Szeptemberben a kormány elfogadta a közszolgáltatások modernizációját tartalmazó reformtörekvéseket, amelyeket négy pontban határozott meg:

1. A közigazgatás területi rendszerének a korszerűsítése (kistérségek, régiók).
2. A területfejlesztés korszerűsítése.
3. A szolgáltató állam kiépítése, azon belül - az elektronikus kormányzás és ügyintézés elterjesztése, a központi közigazgatás átalakítása, a közigazgatási hatósági eljárások újraszabályozása.
4. Az önkormányzati finanszírozási reform megvalósítása.

Számvetés

Januárban a belügyminiszter értékelte a tárca elmúlt évi munkáját. Beszámolójában az egyik legfontosabb feladatként a teljes közigazgatási-közszolgálati reformot jelölte meg, hallhattunk a minisztérium jogalkotási, törvény-előkészítési folyamatban betöltött szerepéről, az önkormányzatok gazdálkodásáról. Megtudhattuk, hogy a "riogatások" ellenére egyetlen önkormányzat sem ment csődbe és a 2002-es béremelések fedezetét is teljes mértékben megkapták ...

A KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

Az IDEA-munkacsoport három, részletes programjavaslatot készített, amelyekben meghatározta a közigazgatási szolgáltatások alapjait. Az erről szóló dokumentumokat országszerte szakmai, társadalmi körben vitatták meg, polgármesterek és jegyzők közreműködésével.
A Belügyminisztérium koordinálásában elkészült a kistérségi intézmények szabályozását tartalmazó törvényjavaslat, azzal a céllal, hogy komplex kistérségi társulások alakuljanak.
A kormány rendeletben fogadta el az új kistérségi lehatárolást, mely 168 kistérséget tartalmaz.


Elkészült a területfejlesztési törvény.
Elkezdődött a decentralizáció, több mint 20 milliárd forint sorsáról térségi szinten döntenek. A régiók közötti pénzek elosztását a kormányrendeletben szabályozta.
A belügyminisztériumi hatáskörből regionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe került többek között a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztésének támogatása, az Állami Támogatású Bérlakás Program.
A Regionális Fejlesztési Tanácsok meghatározott jogszabályok alapján dönthetnek a hatáskörükbe utalt pénzeszközök felhasználásáról.
Hat kistérségben modellkísérletek kezdődtek. Baja, Makó, Marcali komplex kistérségekként működnek; Tabon közoktatási, Zalaegerszegen speciális pénzügyi kistérségi együttműködés jött létre. A miskolci kistérségben a nagyvárosok és térségeik speciális tulajdonságait vizsgálják a szakemberek.

A közigazgatás modernizációjáról több alkalommal tartottak egyeztetést az önkormányzati érdekszövetségekkel, a Kiss Péterrel közösen aláírt nyilatkozatot a hetek közül hat érdekszövetség támogatta (a Gémesi György nevével fémjelzett Magyar Önkormányzatok Szövetsége nem írta alá).

A KÖZIGAZGATÁSI HIVATALOKRÓL

A miniszter asszony értékelése alapján a közigazgatási hivatalok jelentős mértékű, jó minőségű munkát végeztek: részt vettek a reformprogram kidolgozásában, a közigazgatási hivatalok készítették el a kistérségi lehatárolásokat. A hivatalok szervezésében bonyolították le a modernizációs törekvésekről szóló társadalmi vitákat.
Tavaly a hivatalok egyik legjelentősebb feladata az önkormányzati jogharmonizáció áttekintése volt.* Becslések szerint, a teljes önkormányzati joganyag több mint 50 százalékát sikerült áttekinteni. (Ez egy átlagos becslés, nagyvárosoknál 70 százalék fölötti). A probléma a kistelepüléseknél van, ahol a jogharmonizációs folyamatok áttekintése rendkívül körülményes feladat.

Az OKMÁNYIRODÁKRÓL

Lamperth Mónika hangsúlyozta: a közigazgatási reform egyik legfontosabb célja az, hogy emelje a polgároknak nyújtott szolgáltatások minőségét. Ehhez az okmányirodák működését korszerűsíteni kell. Fontos, hogy az okmányirodák szolgáltatásai minőségben és mennyiségben is fejlődtek. Folytatódott az okmányirodák kihelyezése a bevásárlóközpontokba, vidéken a közlekedési csomópontokhoz. A minisztérium szakemberei azt állítják, hogy az új irodák beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, mert az államigazgatási szolgáltatások közelebb kerültek az állampolgárokhoz. Tavaly öt új okmányirodát nyitottak.
A szolgáltató állam megteremtésének célja az is, hogy interneten keresztül lehessen időpontot kérni ügyintézés céljából. Ebben a programban eleinte tizenhárom okmányiroda vett részt, mára már több mint negyven. Az okmányirodák zökkenőmentesen, igaz, jelentős várakozási idővel, több mint 1,4 millió útlevelet cseréltek ki, az elvégzett ügyek száma meghaladta a 11 milliót, ez 40 milliárd forint bevételt jelentett az államnak.

