevők száma emelkedett.
A kötött normatív támogatások 14,7 milliárdos főösszegéből, a csökkenő mutatók miatt 0,3 milliárd forint a viszszafizetés, a felhasználási kötöttséggel terhelt maradvány 1 milliárd forint. Ebből különösen jelentős - 0,7 milliárd forint - a megyei, fővárosi közalapítványok által, különböző szakmai célokra felhasználható - 4 milliárd forintból . megmaradt, illetve csak a következő évben teljesülő összeg.
A közoktatásban dolgozó közalkalmazottak száma közel 1,4 ezer fővel 241 ezer főre csökkent, ezen belül csak a szakmai létszám lett kevesebb (170 ezer fő), a nem szakmai tevékenységet ellátók létszáma az előző évivel azonos (71 ezer fő). A közoktatási működési kiadások legjelentősebb hányadát, több mint 76,7 százalékát a személyi juttatások és munkaadói járulékai teszik ki.
Az előző évhez képest a személyi juttatások a járulékokkal együttesen közel 98 milliárd forint többletterhet jelentettek a kimutatható létszámcsökkentési törekvések mellett is. A többletkiadások döntően a pedagógusokat érintő központi bérpolitikai intézkedésekből adódtak.
Az egészségügyi tevékenység bevételei mintegy 321,9 milliárd forintot tettek ki, az előző évihez képest 22 százalékkal többet. Míg az ágazat összkiadásainak háromnegyedét kitevő kórházi tevékenységek és szolgáltatások bevételei 21 százalékkal, a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás bevételei mindössze 2,1 százalékkal nőttek. Az ágazat egészét meghaladó mértékben, 26,7 százalékkal emelkedett a bevétele a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, orvosi felszerelések és műszerek forgalmazásával foglalkozó egészségügyi tevékenységeknek.
A társadalombiztosítási, szociális és jóléti szolgáltatások körében az önkormányzatok sajátos bevételei 2002-ben 48,4 milliárd forintot tettek ki, alig 3 százalékkal többet az előző évinél. A bevételek több mint háromnegyedét, 77,4 százalékát az intézményi tevékenység bevételei képezték. 2002-ben 133 ezren részesültek rendszeres szociális segélyben, számukra az év folyamán 29,5 milliárd forintot folyósítottak. A lakosság szociális ellátására az önkormányzatok 2002-ben az előző évhez viszonyítva 10,5 százalékkal többet, 275 milliárd forintot fordítottak.
A szociális tevékenység jelentősége az önkormányzatok munkájában az előző évekhez viszonyítva lényegesen nem változott, bővültek viszont az önkormányzatok munkanélküliekkel kapcsolatos feladatai. Átlagban 13 ezren vettek részt a települési önkormányzatok által szervezett közcélú munkákban.
A központi költségvetés által e célra kötött felhasználású normatív támogatásként biztosított 14,6 milliárd forintból azonban 4 milliárd forint felhasználatlanul maradt, részben a merev finanszírozási szabályok miatt. Míg egyes önkormányzatok nem éltek a támogatás lehetőségével, és így keretük kihasználatlan maradt, más önkormányzatok keretük kimerülése miatt nem tudtak nagyobb számban munkanélkülieket foglalkoztatni.
A két és fél év tapasztalatai alapján 2003. évben új finanszírozási rendszerben a költségvetési források rugalmasabb felhasználására lesz lehetőség. 2002-ben az előző évi 10 százalékos csökkenéshez képest kisebb mértékben, 4,5 százalékkal, 132 ezerre csökkent a települési önkormányzatok által ellátott munkanélküliek száma.
A családok egy adott körében a jövedelmi viszonyok stagnálását mutatja, hogy a legjellemzőbb segélyezési formákban a segélyezettek száma évek óta stabil: havi átlagban a kiegészítő családi pótlékban részesülő gyermekek száma 780 ezer, 7 ezer időskorú számára járadékot folyósítanak.
