A bérlakásszektor aránya hazánkban közismerten rendkívül alacsony, amiben jelentős szerepet játszott az 1990-es években lezajlott bérlakás - privatizáció. Kedvezőtlen a helyzet az EU-országok átlagához viszonyítva is, hiszen amíg a fejlett tagországokban a bérlakások aránya 20- 30 százalék között ingadozik, addig Magyarországon az önkormányzati bérlakások csupán a lakásállománynak mintegy 6 százalékát teszik ki. A piaci hatásoktól többé-kevésbé védett bérlakásszektor hiánya ma már gátolja a szociálisan rászoruló rétegek lakáshelyzetének a megoldását, ezért a hazai bérlakások számának növelése mindenképpen indokolt. A jelentős mértékű bérlakáshiány enyhítése érdekében kezdte meg működését 2000. július 1-jével az Állami Támogatású Bérlakás Program, amely azóta is rendkívüli népszerűségnek örvend. A benyújtott pályázatok száma évről évre növekszik. Az, hogy ebben az évben számuk túllépte a négyszázat, bizonyítja, hogy egy olyan program indult el, amelyre a társadalom részéről óriási igény mutatkozik. A Belügyminisztérium idén hét lakáspályazatot hirdetett meg - önkormányzati bérlakásokra, nagyvárosi lakóépületek korszerűsítésére, közművesített építési telkek kialakulására, iparosított technologiával épűlt lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére, felújításásra, egyházi ingatlanok korszerűsítésére, egycsatornás gyűjtőkémények, felújítására valamint városrehabilitáció támogatására a benyújtott pályázatok száma idén megközelítette az ezret.
A bérlakásállomány növelését támogató ez évi pályázat szerint a települési önkormányzatok - nyugdíjasház, idősek otthona létesítése céljából az egyházak is - pályázat útján 70, illetőleg 50 százalékos állami támogatást nyerhetnek el bérlakásállományuk növelésére. Idősek otthona kialakítására pályázhatnak a megyei önkormányzatok is. Az ily módon létesülő lakások révén az önkormányzatok többek között a rászoruló családok, az idősek, a fiatalok lakhatási körülményeit tudják javítani. Az önkormányzatok a saját erő növelése érdekében hitelintézetektől állami kamattámogatású hitelt is felvehetnek, így az állam a vissza nem térítendő támogatáson túlmenően a hitel törlesztéséhez nyújtott kamattámogatással is segíti az önkormányzatok bérlakásépítését.
A program megindítása óta eltelt három és fél év alatt összességében közelítőleg 54 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást nyertek el az önkormányzatok, illetve az egyházak. Ennek révén csaknem 11 200 lakás felépítése, megvásárlása, kialakítása valósulhatott meg, illetőleg van folyamatban. A támogatásból 8536 szociális, költségalapú, illetve fecskeházi lakás kialakítása, továbbá 2630 idősotthoni lakrész, valamint nyugdíjasházi lakás létesítése történt, történik. Az állami támogatás 74 százaléka elsősorban a szociális helyzetük alapján leginkább rászorulók lakhatását segíti.
A jövőben a belügyi tárca folytatni kívánja az idén meghirdetett hét programot, ezen túlmenően a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól a Lakás- és Építésügyi Hivatalhoz kerül át a Lakossági Energia-megtakarítási Program. Ezzel teljessé válik az a kormányzati szándék, hogy a lakáspolitika irányítása egy helyen történjen. Mivel a bérlakásállomány növelése kiemelt kormányzati feladat, a bérlakásprogram működtetésén túlmenően a tárca szándéka tovább növelni a bérlakásállományt. A tervek között a magántőke bevonása is szerepel. A vállalkozói szféra azonban a tőkéjét csak akkor fekteti be a bérlakásszektorba, ha erre megfelelő ösztönzést kap, vagyis biztos abban, hogy olyan lakbért tud majd beszedni bérlőitől, amely mellett a vállalkozás üzleti szempontból is rentábilis marad. A mai jövedelmi helyzetben ez csak úgy képzelhető el, ha a szociálisan rászorult lakók lakbértámogatást kapnak. A tárca szándékában áll ezért - kísérleti jelleggel - egy új lakbértámogatási-rendszert bevezetni, melynek segítségével az ilyen lakást bérlő családok olyan szintű lakbér megfizetésére lesznek képesek, amely mellett a magántőke is érdekeltté válik a bérlakásépítésben.
A jövő évben a lakásépítési kedvezmény összegének további megnövelését is tervezi a kormány, mellyel a többgyermekes családok lakhatási gondjainak enyhítéséhez kíván nagyobb segítséget nyújtani. A hét idei program között akad kettő, amely még kevéssé közismert: az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének és teljes felújításának támogatása, valamint az egycsatornás gyűjtőkémények felújítását támogató program.
Az elsőként említett új program célja, hogy az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére, teljes felújítására kialakított mintaprogramok segítségével kerüljön sor, ahol az állami támogatás mértéke legfeljebb a teljes fejlesztési költség 50 százaléka lehet. A mintaprojektnek tartalmaznia kell a lakóépület teljes felújítása mellett az épület környezetének rendbehozatalát, parkosítását is.
A termofor kéményekkel kapcsolatos probléma évtizedek óta ismert, szinte minden évben kisebb nagyobb problémák jelentkeznek, sőt nem egy baleset is előfordult. Az ilyen lakásban lakó családok többsége nem képes saját erejéből a problémát megoldani. Szükségszerűvé vált a kéményfelújítási-program elindítása. Ennek keretében a legalább nyolc lakással rendelkező lakóépületekben lévő termofor kémények felújításához állami támogatást lehet elnyerni. A támogatás azonban csak a lakásokhoz tartozó kéményszakaszok felújításához nyújtható, amelynek mértéke maximum a teljes felújítási költség 40 százaléka, lakásonként legfeljebb 80 000 forint lehet. Rászorult családok esetében a program lehetővé teszi, hogy az őket terhelő saját erőt az önkormányzat részben vagy egészben átvállalja. Erre a programra összesen 74 pályázat érkezett be, mely pályázatok támogatásával közel 1800 kémény felújítása, korszerűsítése valósulhat meg.