AZ ÖNKORMÁNYZATOKRÓL

A belügyi beszámoló szerint a korábbi riogatásokkal ellentétben 2003-ban egyetlen egy település sem ment csődbe, a 2002-es béremelések fedezete teljes mértékben az önkormányzatok rendelkezésére állt. Az elemzők szerint ezt támasztja alá az a tény is, hogy tavaly csökkent az önhikisek száma. A polgármesteri törvény alapján a polgármesterek illetménye is növekedett.
2003-ban cél- és címzett támogatásokra együttesen több mint 56,5 milliárd forint jutott. 107 beruházás céltámogatásokból, 55 beruházás címzett támogatásokból valósult meg. A 2003-as évet nézve majdnem 8,4 milliárd jutott céltámogatásokra és nem egészen 4,7 milliárd forint a címzett támogatásokra. (2002-ben 11,9 milliárd forint jutott céltámogatásokra és 2,4 milliárd forint címzett támogatásokra.)

Egészségügyi beruházások

- A Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház rekonstrukciója, több mint 6 milliárd forint a beruházás összértéke.
- Kazincbarcikai Városi Kórház modernizálása, több mint 2,6 milliárd forint a beruházás összértéke (2,6 milliárd a támogatás).
- Kaposi Mór Megyei Kórház rekonstrukciója, 3,6 milliárd forint a beruházás összértéke (3,5 milliárd támogatás).

Kultúrát támogató
beruházások

- Székesfehérvári Vörösmarty Színház. A beruházás összértéke 3,6 milliárd forint, ebből a támogatás mértéke 3,36 milliárd forint.

Oktatást, képzést
támogató beruházások

- Makói Erdei Ferenc Szakközépiskola. A beruházás összértéke több mint 1,4 milliárd forint, melyből a támogatás 1,36 milliárd forint.

Szociális beruházások

- Kaposvárott a Siketek Iskolája. A beruházás teljes költsége meghaladja az 1,4 milliárd forintot, ebből 1,36 milliárd forint a támogatás.
- Idősek otthonának építése Bonyhádon. A beruházás 1,1 milliárd forintba kerül, melyből 1,02 milliárd forint a támogatás.

2003-ban négy település kapott városi rangot: Kaba, Nyékládháza, Albertirsa és Bábolna.

 

A helyi és a kisebbségi önkormányzatok teljes bevétele
2002-ben 2003-ban
állami támogatások, normatíva 871 milliárd forint. állami támogatások, normatíva 1131 milliárd forint
önkormányzatok saját, tőke jellegű, felhalmozási önkormányzatok saját, tôke jellegű, felhalmozási
egyéb bevételei
882 milliárd forint.
egyéb bevételei
1254 miliárd forint.
Az önkormányzatok összes bevétele 1753 milliárd forint volt. Az önkormányzatok összes bevétele
2385 milliárd forint volt.

Vízgazdálkodási beruházások

- Több mint 7,9 milliárd forint összköltséggel épül Jászberény térségében egy szennyvízközmű. A beruházáshoz több mint 3,8 milliárd forint támogatást kapott a térség.


A beszámoló szerint tavaly a "Lamperth-forintok" több mint 2,35 (I.-VI. ütem) milliárdot jelentettek. Ebből 686 "kedvezményezett" önkormányzat próbálta megoldani a pénzügyi zavarokat. (A nagyobb városok közül Csurgó, Ózd és Salgótarján részesült ilyen támogatásban).
2003 májusában alakult meg az Önkormányzatok EU Információs Központja. A központ elsőszámú feladata az önkormányzatok tájékoztatása a településeket érintő uniós ügyekről, pályázati-, továbbképzési lehetőségekről. Az információs központ több mint 2000 önkormányzattal áll rendszeres kapcsolatban.

