Szeptemberben
a kormány elfogadta a közszolgáltatások modernizációját tartalmazó
reformtörekvéseket, amelyeket négy pontban határozott meg:
1. A közigazgatás területi rendszerének a korszerűsítése
(kistérségek, régiók).
2. A területfejlesztés korszerűsítése.
3. A szolgáltató állam kiépítése, azon belül - az elektronikus
kormányzás és ügyintézés elterjesztése, a központi közigazgatás
átalakítása, a közigazgatási hatósági eljárások újraszabályozása.
4. Az önkormányzati finanszírozási reform megvalósítása.
|
Számvetés
Januárban a belügyminiszter értékelte
a tárca elmúlt évi munkáját. Beszámolójában az egyik legfontosabb
feladatként a teljes közigazgatási-közszolgálati reformot jelölte
meg, hallhattunk a minisztérium jogalkotási, törvény-előkészítési
folyamatban betöltött szerepéről, az önkormányzatok gazdálkodásáról.
Megtudhattuk, hogy a "riogatások" ellenére egyetlen
önkormányzat sem ment csődbe és a 2002-es béremelések fedezetét
is teljes mértékben megkapták ...
A KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL
Az IDEA-munkacsoport három, részletes programjavaslatot
készített, amelyekben meghatározta a közigazgatási szolgáltatások
alapjait. Az erről szóló dokumentumokat országszerte szakmai,
társadalmi körben vitatták meg, polgármesterek és jegyzők közreműködésével.
A Belügyminisztérium koordinálásában elkészült a kistérségi
intézmények szabályozását tartalmazó törvényjavaslat, azzal
a céllal, hogy komplex kistérségi társulások alakuljanak.
A kormány rendeletben fogadta el az új kistérségi lehatárolást,
mely 168 kistérséget tartalmaz.
|
Elkészült a területfejlesztési törvény.
Elkezdődött a decentralizáció, több mint 20 milliárd forint sorsáról
térségi szinten döntenek. A régiók közötti pénzek elosztását a
kormányrendeletben szabályozta.
A belügyminisztériumi hatáskörből regionális fejlesztési tanácsok
hatáskörébe került többek között a települési hulladék közszolgáltatás
fejlesztésének támogatása, az Állami Támogatású Bérlakás Program.
A Regionális Fejlesztési Tanácsok meghatározott jogszabályok alapján
dönthetnek a hatáskörükbe utalt pénzeszközök felhasználásáról.
Hat kistérségben modellkísérletek kezdődtek. Baja, Makó, Marcali
komplex kistérségekként működnek; Tabon közoktatási, Zalaegerszegen
speciális pénzügyi kistérségi együttműködés jött létre. A miskolci
kistérségben a nagyvárosok és térségeik speciális tulajdonságait
vizsgálják a szakemberek.
A közigazgatás modernizációjáról több alkalommal
tartottak egyeztetést az önkormányzati érdekszövetségekkel, a
Kiss Péterrel közösen aláírt nyilatkozatot a hetek közül hat érdekszövetség
támogatta (a Gémesi György nevével fémjelzett Magyar Önkormányzatok
Szövetsége nem írta alá).
A KÖZIGAZGATÁSI HIVATALOKRÓL
A miniszter asszony értékelése alapján a közigazgatási
hivatalok jelentős mértékű, jó minőségű munkát végeztek: részt
vettek a reformprogram kidolgozásában, a közigazgatási hivatalok
készítették el a kistérségi lehatárolásokat. A hivatalok szervezésében
bonyolították le a modernizációs törekvésekről szóló társadalmi
vitákat.
Tavaly a hivatalok egyik legjelentősebb feladata az önkormányzati
jogharmonizáció áttekintése volt.* Becslések szerint, a teljes
önkormányzati joganyag több mint 50 százalékát sikerült áttekinteni.
(Ez egy átlagos becslés, nagyvárosoknál 70 százalék fölötti).
A probléma a kistelepüléseknél van, ahol a jogharmonizációs folyamatok
áttekintése rendkívül körülményes feladat.
Az OKMÁNYIRODÁKRÓL
Lamperth Mónika hangsúlyozta: a közigazgatási
reform egyik legfontosabb célja az, hogy emelje a polgároknak
nyújtott szolgáltatások minőségét. Ehhez az okmányirodák működését
korszerűsíteni kell. Fontos, hogy az okmányirodák szolgáltatásai
minőségben és mennyiségben is fejlődtek. Folytatódott az okmányirodák
kihelyezése a bevásárlóközpontokba, vidéken a közlekedési csomópontokhoz.
