| |
Maratoni
szavazás
Mit hozott a Mikulás? |
Több mint tízórás
szavazás után fogadta el az Országgyűlés november 25- én délután a jövő
évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványokat. Ezek közül a
kormány több mint száz elfogadását támogatta, amelyek a javaslat 70
milliárdos átrendezését eredményezték. Jó részük az önkormányzatokat
érintette. A hetekig tartó számháborúban már nehéz volt követni, ki,
mikor és mennyit kap a költségvetésből. Az ellenzékiek több ezres nagyságrendben
nyújtottak be indítványokat, a koalíciósok szerint a parlament munkájának
ellehetetlenítésére, amit azok viszszautasítottak. A költségvetés zárószavazása
várhatóan december közepén lesz. |
|
Jó úton haladunk, ha le is tértünk
róla...
Magyarország első uniós költségvetését
tartják a kezükben. Minden esélyt megad arra, hogy sikeresek legyünk
a csatlakozási folyamatban, és tartós, fenntartható gazdasági növekedést
érjünk el a következő években - László Csaba pénzügyminiszter, ezen
optimista nyitány után a költségvetési vitában óvatos elemzésbe kezdett.
Eszerint jó úton haladunk, ha le is tértünk róla, az a korábbi, Fidesz-
kormány hibája volt, amelyet a jelenlegi kabinet kénytelen korrigálni.
A miniszter persze más hasonlatot használt: a gazdaság egy alapvetően
egészséges, jó kondíciójú ember, akit súlyos fertőzés döntött le a lábáról.
Ez nem kezdte ki a szervezetét, állapota stabil maradt, és hamarosan
elhagyhatja a kórházat - mondta.
Sokakat meglepett, amikor közölte, hogy a bürokratikus kiadások lefaragásával
a kormány valójában egy államháztartási reformot hajt végre. Ennek eredményeként
összesen mintegy 200 milliárd forinttal csökkennek a központi kiadások.
A reformnak köszönhetően az államháztartás hiánya nem haladja meg a
GDP 3,8 százalékát, mégis minden kiemelten fontos területre lényegesen
több pénzt fordíthatnak, mint eddig. Ezek közé sorolta az uniós támogatások
igénybevételéhez szükséges forrásokat és azokat a beruházásokat, amelyek
megalapozzák a jövőbeni növekedést - az autópálya- építést és az országos
közúthálózat fejlesztését, amelyre összesen 307 milliárd forintot szánnak.
Ám Magyarország 2004- 2006 között az Unió költségvetéséből egyösszegű
visszatérítést is kap, amely 2004- ben közel 44 milliárd forint lesz.
Ugyanakkor mi 122 milliárd forinttal járulunk hozzá az Unió költségvetéséhez,
és ezt kiegészíti a vámbevételek Európai Uniót megillető része, ami
33 milliárd forint. Ebből következően az uniós befizetések és támogatások
egyenlege pozitív kell hogy legyen - tisztázta a régóta zajló vitát
a pénzügyminiszter.
Sokszor siratták az utóbbi hetekben az önkormányzatokat, de kevés szó
esett arról, hogy a kormány kiemelten kezeli az önkormányzati beruházásokat
is - tért rá a legvitatottabb területre beszédében. Szerinte az államháztartási
reform egyik legfontosabb vonása, hogy a kormány kiemelten fontos célként
kezeli a helyi beruházásokat is. Ezek támogatására 2004- ben 57 százalékkal
több pénzt biztosít a költségvetés.
Az önkormányzati beruházások növelése és az önkormányzati ellátórendszer
kiegyensúlyozottsága érdekében a helyhatóságok a működési támogatásoknál
is növekedést tapasztalhatnak, a javaslat szerint 2003- hoz képest ez
plusz 7,9 százalék - mondta a tárca vezetője. A vállalkozások érdekében
csökkentett iparűzési adó miatti bevételkiesést pedig ellensúlyozza
a belföldi gépjárművek után fizetendő adótétel 20 százalékos emelése.
