Az elmúlt két hónapban szabadságon volt az Országgyűlés. Bár a fideszeseknek január végén sikerült egy rendkívüli ülésnap erejéig "összerántani" a képviselőket, a tárgyalás mégis elmaradt. A kormánypártiak ugyanis nem értettek egyet azzal, hogy ne a két hét múlva induló, rendes ülésszakon vitázzanak a magyar gazdaság helyzetéről, a leváltott László Csaba utódjául jelölt Draskovics Tibor pénzügyminiszter elképzeléseiről. Azonban nem maradunk téma nélkül, hiszen korábbi számunkban, hely hiányában, nem számoltunk be néhány érdekes kérdésről. Minden ügy egy-egy esettanulmánynak is tekinthető az önkormányzati szféra jelenlegi helyzetéről.

Február közepén kezdődik a tavaszi ülésszak

Szegény kórházak
és gazdag... biztosok?

A hátrányos helyzetű kistérségekről

A jövőben miként tud segíteni a tárca a kistérségi munkaerő-piaci feszültségeken?
- kérdezte a szocialista Vargáné Kerékgyártó Ildikó a munkaügyi államtitkártól.

A képviselőnő szerint, bár a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium mindent megtesz a helyzet javításáért, a kedvező országos tendenciák ellenére a foglalkoztatottság tekintetében óriásivá váltak a különbségek. A rendszerváltás óta szinte valamennyi kormány a zászlajára tűzte, hogy a kistérségek közötti egyre növekvő különbségeket csökkentse. Ennek ellenére a településcsoportok közötti fejlettségi különbségek folyamatosan nőnek, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas megyében - mutatott rá a képviselő.

A hátrányos helyzetű kistérségek a 2004-es munkahelyteremtő támogatási pályázaton is előnyt élveznek, itt nagyobb támogatást lehet kapni - mondta válaszában Csizmár Gábor államtitkár. Hasonlóképpen a közmunkaprogramok esetében is különös figyelmet fordítanak ezekre a térségekre. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tavaly 1147-en vettek részt közmunkaprogramokon, s más speciális programokban is érintett volt a megye. A tárca ezt a jövőben is biztosítja.
A Munkaerőpiaci Alap decentralizált eszközeként 38 milliárd forintot biztosítottak aktív foglalkoztatáspolitikára - ilyen a bértámogatás, a közhasznú munkavégzés, a képzés, az önfoglalkoztatás. Tavaly a megyében 12 ezer regisztrált munkanélküli jutott közhasznú munkához, és abban bíznak, hogy idén is legalább ennyi embernek tudnak segíteni.
A központi munkahelyteremtő pályázatokon 66 nyertes pályázó 946 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Tavaly ez 902 új munkahelyet jelentett, és közülük 581-en voltak a regisztrált munkanélküliek, akik álláshoz jutottak. A foglalkoztatás bővülését segítik a helyi foglalkoztatási programok is, és azzal számolnak, hogy 2004 első negyedévében mintegy 23 olyan pályázatot hirdetnek meg, amelyek uniós forrásból kifejezetten ezt a célt szolgálják.
Vargáné Kerékgyártó Ildikó:
A rendszerváltás óta szinte valamennyi kormány a zászlajára tűzte, hogy a kistérségek közötti egyre növekvő különbségeket csökkentse. Ennek ellenére a településcsoportok közötti fejlettségi különbségek folyamatosan nőnek.
Csizmár Gábor: A központi munkahelyteremtő pályázatokon 66 nyertes pályázó 946 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Tavaly ez 902 új munkahelyet jelentett.

A szombathelyi sportcsarnokról

Szombathelyen, az új sportcsarnok alapkőletételi ünnepségén tájékozódott-e arról, hogy az egymilliárd forintnyi költségvetési támogatás elégséges-e a hárommilliárd forintos beruházás megvalósításához?
- fordult a fideszes Gyimesi József a sportminiszterhez.

