Maratoni szavazás

Mit hozott a Mikulás?

Több mint tízórás szavazás után fogadta el az Országgyűlés november 25- én délután a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványokat. Ezek közül a kormány több mint száz elfogadását támogatta, amelyek a javaslat 70 milliárdos átrendezését eredményezték. Jó részük az önkormányzatokat érintette. A hetekig tartó számháborúban már nehéz volt követni, ki, mikor és mennyit kap a költségvetésből. Az ellenzékiek több ezres nagyságrendben nyújtottak be indítványokat, a koalíciósok szerint a parlament munkájának ellehetetlenítésére, amit azok viszszautasítottak. A költségvetés zárószavazása várhatóan december közepén lesz.

 

Jó úton haladunk, ha le is tértünk róla...

Magyarország első uniós költségvetését tartják a kezükben. Minden esélyt megad arra, hogy sikeresek legyünk a csatlakozási folyamatban, és tartós, fenntartható gazdasági növekedést érjünk el a következő években - László Csaba pénzügyminiszter, ezen optimista nyitány után a költségvetési vitában óvatos elemzésbe kezdett. Eszerint jó úton haladunk, ha le is tértünk róla, az a korábbi, Fidesz- kormány hibája volt, amelyet a jelenlegi kabinet kénytelen korrigálni. A miniszter persze más hasonlatot használt: a gazdaság egy alapvetően egészséges, jó kondíciójú ember, akit súlyos fertőzés döntött le a lábáról. Ez nem kezdte ki a szervezetét, állapota stabil maradt, és hamarosan elhagyhatja a kórházat - mondta.
Sokakat meglepett, amikor közölte, hogy a bürokratikus kiadások lefaragásával a kormány valójában egy államháztartási reformot hajt végre. Ennek eredményeként összesen mintegy 200 milliárd forinttal csökkennek a központi kiadások. A reformnak köszönhetően az államháztartás hiánya nem haladja meg a GDP 3,8 százalékát, mégis minden kiemelten fontos területre lényegesen több pénzt fordíthatnak, mint eddig. Ezek közé sorolta az uniós támogatások igénybevételéhez szükséges forrásokat és azokat a beruházásokat, amelyek megalapozzák a jövőbeni növekedést - az autópálya- építést és az országos közúthálózat fejlesztését, amelyre összesen 307 milliárd forintot szánnak.
Ám Magyarország 2004- 2006 között az Unió költségvetéséből egyösszegű visszatérítést is kap, amely 2004- ben közel 44 milliárd forint lesz. Ugyanakkor mi 122 milliárd forinttal járulunk hozzá az Unió költségvetéséhez, és ezt kiegészíti a vámbevételek Európai Uniót megillető része, ami 33 milliárd forint. Ebből következően az uniós befizetések és támogatások egyenlege pozitív kell hogy legyen - tisztázta a régóta zajló vitát a pénzügyminiszter.
Sokszor siratták az utóbbi hetekben az önkormányzatokat, de kevés szó esett arról, hogy a kormány kiemelten kezeli az önkormányzati beruházásokat is - tért rá a legvitatottabb területre beszédében. Szerinte az államháztartási reform egyik legfontosabb vonása, hogy a kormány kiemelten fontos célként kezeli a helyi beruházásokat is. Ezek támogatására 2004- ben 57 százalékkal több pénzt biztosít a költségvetés.
Az önkormányzati beruházások növelése és az önkormányzati ellátórendszer kiegyensúlyozottsága érdekében a helyhatóságok a működési támogatásoknál is növekedést tapasztalhatnak, a javaslat szerint 2003- hoz képest ez plusz 7,9 százalék - mondta a tárca vezetője. A vállalkozások érdekében csökkentett iparűzési adó miatti bevételkiesést pedig ellensúlyozza a belföldi gépjárművek után fizetendő adótétel 20 százalékos emelése.
László Csaba indokolatlannak nevezte a lakásépítéssel kapcsolatos ellenzéki riogatásokat. A lakásépítési kedv nem csökkent, a hitelezés szeptemberben rekordokat döntött. Most ugyan, elkezdődött a pánikkeltés, de ugyanígy be is fog bizonyosodni, hogy ez nem indokolt. Sőt jövő ilyenkor már világosan látható, hogy a leginkább rászorulók a lakáshoz jutásban esélyeiket növelő módon továbbra is új lakásokhoz tudnak jutni - biztatta a hallgatóságot a szakpolitikus. Ezt alátámasztandó közölte: a 2004. évi költségvetés mintegy 40 százalékkal több forrást biztosít a lakáspolitikai célok megvalósítására, mint 2003- ban.