László Csaba indokolatlannak nevezte a lakásépítéssel kapcsolatos ellenzéki
riogatásokat. A lakásépítési kedv nem csökkent, a hitelezés szeptemberben
rekordokat döntött. Most ugyan, elkezdődött a pánikkeltés, de ugyanígy
be is fog bizonyosodni, hogy ez nem indokolt. Sőt jövő ilyenkor már
világosan látható, hogy a leginkább rászorulók a lakáshoz jutásban esélyeiket
növelő módon továbbra is új lakásokhoz tudnak jutni - biztatta a hallgatóságot
a szakpolitikus. Ezt alátámasztandó közölte: a 2004. évi költségvetés
mintegy 40 százalékkal több forrást biztosít a lakáspolitikai célok
megvalósítására, mint 2003- ban. |
Jövőre elindul a
15 éves nemzeti lakásprogram megvalósítása, amelynek célja, hogy hazánkban
megfelelő színvonalú és megfizethető legyen a lakáskínálat, a lakhatás
feltételeinek javításával emelkedjen az életminőség, és egyben igazságos,
arányos és fenntartható lakástámogatási rendszer működjön. |

László Csaba beszámolója szerint jövőre 165 milliárd
forint uniós forrás felhasználásával számolhatunk, amelyhez a központi
költségvetés 71 milliárdot tesz hozzá. |
Az önkormányzati bizottság
többsége azt állapította meg, hogy a törvényjavaslat biztosítja az önkormányzati
feladatok végrehajtásához szükséges forrásokat. Előrelépésként értékelték,
hogy a közigazgatási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos első lépésként
a kistérségi fejlesztések és kistérségi társulások ösztönzésére 9,5
milliárd forint áll rendelkezésre.
A nagy ellátórendszerekben
- a közoktatásban, a szociális ellátásában tovább folytatódik az esélykülönbség
mérséklése.
Folytatódik a rendszeres gyermekvédelmi
támogatásban részesülő, három- vagy többgyermekes családokban élő, tartósan
beteg vagy fogyatékos óvodás gyermekek és tanulók 50 százalékos, és
ugyanebben a körben a kollégiumi, externátusi ellátásban részesülő tanulók
30 százalékos kedvezményes étkeztetése. Az önkormányzati szociális gondoskodás
bővítése keretében kialakítják a házigondozói körzeteket, támogatást
kapnak az önkormányzatok jelzőrendszeres figyelőszolgálat kialakítására
és működtetésére, valamint az otthon nyújtott ellátásban a koruk, illetve
egészségi állapotuk miatt gondoskodást igénylők.
Majd így folytatódik a leltár: az önkormányzati forrásszabályozás alapvetően
változatlan marad. A központi költségvetési kapcsolatokból származó
támogatások, hozzájárulások az átengedett személyi jövedelemadóval együtt,
1220 milliárd forintot tesznek ki, ami 7,9 százalékkal haladja meg a
2003. évit. A helyben maradó személyi jövedelemadó 14,5 százalékkal,
a közszolgáltatásokhoz, az önkormányzatok egyes feladataihoz igényelhető
központosított előirányzatok 22,5 százalékkal nőnek az idei évhez viszonyítva.
Legjelentősebb változás, hogy a jövedelemkülönbségek mérséklésére szolgáló
előirányzat felosztása során az adóerő- képesség számítása a társasági
adóbevallásból származó információk helyett az önkormányzatok által
tervezett iparűzési adóalap figyelembevételével történik. Ezzel az elosztási
rendszer átláthatóbbá és igazságosabbá válik.
Nem illik a családokat riogatni,
és közben elfeledkezni a családi pótlék befagyasztásáról
Minél beljebb haladunk az időben,
annál óvatosabb és annál több gondolatot tartalmazó felszólalásokat
hallhatunk. Az MSZP frakcióvezetője felütéssel kezdte: volt már magyar
pénzügyminiszter, aki a parlamentben a költségvetési vita kezdetén minden
idők legjobb költségvetésének nevezte a beterjesztett tervezetet. őt
nem László Csabának, hanem Járai Zsigmondnak hívták. Aztán kiderült,
hogy több százalékkal alultervezte az inflációt. Azóta mindnyájan óvatosabban
fogalmazunk. Ezt tette a pénzügyminiszter és ezt teszem én is.