A város új sportcsarnokának alapkövét tavaly szeptember 4-én, a miniszterelnök jelenlétében Gyurcsány Ferenc helyezte el. A választási kampányban a szocialisták nem egymilliárd forintot ígértek a létesítmény felépítéséhez, hanem azt ígérték - idézte az ellenzéki képviselő - , hogy "2003-ban az új sportcsarnokot felépítjük". A beruházás tervezett költsége csaknem 3 milliárd forint, amely összegből 2 milliárd forint nincs meg.
A Fidesz ezért módosító javaslatot nyújtott be a 2004. évi költségvetési törvényhez, amelyben a hiányzó összeg pótlása szerepelt, ám ezt a kormánypárti frakciók leszavazták. A város viszont nem tudja előteremteni a 2 milliárdos önrészt - mondta Gyimesi József. Szombathelyen a 40 százalékos mértéket meghaladó csatornadíj-emelések, az egyéb közüzemi díjemelések, a helyiadó-emelések mind arra utalnak, hogy a város költségvetése nagyon nehéz helyzetben van. A város hitelfelvétele, megmaradt vagyonának értékesítése sem biztosítja a szükséges 2 milliárd forintot - sorolta a képviselő. Kérem, hogy szíveskedjék a nemzet sportvárosa cím mellé további költségvetési támogatást is biztosítani Szombathelynek, mert veszélybe kerül az új beruházás és ezzel az önök szavahihetősége is - vélte.
A sportminisztertől csattanós válasz érkezett: ha egy ország miniszterelnöke azt állítja, hogy "megépítjük", akkor azt gondolja, hogy az ország, a városok, falvak, az adófizetők közös erőfeszítést tesznek azért, hogy új értéket hozzanak létre. A város polgármesterével kötött megállapodás azt tartalmazta - idézte fel Gyurcsány Ferenc - , hogy a mintegy 3 milliárd forint értékű sportcsarnokhoz az állam a költségvetésen keresztül egymilliárddal járul hozzá. Arról pedig, hogy a fennmaradó 2 milliárd forint helyi forrás megvan, a város biztosította a kormányt. Több pénzt a központi büdzsé nem tud adni.

Gyimesi József: Szombathelyen a 40 százalékos mértéket meghaladó csatornadíj-emelések, az egyéb közüzemi díjemelések, a helyiadó-emelések mind arra utalnak, hogy a város költségvetése nagyon nehéz helyzetben van.

 

Gyurcsány Ferenc: Ha egy ország miniszterelnöke azt állítja, hogy "megépítjük", akkor azt gondolja, hogy az ország, a városok, falvak, az adófizetők közös erőfeszítést tesznek azért, hogy új értéket hozzanak létre.


Az egészségügyről

Szegény kórházak, gazdag önkormányzati biztosok!
címmel hangzott el Pichler Imrének (MDF) az egészségügyi miniszterhez intézett hozzászólása.

Mór, Kisbér, Sopron és Szigetvár képviselő-testülete a 217/1998. (XII. 30.) számú kormányrendelet alapján a felügyelete alá tartozó kórházakhoz önkormányzati biztost rendelt ki. A megbízott, a Művek Kft. képviseletében minden esetben Perényi László volt. A megbízás tárgya pedig a kórházak adósságrendezése.
A szigetvári városi kórház tulajdonosa, az önkormányzat nevében a polgármester kötött megbízási szerződést Perényi Lászlóval. A szerződésből kiderül, hogy a megbízott havi egymillió forint plusz áfa díjazásban részesül. Mint önkormányzati biztos a kormányrendelet 152. § (2) bekezdése alapján jogosult utazási és szállásköltségeinek megtérítésére. Amennyiben a kórház pénzügyi helyzete tartósan stabil marad, az intézménynek nincs 30 napon túli szállítói számlatartozása, valamennyi feladatát teljesíti, továbbá a bevételek szintje folyamatosan meghaladja a kórházzal szembeni folyó követelések szintjét, akkor a megbízott az általa kiállított számla alapján 2002-ben 7 millió forint plusz áfa, továbbá évente 15 millió forint plusz áfa sikerdíjra jogosult 2005. december 31-éig.
Nem nehéz kiszámolni, hogy a három évre kialkudott bér-, siker- és egyéb költségek közel 120 millió forintot tesznek ki - hívta fel a figyelmet az ellenzéki képviselő. Viszont az önkormányzati biztos tevékenysége eredményességének vizsgálatáról készült beszámoló alapján az összes nettó kötelezettségállomány 2002. június 15-én 234 millió forint, 2003. június 30-án 272 millió forint volt. Az önkormányzat az Egészség Évtizede Programirodától 131 millió forint konszolidációs hitelt kapott. A 2005. december 31-éig kifizetésre kerülő megbízási díja majdnem hasonló nagyságot tesz ki.
A fórumos honatya mindezek alapján arról kérdezte a szakminisztert, lehetséges-e, hogy az önkormányzati biztos tevékenységét egy független szakértő vizsgálja meg? Mit tesz a minisztérium, hogy a konszolidációs hitel ne az önkormányzati biztos zsebébe vándoroljon?
Kökény Mihály elöljáróban visszautasította azt az állítást, hogy az önkormányzati biztos közbenjárásával kapott volna az önkormányzat konszolidációs hitelt. Erről szerinte egy bírálóbizottság döntött, amelynek munkájában az állami szervek mellett részt vett a Magyar Kórház Szövetség, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete és a Magyar Orvosi Kamara képviselője is. Szó sem lehetett arról, hogy valakik, úgymond, kijárták a támogatást - jelentette ki Kökény. Ráadásul a miniszter úgy tudta, hogy az említett önkormányzatok közül Mór és Kisbér részt sem vett a programban.
Kökény Mihály arról tájékoztatta a T. Házat, hogy a közelmúltban értékelték azt az adósságkönnyítési programot, amelyben 31 - önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású - egészségügyi intézmény vett részt. Többségüknél a pénz jó helyre került, és sikeres volt az adósságkönnyítés. Közülük 16-nak már nincs adóssága. Az egyik legeredményesebb intézmény éppen a szigetvári városi kórház rendelőintézete, amely a Dél-Dunántúl egyik legjelentősebb rehabilitációs centrumát hozta létre. A kórháznak a program keretei között megtett intézkedéseit havonta ellenőriztettük független programellenőrökkel, akiket egyébként a kincstári biztosok listájáról választottunk ki - mondta a miniszter. Úgy vélte, a képviselő téved, amikor összemossa a kötelezettségvállalás és adósság fogalmát, és azt a látszatot kelti, hogy a kórház ma nehezebb gazdasági helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt volt. Amennyiben szükségesnek tartja, úgy saját elhatározása alapján is kezdeményezhet független szakértői vizsgálatot - hívta fel az ellenzéki képviselő figyelmét.
Válaszában Pichler Imre azonban kijelentette: meggyőződése, hogy az önkormányzati biztos manipulál azokkal a számlatartozásokkal, amelyeket áttesz a 30 naposból a 60 naposba, a 60 naposból a 90 naposba, ezért vannak eredmények. Nem értette, a miniszter miért nem tért ki arra a tényre, hogy a konszolidációs 131 millió forintos támogatásból miként vándorol 120 millió forint az önkormányzati biztos zsebébe.

