Az elmúlt két
hónapban szabadságon volt az Országgyűlés. Bár a fideszeseknek január
végén sikerült egy rendkívüli ülésnap erejéig "összerántani"
a képviselőket, a tárgyalás mégis elmaradt. A kormánypártiak ugyanis
nem értettek egyet azzal, hogy ne a két hét múlva induló, rendes
ülésszakon vitázzanak a magyar gazdaság helyzetéről, a leváltott
László Csaba utódjául jelölt Draskovics Tibor pénzügyminiszter elképzeléseiről.
Azonban nem maradunk téma nélkül, hiszen korábbi számunkban, hely
hiányában, nem számoltunk be néhány érdekes kérdésről. Minden ügy
egy-egy esettanulmánynak is tekinthető az önkormányzati szféra jelenlegi
helyzetéről. |
Február
közepén kezdődik a tavaszi ülésszak
Szegény kórházak
és gazdag... biztosok?
A hátrányos helyzetű
kistérségekről
A jövőben miként tud
segíteni a tárca a kistérségi munkaerő-piaci feszültségeken?
- kérdezte a szocialista Vargáné Kerékgyártó Ildikó a
munkaügyi államtitkártól.
A képviselőnő szerint, bár a Foglalkoztatáspolitikai
és Munkaügyi Minisztérium mindent megtesz a helyzet javításáért,
a kedvező országos tendenciák ellenére a foglalkoztatottság tekintetében
óriásivá váltak a különbségek. A rendszerváltás óta szinte valamennyi
kormány a zászlajára tűzte, hogy a kistérségek közötti egyre növekvő
különbségeket csökkentse. Ennek ellenére a településcsoportok
közötti fejlettségi különbségek folyamatosan nőnek, különösen
Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas megyében - mutatott rá a képviselő.
|
A hátrányos
helyzetű kistérségek a 2004-es munkahelyteremtő támogatási pályázaton
is előnyt élveznek, itt nagyobb támogatást lehet kapni - mondta
válaszában Csizmár Gábor államtitkár. Hasonlóképpen a közmunkaprogramok
esetében is különös figyelmet fordítanak ezekre a térségekre.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tavaly 1147-en vettek részt közmunkaprogramokon,
s más speciális programokban is érintett volt a megye. A tárca
ezt a jövőben is biztosítja.
A Munkaerőpiaci Alap decentralizált eszközeként 38 milliárd forintot
biztosítottak aktív foglalkoztatáspolitikára - ilyen a bértámogatás,
a közhasznú munkavégzés, a képzés, az önfoglalkoztatás. Tavaly
a megyében 12 ezer regisztrált munkanélküli jutott közhasznú munkához,
és abban bíznak, hogy idén is legalább ennyi embernek tudnak segíteni.
A központi munkahelyteremtő pályázatokon 66 nyertes pályázó 946
millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Tavaly ez
902 új munkahelyet jelentett, és közülük 581-en voltak a regisztrált
munkanélküliek, akik álláshoz jutottak. A foglalkoztatás bővülését
segítik a helyi foglalkoztatási programok is, és azzal számolnak,
hogy 2004 első negyedévében mintegy 23 olyan pályázatot hirdetnek
meg, amelyek uniós forrásból kifejezetten ezt a célt szolgálják. |
Vargáné
Kerékgyártó Ildikó:
A rendszerváltás óta szinte valamennyi kormány a zászlajára tűzte,
hogy a kistérségek közötti egyre növekvő különbségeket csökkentse.
Ennek ellenére a településcsoportok közötti fejlettségi különbségek
folyamatosan nőnek. |
Csizmár
Gábor: A központi munkahelyteremtő pályázatokon 66 nyertes pályázó
946 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Tavaly
ez 902 új munkahelyet jelentett. |
A szombathelyi sportcsarnokról
Szombathelyen, az új sportcsarnok
alapkőletételi ünnepségén tájékozódott-e arról, hogy az egymilliárd
forintnyi költségvetési támogatás elégséges-e a hárommilliárd forintos
beruházás megvalósításához?
