Úgy tűnik, hogy a honatyák még karácsony előtt elfogadják az ország jövő évi költségvetését. Egy biztos: az önkormányzatok sok jóra nem számíthatnak, a számháború több hónapja tart, az elégedetlenség fokozódik. Már kora ősszel beindult az önkormányzati lobbi; ellenzéki és kormánypárti egyaránt bevetette a hatásgyakorlás minden eszközét, volt, aki a demonstráció lehetőségét sem zárta ki. Míg a kormány tagjai elégedettnek látszanak az önkormányzatoknak juttatott pluszforrásokkal, addig az ellenzék "morzsákról" beszél. Nézzük a folyamatot, mi történt ősszel, miután a költségvetési törvényjavaslatat a parlament elé került.

"Ez a költségvetés
az építést támogatja..."

A pénzügyminiszter átadta a
költségvetési törvényjavaslatot

Az idei évre tervezett költségvetési előirányzatnál 150 milliárd forinttal több forrás szerepel út- és autópálya-építés céljára. A miniszter szerint a gazdasági növekedés jövőre 3,5 százalék, az infláció pedig 5-6 százalék lehet. László Csaba elmondta, hogy az átnyújtott javaslatot a minisztérium a szeptember 17-ei kormányülés javaslatai alapján véglegesítette.
A törvényjavaslat tárgyalási menetrendje szerint, a zárószavazásra december 15-én kerül sor.
Az infláció 2004-ben az idei évre várható 5 százalékkal szemben - a PM prognózisa szerint - 5,5- 6 százalék lesz. Jövőre 6- 8, a közszférában 6 százalékos bruttó béremelkedést tervez a kormány. Az államháztartási hiányt csökkenteni kell, az államnak viszsza kell vonulnia a hitelpiacról, hogy a vállalkozások friss pénzhez juthassanak. A GDP -arányos államháztartási hiány az idei évre várható 4,8 százalékról jövőre várhatóan 3,8 százalékra csökken.
Járai Zsigmond, az MNB elnöke szerint a kormány által összeállított költségvetés eddig nyilvánosságra került számai elmozdulást jelentenek a hiány csökkentésére.

A jegybankelnök azonban utalt arra, hogy a következő évi büdzsében a kiadásokat kellene csökkenteni, nem a bevételeket növelni, mert így a költségvetés bizonyos tekintetben növeli az inflációt. Jövőre a jegybank 6,5 százalékos éves átlagos inflációval számol, úgy, hogy év elején az áfa-változások miatt akár 7 százalékos is lehet az éves visszatekintő pénzromlás, 2004 decemberében azonban 5,5- 6 százalékra mérséklődik. Járai kiemelte: a már most bejelentett áfa-változások révén a központi büdzsé mintegy 1,5 százalékponttal növelheti meg a 2004. évi inflációt. "Ekkor pedig kevés lesz a betervezett 1 százalékpontos hiánycsökkentés" - hangoztatta a jegybankelnök. Járai Zsigmond szerint, ha a tervezett költségvetési szigorítások megvalósulnak, az alapot teremt az euróövezetbe való, 2008-ra tervezett belépéshez. "Addig is nagyon következetes és szigorú gazdaságpolitikát, illetve költségvetési politikát kell folytatni."
Járai Zsigmond szerint reális, hogy az uniós csatlakozás után az ország 2004 közepén belépjen az integráció árfolyamrendszerébe, az ERM II-be. "A belépéskori árfolyamnak egyensúlyinak kell lennie, amely figyelembe veszi a gazdaság versenyképességét is. A középárfolyam a mostani elgondolások szerint nem lehet messze a 250-260 forint/euró körüli árfolyamtól."

László Csaba átadta Szili Katalin házelnöknek a jövő évi költség vetési törvényjavaslatot. "Ez a költségvetés az építést támogatja, az európai uniós csatlakozást szolgálja és mindazokat a jóléti reformokat, amelyeket a kormány elkezdett".

Járai Zsigmond szerint, ha a tervezett költségvetési szigorítások megvalósulnak, az alapot teremt az euróövezetbe való, 2008-ra tervezett belépéshez.