Pichler Imre: Mit tesz a minisztérium, hogy a konszolidációs hitel ne az önkormányzati biztos zsebébe vándoroljon?

 

Kökény Mihály: A képviselő téved, amikor összemossa a kötelezettségvállalás és adósság fogalmát, és azt a látszatot kelti, hogy a kórház ma nehezebb gazdasági helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt volt.
Csampa Zsolt: Van olyan település, ahonnan naponta egyszer indul autóbusz. A vasúti postai és személyforgalom megszűnése is sok tízezer embert érint.

A vasúti és a közúti hálózatokról
"Száz vasutat, ezret?"

Csampa Zsolt, az MDF képviselője e címmel benyújtott kérdésében a borsodi vasútvonalak sorsa iránt érdeklődött a gazdasági és közlekedési miniszternél. A megyében 1859-ben indult meg a vasúti forgalom, az utóbbi húsz-harminc évben viszont a MÁV sorra szüntette meg a vonalakat, a kormány egyetértésével.
Mi lesz a megye településeivel, elzárva a vasúti forgalomtól, hiszen ebben a térségben a tömegközlekedést a vasúti forgalomra alapozva alakították ki - fogalmazta meg aggodalmát a honatya. Van olyan település, ahonnan naponta egyszer indul autóbusz. A vasúti postai és személyforgalom megszűnése is sok tízezer embert érint.
A képviselő tudomása szerint a megszűnés veszélye fenyegeti az Eger-megyehatár - Putnok közti vonalat, a 17 kilométeres Mezőcsát - Hejőkeresztúr és a 15 kilométeres Kazincbarcika - Rudabánya mellékvonalakat. Igazak-e a kósza hírek, s ha igen, hogyan kívánják a a tömegközlekedést megoldani a térségben? - kérdezte az illetékest a honatya.
A közlekedési tárca vezetője nemes egyszerűséggel szemenszedett hazugságnak nevezte az értesülést.
A kormány azt döntötte el - mondta Csillag István - , hogy a mellékvonalakat nem szünteti meg, hanem mindaddig fenntartja, ameddig - majd egyszer - kialakulnak a régiós munkamegosztás lehetőségei, pénzügyi feltételei és feladatai.
A kérdezőt azonban nem sikerült megnyugtatnia, mert Csampa Zsolt ezek után a vasúti járműpark fejlesztéséről, a közlekedés hosszú távú feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat és a vasútról szóló új törvényjavaslat beterjesztését kérte számon.