- fordult a fideszes Gyimesi József a sportminiszterhez.
A város új sportcsarnokának alapkövét
tavaly szeptember 4-én, a miniszterelnök jelenlétében Gyurcsány Ferenc
helyezte el. A választási kampányban a szocialisták nem egymilliárd
forintot ígértek a létesítmény felépítéséhez, hanem azt ígérték - idézte
az ellenzéki képviselő - , hogy "2003-ban az új sportcsarnokot
felépítjük". A beruházás tervezett költsége csaknem 3 milliárd
forint, amely összegből 2 milliárd forint nincs meg.
A Fidesz ezért módosító javaslatot nyújtott be a 2004. évi költségvetési
törvényhez, amelyben a hiányzó összeg pótlása szerepelt, ám ezt a kormánypárti
frakciók leszavazták. A város viszont nem tudja előteremteni a 2 milliárdos
önrészt - mondta Gyimesi József. Szombathelyen a 40 százalékos mértéket
meghaladó csatornadíj-emelések, az egyéb közüzemi díjemelések, a helyiadó-emelések
mind arra utalnak, hogy a város költségvetése nagyon nehéz helyzetben
van. A város hitelfelvétele, megmaradt vagyonának értékesítése sem biztosítja
a szükséges 2 milliárd forintot - sorolta a képviselő. Kérem, hogy szíveskedjék
a nemzet sportvárosa cím mellé további költségvetési támogatást is biztosítani
Szombathelynek, mert veszélybe kerül az új beruházás és ezzel az önök
szavahihetősége is - vélte.
A sportminisztertől csattanós válasz érkezett: ha egy ország miniszterelnöke
azt állítja, hogy "megépítjük", akkor azt gondolja, hogy az
ország, a városok, falvak, az adófizetők közös erőfeszítést tesznek
azért, hogy új értéket hozzanak létre. A város polgármesterével kötött
megállapodás azt tartalmazta - idézte fel Gyurcsány Ferenc - , hogy
a mintegy 3 milliárd forint értékű sportcsarnokhoz az állam a költségvetésen
keresztül egymilliárddal járul hozzá. Arról pedig, hogy a fennmaradó
2 milliárd forint helyi forrás megvan, a város biztosította a kormányt.
Több pénzt a központi büdzsé nem tud adni.
Gyimesi József: Szombathelyen a 40 százalékos
mértéket meghaladó csatornadíj-emelések, az egyéb közüzemi díjemelések,
a helyiadó-emelések mind arra utalnak, hogy a város költségvetése
nagyon nehéz helyzetben van.
|
Gyurcsány
Ferenc: Ha egy ország miniszterelnöke azt állítja, hogy "megépítjük",
akkor azt gondolja, hogy az ország, a városok, falvak, az adófizetők
közös erőfeszítést tesznek azért, hogy új értéket hozzanak létre. |
Az egészségügyről
Szegény kórházak, gazdag önkormányzati
biztosok!
címmel hangzott el Pichler Imrének (MDF) az egészségügyi miniszterhez
intézett hozzászólása.
Mór, Kisbér, Sopron és Szigetvár képviselő-testülete
a 217/1998. (XII. 30.) számú kormányrendelet alapján a felügyelete alá
tartozó kórházakhoz önkormányzati biztost rendelt ki. A megbízott, a
Művek Kft. képviseletében minden esetben Perényi László volt. A megbízás
tárgya pedig a kórházak adósságrendezése.
A szigetvári városi kórház tulajdonosa, az önkormányzat nevében a polgármester
kötött megbízási szerződést Perényi Lászlóval. A szerződésből kiderül,
hogy a megbízott havi egymillió forint plusz áfa díjazásban részesül.