A szocialista politikus szerint a PM előterjesztése megfelelő válaszokat
ad a kihívásokra. Képes fontossági sorrendet állítani, és fő céljait
megfelelően határozza meg. Ezek: az építkezés és a szociális segítség,
más szóval az esélyadás.
A frakcióvezető arra figyelmeztette az ellenzéket, hogy nem illik egyszerre
kisebb adót és több kiadást követelni. Utoljára Csurka István volt,
aki ezt a dilemmát egy csettintéssel úgy oldotta fel, hogy indítsa be
a kormány a pénzjegynyomó gépeket. Nos, talán éppen ezért, ma ő nincs
itt köztünk a parlamentben - mondta, majd tovább sorolta az álságosnak
tartott ellenzéki felvetéseket: nem illik siratni a magyar gazdákat
és közben elfeledkezni arról, ki szabadította rájuk Torgyán Józsefet.
Nem illik a családokat riogatni, és közben elfeledkezni a családi pótlék
befagyasztásáról. Nem illik soha nem látott jövedelemkoncentrációról
beszélni, amikor az ugyanúgy 44 százalékos, mint 2002- ben volt, és
nem emlékszem, hogy az akkori pénzügyminiszter akkor ezen nagyon zokogott
volna.
|
Lendvai
Ildikó hozzászólásából az is kiderült: minden száz forintból az államháztartás
18-20 forintot fordít a nyugdíjakra, körülbelül ugyanannyit a gyerekekre,
vagyis iskolára, gyerek- és családtámogatásra, 10- et az egészségügyre,
10- et a rászorulók támogatására, vagyis munkanélküliek, betegek ellátására,
15 forintot pedig a jövendő források érdekében a gazdaságra és az építkezésre. |

Lendvai Ildikó szerint az is elegendő, ha egy költségvetés
megfelel, vagyis felel az adott kor kérdéseire, most éppen az uniós csatlakozás
által fölvetett kérdésekre. |
És mi a valóság?
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette:
Medgyessy Péter rútul becsapta választópolgárait. Mit ígért Medgyessy
Péter? - kérdezte, majd idézett a kormányprogramból: "Megerősítjük
az önkormányzatok pénzügyi, gazdasági önállóságát. A kormány megvalósítja
az anyagilag független önkormányzati rendszert, amely az autonóm önkormányzat
feltétele." És mi a valóság? Több mint 200 milliárd forintnyi önkormányzati
vagyont kellett az önkormányzatoknak azért eladni, hogy a napi működés
feltételeit biztosítani tudják. Jövőre 6 százalékos létszámcsökkentésre
kényszeríti a költségvetés az önkormányzatokat, és jó néhány normatíva
is csökkenni fog - vezette le a politikus. Majd a következőket említette:
csökken az okmányirodák támogatása, ahogy a falugondnoki szolgáltatásra
fordított összeg és az egyes szociális intézmények támogatása is. Miért
nem hallgatnak legalább az ötszáz tiltakozó polgármesterre, akik végső
kétségbeesésükben az Országgyűlés elnökéhez fordultak, mert már nem
bíznak Medgyessy Péter ígéreteiben? - kérdezte a kormánypártiaktól.