Jövőre elindul a 15 éves nemzeti lakásprogram megvalósítása, amelynek célja, hogy hazánkban megfelelő színvonalú és megfizethető legyen a lakáskínálat, a lakhatás feltételeinek javításával emelkedjen az életminőség, és egyben igazságos, arányos és fenntartható lakástámogatási rendszer működjön.

László Csaba beszámolója szerint jövőre 165 milliárd forint uniós forrás felhasználásával számolhatunk, amelyhez a központi költségvetés 71 milliárdot tesz hozzá.

Az önkormányzati bizottság többsége azt állapította meg, hogy a törvényjavaslat biztosítja az önkormányzati feladatok végrehajtásához szükséges forrásokat. Előrelépésként értékelték, hogy a közigazgatási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos első lépésként a kistérségi fejlesztések és kistérségi társulások ösztönzésére 9,5 milliárd forint áll rendelkezésre.

A nagy ellátórendszerekben - a közoktatásban, a szociális ellátásában tovább folytatódik az esélykülönbség mérséklése.

Folytatódik a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, három- vagy többgyermekes családokban élő, tartósan beteg vagy fogyatékos óvodás gyermekek és tanulók 50 százalékos, és ugyanebben a körben a kollégiumi, externátusi ellátásban részesülő tanulók 30 százalékos kedvezményes étkeztetése. Az önkormányzati szociális gondoskodás bővítése keretében kialakítják a házigondozói körzeteket, támogatást kapnak az önkormányzatok jelzőrendszeres figyelőszolgálat kialakítására és működtetésére, valamint az otthon nyújtott ellátásban a koruk, illetve egészségi állapotuk miatt gondoskodást igénylők.
Majd így folytatódik a leltár: az önkormányzati forrásszabályozás alapvetően változatlan marad. A központi költségvetési kapcsolatokból származó támogatások, hozzájárulások az átengedett személyi jövedelemadóval együtt, 1220 milliárd forintot tesznek ki, ami 7,9 százalékkal haladja meg a 2003. évit. A helyben maradó személyi jövedelemadó 14,5 százalékkal, a közszolgáltatásokhoz, az önkormányzatok egyes feladataihoz igényelhető központosított előirányzatok 22,5 százalékkal nőnek az idei évhez viszonyítva.
Legjelentősebb változás, hogy a jövedelemkülönbségek mérséklésére szolgáló előirányzat felosztása során az adóerő- képesség számítása a társasági adóbevallásból származó információk helyett az önkormányzatok által tervezett iparűzési adóalap figyelembevételével történik. Ezzel az elosztási rendszer átláthatóbbá és igazságosabbá válik.

Nem illik a családokat riogatni, és közben elfeledkezni a családi pótlék befagyasztásáról

Minél beljebb haladunk az időben, annál óvatosabb és annál több gondolatot tartalmazó felszólalásokat hallhatunk. Az MSZP frakcióvezetője felütéssel kezdte: volt már magyar pénzügyminiszter, aki a parlamentben a költségvetési vita kezdetén minden idők legjobb költségvetésének nevezte a beterjesztett tervezetet. őt nem László Csabának, hanem Járai Zsigmondnak hívták. Aztán kiderült, hogy több százalékkal alultervezte az inflációt. Azóta mindnyájan óvatosabban fogalmazunk. Ezt tette a pénzügyminiszter és ezt teszem én is.
A szocialista politikus szerint a PM előterjesztése megfelelő válaszokat ad a kihívásokra. Képes fontossági sorrendet állítani, és fő céljait megfelelően határozza meg. Ezek: az építkezés és a szociális segítség, más szóval az esélyadás.
A frakcióvezető arra figyelmeztette az ellenzéket, hogy nem illik egyszerre kisebb adót és több kiadást követelni. Utoljára Csurka István volt, aki ezt a dilemmát egy csettintéssel úgy oldotta fel, hogy indítsa be a kormány a pénzjegynyomó gépeket. Nos, talán éppen ezért, ma ő nincs itt köztünk a parlamentben - mondta, majd tovább sorolta az álságosnak tartott ellenzéki felvetéseket: nem illik siratni a magyar gazdákat és közben elfeledkezni arról, ki szabadította rájuk Torgyán Józsefet. Nem illik a családokat riogatni, és közben elfeledkezni a családi pótlék befagyasztásáról. Nem illik soha nem látott jövedelemkoncentrációról beszélni, amikor az ugyanúgy 44 százalékos, mint 2002- ben volt, és nem emlékszem, hogy az akkori pénzügyminiszter akkor ezen nagyon zokogott volna.