Mint önkormányzati biztos a kormányrendelet 152. § (2) bekezdése alapján
jogosult utazási és szállásköltségeinek megtérítésére. Amennyiben a
kórház pénzügyi helyzete tartósan stabil marad, az intézménynek nincs
30 napon túli szállítói számlatartozása, valamennyi feladatát teljesíti,
továbbá a bevételek szintje folyamatosan meghaladja a kórházzal szembeni
folyó követelések szintjét, akkor a megbízott az általa kiállított számla
alapján 2002-ben 7 millió forint plusz áfa, továbbá évente 15 millió
forint plusz áfa sikerdíjra jogosult 2005. december 31-éig.
Nem nehéz kiszámolni, hogy a három évre kialkudott bér-, siker- és egyéb
költségek közel 120 millió forintot tesznek ki - hívta fel a figyelmet
az ellenzéki képviselő. Viszont az önkormányzati biztos tevékenysége
eredményességének vizsgálatáról készült beszámoló alapján az összes
nettó kötelezettségállomány 2002. június 15-én 234 millió forint, 2003.
június 30-án 272 millió forint volt. Az önkormányzat az Egészség Évtizede
Programirodától 131 millió forint konszolidációs hitelt kapott. A 2005.
december 31-éig kifizetésre kerülő megbízási díja majdnem hasonló nagyságot
tesz ki.
A fórumos honatya mindezek alapján arról kérdezte a szakminisztert,
lehetséges-e, hogy az önkormányzati biztos tevékenységét egy független
szakértő vizsgálja meg? Mit tesz a minisztérium, hogy a konszolidációs
hitel ne az önkormányzati biztos zsebébe vándoroljon?
Kökény Mihály elöljáróban visszautasította azt az állítást, hogy az
önkormányzati biztos közbenjárásával kapott volna az önkormányzat konszolidációs
hitelt. Erről szerinte egy bírálóbizottság döntött, amelynek munkájában
az állami szervek mellett részt vett a Magyar Kórház Szövetség, az Egészségügyi
Gazdasági Vezetők Egyesülete és a Magyar Orvosi Kamara képviselője is.
Szó sem lehetett arról, hogy valakik, úgymond, kijárták a támogatást
- jelentette ki Kökény. Ráadásul a miniszter úgy tudta, hogy az említett
önkormányzatok közül Mór és Kisbér részt sem vett a programban.
Kökény Mihály arról tájékoztatta a T. Házat, hogy a közelmúltban értékelték
azt az adósságkönnyítési programot, amelyben 31 - önkormányzati és nem
önkormányzati fenntartású - egészségügyi intézmény vett részt. Többségüknél
a pénz jó helyre került, és sikeres volt az adósságkönnyítés. Közülük
16-nak már nincs adóssága. Az egyik legeredményesebb intézmény éppen
a szigetvári városi kórház rendelőintézete, amely a Dél-Dunántúl egyik
legjelentősebb rehabilitációs centrumát hozta létre. A kórháznak a program
keretei között megtett intézkedéseit havonta ellenőriztettük független
programellenőrökkel, akiket egyébként a kincstári biztosok listájáról
választottunk ki - mondta a miniszter. Úgy vélte, a képviselő téved,
amikor összemossa a kötelezettségvállalás és adósság fogalmát, és azt
a látszatot kelti, hogy a kórház ma nehezebb gazdasági helyzetben van,
mint egy évvel ezelőtt volt. Amennyiben szükségesnek tartja, úgy saját
elhatározása alapján is kezdeményezhet független szakértői vizsgálatot
- hívta fel az ellenzéki képviselő figyelmét.
Válaszában Pichler Imre azonban kijelentette: meggyőződése, hogy az
önkormányzati biztos manipulál azokkal a számlatartozásokkal, amelyeket
áttesz a 30 naposból a 60 naposba, a 60 naposból a 90 naposba, ezért
vannak eredmények. Nem értette, a miniszter miért nem tért ki arra a
tényre, hogy a konszolidációs 131 millió forintos támogatásból miként
vándorol 120 millió forint az önkormányzati biztos zsebébe.