AZ ÖNKORMÁNYZATOK NAPJÁN HALLOTTUK

A kormányzat a decentralizálással együtt többletforrások átcsoportosítását ígéri. Az önkormányzatok napján a helyhatóságok képviselői sürgették, hogy jövőre a jelenlegi kormányzati elképzeléseket jóval meghaladó összeget, 50, illetve 100 milliárd forinttal többet kapjanak.
"Az előző kormány a 2001. és a 2002. évi költségvetésben látható jelét adta annak, hogy fontosak számára az önkormányzatok" - mondta Gémesi György a parlamentben, napirend előtti felszólalásában. "A 2002-es önkormányzati választások után joggal reménykedhettek az önkormányzatok abban, hogy folytatódik az önkormányzatok helyzetbe hozása, hiszen az MSZP választási ígéreteiben egyértelműen kifejezte, hogy több pénzt kíván adni az önkormányzatoknak" - mondta. Kiemelte, hogy ebben az évben közelítőleg 100 milliárd forinttal kevesebbet kaptak az önkormányzatok, aminek az oka, hogy "a kormány megszegte ígéretét, és a közalkalmazotti bérnövekmény egy részét az önkormányzatokra terhelte". Hozzátette: ennek eredményeként az idén az önkormányzatok vagy öneladásra, vagy hitelfelvételre, működésük feladatellátást veszélyeztető viszszafogására kényszerültek.
Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára válaszában kiemelte, hogy az elmúlt 13 évben egyik kormánynak sem sikerült a koncepcionális problémákat megoldania. Hozzátette: nem sikerült meghatározni azt sem, hogy mi az önkormányzatok törvényileg előírt feladata. A jövő évi költségvetésben a cél- és címzett támogatások 8 milliárd forinttal emelkednek az előző évhez képest.
Szita Károly szégyennek nevezte, hogy a települések polgármesterei a Belügyminisztérium épülete előtt kénytelenek tüntetni azzal a követeléssel, hogy módosítsák a költségvetési törvényjavaslat önkormányzatokra vonatkozó fejezetét.

Pál Tibor: az elmúlt 13 évben egyik kormánynak sem sikerült a koncepcionális problémákat megoldania. Hozzátette: nem sikerült meghatározni azt sem, hogy mi az önkormányzatok törvényileg előírt feladata.

Szita Károly: szégyennek nevez te, hogy a települések polgármesterei a Belügyminisztérium épülete előtt kénytelenek tüntetni azzal a követeléssel, hogy módosítsák a költségvetési törvényjavaslat önkormányzatokra vonatkozó feje zetét.

Megdöbbentő és katasztrofális a jövő évi költségvetési törvényjavaslat önkormányzatokat érintő fejezete - mondta Szita Károly, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség önkormányzati tagozatának elnöke, az önkormányzatok napja alkalmából tartott sajtótájékoztatóján. Véleménye szerint a kormány jövőre sem kívánja az önkormányzatok számára biztosítani a közalkalmazotti és köztisztviselői bérek teljes fedezetét.
"Megdöbbentő azért is, mert a kormány ötvenezer fő önkormányzatoknál dolgozó közalkalmazott és köztisztviselő elbocsátására számít". Véleménye szerint a kormány jövőre is ráteszi a kezét az önkormányzatok szabadon felhasználható forrásaira. Közölte, hogy az önkormányzatoknak 150 milliárd forinttal többre volna szükségük a zavartalan működés érdekében. "Most már látszik, hogy az uniós csatlakozás vesztesei a magyar falvak, városok lesznek".Demszky Gábor: a kormány teljesítse ígéretét! Az önkormányzati szövetségek vezetői azt kérik a kormánytól, teljesítse ígéretét: valósítsa meg a közigazgatási, közszolgáltatási és önkormányzati finanszírozási reformot és a beterjesztetthez képest 50 milliárd forinttal többet fordítson az önkormányzatokra - jelentette ki Demszky Gábor a sajtótájékoztatóján.A budapesti főpolgármester a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ), a Magyar Faluszövetségnek, a Községi Önkormányzatok Szövetségének (KÖSZ), a Megyei Jogú Városok Szövetségének és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetőivel tartott megbeszélést az Önkormányzatok Napján a jövő évi költségvetésről. Az öt szövetség vezetője és a főpolgármester közös nyilatkozatukban kijelentette: a beterjesztett költségvetéshez képest 50 milliárd forint többlet kellene az idei szint megtartásához.
Immár a negyedik szabadon választott kormány érzi úgy, legegyszerűbb, ha az önkormányzatok pénzéből szanálja a költségvetést. Az elmúlt években az önkormányzatok valahogy túlélték a folyamatos megszorításokat, mára azonban többségük felélte tartalékait - jelentette ki Demszky Gábor. Elmondta: a jövő évi költségvetés tervezete szerint az önkormányzatoknak kevesebb pénzből több feladatot kellene ellátniuk, ami iskolabezárásokat, elmaradó beruházásokat, leálló tömegközlekedést, azaz az önkormányzatiság felszámolását jelenti.
Az önkormányzati szövetségek vezetői garanciát kérnek az önkormányzati finanszírozási rendszer gyökeres reformjára 2004-ben és a kistérségi rendszer 2005-ös bevezetésére. Azaz a kormány biztosítsa a kötelező feladatokhoz a szükséges pénzügyi fedezetet.

Lamperth Mónika közölte,a
kormány "elvi döntése" értelmében jövőre mintegy 40 milliárd forint fejlesztési forrást csoportosítanak át a minisztériumoktól a területfejlesztési tanácsokhoz.

Demszky Gábor: Az önkormányzati szövetségek vezetői azt kérik a kormánytól, teljesítse ígéretét: valósítsa meg a közigazgatási, közszolgáltatási és önkormányzati finanszírozási reformot ...