A kistelepülések szociális feladatellátását a falugondnoki szolgálatok mellett 2003-tól a tanyagondnoki szolgálatok is segítik. Így nemcsak a kisebb településeken, de a külterületen élő rászorultakat is segítik. A kistelepülések szociális intézmény rendszerének erősítése érdekében a központi költségvetés kiemelt támogatást biztosít a gondozási központok működtetéséhez. A támogatás célja 2002-ben is az 5000, illetve 3000 fő alatti lakosságszámú településeken kiemelten segíteni a szociális alapszolgáltatási és a nappali intézményi ellátás fennmaradását. Az elmúlt években ugyanis a kistelepüléseken visszafejlődött az idősek területi ellátása.
Az önkormányzati fenntartású szociális intézményrendszer 2002-ben csaknem 120 ezer fő részére biztosított ellátást. Az elhelyezést nyújtó intézmények közel 80 ezer ellátottról, a nappali intézmények pedig kb. 58 ezer ellátottról, ezen belül kb. 18 ezer bölcsődés korú gyermekről gondoskodtak. Az intézmények 2002. évi költségvetési támogatása 92,1 milliárd forint volt, 45 százalékkal több az előző évinél.
A 2002-ben a közalkalmazottak körében végrehajtott illetményemelés a szociális és gyermekvédelmi ágazatban összesen 6,9 milliárd forintot tett ki, csaknem 59 ezer munkavállalót érintett. Az ágazatban ápoló-gondozó munkakörben dolgozók a garanciális illetményemelésen túl további keresetnövelésben részesültek. A jellemzően három műszakban dolgozók rendszeres havi keresetében ugyanis viszonylag nagy részarányt képviselnek a pótlékok, így a kizárólag az alapilletményre vonatkozó emelés ebben az ágazatban nem érte volna el a kívánt mértéket. Az e körben végrehajtott külön illetményfejlesztés az ágazatban 19,4 ezer munkavállalót érintett, és közel 700 millió forintot tett ki.
A kulturális tevékenységek és szolgáltatások bevételei 2002. évben 17,7 milliárd forintra teljesültek, 10,7 százalékkal magasabban az előző évinél.
A 2001. évi adatokhoz képest 11,9 százalékkal emelkedtek a működési célú támogatások, míg a saját bevételek ettől elmaradtak. Az ágazat kiadásai 11,4 százalékos növekedést mutatnak, e célra 70,4 milliárd forintot fordítottak az önkormányzatok. A teljes kiadás jelentős részét 43,3 százalékát, 30,5 milliárd forinttal a személyi juttatások és járulékai tették ki. Dologi kiadásokra 26,1 milliárd forintot költöttek, 10,5 százalékkal többet a 2001. évinél.
A közalkalmazottak átlagosan 50 százalékos béremelése az ágazatban 3,1 milliárd forintos kiadást jelentett 2002. évre vonatkozóan és mintegy 20 ezer közalkalmazottat érintett.
Az intézkedés eredményeként a bruttó átlagkeresetek a 2001. évihez viszonyítva 132,7 százalékkal emelkedtek. A központosított előirányzatok közül további 1,5 milliárd forintot fordítottak a helyi és központi közgyűjteményi közművelődési és művelődési területen dolgozók szakmai bérszorzójára.
Az igazgatási feladatokat takaró általános közszolgáltatások funkcionális főcsoport bevétele 155,9 milliárd, amely 10,1 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. Ennek egyik oka, hogy a teljes bevétel több mint felét, 58,7 százalékát kitevő felhalmozási célú juttatások és tőkeműveletek 91,5 milliárd forintos összege 11,7 százalékos csökkenést mutat az előző évihez képest (2001-ben 107,5 milliárd forint volt).

A helyi önkormányzatok, mind számszerinti, mind önkormányzat típusonkénti alakulását a 2001., illetve 2002. december 31-ei állapotnak megfelelően az alábbi táblázat tartalmazza:

További táblázatok:

A működési bevételek és kiadások, valamint a fejlesztési bevételek és kiadások egyenlegének számítása 2000-2002. években

A helyi önkormányzatok 2001. évi és 2002. évi bevételi forrásainak megoszlása

A helyi önkormányzatok tárgyévi kiadásainak megoszlása 2001. és 2002. években

Címzett támogatással megvalósult beruházások

Az önkormányzati vagyonmérleg eszközoldalának alakulása

Az önkormányzati vagyonmérleg forrásoldalának alakulása