A minisztérium szakemberei azt állítják, hogy az új irodák beváltották
a hozzájuk fűzött reményeket, mert az államigazgatási szolgáltatások
közelebb kerültek az állampolgárokhoz. Tavaly öt új okmányirodát
nyitottak.
A szolgáltató állam megteremtésének célja az is, hogy interneten
keresztül lehessen időpontot kérni ügyintézés céljából. Ebben
a programban eleinte tizenhárom okmányiroda vett részt, mára már
több mint negyven. Az okmányirodák zökkenőmentesen, igaz, jelentős
várakozási idővel, több mint 1,4 millió útlevelet cseréltek ki,
az elvégzett ügyek száma meghaladta a 11 milliót, ez 40 milliárd
forint bevételt jelentett az államnak.
|
AZ ÖNKORMÁNYZATOKRÓL
A belügyi beszámoló szerint a korábbi
riogatásokkal ellentétben 2003-ban egyetlen egy település
sem ment csődbe, a 2002-es béremelések fedezete teljes mértékben
az önkormányzatok rendelkezésére állt. Az elemzők szerint
ezt támasztja alá az a tény is, hogy tavaly csökkent az
önhikisek száma. A polgármesteri törvény alapján a polgármesterek
illetménye is növekedett.
2003-ban cél- és címzett támogatásokra együttesen több mint
56,5 milliárd forint jutott. 107 beruházás céltámogatásokból,
55 beruházás címzett támogatásokból valósult meg. A 2003-as
évet nézve majdnem 8,4 milliárd jutott céltámogatásokra
és nem egészen 4,7 milliárd forint a címzett támogatásokra.
(2002-ben 11,9 milliárd forint jutott céltámogatásokra és
2,4 milliárd forint címzett támogatásokra.)
Egészségügyi beruházások
- A Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház rekonstrukciója,
több mint 6 milliárd forint a beruházás összértéke.
- Kazincbarcikai Városi Kórház modernizálása, több mint
2,6 milliárd forint a beruházás összértéke (2,6 milliárd
a támogatás).
- Kaposi Mór Megyei Kórház rekonstrukciója, 3,6 milliárd
forint a beruházás összértéke (3,5 milliárd támogatás).
Kultúrát támogató
beruházások
- Székesfehérvári Vörösmarty Színház. A
beruházás összértéke 3,6 milliárd forint, ebből a támogatás
mértéke 3,36 milliárd forint.
Oktatást, képzést
támogató beruházások
- Makói Erdei Ferenc Szakközépiskola. A
beruházás összértéke több mint 1,4 milliárd forint, melyből
a támogatás 1,36 milliárd forint.
Szociális beruházások
- Kaposvárott a Siketek Iskolája. A beruházás
teljes költsége meghaladja az 1,4 milliárd forintot, ebből
1,36 milliárd forint a támogatás.
- Idősek otthonának építése Bonyhádon. A beruházás 1,1 milliárd
forintba kerül, melyből 1,02 milliárd forint a támogatás.
| 2003-ban négy település kapott városi
rangot: Kaba, Nyékládháza, Albertirsa és Bábolna. |
A
helyi és a kisebbségi önkormányzatok teljes bevétele |
| 2002-ben |
2003-ban |
| állami támogatások, normatíva 871
milliárd forint. |
állami támogatások, normatíva 1131
milliárd forint |
| önkormányzatok saját, tőke jellegű,
felhalmozási |
önkormányzatok saját, tôke jellegű,
felhalmozási |
egyéb bevételei
882 milliárd forint. |
egyéb bevételei
1254 miliárd forint. |
| Az önkormányzatok összes bevétele
1753 milliárd forint volt. |
Az önkormányzatok összes bevétele
2385 milliárd forint volt. |
Vízgazdálkodási beruházások
- Több mint 7,9 milliárd forint összköltséggel
épül Jászberény térségében egy szennyvízközmű. A beruházáshoz
több mint 3,8 milliárd forint támogatást kapott a térség.
A beszámoló szerint tavaly
a "Lamperth-forintok" több mint 2,35 (I.-VI. ütem)
milliárdot jelentettek. Ebből 686 "kedvezményezett"
önkormányzat próbálta megoldani a pénzügyi zavarokat. (A
nagyobb városok közül Csurgó, Ózd és Salgótarján részesült
ilyen támogatásban).
2003 májusában alakult meg az Önkormányzatok EU Információs
Központja. A központ elsőszámú feladata az önkormányzatok
tájékoztatása a településeket érintő uniós ügyekről, pályázati-,
továbbképzési lehetőségekről. Az információs központ több
mint 2000 önkormányzattal áll rendszeres kapcsolatban.