Pichler Imre: Mit tesz a minisztérium, hogy a
konszolidációs hitel ne az önkormányzati biztos zsebébe vándoroljon?
|
Kökény
Mihály: A képviselő téved, amikor összemossa a kötelezettségvállalás
és adósság fogalmát, és azt a látszatot kelti, hogy a kórház ma
nehezebb gazdasági helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt volt.
Csampa Zsolt: Van olyan település, ahonnan naponta egyszer indul
autóbusz. A vasúti postai és személyforgalom megszűnése is sok tízezer
embert érint. |
A vasúti és a közúti hálózatokról
"Száz vasutat, ezret?"
Csampa Zsolt, az MDF képviselője e címmel benyújtott
kérdésében a borsodi vasútvonalak sorsa iránt érdeklődött a gazdasági
és közlekedési miniszternél. A megyében 1859-ben indult meg a vasúti
forgalom, az utóbbi húsz-harminc évben viszont a MÁV sorra szüntette
meg a vonalakat, a kormány egyetértésével.
Mi lesz a megye településeivel, elzárva a vasúti forgalomtól, hiszen
ebben a térségben a tömegközlekedést a vasúti forgalomra alapozva alakították
ki - fogalmazta meg aggodalmát a honatya. Van olyan település, ahonnan
naponta egyszer indul autóbusz. A vasúti postai és személyforgalom megszűnése
is sok tízezer embert érint.
A képviselő tudomása szerint a megszűnés veszélye fenyegeti az Eger-megyehatár
- Putnok közti vonalat, a 17 kilométeres Mezőcsát - Hejőkeresztúr és
a 15 kilométeres Kazincbarcika - Rudabánya mellékvonalakat. Igazak-e
a kósza hírek, s ha igen, hogyan kívánják a a tömegközlekedést megoldani
a térségben? - kérdezte az illetékest a honatya.
A közlekedési tárca vezetője nemes egyszerűséggel szemenszedett hazugságnak
nevezte az értesülést.
A kormány azt döntötte el - mondta Csillag István - , hogy a mellékvonalakat
nem szünteti meg, hanem mindaddig fenntartja, ameddig - majd egyszer
- kialakulnak a régiós munkamegosztás lehetőségei, pénzügyi feltételei
és feladatai.
A kérdezőt azonban nem sikerült megnyugtatnia, mert Csampa Zsolt ezek
után a vasúti járműpark fejlesztéséről, a közlekedés hosszú távú feladatairól
szóló országgyűlési határozati javaslat és a vasútról szóló új törvényjavaslat
beterjesztését kérte számon.
Csampa
Zsolt: Van olyan település, ahonnan naponta egyszer indul autóbusz.
A vasúti postai és személyforgalom megszűnése is
sok tízezer embert érint. |
Gulyás
József: Ha megegyezés születik, az ütemterv szerint 2006-ra megépül
az M0-ás híd, és 2008-ig pedig az alagútban vezetett 10-es, 11-es
főutat összekapcsoló útszakasz is megvalósulhat. |
Elhárulnak-e végre
az akadályok az M0-ás északi híd megépítése elől?
- fordult a szabad demokrata Gulyás József a közlekedési tárca
vezetőjéhez.
A képviselő úgy értesült, hogy az évek óta húzódó ügyben most
esély van a megegyezésre. Vagyis a települések nem vétózzák meg
a beruházás idei megkezdését. Eszerint a budapesti körgyűrű érintett
11-es és 10-es főútjainak összekapcsolását a tervek szerint nagyobbrészt
föld alatt, kisebbrészt felszíni csőalagútban végeznék. Ezt az
érintett települések, Üröm és Budakalász, egyaránt támogatják.