Áder céltáblájává vált az autópálya építése is. Kétségbevonta, hogy
az emlegetett 800 kilométernyi autópálya, autóút elkészülne. Ennek bizonyítására
Csillag István gazdasági miniszter egyik interjújából idézett: "Körülbelül
úgy gondoljuk, hogy ez olyan 270- 280 lehet." A végén tényleg az
lesz, mint amit egyébként Fábry Sándortól hallhattunk, hogy amikor majd
bajban lesznek azzal, hogy ténylegesen teljesítik- e a 800 kilométer
autópálya megépítését, akkor külön mérik a sávokat, aztán amikor így
se jön ki, akkor oda- vissza mérik a sávokat - csak vigyázzanak, nehogy
a végén bontani kelljen! - mondta. |
Esélyek és lehetőségek
Az év folyamán létrejött Esélyegyenlőségi Kormányhivatal - a 2004-es
költségvetési tervezet alapján - mintegy 13 milliárd forinttal gazdálkodhat
jövőre. Kiss Róbert, a hivatal vezetője tájékoztatójában elmondta,
hogy a költségvetési tárgyalások során arra törekedtek, hogy a szakmai
programokra sikerüljön összpontosítani a forrásokat. Közlése szerint
az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal költségvetése a Miniszterelnöki
Hivatal fejezetén belül, önálló részben szerepel, jelezve, hogy annak
gazdája Lévai Katalin tárca nélküli miniszter. A hivatalvezető hangsúlyozta,
hogy a teljes összegnek kevesebb, mint tíz százaléka működési költség,
a többit szakmai programokra fordítják. A mintegy 13 milliárd forintból
a Nemzeti Civil Alapprogramra 6,1 milliárd, a Köztársasági Esélyegyenlőségi
Programra - elsősorban mintaprogramok indítására és közvélemény formáló
akciókra - 3,7 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatására 1,3 milliárd
forint szerepel a tervezetben, amely további szakmai feladatokat is
megjelöl. Kiss Róbert ezek között említette a roma kulturális alap
támogatását, valamint több, antidiszkriminációs jellegű és intézményfejlesztést
célzó európai uniós program magyar hozzájárulását.
|
A blöffgyűjtemény egyenlő a nullával
Az SZDSZ frakcióvezetője hiányolta, hogy a Fidesz szónoka
egy hangot sem szólt a korábban oly nagy csinnadrattával bejelentett
alternatív költségvetésükről. "Az embernek ezért az az érzése támad,
hogy ez megint egy ugyanolyan blöffgyűjtemény lesz, mint amilyen az
idei költségvetéshez beadott fideszes módosító javaslatok összessége
volt."
Kuncze Gábor szerint a kormányzat helyesen járt el akkor, amikor szembenézett
a valósággal és azokkal a determinációkkal, amelyek meghatározzák a
költségvetés kereteit. 98-ban is volt egy kampány, önök végezték - fordult
a fideszesekhez -, amelyben nagyon szép ígéretek hangzottak el. Majd
ujjaival nullát formálva mutatta, mennyi teljesült belőle. A jóléti
rendszerváltás eddigi eredményei megőrzendőek, megőrizhetőek, ugyanakkor
azonban most jelentős továbblépésre nincs lehetőség. Egyetértek a miniszterelnök
úrral abban, hogy volt bátorsága ezt kimondani - jelentette ki.
Az önkormányzati fejezetről szólva elmondta: azokat a többleteket, amelyeket
fel lehet lelni az önkormányzatok helyzetének javítására, a költségvetésben
ma meglévő feszültséggócok felszámolására kell fordítani, magasabb színvonalú
szolgáltatások biztosítása érdekében. Általában igaz ez az oktatási
normákra, és a működési normatívák jelentős részére. Az önkormányzat
által üzemeltetett vagy fenntartott közlekedési vállalatok finanszírozása
nem szerepel az önkormányzati finanszírozási rendszerünkben. Ezek a
vállalatok pedig a jegyárakból nem tarthatóak el. Ezért kell a központi
költségvetésből hozzájárulni, és ezért szorgalmazzuk, hogy a normatívák
közé ismét kerüljön vissza a tömegközlekedés állami támogatása - mondta
a frakcióvezető.