LAKÁS- ÉS ÉPÍTÉSÜGY
A szakterületek hatékonyabb képviselete,
az egységes szakmai irányítás megteremtése érdekében létrejött
az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal.
A lakáspolitikával összhangban elkészült a 15 éves Nemzeti
Lakásprogram. A hivatal hangsúlyt helyezett a lakóépületek
állagának megóvására, a leromlott műszaki állapotú épületek
helyreállítására, valamint új lakóházak építésére. A Széchenyi-terv
keretében a bérlakás-program kisebb módosításokkal folytatódott,
bizonyos elemekben bővült. A benyújtott pályázatok száma
növekedett, 2003-ban meghaladta a négyszázat.
A települési önkormányzatok tavaly 70- 50 százalékos állami
támogatást kaptak bérlakásépítésre. Ahhoz, hogy a szükséges
önerőt biztosítsák, több önkormányzat hitelt vett fel: a
törlesztéshez az állam nyújtott kamattámogatást, a vissza
nem térítendő támogatás mellett. Új projektek is indultak,
ilyen a panelprogram és a termofor kémények felújítását
célzó támogatási rendszer.
| Önkihiből a települési
önkormányzatok 2003-ban több mint 15,5 milliárd forintot
kaptak, Bérkihiből majdnem 7 milliárd forint jutott.
(2002-ben 16,7 milliárd forint volt az önkihi, a bérkihi,
még nem létezett.) |
JOGALKOTÁS
A minisztérium által kezdeményezett, fontosabb törvények
és határozatok:
Az Országgyűlés elfogadta a helyi önkormányzatok 2003.
évi új címzett támogatásáról szóló törvény módosítását;
a köztisztviselők és a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény
módosítását; a társasházakról szóló törvényt; a fővárosi
önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti
forrásmegosztásról szóló törvényt az európai parlamenti
választások menetét szabályozó törvényt.
A Belügyminisztérium 26 kormányrendelet és 15 kormányhatározat
kidolgozásában vett részt. A belügyminiszter 45 BM
-rendeletet és további 13, társminisztériumokkal közösen
alkotott együttes rendeletet, illetve 16 utasítást
adott ki.
|
|
|
Kistérségi
megbízottak
Alackerné Vincze Katalin;
Babos Lászlóné - Gyomaendrôd; Balics Elemér - Csorna; Balogh
László - Eger; Balogh Gabriella - Mezôkovácsháza; Bagó József
- Csesztreg; Barabás Péter - Debrecen; Baranyai Konrád Sándor
- Sopron; Barkóczy József - Tab; Bernáth András - Tapolca;
Bodnár Erika - Pécs; Bonyhádi Szilvia - Veszprém; Bori Attila
- Nagykáta; Boros Szilvia - Szentes; Buczkó Ferenc - Pécs;
Bunchák Gábor - Dabas; Burján Emese - Eszteregnye; Csáki
Miklós - Monor; Cselik Mária Magdolna - Kalocsa; Csernus
Ferenc - Tiszakécske; Csige János - Tata; Csordásné Pindur
Renáta - Mór; Dr. Csörnyei László - Pécs; Deák Ibolya -
Kulcs; Dénes Anita - Salgótarján; Ducsai Attila - Sátoraljaújhely;
Egyed Árpád - Nagyatád; Engárd Ferenc - Budapest; Fábián
Zoltán - Kazincbarcika; Fekete Béla Csaba - Püspökladány;
Fejes János - Eger; Fódi Károly - Jánosháza; Ferenczi László
- Farád; Fogl András - Kiskunmajsa; Fodor Csaba - Mórahalom;
Farkas Brigitta - Sümeg; Gál Tamás - Bócsa; Dr. Gárdos László
- Nyírbátor; Dr. Gerôné Ladányi Anna - Dunakeszi; Guitprechtné
Molnár Erzsébet - Türje; Dr. Gundy György - Veresegyház;
Gyetvay Gábor - Gersekarát; Dr. Halmai Gyula - Mezôkövesd;
Hajdú Miklós - Baja; Harkainé Lajkó Erika - Jánoshalma;
Hetlinger Zoltán - Bicske; Dr. Hetzer Bernadette - Barcs;
Hollósi László - Kadarkút; Horváth Péter - Üröm; Horváth
Vilmos - Szombathely; Hosszú András - Marcali; Hubai Imre