Lendvai Ildikó hozzászólásából az is kiderült: minden száz forintból az államháztartás 18-20 forintot fordít a nyugdíjakra, körülbelül ugyanannyit a gyerekekre, vagyis iskolára, gyerek- és családtámogatásra, 10- et az egészségügyre, 10- et a rászorulók támogatására, vagyis munkanélküliek, betegek ellátására, 15 forintot pedig a jövendő források érdekében a gazdaságra és az építkezésre.

Lendvai Ildikó szerint az is elegendő, ha egy költségvetés megfelel, vagyis felel az adott kor kérdéseire, most éppen az uniós csatlakozás
által fölvetett kérdésekre.

És mi a valóság?

Áder János, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: Medgyessy Péter rútul becsapta választópolgárait. Mit ígért Medgyessy Péter? - kérdezte, majd idézett a kormányprogramból: "Megerősítjük az önkormányzatok pénzügyi, gazdasági önállóságát. A kormány megvalósítja az anyagilag független önkormányzati rendszert, amely az autonóm önkormányzat feltétele." És mi a valóság? Több mint 200 milliárd forintnyi önkormányzati vagyont kellett az önkormányzatoknak azért eladni, hogy a napi működés feltételeit biztosítani tudják. Jövőre 6 százalékos létszámcsökkentésre kényszeríti a költségvetés az önkormányzatokat, és jó néhány normatíva is csökkenni fog - vezette le a politikus. Majd a következőket említette: csökken az okmányirodák támogatása, ahogy a falugondnoki szolgáltatásra fordított összeg és az egyes szociális intézmények támogatása is. Miért nem hallgatnak legalább az ötszáz tiltakozó polgármesterre, akik végső kétségbeesésükben az Országgyűlés elnökéhez fordultak, mert már nem bíznak Medgyessy Péter ígéreteiben? - kérdezte a kormánypártiaktól. Áder céltáblájává vált az autópálya építése is. Kétségbevonta, hogy az emlegetett 800 kilométernyi autópálya, autóút elkészülne. Ennek bizonyítására Csillag István gazdasági miniszter egyik interjújából idézett: "Körülbelül úgy gondoljuk, hogy ez olyan 270- 280 lehet." A végén tényleg az lesz, mint amit egyébként Fábry Sándortól hallhattunk, hogy amikor majd bajban lesznek azzal, hogy ténylegesen teljesítik- e a 800 kilométer autópálya megépítését, akkor külön mérik a sávokat, aztán amikor így se jön ki, akkor oda- vissza mérik a sávokat - csak vigyázzanak, nehogy a végén bontani kelljen! - mondta.

Esélyek és lehetőségek

Az év folyamán létrejött Esélyegyenlőségi Kormányhivatal - a 2004-es költségvetési tervezet alapján - mintegy 13 milliárd forinttal gazdálkodhat jövőre. Kiss Róbert, a hivatal vezetője tájékoztatójában elmondta, hogy a költségvetési tárgyalások során arra törekedtek, hogy a szakmai programokra sikerüljön összpontosítani a forrásokat. Közlése szerint az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal költségvetése a Miniszterelnöki Hivatal fejezetén belül, önálló részben szerepel, jelezve, hogy annak gazdája Lévai Katalin tárca nélküli miniszter. A hivatalvezető hangsúlyozta, hogy a teljes összegnek kevesebb, mint tíz százaléka működési költség, a többit szakmai programokra fordítják. A mintegy 13 milliárd forintból a Nemzeti Civil Alapprogramra 6,1 milliárd, a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programra - elsősorban mintaprogramok indítására és közvélemény formáló akciókra - 3,7 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatására 1,3 milliárd forint szerepel a tervezetben, amely további szakmai feladatokat is megjelöl. Kiss Róbert ezek között említette a roma kulturális alap támogatását, valamint több, antidiszkriminációs jellegű és intézményfejlesztést célzó európai uniós program magyar hozzájárulását.