A fűnyíró elv elfogadhatatlan
Font Sándor, az MDF szónoka, úgy vélte, hogy a jövő
évi költségvetés egyik legnagyobb vesztesei az önkormányzatok. 100 milliárd
forint hiányzik ahhoz, hogy feladataikat az elvárt színvonalon meg tudják
oldani, és a béreket fizetni tudják. Az sem valószínű, hogy a lakástámogatások
drasztikus csökkentése, a telekárak 25 százalék áfával való megterhelése
továbbra is az elmúlt évekhez hasonló lendületben fogja tartani a lakásépítést
- fűzte hozzá. Majd röviden elemezte, szerintük miért lesz az állítólagosan
olcsó állam drágább.
Az állami működésre fordítható kiadási előirányzatok 10,9 százalékkal,
azaz 150 milliárddal nőnek. Ezen belül a törvényhozó és végrehajtó szervek
előirányzata 14 százalékkal emelkedik, vagyis a bürokrácia örvendetesen
virulens marad - mondta. Ennek a 2003. évi költségvetést terhelő többletköltsége
több mint 100 milliárd forintra tehető. Augusztusban hirtelen szemléletváltás
történt, most gyors, az elbocsátandók számára és minden tisztességes
ember szemében fájdalmas, drága, fűnyíróelv alapú, várhatóan 50-60 ezer
embert és családját érintő leépítés kezdődik. Ezt a szemléletet és megoldást
az ellenzékiek nem tudják elfogadni - derült ki a felszólalásból.
Abban persze mindenki megegyezett, hogy a rendszerváltozás óta halmozódik
az a hiány az önkormányzatoknál, amely most már százmilliárdosra tehető.
A kormánypártiak szerint azonban a költségvetés zárószavazása előtt
kialkudott plusz 45 milliárd forint sokat jelent ennek a szférának.
Tisztában vagyunk azzal...
A belügyminiszter kissé papírízű reagálásából nem igazán
derül ki, milyen vita is folyt a két oldal között. Jelentősen 32,9 milliárd
forinttal, bővül az önkormányzatok fejlesztési támogatása, és nagyobb
hangsúlyt kapnak a kistérségek és a közös feladatellátás is - mondta.
Rendkívül jelentős lépésnek tartom, hogy a tavalyi ugrásszerű növekedés
után most ismét arról számolhatok be, hogy közel 10 százalékkal, több
mint 108 milliárd forinttal növekszik a költségvetési kapcsolatokból
származó önkormányzati bevétel - közölte Lamperth Mónika. A költségvetés
elfogadását megelőző egyeztetésekről úgy vélte: azok érdemiek és eredményesek
voltak. De azért ő is megjegyezte: tisztában vagyunk azzal, amit egyes
szakértők is kimutatnak, és amire az ÁSZ jelentése is utalt, hogy 200
milliárd körüli az az igény, amelynek még lenne helye az önkormányzati
rendszerben. Ám szeretném arra emlékeztetni önöket, hogy ez nem egy
és nem két év terméke, hanem hosszú idő alatt halmozódott föl egy olyan
igény, hogy a feladatok ellátásához, a vagyonszerkezet átalakításához,
a fejlesztésekhez növekményre van szükség. Ez a mostani lépés, ami százmilliárdot
meghaladó többletet jelent, pozitív lesz. |
Az önkormányzatok forrásai összesen 43
milliárd forinttal emelkednek. Ebből 16,5 milliárd forint fordítható
bérekre, további mintegy 5 milliárd forint szabad felhasználású forrás
keletkezik a településeken, ami ugyancsak fedezheti a béremelést. A
lakhatással kapcsolatos segélyezésre, azaz az energiaár- emelések kompenzációjára
3 milliárd forint többlettámogatás jut. |

Lamperth Mónika belügyminiszter:
108 milliárddal növekszik a költségvetési kapcsolatokból származó önkormányzati
bevétel. |
Hangsúlyok
és súlypontok |

Font Sándor (MDF): az MSZP-SZDSZ kormányzat egy éve alatt drágább
lett az állam, 2003 augusztusáig 35 ezer fővel nőtt a közszektorban foglalkoztatottak
száma. |
Áder János (FIDESZ): drámai mértékű lett az önkormányzatok
működési hitelállománya az elmúlt esztendőben, és a vagyonfelélés szintén
soha nem látott méreteket öltött.