- Ózd; Huszti Levente - Zalaszántó; Hutvágnerné Kasper Judit
- Zirc; Igaz Sándor - Zalahaláp; Dr. Jancsurák Sándor -
Edelény; Janowszky Sándor - Orosháza; Kácsor Péter - Kistelek;
Dr. Kármán Ferenc - Vác; Kelemen Szabolcs - Szécsény; Kertész
István - Mátészalka; Kiss Csaba - Kenderes; Kiss Zsuzsanna
- Szerencs; Klucsik Éva - Enying; Koller Zoltán - Sellye;
Kovács Edina - Nyíregyháza; Kovács János - Nádasd; Kovács
Tibor - Makó; Kôrösiné Bódi Judit - Hajdúnánás; Kôrösy Gáborné
- Hajdúszoboszló; Dr. Kulcsárné Kovács Katalin - Sárbogárd;
Lakosné Németh Erika - Sásd; Lamos István - Baktalórántháza;
Lándori Gyuláné - Esztergom; Látkóczki Bálint - Balassagyarmat;
Lovász László - Csongrád; Lucskai Endre - Körmend; Magyar
Endre - Fehérgyarmat; Markó Melinda - Lengyeltóti; Máthé
Zsolt - Kisújszállás; Medve Erzsébet - Gödöllô; Meixner
Gábor János - Szekszárd; Mezô József - Gyöngyös; Miklósi
Attila - Békéscsaba; Molnár János - Polgár; Molnár József
- Gerjen; Molnár László - Martfű; Murányi Norbert - Mezôkövesd;
Dr. Nacsa János - Gödöllô; Nagy Noémi - Heves; Nácsa Balázs
- Tiszavasvári; Naszvadi Balázs - Dombóvár; Odorics Zoltán
Csaba - Rábakecöl; Oltvári Tibor - Balatonfenyves; Olvasó
György - Csurgó; Dr. Orbán Péter - Gyál; Palotai Sándor
- Jászkarajenô; Pál Károly - Várpalota; Pálffy Viktor -
Újfehértó; Pálinkás Szilvia - Szigetszentmiklós; Pappné
Ignácz Katalin - Encs; Patócs Tamás János - Székesfehérvár;
Peigelbeck Rita - Hatvani; Petruch Andrea - Tatabánya; Péter
János - Hajdúböszörmény; Pozsgai Balázsné - Gyôr; Rácz Imre
- Hódmezôvásárhely; Radnai István - Jánoshalma; Ratkai Imre
- Szeged; Rába László - Kôszeg; Reviczki László - Pásztó;
Seprenyi Rita - Dorog; Sibak András - Tapolca; Simon Zoltán
- Csönnyeföld; Sinka Sándor - Rétság; Sipos László - Tarpa;
Ifj. Sógorka Miklós - Súr; Szabó János - Rétalap; Szabó
Perpétua - Kercaszomor; Szabóné Dosztály Tímea - Záhony;
Dr. Szebényi Noémi - Veszprém; Szeibert Edéné - Pécsvárad;
Szenczyné Witzl Éva - Tamási; Szente Imre - Balatonszabadi;
Szilágyi Péter - Berettyóújfalu; Szilágyiné Holczer Anikó
- Balmazújváros; Szívós László - Okány; Szkircsák István
- Sárospatak; Szôkéné Hajduk Andrea - Pakod; Szôkéné Vörös
Rozália - Kunszentmiklós ; Takács László - Bonyhád; Takács
László - Kunszentmárton; Tarjányi Dezsôné - Kiskunfélegyháza;
Tassi József Viktor - Oroszlány; Tálos László - Pápa; Tánczos
Mihály - Szombathely; Téttry Rita - Jákfa; Tolnai Zoltán
- Kunmadaras; Tóth Csilla - Szigetvár; Tóth Gergely - Ajka;
Tóth J. Sándor - Miskolc; Tóth Rebeka - Bábolna; Vajda János
- Szentendre; Varga Gábor - Törökbálint; Varga Gizella -
Dunasziget ; Varga Mihály - Füzesabony; Varga Tamás - Tiszaújváros;
Vargáné Dukát Éva - Békéscsaba; Vágnerné Farkas Mária -
Gárdony; Versegi László - Jászberény; Végh Gábor - Csenger;
Végh Gyula - Bátonyterenye; Virág Tamás - Szeged; Voloncs
László - Fony; Weiszenberger László - Kiskunhalas
|
A belügyminisztériumi
felmérés szerint, az önkormányzatok jogharmonizációs feladatainak
teljesítését elemezve, a feladat végrehajtása látszólag
megyénként más képet mutat. Ennek oka az, hogy egy-egy kérdést
eltérően értelmeztek a választ adók. A jogharmonizáció aktuális
helyzetének megítélésekor főként a helyi rendeleteket vették
figyelembe, és nem kapott hangsúlyt a helyi jogszabályok
vizsgálata.