A blöffgyűjtemény egyenlő a nullával

Az SZDSZ frakcióvezetője hiányolta, hogy a Fidesz szónoka egy hangot sem szólt a korábban oly nagy csinnadrattával bejelentett alternatív költségvetésükről. "Az embernek ezért az az érzése támad, hogy ez megint egy ugyanolyan blöffgyűjtemény lesz, mint amilyen az idei költségvetéshez beadott fideszes módosító javaslatok összessége volt."
Kuncze Gábor szerint a kormányzat helyesen járt el akkor, amikor szembenézett a valósággal és azokkal a determinációkkal, amelyek meghatározzák a költségvetés kereteit. 98-ban is volt egy kampány, önök végezték - fordult a fideszesekhez -, amelyben nagyon szép ígéretek hangzottak el. Majd ujjaival nullát formálva mutatta, mennyi teljesült belőle. A jóléti rendszerváltás eddigi eredményei megőrzendőek, megőrizhetőek, ugyanakkor azonban most jelentős továbblépésre nincs lehetőség. Egyetértek a miniszterelnök úrral abban, hogy volt bátorsága ezt kimondani - jelentette ki.
Az önkormányzati fejezetről szólva elmondta: azokat a többleteket, amelyeket fel lehet lelni az önkormányzatok helyzetének javítására, a költségvetésben ma meglévő feszültséggócok felszámolására kell fordítani, magasabb színvonalú szolgáltatások biztosítása érdekében. Általában igaz ez az oktatási normákra, és a működési normatívák jelentős részére. Az önkormányzat által üzemeltetett vagy fenntartott közlekedési vállalatok finanszírozása nem szerepel az önkormányzati finanszírozási rendszerünkben. Ezek a vállalatok pedig a jegyárakból nem tarthatóak el. Ezért kell a központi költségvetésből hozzájárulni, és ezért szorgalmazzuk, hogy a normatívák közé ismét kerüljön vissza a tömegközlekedés állami támogatása - mondta a frakcióvezető.

A fűnyíró elv elfogadhatatlan

Font Sándor, az MDF szónoka, úgy vélte, hogy a jövő évi költségvetés egyik legnagyobb vesztesei az önkormányzatok. 100 milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy feladataikat az elvárt színvonalon meg tudják oldani, és a béreket fizetni tudják. Az sem valószínű, hogy a lakástámogatások drasztikus csökkentése, a telekárak 25 százalék áfával való megterhelése továbbra is az elmúlt évekhez hasonló lendületben fogja tartani a lakásépítést - fűzte hozzá. Majd röviden elemezte, szerintük miért lesz az állítólagosan olcsó állam drágább.
Az állami működésre fordítható kiadási előirányzatok 10,9 százalékkal, azaz 150 milliárddal nőnek. Ezen belül a törvényhozó és végrehajtó szervek előirányzata 14 százalékkal emelkedik, vagyis a bürokrácia örvendetesen virulens marad - mondta. Ennek a 2003. évi költségvetést terhelő többletköltsége több mint 100 milliárd forintra tehető. Augusztusban hirtelen szemléletváltás történt, most gyors, az elbocsátandók számára és minden tisztességes ember szemében fájdalmas, drága, fűnyíróelv alapú, várhatóan 50-60 ezer embert és családját érintő leépítés kezdődik. Ezt a szemléletet és megoldást az ellenzékiek nem tudják elfogadni - derült ki a felszólalásból.
Abban persze mindenki megegyezett, hogy a rendszerváltozás óta halmozódik az a hiány az önkormányzatoknál, amely most már százmilliárdosra tehető. A kormánypártiak szerint azonban a költségvetés zárószavazása előtt kialkudott plusz 45 milliárd forint sokat jelent ennek a szférának.

Tisztában vagyunk azzal...

A belügyminiszter kissé papírízű reagálásából nem igazán derül ki, milyen vita is folyt a két oldal között. Jelentősen 32,9 milliárd forinttal, bővül az önkormányzatok fejlesztési támogatása, és nagyobb hangsúlyt kapnak a kistérségek és a közös feladatellátás is - mondta. Rendkívül jelentős lépésnek tartom, hogy a tavalyi ugrásszerű növekedés után most ismét arról számolhatok be, hogy közel 10 százalékkal, több mint 108 milliárd forinttal növekszik a költségvetési kapcsolatokból származó önkormányzati bevétel - közölte Lamperth Mónika. A költségvetés elfogadását megelőző egyeztetésekről úgy vélte: azok érdemiek és eredményesek voltak. De azért ő is megjegyezte: tisztában vagyunk azzal, amit egyes szakértők is kimutatnak, és amire az ÁSZ jelentése is utalt, hogy 200 milliárd körüli az az igény, amelynek még lenne helye az önkormányzati rendszerben. Ám szeretném arra emlékeztetni önöket, hogy ez nem egy és nem két év terméke, hanem hosszú idő alatt halmozódott föl egy olyan igény, hogy a feladatok ellátásához, a vagyonszerkezet átalakításához, a fejlesztésekhez növekményre van szükség. Ez a mostani lépés, ami százmilliárdot meghaladó többletet jelent, pozitív lesz.

