Kitüntetések, elismerések
ÁTADTÁK A 2003-AS KÓS KÁROLY DÍJAKAT

A Belügyminisztériumban tavaly december 16-án adták át a Kós Károly Díjakat egyének, illetőleg közösségek részére. A díjakat Lamperth Mónika belügyminiszter asszony megbízásából Pál Tibor politikai államtitkár adta át.
A belügyminiszter a Kós Károly Díj Bizottság javaslatát is figyelembe véve egyéni Kós Károly Díjat adományozott:
Guttmann Szabolcs István, Nagyszeben város főépítészének, akinek rendkívüli érdemei vannak a szász erődtemplomok és egykori települések megismertetésében, a dél-erdélyi kultúra és hagyományok terjesztésében.
Kezdeményezésének és fáradhatatlan kitartásának köszönhető, hogy Nagyszeben városa ad otthont a Bukaresti Építészeti Egyetem önálló fakultásának, ahol műemléki épületek és negyedek felújítására képeznek szakembereket.

Kiss József Sárospatak ny. főépítészének, akinek munkája eredményeként Sárospatak város harmonikus és igényes fejlődésnek indult. Jeles építészeket, így Makovecz Imrét, Bodonyi Csabát, Nagy Ervint sikerült bevonni Sárospatak építészeti arculatának megalkotásába, régi értékeinek megőrzésébe. Az új építészeti arculat mellett - többek között a sárospataki várkerület értékeinek helyreállításában, több reneszánsz, barokk épület hasznosításában, a Kazamata feltárásában és vendéglátó jellegű hasznosításában jelentős szerepe van. Mint főépítész ügyelt arra is, hogy az építészeti értékek mellett a város növénykultúrája is fejlődjön. Munkássága idején többször kapott kitüntetést a város az igényes kertészeti, parkosítási tevékenységéért.

Mezei Sándor okl. építőmérnöknek, aki 15 éve foglalkozik a vályogépítészettel, melynek arányait, formavilágát, a tájat és természetet tisztelő építő harmóniát a magyar népi építészeti örökségből merítette. Tevékenységét nagyrészt az Őrségben fejti ki.
Ars poeticája, hogy az építészeti alkotásokon keresztül hozzuk létre a fenntartható, emberi méltósággal élhető, energiatakarékosan működő falut. Ennek a gondolatvilágnak megfelelően tervezte és építette épületegyütteseit, melyek nem skanzenek, hanem működő közösségek.

Dr. Tihanyi Csaba Baranya megye főépítészének, aki hivatali teendői mellett élethivatásának tekinti a települések értékvédelmét és szépítését. E területen kimagasló érdemeket szerzett a települések múltjának és építészeti emlékeinek kutatásában, megmentésében, jogi védelmében, a hasznosítással párosuló helyreállításában.
Szervezte és irányította a megyei tájház-programot, mely a skanzen-divattal szemben a helyi közösségek számára őrizte meg épületeiket. Számos település képének hagyományőrző megújítása bizonyítja példamutató tevékenységét.

A belügyminiszter közösségi Kós Károly Díjat adományozott:

a Győri Kommunális Szolgáltató Kft.-nek
A több mint 50 éves klasszikus városüzemeltető szervezet a közösségi (kommunális) szolgáltatások teljes arzenálját végzi, látja el. Az utóbbi tíz esztendőben az új gazdasági formában (kft.) működő vertikum tovább korszerűsödött, megújult. Jelenleg ez az ellátó szervezetek egyike, amely a szolgáltatást önkormányzati tulajdonban biztonságosan és környezetvédelmi szempontból is folyamatosan növekvő színvonalon tudja ellátni. A következetes műszaki fejlesztés, a szervezet korszerű kialakítása garantálja a településüzemeltetés, a városgazdálkodás költségkímélő megoldását.
A civil szervezetekkel együttműködve szervezik a lakosság közreműködését környezetük egészséges és esztétikus kialakításában, annak megőrzésében és rendeltetésszerű használatában.

Tokaj önkormányzatának

Az önkormányzat és élén Májer János polgármester, aki a mai napig vezeti a várost, az első pillanattól felismerték a minőségi városfejlesztés rendkívüli fontosságát és célul tűzték ki Tokaj város történelmi emblematikus névadó szerepének viszszaállítását, az előző négy évtized fejlesztési hiányának felszámolását. Kiváló kollektív együttműködés és szemléleti azonosság alakult ki a polgármester, a mindenkori testület, a főépítész, a városszépítő egyesület között, s egyre inkább a lakosság részvételével, Tokaj város hagyományhű, folytonosságon, szerves szemléleti bázison alapuló, minőségi város fejlesztése mára már városi közügy lett.
A rohamosan, és mégis harmonikusan és céltudatosan fejlesztett kisváros mára, 16 év után, behozta lemaradását, visszaszerezte identitását, s Tokaj a helyi lakosság, a turisták és szakemberek véleménye szerint is vonzó és egyedi hangulatú kisváros képét mutatja.