LAKÁS- ÉS ÉPÍTÉSÜGY

A szakterületek hatékonyabb képviselete, az egységes szakmai irányítás megteremtése érdekében létrejött az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal.
A lakáspolitikával összhangban elkészült a 15 éves Nemzeti Lakásprogram. A hivatal hangsúlyt helyezett a lakóépületek állagának megóvására, a leromlott műszaki állapotú épületek helyreállítására, valamint új lakóházak építésére. A Széchenyi-terv keretében a bérlakás-program kisebb módosításokkal folytatódott, bizonyos elemekben bővült. A benyújtott pályázatok száma növekedett, 2003-ban meghaladta a négyszázat.
A települési önkormányzatok tavaly 70- 50 százalékos állami támogatást kaptak bérlakásépítésre. Ahhoz, hogy a szükséges önerőt biztosítsák, több önkormányzat hitelt vett fel: a törlesztéshez az állam nyújtott kamattámogatást, a vissza nem térítendő támogatás mellett. Új projektek is indultak, ilyen a panelprogram és a termofor kémények felújítását célzó támogatási rendszer.

Önkihiből a települési önkormányzatok 2003-ban több mint 15,5 milliárd forintot kaptak, Bérkihiből majdnem 7 milliárd forint jutott. (2002-ben 16,7 milliárd forint volt az önkihi, a bérkihi, még nem létezett.)

 

JOGALKOTÁS
A minisztérium által kezdeményezett, fontosabb törvények és határozatok:
Az Országgyűlés elfogadta a helyi önkormányzatok 2003. évi új címzett támogatásáról szóló törvény módosítását; a köztisztviselők és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítását; a társasházakról szóló törvényt; a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényt az európai parlamenti választások menetét szabályozó törvényt.
A Belügyminisztérium 26 kormányrendelet és 15 kormányhatározat kidolgozásában vett részt. A belügyminiszter 45 BM -rendeletet és további 13, társminisztériumokkal közösen alkotott együttes rendeletet, illetve 16 utasítást adott ki.

 