Lamperth Mónika takarékosság mellett többletforrásokat ígér. Takarékos működés mellett fejlesztési többletforrásokra számíthatnak jövőre az önkormányzatok - mondta a belügyminiszter sajtótájékoztatóján. Lamperth Mónika közölte, a kormány "elvi döntése" értelmében jövőre mintegy 40 milliárd forint fejlesztési forrást csoportosítanak át a minisztériumoktól a területfejlesztési tanácsokhoz.
"A kormány elvi döntést hozott arról, hogy jelentős lépést tesz a decentralizáció irányába." A belügyi tárca vezetője a közigazgatási reform fontos lépéseként értékelte a decentralizációról hozott döntést. "Nagy lendülettel elindul a közigazgatási reform 2004. január 1-jén." Elmondása szerint a Belügyminisztérium a többi között a cél- és címzett támogatásokra fordítandó forrásainak jelentős részét átadja a regionális fejlesztési tanácsoknak. (Wekler Ferenc szerint ez még nem önkormányzati szint, de kétségtelen, hogy ez a lépés már a decentralizáció irányába hat.)
"A BM javaslata szerint további 8-9 tárca, összesen mintegy 40 milliárdos nagyságrendben" hozna decentralizációs döntéseket. A belügyminiszter elmondta: a javaslatról a Pénzügyminisztérium egyeztet majd az érintett tárcákkal. Véleménye szerint ezzel az "állami túlhatalmat" szüntetnék meg, a döntéshozatalt vinnék "egy szinttel lejjebbre."
Lamperth Mónika tájékoztatása szerint a 2004. évi költségvetésben, az említett 40 milliárd forint átcsoportosításával együtt összesen mintegy 90 milliárd forintos forrásnövekménnyel számolhatnak az önkormányzatok. "A jövő évi költségvetés az önkormányzatok számára ugyanazon prioritásokat jelenti, mint ami a központi költségvetés egészét is érinti." A megnövekedett, mintegy 90 milliárd forintos forrás az említett 40 milliárdos átcsoportosítás mellett tartalmazza azt a 10 milliárdos alapot, amely az önkormányzatoknak az uniós pályázati források megszerzéséhez önrészként szükséges. A 10 milliárd forintos "működési" növekmény az önkormányzati érdekszövetségekkel történt szigethalmi egyeztetés után került a büdzsé tervezetébe. Elmondta, a cél- és címzett támogatások keretében ezen felül még 8 milliárd forint áll az önkormányzatok rendelkezésére jövőre, valamint újabb 10 milliárd forint fordítható a kistérségi feladatellátás ösztönzésére.

Az MDF-frakció szerint :

"... a kormány továbbra sem képes áttekinteni a gazdaság és a költségvetés helyzetét, most is improvizál, mint a nyár óta folyamatosan" - hangzott el a képviselőcsoport egyik budapesti sajtótájékoztatóján.
Herényi Károly megismételte korábbi kijelentését, miszerint a jövő évi költségvetést vissza kellene vonni és át kellene alakítani. Megjegyezte, a büdzsét 255 forintos euróárfolyamra számítva tervezték. "A kormány sodródó gazdaságpolitikájából, a helyzet rossz megítéléséből következik, hogy indokolt volt újabb restrikciót alkalmazni" - mondta a gazdasági főtanácsadó. Pongrácz Tibor, utalva Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa kijelentésére, miszerint az idei év az elmaradt és sikertelen korrekciók éve volt, hangsúlyozta: az MDF egyetért ezzel a megállapítással. Hozzátette, jövőre növekszik az infláció üteme, jelentősen csökken a lakossági fogyasztás, a magas kamatok negatívan befolyásolják a beruházásokat, súlyos gondokkal fog küzdeni a fizetési mérleg, és az államháztartási hiány nehezen prognosztizálható.
(Forrás: MTI)

Kovács Árpád: Az ÁSZ elnöke szerint jövőre növekszik az önkormányzatok eladósodottsága és egy harmaduk forráshiánnyal fog küszködni, mennyiben a kormány által benyújtott javaslatot fogadja el a parlament.

AZ ÁLLAMI SZÁMVEVÔSZÉK VÉLEMÉNYE SZERINT
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a törvényjavaslatról szólva kiemelte, hogy az ÁSZ az egészségügy különböző pénzügyi alapjairól szóló részt tartja a költségvetés legfőbb kockázati tényezőjének. A számvevőszék ezen kívül úgy látja, hogy a jövő évi költségvetés tervezésekor nem vették figyelembe a dologi kiadások emelkedé sét a gyógyító megelőzéssel kapcsolatban. Kifogásolják azt is, hogy a gyógyszerkiadások jövő évi előirányzata a 2003.évi szinten maradt. Az ÁSZ elnöke szerint jövőre növekszik az önkormányzatok eladósodottsága és egyharmaduk forráshiánnyal küszködik majd, amennyiben a kor mány által benyújtott javaslatot fogadja el a parlament.