Ha megegyezés születik, az ütemterv szerint 2006-ra megépül az
M0-ás híd, és 2008-ig pedig az alagútban vezetett 10-es, 11-es
főutat összekapcsoló útszakasz is megvalósulhat. |
Csillag
István: A kormány
azt döntötte el, hogy a mellékvonalakat nem szünteti meg, hanem
mindaddig fenntartja,
ameddig - majd egyszer - kialakulnak a régiós munkamegosztás
lehetôségei, pénzügyi
feltételei és a feladatai...
Az elsô szakaszban, 2006 végéig az északi híd beruházásának keretében
összekötik a 2- es és a 11-es fôutat. Hosszú idô után ugyanis sikerült
megegyezni Újpest önkormányzatával. |
Ezenfelül - a szigetmonostori igények figyelembevételével
- 2010-re megvalósulhat a szigetről Szentendrére átívelő kishíd. Egyetlen
bizonytalan pont Pilisborosjenő, amely a tervezett lakóterületi fejlesztésre
hivatkozva egyelőre nem járult hozzá a megegyezéshez.
Mindezek alapján Gulyás József a lehetséges fejleményekről kérdezte
a minisztert. Csillag István arról tájékoztatott, hogy az M0-ásnak az
északi híddal összefüggő szakaszát két ütemben építik meg. Az első szakaszban,
2006 végéig az északi híd beruházásának keretében összekötik a 2-es
és a 11-es főutat. Hosszú idő után ugyanis sikerült megegyezni Újpest
önkormányzatával, és ennek a feltétele lehet továbbá az, hogy sikerül-e
megegyezniük a budai oldalon azoknak a településeknek a sorával, amelyeket
érint az építkezés. Egyelőre ez még csak Üröm és Óbuda esetében látszik
viszonylag gyorsan és a közeli időszakban elérhetőnek - vélte a miniszter.
Pilisborosjenő esetében pedig igaz, hogy még nagyon sok megoldatlan
kérdés vár megvitatásra - erősítette meg a képviselő értesüléseit.
A második szakasz megvalósítását, amikor a 11-es úton túl a 10-es utat
is bekapcsolnák az M0-ás megközelíthetőségébe, nagyban befolyásolja,
hogy a 2006. évi kezdéshez és a 2007- 2009. évi folytatáshoz meg tudják-e
mondani, mekkora költségvetési pénzre lesz szükség. Ez pedig függ attól,
hogy a nyomvonalat milyen hosszban kell alagúton belül vezetni. A kormányzatban
úgy gondolják, hogy Szigetmonostor esetében a Szentendrével összekötő
Kis-Duna-híd megépítése, Budakalászon pedig egy négyszámjegyű út megépítése
az, ami az északi híd megépítésének a feltétele. Ezt - vélhetően a közeli
hetekben - a közérdekre tekintettel el tudjuk érni - mondta még decemberben
Csillag István.
NE
Döntéshozók
az e-önkormányzatban...
A Községi Önkormányzatok Szövetsége és a Megyei
Jogú Városok Szövetsége szakmai konferenciát és számítógépes
alapismereteket nyújtó tanfolyamot szervez régiónként. A program ingyenes.
A helyi önkormányzatok polgármestereire, tisztségviselőire, köztisztviselőire,
a kistérségi társulások vezető munkatársaira számítanak a szervezők.
Az információs társadalom és az elektronikus közigazgatás
feltételeinek megteremtése érdekében szervezett rendezvénysorozat első
állomása Pécs és Pécsvárad.
A következő rendezvények helyszínei és időpontjai: Székesfehérvár: 2004.
február 19.; Miskolc: 2004. február 25.; Szombathely: 2004. március
2.; Kecskemét: 2004. március 11.; Debrecen: 2004. március 17.; Budapest:
2004. április 7.
Bővebb felvilágosítás: www.kosz.hu
portálon olvasható.
|