Pályázat az elbocsátott
köztisztviselők foglalkoztatására

Az elbocsátott köztisztviselők foglalkoztatására ír ki pályázatot a munkaügyi minisztérium. A 600 millió forintos támogatásra a hagyományos nonprofit szervezetek mellett a munkaadói és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek is jelentkezhetnek.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) január elején pályázatot ír ki a közelmúltban központilag elbocsátott köztisztviselők foglalkoztatására - közölte Burány Sándor munkaügyi miniszter.
A hagyományos nonprofit szervezetek mellett a munkaadói és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek is jelentkezhetnek majd erre a támogatásra - tette hozzá a miniszter. Emlékeztetett arra: az októberi kormányhatározat alapján a minisztériumokból és háttérintézményeikből elbocsátottak alkalmazásának támogatására a Munkaerő-piaci Alapból 600 millió forintot különítettek el e programra. Ennek keretében a foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkabért és járulékait is támogatják, így egy felsőfokú végzettségű foglalkoztatott támogatása három éven keresztül 210 ezer forint havonta.

Foglalkoztatási program márciustól
A miniszter utalt arra, hogy eddig 388 köztisztviselő jelezte részvételét a várhatóan 2004 márciusában kezdődő programra, ami az elbocsátottak 5,6 százaléka. A miniszter elmondta: létrehozott egy szakmai munkacsoportot, amelynek feladata az elbocsátott köztisztviselők foglalkoztatási programjának kidolgozása. Ennek célja egyrészt a nonprofit szektor humánerőforrással való megerősítése, forrásszerző-képességének javítása a közszférából felszabaduló munkavállalóknak a nonprofit szektorba való átirányításával.
Emlékeztetett arra, hogy a munkacsoportban felmerült az az igény is, hogy a munkaadói, illetve munkavállalói szervezeteket is vonják be ebbe a programba, ami meg is történt. Burány Sándor közölte: az Európai Unió tagállamaiban a nonprofit szektor jelentős szerepet tölt be a foglalkoztatásban, itt dolgozik a munkavállalók 7-8 százaléka. Ezzel szemben Magyarországon e szférában foglalkoztatottak aránya alig éri el az 1,7 százalékot.
A miniszter elmondta azt is, hogy a már említetteken felül az elbocsátott köztisztviselők átképzésének támogatását a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretéből teljes egészében finanszírozzák. Emellett a foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkába járási költségeket a megyei decentralizált foglalkoztatási alap keretéből támogatják.
Utalt arra, hogy a programra eddig jelentkezett 388 főből 142 fővárosi, 48 Pest megyei, 20 Győr-Moson-Sopron megyei. A legkevesebben, ketten Vas megyéből jelentkeztek. Az iskolai végzettségüket tekintve egyetemi diplomával rendelkezik 125 fő, középiskolai végzettséggel 217 fő, csak általános iskolai végzettségű 46 fő.
A középfokú végzettséggel rendelkezők bérkiegészítésére havonta 3 éven keresztül 140 ezer forintot biztosít a tárca. Az előzetes igényfelmérés alapján a diplomások egy részét európai uniós pályázatok írására szeretnék alkalmazni a nonprofit, a munkaadói és munkavállalói szervezetek.

(www.Magyarorszag.hu)