Csampa Zsolt: Van olyan település, ahonnan naponta egyszer indul autóbusz. A vasúti postai és személyforgalom megszűnése is
sok tízezer embert érint.
Gulyás József: Ha megegyezés születik, az ütemterv szerint 2006-ra megépül az M0-ás híd, és 2008-ig pedig az alagútban vezetett 10-es, 11-es főutat összekapcsoló útszakasz is megvalósulhat.
Elhárulnak-e végre az akadályok az M0-ás északi híd megépítése elől?
- fordult a szabad demokrata Gulyás József a közlekedési tárca vezetőjéhez.
A képviselő úgy értesült, hogy az évek óta húzódó ügyben most esély van a megegyezésre. Vagyis a települések nem vétózzák meg a beruházás idei megkezdését. Eszerint a budapesti körgyűrű érintett 11-es és 10-es főútjainak összekapcsolását a tervek szerint nagyobbrészt föld alatt, kisebbrészt felszíni csőalagútban végeznék. Ezt az érintett települések, Üröm és Budakalász, egyaránt támogatják. Ha megegyezés születik, az ütemterv szerint 2006-ra megépül az M0-ás híd, és 2008-ig pedig az alagútban vezetett 10-es, 11-es főutat összekapcsoló útszakasz is megvalósulhat.
Csillag István: A kormány
azt döntötte el, hogy a mellékvonalakat nem szünteti meg, hanem mindaddig fenntartja,
ameddig - majd egyszer - kialakulnak a régiós munkamegosztás
lehetôségei, pénzügyi
feltételei és a feladatai...
Az elsô szakaszban, 2006 végéig az északi híd beruházásának keretében összekötik a 2- es és a 11-es fôutat. Hosszú idô után ugyanis sikerült megegyezni Újpest önkormányzatával.

Ezenfelül - a szigetmonostori igények figyelembevételével - 2010-re megvalósulhat a szigetről Szentendrére átívelő kishíd. Egyetlen bizonytalan pont Pilisborosjenő, amely a tervezett lakóterületi fejlesztésre hivatkozva egyelőre nem járult hozzá a megegyezéshez.
Mindezek alapján Gulyás József a lehetséges fejleményekről kérdezte a minisztert. Csillag István arról tájékoztatott, hogy az M0-ásnak az északi híddal összefüggő szakaszát két ütemben építik meg. Az első szakaszban, 2006 végéig az északi híd beruházásának keretében összekötik a 2-es és a 11-es főutat. Hosszú idő után ugyanis sikerült megegyezni Újpest önkormányzatával, és ennek a feltétele lehet továbbá az, hogy sikerül-e megegyezniük a budai oldalon azoknak a településeknek a sorával, amelyeket érint az építkezés. Egyelőre ez még csak Üröm és Óbuda esetében látszik viszonylag gyorsan és a közeli időszakban elérhetőnek - vélte a miniszter. Pilisborosjenő esetében pedig igaz, hogy még nagyon sok megoldatlan kérdés vár megvitatásra - erősítette meg a képviselő értesüléseit.
A második szakasz megvalósítását, amikor a 11-es úton túl a 10-es utat is bekapcsolnák az M0-ás megközelíthetőségébe, nagyban befolyásolja, hogy a 2006. évi kezdéshez és a 2007- 2009. évi folytatáshoz meg tudják-e mondani, mekkora költségvetési pénzre lesz szükség. Ez pedig függ attól, hogy a nyomvonalat milyen hosszban kell alagúton belül vezetni. A kormányzatban úgy gondolják, hogy Szigetmonostor esetében a Szentendrével összekötő Kis-Duna-híd megépítése, Budakalászon pedig egy négyszámjegyű út megépítése az, ami az északi híd megépítésének a feltétele. Ezt - vélhetően a közeli hetekben - a közérdekre tekintettel el tudjuk érni - mondta még decemberben Csillag István.

NE


Döntéshozók az e-önkormányzatban...

A Községi Önkormányzatok Szövetsége és a Megyei Jogú Városok Szövetsége szakmai konferenciát és számítógépes alapismereteket nyújtó tanfolyamot szervez régiónként. A program ingyenes. A helyi önkormányzatok polgármestereire, tisztségviselőire, köztisztviselőire, a kistérségi társulások vezető munkatársaira számítanak a szervezők.
Az információs társadalom és az elektronikus közigazgatás
feltételeinek megteremtése érdekében szervezett rendezvénysorozat első állomása Pécs és Pécsvárad.
A következő rendezvények helyszínei és időpontjai: Székesfehérvár: 2004. február 19.; Miskolc: 2004. február 25.; Szombathely: 2004. március 2.; Kecskemét: 2004. március 11.; Debrecen: 2004. március 17.; Budapest: 2004. április 7.

Bővebb felvilágosítás: www.kosz.hu portálon olvasható.

 


 

Önkorkép


Tartalomjegyzék * tizennegyedik évfolyam, 1-2. szám * 2004. január-február
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.