EGYÉNI HILD JÁNOS
DÍJAZOTTAK

A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) tavaly novemberi közgyűlésén Aczél Gábor, a MUT elnöke adta át az egyéni Hild János Díjakat. A díjazottak között volt Berényi András Újpest (IV. ker.) főépítésze, az Országos Főépítészi Kollégium tagja, Hübner Mátyás vezető településtervező, tanszékvezető főiskolai tanár, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese és Maróthy Győző okl. építészmérnök is.

Hild János Díjat kapott:
Berényi András Újpest (IV. ker.) főépítésze - főépítészi tevékenységéért, következetes és kitartó munkájáért.
Újpest főépítésze két évtizede végez magas színvonalú főépítészi tevékenységet. A településrendezésben, a városépítészetben kifejtett alkotó munkája két városhoz kötődik. Az 1980-as években gyors ütemben fejlődő Szolnokhoz, majd 1989-től a főváros sajátos arculatú városrészéhez, Újpesthez. Szolnok és Csongrád megye településrendezési és építészeti albizottságában építő kritikájával számos terv kialakításában vett részt.
Hivatali munkája mellett 1989 óta tagja volt a Budapesti Főépítészi Kollégiumnak, majd 1992- 94 között az Országos Főépítészi Kollégiumnak, amelynek most is tagja. Részben e minőségében, részben az ÉTE szakértői csoport egyik vezetőjeként közreműködött az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény első tervezetének, és az önkormányzati főépítészekről szóló jogszabály előkészítésében, valamint a Főépítészi Statútum kidolgozásában.
1992-től részt vesz a Fővárosi Területrendezési- és Építészeti Tervtanács munkájában.

Hübner Mátyás vezető településtervező, tanszékvezető főiskolai tanár, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese - több évtizedes tervezői, oktatói, szakmai közéleti munkásságáért.
A szakember több évtizede meghatározó egyénisége a Dél-dunántúl térségének; tervezői, oktatói, szakmai közéleti tevékenységével bizonyította tervezői, vezető-tervezői rátermettségét, tehetségét, emberi helytállását.
A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Urbanisztika Tanszékét és településmérnöki szakát alapította. A társ felsőoktatási intézményekkel együttműködve dolgozott azon, hogy az urbanisztika alapszakként elindulhasson a magyar felsőoktatásban.
A szakmai közéletben mindenkor aktívan kivette részét a MUT Tolna-Baranyai Területi Csoportjában, valamint a Magyar Építész Kamara Településtervezői Tagozata megalakításában. A MUT Területi Csoport vezetőségi tagja, a MUT képviseletében a Pécsi Önkormányzat Város- és Környezetfejlesztési Bizottságában több cikluson át szakértőként dolgozott.

Maróthy Győző okl. építészmérnök - iskolateremtő mester, aki sokrétű és elmélyült tudását, valamint tapasztalatát önzetlenül és hatékonyan tudta munkatársainak átadni.
Az építészmérnök több mint ötvenéves szakmai munkássága szorosan kötődik a magyar települések ügyéhez. Közel húsz éven keresztül településtervezőként dolgozott a VÁTI-ban, majd szülővárosában, Szegeden. A Csongrád Megyei Tervező Vállalat osztályvezetője és városrendezési szakfőmérnöke 1972 és 1985 között. Államigazgatási tevékenységét Salgótarjánban kezdte, ahol egyik szakmai irányítója volt a méltán elismert városközpont megújításának.
1985 végétől - már nyugdíjasként - területrendezési szaktanácsadóként működött, majd 1994-től 2002 közepéig a Dél-alföldi Területi Főépítészi Iroda köztisztviselője vezető-főtanácsosként és főosztályvezető-helyettesként.
Az elmúlt évtizedekben figyelemre méltó szakirodalmi tevékenységet folytatott. Több mint húsz éven keresztül a megyei, illetve a regionális tervtanács állandó szakértője, majd titkára volt.
Életútját a megalkuvás nélküli emberi tisztesség és kivételes etikai tartás, valamint a példamutató szakmai igényesség és következetesség jellemzi.

ELSŐ ALKALOMMAL ADTÁK ÁT A BARNA GÁBOR EMLÉKÉRMET

A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) egykori főtitkáráról, Barna Gáborról nevezték el azt az emlékérmet, amelyet először adtak át a szervezet tavaly novemberi közgyűlésén. Aczél Gábor, a MUT elnöke mások mellett Ács Istvánnak, Horváth Bélának, Kovács Áronnak és Mischl Róbertnek nyújtotta át az emlékérmet a társaság érdekében végzett kiemelkedő társadalmi tevékenységük elismeréseként.