A jogharmonizációs feladatok teljesítése település típusonként
más képet mutat.
A megyei (fővárosi) önkormányzatok többségénél a (fő)jegyző
irányításával, a szakapparátus folyamatosan végzi a munkát,
a helyi jogszabály-nyilvántartások naprakészek, és elektronikusan
is megtalálható a joganyag. A deregulációs programot nem
mindenhol hajtották végre (pl. Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén),
de a jogharmonizációs feladat teljesítése folyamatos, a
rendeletek felülvizsgálata jól halad, a készültség 60- 70
százalékos. Már vannak olyan megyék, ahol befejezték a jogharmonizációt
(a Hajdú-Bihar, Vas, Zala megyei önkormányzat).
A megyei jogú városoknál, nagyobb városoknál, és a fővárosi
kerületi önkormányzatoknál is tudatosan végzik a munkát.
A jegyzőt felkészült szakértők segítik. Az önkormányzatok
többségénél már megtörtént a dereguláció, a rendeleteket
egységes szerkezetbe foglalták, naprakészek és többségében
elektronikusan is nyilvántartottak. A helyi jogszabályokat
folyamatosan felülvizsgálják, a központi szervek által elfogadott
jogszabály-módosítások által előírt rendeletalkotási, illetve
módosítási kötelezettségüknek határidőben eleget tesznek,
és jó ütemben haladnak az eredeti jogalkotási hatáskörükben
elfogadott rendeletek felülvizsgálatával. A készültség itt
is 60- 70 százalékos, és már több helyen befejeződött a
feladat végrehajtása (ilyen például: Győr).
A kisvárosokban már nem ilyen kedvező a kép. A végrehajtás
felelőse itt is a jegyző, de az önkormányzatnál gyakran
egyedül próbál megbirkózni a feladattal. Intézkedési terv
készítésére ritkán kerül sor, de itt is található minta
értékű program (mint például Makón). A kisvárosok többségénél
a dereguláció megtörtént, vagy folyamatosan halad. Az egységes
szerkezetű jogszabályok nyilvántartása naprakész, de nem
minden településen vezetnek elektronikus nyilvántartást.
A magasabb szintű jogszabályok által előírt feladatokat
legtöbb esetben teljesítették, de a saját elhatározásból
alkotott rendeleteik felülvizsgálata nehezebben megy. A
kisvárosoknál a készültség 50 százalékra becsülhető, de
vannak olyan városok, ahol befejezték a jogharmonizációt
(ilyen például: Mohács, Kiskőrös, Sarkad, Nyékládháza, Pannonhalma,
Lőrinci, Esztergom, Veresegyház, Dunaföldvár). A kisváros
esetén arra is van példa, hogy még el sem kezdték az említett
feladatok - kivétel a magasabb szintű jogszabályok által
előírt módosítások végrehajtása - felülvizsgálatát (ilyen
például: Sásd, Bácsalmás, Fertőd, Hajdúdorog, Tokaj).
A községekben nagyobb az elmaradás. A megyék többségében
vannak olyan községi önkormányzatok, ahol megfelelően halad
a munka, de ezek inkább csak kivételek. Arra több példa
van, hogy - bevallottan - meg sem kezdték a feladat teljesítését.
A feladatot gyakorlatilag mindenhol csak a jegyző végzi,
ez különösen körjegyzőség esetében jelent alacsonyabb hatékonyságot.
Külön ütemtervet elvétve készítettek. Jogszabály-nyilvántartással
szinte valamennyi önkormányzat rendelkezik, de nem minden
esetben naprakészek. Gyakrabban fordul elő az elektronikus
nyilvántartás hiánya, és sok helyen még nem történt meg
a helyi joganyag egységes szerkezetbe foglalása sem. A dereguláció
folyamatos, több helyen található hatályos tanácsrendelet
is, legtöbbje a helyi általános, illetve összevont rendezési
tervekről rendelkezik.
A városokhoz képest gyakrabban fordul elő, hogy az önkormányzatok
hiányos ismeretekkel rendelkeznek a harmonizálandó jogterületekről.
A feladat végrehajtása azonban a községekben is folyamatos.
Elsősorban a helyi rendeletek magasabb szintű jogszabályokhoz
igazítása történt meg, az eredeti jogalkotási hatáskörükben
elfogadott rendeletek felülvizsgálata sok helyen még hiányzik.
A készültség 30- 40 százalékra becsülhető, van olyan önkormányzat,
(Hidas, Apostag, Alcsútdoboz, Kakasd) amely befejezte. |
|
|