Kistérségi megbízottak

Alackerné Vincze Katalin; Babos Lászlóné - Gyomaendrôd; Balics Elemér - Csorna; Balogh László - Eger; Balogh Gabriella - Mezôkovácsháza; Bagó József - Csesztreg; Barabás Péter - Debrecen; Baranyai Konrád Sándor - Sopron; Barkóczy József - Tab; Bernáth András - Tapolca; Bodnár Erika - Pécs; Bonyhádi Szilvia - Veszprém; Bori Attila - Nagykáta; Boros Szilvia - Szentes; Buczkó Ferenc - Pécs; Bunchák Gábor - Dabas; Burján Emese - Eszteregnye; Csáki Miklós - Monor; Cselik Mária Magdolna - Kalocsa; Csernus Ferenc - Tiszakécske; Csige János - Tata; Csordásné Pindur Renáta - Mór; Dr. Csörnyei László - Pécs; Deák Ibolya - Kulcs; Dénes Anita - Salgótarján; Ducsai Attila - Sátoraljaújhely; Egyed Árpád - Nagyatád; Engárd Ferenc - Budapest; Fábián Zoltán - Kazincbarcika; Fekete Béla Csaba - Püspökladány; Fejes János - Eger; Fódi Károly - Jánosháza; Ferenczi László - Farád; Fogl András - Kiskunmajsa; Fodor Csaba - Mórahalom; Farkas Brigitta - Sümeg; Gál Tamás - Bócsa; Dr. Gárdos László - Nyírbátor; Dr. Gerôné Ladányi Anna - Dunakeszi; Guitprechtné Molnár Erzsébet - Türje; Dr. Gundy György - Veresegyház; Gyetvay Gábor - Gersekarát; Dr. Halmai Gyula - Mezôkövesd; Hajdú Miklós - Baja; Harkainé Lajkó Erika - Jánoshalma; Hetlinger Zoltán - Bicske; Dr. Hetzer Bernadette - Barcs; Hollósi László - Kadarkút; Horváth Péter - Üröm; Horváth Vilmos - Szombathely; Hosszú András - Marcali; Hubai Imre - Ózd; Huszti Levente - Zalaszántó; Hutvágnerné Kasper Judit - Zirc; Igaz Sándor - Zalahaláp; Dr. Jancsurák Sándor - Edelény; Janowszky Sándor - Orosháza; Kácsor Péter - Kistelek; Dr. Kármán Ferenc - Vác; Kelemen Szabolcs - Szécsény; Kertész István - Mátészalka; Kiss Csaba - Kenderes; Kiss Zsuzsanna - Szerencs; Klucsik Éva - Enying; Koller Zoltán - Sellye; Kovács Edina - Nyíregyháza; Kovács János - Nádasd; Kovács Tibor - Makó; Kôrösiné Bódi Judit - Hajdúnánás; Kôrösy Gáborné - Hajdúszoboszló; Dr. Kulcsárné Kovács Katalin - Sárbogárd; Lakosné Németh Erika - Sásd; Lamos István - Baktalórántháza; Lándori Gyuláné - Esztergom; Látkóczki Bálint - Balassagyarmat; Lovász László - Csongrád; Lucskai Endre - Körmend; Magyar Endre - Fehérgyarmat; Markó Melinda - Lengyeltóti; Máthé Zsolt - Kisújszállás; Medve Erzsébet - Gödöllô; Meixner Gábor János - Szekszárd; Mezô József - Gyöngyös; Miklósi Attila - Békéscsaba; Molnár János - Polgár; Molnár József - Gerjen; Molnár László - Martfű; Murányi Norbert - Mezôkövesd; Dr. Nacsa János - Gödöllô; Nagy Noémi - Heves; Nácsa Balázs - Tiszavasvári; Naszvadi Balázs - Dombóvár; Odorics Zoltán Csaba - Rábakecöl; Oltvári Tibor - Balatonfenyves; Olvasó György - Csurgó; Dr. Orbán Péter - Gyál; Palotai Sándor - Jászkarajenô; Pál Károly - Várpalota; Pálffy Viktor - Újfehértó; Pálinkás Szilvia - Szigetszentmiklós; Pappné Ignácz Katalin - Encs; Patócs Tamás János - Székesfehérvár; Peigelbeck Rita - Hatvani; Petruch Andrea - Tatabánya; Péter János - Hajdúböszörmény; Pozsgai Balázsné - Gyôr; Rácz Imre - Hódmezôvásárhely; Radnai István - Jánoshalma; Ratkai Imre - Szeged; Rába László - Kôszeg; Reviczki László - Pásztó; Seprenyi Rita - Dorog; Sibak András - Tapolca; Simon Zoltán - Csönnyeföld; Sinka Sándor - Rétság; Sipos László - Tarpa; Ifj. Sógorka Miklós - Súr; Szabó János - Rétalap; Szabó Perpétua - Kercaszomor; Szabóné Dosztály Tímea - Záhony; Dr. Szebényi Noémi - Veszprém; Szeibert Edéné - Pécsvárad; Szenczyné Witzl Éva - Tamási; Szente Imre - Balatonszabadi; Szilágyi Péter - Berettyóújfalu; Szilágyiné Holczer Anikó - Balmazújváros; Szívós László - Okány; Szkircsák István - Sárospatak; Szôkéné Hajduk Andrea - Pakod; Szôkéné Vörös Rozália - Kunszentmiklós ; Takács László - Bonyhád; Takács László - Kunszentmárton; Tarjányi Dezsôné - Kiskunfélegyháza; Tassi József Viktor - Oroszlány; Tálos László - Pápa; Tánczos Mihály - Szombathely; Téttry Rita - Jákfa; Tolnai Zoltán - Kunmadaras; Tóth Csilla - Szigetvár; Tóth Gergely - Ajka; Tóth J. Sándor - Miskolc; Tóth Rebeka - Bábolna; Vajda János - Szentendre; Varga Gábor - Törökbálint; Varga Gizella - Dunasziget ; Varga Mihály - Füzesabony; Varga Tamás - Tiszaújváros; Vargáné Dukát Éva - Békéscsaba; Vágnerné Farkas Mária - Gárdony; Versegi László - Jászberény; Végh Gábor - Csenger; Végh Gyula - Bátonyterenye; Virág Tamás - Szeged; Voloncs László - Fony; Weiszenberger László - Kiskunhalas