Az önkormányzatok forrásai összesen 43 milliárd forinttal emelkednek. Ebből 16,5 milliárd forint fordítható bérekre, további mintegy 5 milliárd forint szabad felhasználású forrás keletkezik a településeken, ami ugyancsak fedezheti a béremelést. A lakhatással kapcsolatos segélyezésre, azaz az energiaár- emelések kompenzációjára 3 milliárd forint többlettámogatás jut.


Lamperth Mónika
belügyminiszter: 108 milliárddal növekszik a költségvetési kapcsolatokból származó önkormányzati bevétel.
Hangsúlyok és súlypontok

Font Sándor
(MDF): az MSZP-SZDSZ kormányzat egy éve alatt drágább lett az állam, 2003 augusztusáig 35 ezer fővel nőtt a közszektorban foglalkoztatottak száma.


Áder János
(FIDESZ): drámai mértékű lett az önkormányzatok működési hitelállománya az elmúlt esztendőben, és a vagyonfelélés szintén soha nem látott méreteket öltött.

 

Gémesi György (MDF): egyszerűen csak mutyizásnak titulálta a történteket és kifogásolta, hogy a miniszterelnök csak szocialista településpolitikusokkal találkozott a költségvetési alkufolyamatban.

 

Kuncze Gábor (SZDSZ): a legnagyobb szükség a közigazgatás reformjára és az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakítására van, éppen azért, mert a jelenlegi keretek között ez a rendszer érdemben már nem változtatható meg.

 

A fejezeti főösszegek változása

Összesen 39.470,9 millió forinttal változtattak a költségvetés eredetileg tervezett kiadásain. A PM összesítése szerint a módosítás a következőképpen változtatott a fejezeti főösszegeken, millió forintban:

I. Országgyűlés
II. Köztársasági Elnökség
III. Alkotmánybíróság
IV. Országgyűlési Biztosok Hivatala
V. Állami Számvevőszék
VI. Bíróságok
VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége
X. Miniszterelnökség
XI. Belügyminisztérium
XII. Földmuvelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium
XIII. Honvédelmi Minisztérium
XIV. Igazságügyi Minisztérium
XV. Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium
XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztérium
XVIII. Külügyminisztérium
XX. Oktatási Minisztérium
XXI. Egészségügyi, Szociális
és Családügyi M.
XXII. Pénzügyminisztérium
XXIII. Nemzeti Kulturális
Örökség Minisztériuma
XXIV. Gyermek- , Ifjúsági
és Sportminisztérium
XXV. Informatikai és Hírközlési
Minisztérium
XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és
Munkaügyi Minisztérium
XXX. Gazdasági Versenyhivatal
XXXI. Központi Statisztikai
Versenyhivatal
XXXIII. Magyar Tudományos
Akadémia
9.743,8
- 22,3
- 60,9
- 55,8
- 36
- 6.028,4
- 1.720,3
8.126,6
40.530,8
- 1.910,8

- 4.071
- 892,7
- 2.751,4

- 2.497,9

- 1.752,2
- 4.883,5
- 2.761

2.840,2
3.986,7

- 14,8

7.409,9

- 2.267,8

- 72,9
- 628,9

- 738,5

Társasházak jogi személyiségként?