|
Gémesi György (MDF): egyszerűen csak
mutyizásnak titulálta a történteket és kifogásolta, hogy a miniszterelnök
csak szocialista településpolitikusokkal találkozott a költségvetési
alkufolyamatban.
|
Kuncze Gábor (SZDSZ): a legnagyobb szükség
a közigazgatás reformjára és az önkormányzati finanszírozási rendszer
átalakítására van, éppen azért, mert a jelenlegi keretek között ez a
rendszer érdemben már nem változtatható meg.
|
A
fejezeti főösszegek változása
Összesen 39.470,9 millió
forinttal változtattak a költségvetés eredetileg tervezett
kiadásain. A PM összesítése szerint a módosítás a következőképpen
változtatott a fejezeti főösszegeken, millió forintban: |
I. Országgyűlés
II. Köztársasági Elnökség
III. Alkotmánybíróság
IV. Országgyűlési Biztosok Hivatala
V. Állami Számvevőszék
VI. Bíróságok
VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége
X. Miniszterelnökség
XI. Belügyminisztérium
XII. Földmuvelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium
XIII. Honvédelmi Minisztérium
XIV. Igazságügyi Minisztérium
XV. Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium
XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztérium
XVIII. Külügyminisztérium
XX. Oktatási Minisztérium
XXI. Egészségügyi, Szociális
és Családügyi M.
XXII. Pénzügyminisztérium
XXIII. Nemzeti Kulturális
Örökség Minisztériuma
XXIV. Gyermek- , Ifjúsági
és Sportminisztérium
XXV. Informatikai és Hírközlési
Minisztérium
XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és
Munkaügyi Minisztérium
XXX. Gazdasági Versenyhivatal
XXXI. Központi Statisztikai
Versenyhivatal
XXXIII. Magyar Tudományos
Akadémia |
9.743,8
- 22,3
- 60,9
- 55,8
- 36
- 6.028,4
- 1.720,3
8.126,6
40.530,8
- 1.910,8
- 4.071
- 892,7
- 2.751,4
- 2.497,9
- 1.752,2
- 4.883,5
- 2.761
2.840,2
3.986,7
- 14,8
7.409,9
- 2.267,8
- 72,9
- 628,9
- 738,5 |
Társasházak
jogi személyiségként?
A társasházi törvény módosításának
részletes vitájában már nemcsak a fideszes Kosztolányi
Dénes érvelt amellett, hogy a társasházakat jogi személyiséggel
is ruházzák fel. Emellett állt ki Devánszkiné Molnár
Katalin is (MSZP). Kosztolányi ezen túl a tulajdonostársak
elővásárlási, illetőleg előbérleti jogának kiterjesztését
is szorgalmazta. Kékesi Tibor (MSZP) úgy vélte:
le kell szögezni, hogy a tulajdonosokat megillető jogokat
nem gyakorolhatja más a társasházi törvény alapján, azaz
a közös képviselet, illetve az intézőbizottság nem rendelkezhet
a nem közös tulajdonnal kapcsolatban. Másik javaslata szerint
a 100 lakásnál nagyobb társasházaknál kötelező lenne egy
független könyvvizsgáló alkalmazása. Az 50 albetét feletti
társasházaknál szerinte számvizsgáló bizottságnak kellene
alakulni. Frakciótársa, Filló Pál kezdeményezte,
hogy a társasház alapító okiratának elfogadásához, módosításához
egyhangú döntés helyett legyen elegendő a kétharmados többség.
Horváth Csaba (MSZP) szorgalmazta, hogy a lakásban
tervezett átépítésről ne csak a közös képviselőt, illetve
az intézőbizottság elnökét kelljen értesíteni, hanem a közvetlen
szomszédokat is. Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz)
azon módosító javaslata mellett érvelt, amely szerint kizárólag
a kétlakásos társasházak közösségei dönthetnének arról,
hogy a szervezeti, működési kérdésekről az új törvény rendelkezéseit
vagy a polgári törvénykönyv szabályait alkalmazzák. Pettkó
András (MDF) arra tett javaslatot, hogy külön törvényben
meghatározott kamat terhelje azokat, akik huzamosabb ideig
nem fizetnek közös költséget. |
|
|
A központi költségvetés
2004. évi bevételi előirányzata 5481,5 milliárd forint,
kiadási előirányzata 6132,4 milliárd forint. Az eredeti
tervekhez képest a módosító indítványok elfogadása nyomán
a jövő évi kiadás 39,470 milliárd forinttal emelkedik, míg
a bevétel 2,937 milliárd forinttal csökken.
Az önkormányzatok forrásai összesen 43 milliárd forinttal
emelkednek. Ebből 16,5 milliárd forint fordítható bérekre,
de további mintegy 5 milliárd forint szabad felhasználású
forrás keletkezik a településeken, ami ugyancsak fedezheti
a béremelést. A lakhatással kapcsolatos segélyezésre, azaz
az energiaáremelések kompenzációjára 3 milliárd forint többlettámogatás
jut.
A
többlettámogatások és felhasználhatóságuk
Az eredeti tervekhez képest 5 milliárd
forinttal többet fordítanak az adóerőképesség- mutató egyenetlenségeinek
kiegyenlítésére, 2 milliárddal emelkedik a fővárosi földutak
aszfaltozására fordítható összeg és 1 milliárd forinttal
több jut a községek általános támogatására. Emelkedik a
lakhatási támogatás (0,2 milliárd forinttal), a cél- és
címzett támogatások összege (0,35 milliárd), a tűzoltóságok
támogatása (1,43 milliárd), valamint a bölcsődei támogatás
(0,3 milliárd) - áll a pénzügyi tárca tájékoztatójában.
Az Országgyűlés elfogadta azt a kormány által támogatott
módosítást is, amely 10-ről 5 milliárd forintra csökkenti
a helyi önkormányzatok európai uniós pályázatainak saját
részét kiegészítő támogatáskeretet. A kormány megítélése
szerint, ez nem okoz gondot a támogatások lehívásánál, mert
a módosítások által juttatott többletforrásokkal az önkormányzatok
pozíciója javult. A saját rész kiegészítésére szóló előirányzat
felülről nyitott, ezért, ha a megszavazott 5 milliárdnál
nagyobb támogatási igény keletkezik 2004-ben, akkor az a
központi költségvetésből finanszírozható. |
Elfogadták a postatörvényt
Januárban lép hatályba
az Országgyűlés által november közepén elfogadott új postatörvény.
Egyik legfontosabb eleme, hogy a jövő évtől a Magyar Postának
is uniós színvonalú szolgáltatásokat kell nyújtania, és
2009. január 1- jéig fel kell készülnie a teljes postai
piacnyitásra. A postai szolgáltatások liberalizációja fokozatosan
valósul meg: első lépésben a kizárólag az "egyetemes
szolgáltató" által továbbítható küldemények súlyát
a törvény a 350 grammos súlyhatárról 100 grammra szállítja
le. Ebből következően 2004. január 1-jétől a Magyar Posta
Rt.- nek csak a 100 gramm alatti küldemények továbbítására
lesz monopóliuma. Míg 2010- től már minden küldemény továbbítása
liberalizált lesz.
Az új törvény előírja a postai szolgáltató helyek akadálymentessé
tételét a fogyatékkal élők számára. A szolgáltatónak a küldeményeket
munkanaponként legalább egyszer be kell gyűjtenie és házhoz
kell kézbesíteni az ország egész területén. A postai dolgozók
önvédelmének kapcsán a törvény lehetővé teszi, hogy feladatuk
ellátása során gázsprayt, riasztó fegyvert használjanak.
|
|
|
|
Tartalomjegyzék * tizenharmadik
évfolyam, 10-11. szám * 2003. október-november
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja
fenn.
|