A belügyminisztériumi felmérés szerint, az önkormányzatok jogharmonizációs feladatainak teljesítését elemezve, a feladat végrehajtása látszólag megyénként más képet mutat. Ennek oka az, hogy egy-egy kérdést eltérően értelmeztek a választ adók. A jogharmonizáció aktuális helyzetének megítélésekor főként a helyi rendeleteket vették figyelembe, és nem kapott hangsúlyt a helyi jogszabályok vizsgálata.
A jogharmonizációs feladatok teljesítése település típusonként más képet mutat.
A megyei (fővárosi) önkormányzatok többségénél a (fő)jegyző irányításával, a szakapparátus folyamatosan végzi a munkát, a helyi jogszabály-nyilvántartások naprakészek, és elektronikusan is megtalálható a joganyag. A deregulációs programot nem mindenhol hajtották végre (pl. Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén), de a jogharmonizációs feladat teljesítése folyamatos, a rendeletek felülvizsgálata jól halad, a készültség 60- 70 százalékos. Már vannak olyan megyék, ahol befejezték a jogharmonizációt (a Hajdú-Bihar, Vas, Zala megyei önkormányzat).
A megyei jogú városoknál, nagyobb városoknál, és a fővárosi kerületi önkormányzatoknál is tudatosan végzik a munkát. A jegyzőt felkészült szakértők segítik. Az önkormányzatok többségénél már megtörtént a dereguláció, a rendeleteket egységes szerkezetbe foglalták, naprakészek és többségében elektronikusan is nyilvántartottak. A helyi jogszabályokat folyamatosan felülvizsgálják, a központi szervek által elfogadott jogszabály-módosítások által előírt rendeletalkotási, illetve módosítási kötelezettségüknek határidőben eleget tesznek, és jó ütemben haladnak az eredeti jogalkotási hatáskörükben elfogadott rendeletek felülvizsgálatával. A készültség itt is 60- 70 százalékos, és már több helyen befejeződött a feladat végrehajtása (ilyen például: Győr).
A kisvárosokban már nem ilyen kedvező a kép. A végrehajtás felelőse itt is a jegyző, de az önkormányzatnál gyakran egyedül próbál megbirkózni a feladattal. Intézkedési terv készítésére ritkán kerül sor, de itt is található minta értékű program (mint például Makón). A kisvárosok többségénél a dereguláció megtörtént, vagy folyamatosan halad. Az egységes szerkezetű jogszabályok nyilvántartása naprakész, de nem minden településen vezetnek elektronikus nyilvántartást. A magasabb szintű jogszabályok által előírt feladatokat legtöbb esetben teljesítették, de a saját elhatározásból alkotott rendeleteik felülvizsgálata nehezebben megy. A kisvárosoknál a készültség 50 százalékra becsülhető, de vannak olyan városok, ahol befejezték a jogharmonizációt (ilyen például: Mohács, Kiskőrös, Sarkad, Nyékládháza, Pannonhalma, Lőrinci, Esztergom, Veresegyház, Dunaföldvár). A kisváros esetén arra is van példa, hogy még el sem kezdték az említett feladatok - kivétel a magasabb szintű jogszabályok által előírt módosítások végrehajtása - felülvizsgálatát (ilyen például: Sásd, Bácsalmás, Fertőd, Hajdúdorog, Tokaj).
A községekben nagyobb az elmaradás. A megyék többségében vannak olyan községi önkormányzatok, ahol megfelelően halad a munka, de ezek inkább csak kivételek. Arra több példa van, hogy - bevallottan - meg sem kezdték a feladat teljesítését. A feladatot gyakorlatilag mindenhol csak a jegyző végzi, ez különösen körjegyzőség esetében jelent alacsonyabb hatékonyságot. Külön ütemtervet elvétve készítettek. Jogszabály-nyilvántartással szinte valamennyi önkormányzat rendelkezik, de nem minden esetben naprakészek. Gyakrabban fordul elő az elektronikus nyilvántartás hiánya, és sok helyen még nem történt meg a helyi joganyag egységes szerkezetbe foglalása sem. A dereguláció folyamatos, több helyen található hatályos tanácsrendelet is, legtöbbje a helyi általános, illetve összevont rendezési tervekről rendelkezik.
A városokhoz képest gyakrabban fordul elő, hogy az önkormányzatok hiányos ismeretekkel rendelkeznek a harmonizálandó jogterületekről. A feladat végrehajtása azonban a községekben is folyamatos. Elsősorban a helyi rendeletek magasabb szintű jogszabályokhoz igazítása történt meg, az eredeti jogalkotási hatáskörükben elfogadott rendeletek felülvizsgálata sok helyen még hiányzik. A készültség 30- 40 százalékra becsülhető, van olyan önkormányzat, (Hidas, Apostag, Alcsútdoboz, Kakasd) amely befejezte.


 

 

 

 


 

Önkorkép


Tartalomjegyzék * tizennegyedik évfolyam, 1-2. szám * 2004. január-február
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.