A társasházi törvény módosításának részletes vitájában már nemcsak a fideszes Kosztolányi Dénes érvelt amellett, hogy a társasházakat jogi személyiséggel is ruházzák fel. Emellett állt ki Devánszkiné Molnár Katalin is (MSZP). Kosztolányi ezen túl a tulajdonostársak elővásárlási, illetőleg előbérleti jogának kiterjesztését is szorgalmazta. Kékesi Tibor (MSZP) úgy vélte: le kell szögezni, hogy a tulajdonosokat megillető jogokat nem gyakorolhatja más a társasházi törvény alapján, azaz a közös képviselet, illetve az intézőbizottság nem rendelkezhet a nem közös tulajdonnal kapcsolatban. Másik javaslata szerint a 100 lakásnál nagyobb társasházaknál kötelező lenne egy független könyvvizsgáló alkalmazása. Az 50 albetét feletti társasházaknál szerinte számvizsgáló bizottságnak kellene alakulni. Frakciótársa, Filló Pál kezdeményezte, hogy a társasház alapító okiratának elfogadásához, módosításához egyhangú döntés helyett legyen elegendő a kétharmados többség. Horváth Csaba (MSZP) szorgalmazta, hogy a lakásban tervezett átépítésről ne csak a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét kelljen értesíteni, hanem a közvetlen szomszédokat is. Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz) azon módosító javaslata mellett érvelt, amely szerint kizárólag a kétlakásos társasházak közösségei dönthetnének arról, hogy a szervezeti, működési kérdésekről az új törvény rendelkezéseit vagy a polgári törvénykönyv szabályait alkalmazzák. Pettkó András (MDF) arra tett javaslatot, hogy külön törvényben meghatározott kamat terhelje azokat, akik huzamosabb ideig nem fizetnek közös költséget.

A központi költségvetés 2004. évi bevételi előirányzata 5481,5 milliárd forint, kiadási előirányzata 6132,4 milliárd forint. Az eredeti tervekhez képest a módosító indítványok elfogadása nyomán a jövő évi kiadás 39,470 milliárd forinttal emelkedik, míg a bevétel 2,937 milliárd forinttal csökken.
Az önkormányzatok forrásai összesen 43 milliárd forinttal emelkednek. Ebből 16,5 milliárd forint fordítható bérekre, de további mintegy 5 milliárd forint szabad felhasználású forrás keletkezik a településeken, ami ugyancsak fedezheti a béremelést. A lakhatással kapcsolatos segélyezésre, azaz az energiaáremelések kompenzációjára 3 milliárd forint többlettámogatás jut.


A többlettámogatások és felhasználhatóságuk


Az eredeti tervekhez képest 5 milliárd forinttal többet fordítanak az adóerőképesség- mutató egyenetlenségeinek kiegyenlítésére, 2 milliárddal emelkedik a fővárosi földutak aszfaltozására fordítható összeg és 1 milliárd forinttal több jut a községek általános támogatására. Emelkedik a lakhatási támogatás (0,2 milliárd forinttal), a cél- és címzett támogatások összege (0,35 milliárd), a tűzoltóságok támogatása (1,43 milliárd), valamint a bölcsődei támogatás (0,3 milliárd) - áll a pénzügyi tárca tájékoztatójában.
Az Országgyűlés elfogadta azt a kormány által támogatott módosítást is, amely 10-ről 5 milliárd forintra csökkenti a helyi önkormányzatok európai uniós pályázatainak saját részét kiegészítő támogatáskeretet. A kormány megítélése szerint, ez nem okoz gondot a támogatások lehívásánál, mert a módosítások által juttatott többletforrásokkal az önkormányzatok pozíciója javult. A saját rész kiegészítésére szóló előirányzat felülről nyitott, ezért, ha a megszavazott 5 milliárdnál nagyobb támogatási igény keletkezik 2004-ben, akkor az a központi költségvetésből finanszírozható.

Elfogadták a postatörvényt

Januárban lép hatályba az Országgyűlés által november közepén elfogadott új postatörvény. Egyik legfontosabb eleme, hogy a jövő évtől a Magyar Postának is uniós színvonalú szolgáltatásokat kell nyújtania, és 2009. január 1- jéig fel kell készülnie a teljes postai piacnyitásra. A postai szolgáltatások liberalizációja fokozatosan valósul meg: első lépésben a kizárólag az "egyetemes szolgáltató" által továbbítható küldemények súlyát a törvény a 350 grammos súlyhatárról 100 grammra szállítja le. Ebből következően 2004. január 1-jétől a Magyar Posta Rt.- nek csak a 100 gramm alatti küldemények továbbítására lesz monopóliuma. Míg 2010- től már minden küldemény továbbítása liberalizált lesz.
Az új törvény előírja a postai szolgáltató helyek akadálymentessé tételét a fogyatékkal élők számára. A szolgáltatónak a küldeményeket munkanaponként legalább egyszer be kell gyűjtenie és házhoz kell kézbesíteni az ország egész területén. A postai dolgozók önvédelmének kapcsán a törvény lehetővé teszi, hogy feladatuk ellátása során gázsprayt, riasztó fegyvert használjanak.


 

Önkorkép


Tartalomjegyzék * tizenharmadik évfolyam, 10-11. szám * 2003. október-november
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.