A díjazottakról:
Ács István: 1966-tól 1989-ben történt nyugdíjazásáig Debrecen város tanácselnöke volt. Tanácselnöki feladatain belül a város pénzügyeivel és fejlesztési lehetőségeivel foglalkozott. Így került kapcsolatba az urbanisztika területével, és a MUT-on belül megalakult városi tagozat vezetője lett.

Ebben a tisztségében arra törekedett, hogy a városok vezetői minél nagyobb mértékben éljenek a MUT adta lehetőségekkel. Más oldalról igyekezett befolyásolni a társaság vezetését, hogy az urbanisztika szakterületein belül foglalkozzon nagyobb arányban a városokat közvetlenül érintő kérdésekkel. Így kerültek a klubnapok napirendjére mind gyakrabban a városi vezetőket foglalkoztató gyakorlati kérdések. Programjába vette a városok érdekképviseletét a különböző tárcák vezetőinél, így különösen az Építési és Városfejlesztési Minisztériummal alakult ki jó munkakapcsolat. Képviselte a társaságott a Testvárosok Világszövetség Végrehajtó Bizottságának, valamint a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának Koordinációs Bizottságában. A Települési Önkormányzatok Szövetségének alapító elnöke, ma tiszteletbeli tagja. 1984-ben "A várospolitika és városigazgatás terén végzett több évtizedes kiemelkedő közéleti munkásságáért" Hild János emlékérmet kapott. A MUT tiszteletbeli tagja.

Horváth Béla: Miskolc megyei jogú város nyugalmazott főépítésze. Számos rendezési terv aktív közreműködője.1982-től folyamatosan szervezte és adta közre a I- XXX. Észak-magyarországi Urbanisztikai Konferencia anyagát. Ma is aktívan részt vesz Miskolc megyei jogú város szerkezeti és szabályozási tervének alakításában a VÁTI keretei között. A MUT Észak-magyarországi Területi Csoportjának titkára.

Kovács Áron: 1985-óta dolgozik a MUT-nál, mint gépkocsivezető, majd, mint "mindenes" kézbesítő, postázó. 1995-től nyugdíjas vállalkozó. 1985-ben az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumtól, a MUT felterjesztésére, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa által alapított "KIVÁLÓ MUNKÁÉRT" kitüntetést kapta.

Mischl Róbert: a Dél-dunántúli MUT-csoport megalakulásától hosszú időn át a csoport elnöke volt. Ebben az időszakban előbb a Baranya Megyei Tervező Vállalat, majd az ÉVM Pécsi Tervező Vállalat igazgatója. A térségben meghatározó tervező vállalatok igazgatójaként is, és közvetlenül is, sokat tett az urbanisztikai szemlélet térségi meghonosításáért, elterjesztéséért. A csoport elnökeként országosan is elismert tényezője volt a korabeli urbanisztikai közéletnek. Nyugdíjasként aktív tagja a Tolna-Baranya megyei területi csoportnak.

Tájékoztató az Országos
Lakás- és Építésügyi Hivatalról

A kormány lakás- és építésügyi feladatai egységes kormányzati végrehajtására és az építésügyi hatósági intézményrendszer hatékonyabb irányítására és működtetésére önálló központi hivatalként 2003. szeptember 1-jével létrehozta az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalt. A hivatal a belügyminiszter felügyelete és irányítása alatt áll.

A hivatal jogállását, feladatait, szervezetét, irányítását, felügyeletét a 135/2003. (VIII. 29.) Korm. rendelet határozza meg. A hivatalt Fegyverneky Sándor elnök vezeti.
A hivatal fő feladatai összefüggnek: a lakáspolitikával, az építésüggyel, ideértve a településrendezést is, az építészeti kultúrával;
A hivatal elősegíti: a lakáshoz jutás, a lakásépítés és -fenntartás, az építészeti és környezetkultúra fejlődését; az akadálymentes és biztonságos épített környezet megteremtésével összefüggő feladatok megvalósítását;
A hivatal előterjeszti: a belügyminiszter számára a lakás- és építésügy átfogó stratégiájára vonatkozó javaslatot; a rövid-, közép- és hosszú távú célokra vonatkozó javaslatot; a célok elérését biztosító gazdasági, műszaki, jogi eszközökre vonatkozó javaslatokat és a szükséges szabályozásokat;

A hivatal javaslatot tesz a fenti eredményekre alapozva: a lakás- és építésügy egységes kormányzati irányítása és intézményrendszerének hatékony átalakítása érdekében a szükséges jogi és szervezeti rendszer változtatására;

A hivatal feladatai:

- előkészíti a jogszabályok szakmai tervezeteit
- szakmai irányítási és felügyeleti jogkört gyakorol,
- véleményez,
- hatósági és ellenőrzési feladatot lát el,
- javaslatot tesz,
- közreműködik a lakáspolitika, az építésügy (ideértve a településrendezést is) és az építészeti kultúra területén a kormány rendeletben meghatározott céljainak elérésében.

A hivatal egyes, jogszabályban meghatározott feladatait a területi főépítészek útján látja el.

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára