Január 30-án tartotta alakuló ülését a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa. A megbízólevelek átadása előtt Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter és Baja Ferenc kormánymegbízott közös sajtótájékoztatót tartott. Az esélyegyenlőségi miniszter ismertette, hogy a választási rendszerbe a 6000 regisztrált civil szervezet közül 2764-en jelentkeztek, de csak 2290 szervezeté volt érvényes. Hangsúlyozta, hogy ez a kezdeményezés Európában egyedülálló, és példaértékű, nagyon komoly szervezési, és előkészítő munka eredménye. Új intézményrendszer jött létre, amelyben alapérték a bizalom és a párbeszéd a civilek és a kormányzat között. Lévai Katalin szerint figyelemre méltó a szakterületek közötti aránytalanság: míg a kulturális területről 403-an, addig a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek közül csak 68-an jelentkeztek. Kérdésre válaszolva a miniszter asszony elmondta, hogy a tanács hétmilliárd forinttal gazdálkodhat, a pályázatok kiírása a közeljövőben megkezdődik. Baja Ferenc kormánymegbízott is hangsúlyozta az esemény fontosságát, kiemelte, hogy Magyarországon most volt először regionális választás, az NCA	A civil szférában Magyarországon első ízben választották meg a társadalmi szervezetek és az alapítványok működését segítő, a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Tanácsának tagjait. A január 21-e és 24-e között Budapesten, Debrecenben, Egerben, Pécsett, Szegeden, Szombathelyen és Veszprémben lezajlott elektori gyűléseken megválasztott tizenhét fős tanácsba a civil szervezetek tizenkét tagot választottak, három személyt - dr. Bíró Endrét, Nemoda Istvánt, Berki Juditot - az esélyegyenlőségi miniszter, két tagot - Kirschner Pétert, Várszegi Dórát - az Országgyűlés ársadalmi Szervezetek Bizottsága delegált. szakszerűen, alanyi jogon dönthet a források elosztásáról, olyan pénzekről, amely független a kormánytól. A sajtótájékoztató után, ünnepélyes keretek között átadták a megbízóleveleket, majd a tanács tagjai Gödön folytatták munkájukat, ahol a megválasztották a tanács elnökét és kialakították a szervezet ügyrendjét.	Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa Barabás Miklós (Európa Ház), Barthel-Rúzsa Zsolt (HÖOK), Bárdos Ferenc elnök (Életfa Környezetvédő Szövetség), Berki Judit (az esélyegyenlőségi miniszter delegáltja), dr. Bíró Endre alelnök (az esélyegyenlőségi miniszter delegáltja), Farkas István (MTVSZ), Farnady Judit (Székesfehérvári Nagycsaládosok Egyesülete), Groskáné Piránszky Irén (Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány), Kirschner Péter (az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottságának delegáltja), dr. Márki László (Nagycsaládosok Országos Egyesülete), Nemoda István (az esélyegyenlőségi miniszter delegáltja), Monspart Sarolta (Magyar Tájékozódási Futó Szövetség), Pocsajiné Fábián Magdolna (Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete), dr. Rácz Sándor (Jövő Szakképzéséért Alapítvány), Szalkainé Skultéti Ildikó (Mozgáskorlátozottak Közép-magyarországi Regionális Egyesülete), Várszegi Dóra (az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottságának delegáltja), Vincze Csilla (Nevelők Háza Egyesület).

 

Romák társadalmi integrációja Európában európaiként Köszöntöm az Önkorkép olvasóit. Magam is rendszeresen figyelemmel kísérem a lapban megjelenő írásokat, tanulmányokat, tudósításokat. Bár az Önkorkép tipikusan réteglap, véleményem szerint önkormányzati jellege miatt a maga területén az egyik legfontosabb médiumnak tekinthető. A Miniszterelnöki Hivatal roma ügyekért felelős politikai államtitkáraként részben emiatt is tartom fontosnak, hogy - hangsúlyozottan nem teljes körűen - röviden ismertessem a tisztelt olvasókkal: mit tartok említésre érdemesnek a 2003-as évből, és melyek azok a feladatok, amelyek megvalósítását 2004-ben a legfontosabbnak vélem. Másfelől azt is fontos szempontnak tartom - amit a romák integrációjáról szólva, miniszterelnök úr több alkalommal is kihangsúlyozott - , hogy a romák valós társadalmi integrációja nem lehetséges széles körű társadalmi, intézményi támogatás nélkül. Bizonyára egyetértenek velem abban, hogy az önkormányzatok e tekintetben (is) az egyik legfontosabb partnerei a kormánynak. 2003-ban a korábbi évek sikeres programjai folytatódtak, újabb programok indultak, illetve történt néhány koncepcionális változás is, hatásuk leginkább 2004-től kezdődően lesz észlelhető.

A közelmúltban, Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy közöljük a szerkesztôségünkbe eljuttatott írását. Mint ahogy az majd a sorokból is kiderül, fontos számára, hogy a helyi önkormányzatok településpolitikusai tájékoztatást kapjanak a hivatal munkájáról.

A kormányzati roma integrációs program központi elemei: helyi együttműködések támogatása, aktív felkészülés az NFT és az uniós csatlakozás nyújtotta lehetőségek kihasználására, hatékony monitoring rendszer kidolgozása és folyamatos működtetése. A korábban indult és jelentősen bővült sikeres programok közül első helyen kell megemlíteni a roma tanulók ösztöndíj programját, amelyet a Magyarországi Cigányokért Közalapítványon keresztül valósít meg a kormány. Az alap-, és középfokú, illetve felsőfokú tanintézményekben tanuló roma gyermekek és fiatalok tanulmányait a kormány ösztöndíjjal támogatja. Közülük is kiemelném azokat az általános iskolába járó gyermekeket, akik legalább 4,5-es tanulmányi eredményükkel kiérdemelték az emelt összegű Czinka Panna ösztöndíjat. A tervek szerint az ösztöndíj program tovább folytatódik, a jövőben tervezzük a rászorultság elvének fokozatos érvényesítését, illetve a minél jobb tanulmányi eredmények elérésének ösztönzését. Itt kell megemlítenem, hogy 2003. június 24-én a Parlament Felsőházi termében rövid ünnepség keretében köszöntöttük a végzős Czinka Panna ösztöndíjas tanulókat és azt az öt iskolát, ahol kiváló szakmai munka folyik. 2003 egyik legjelentősebb roma politikai eseményének a 2003. június 29-e és július 1-je között Budapesten megrendezett "Romák a bővülő Európában, a jövő kihívásai" című nemzetközi konferenciát tartom. A konferencia eredményeként meghirdetett "Roma integráció évtizede" program tíz közép- és kelet- európai országa 2003. december 17-én Budapesten tartotta az Irányító Bizottság alakuló ülését. A Világbank, a Soros Alapítvány, valamint az Európai Unió aktív részvételével meghirdetett programnak 2015-re jelentős áttörést kell eredményeznie a romák integrációja terén. Természetesen több más jelentős, 2003-ban megvalósult programról, eseményről is be tudnék számolni de a legfontosabbnak ezt a két programot tartottam. A legjelentősebb előrelépés: elkészült a "Romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati program. Ez a program összefogja és meghatározza az egyes minisztériumok és országos hatáskörű szervek romák integrációjával kapcsolatos feladatait. Természetesen a célok megvalósításához a települési és a területi önkormányzatok aktív együttműködése is elengedhetetlen feltétel lesz. Az elmúlt hetekben sok támadás érte a kormányt és személy szerint engem is amiatt, hogy a költségvetési törvényben nincsenek meg a roma programhoz rendelt források. Tehát nincs pénz a programra. 2004-ben, néhány hónappal az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt - mindenkinek - romáknak és nem romáknak is - fel kell ismernie és ki kell használnia az új lehetőségeket. A Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaira biztosított csaknem 2 milliárd euró a forrása a jóléti fejlesztéseknek. A romák integrációja érdekében 2006-ig olyan jelentős források vonhatók be, mint korábban még soha. Még a legóvatosabb becslések is két év alatt 50- 70 milliárd forintra teszik a közvetlenül roma integráció érdekében felhasználható összeget. Ez természetesen együttműködést igényel a helyi önkormányzatok, a civil szervezetek és a gazdasági társaságok között. A helyi önkormányzatok számára, a korábban indított programok folytatása mellett, a telepfelszámolás és a komplex telep-rehabilitációs program elindulása a legjelentősebb. Ez hosszú ideig tartó és nem könnyű feladat. Megvalósítása egyaránt érdeke a kormánynak, az önkormányzatoknak éppen úgy, mint telepen élő romáknak és nem romáknak. A közös érdekek helyi felismerése és a valóban modern, környezetbarát lakókörnyezet megteremtése a cél. A több száz telep felszámolása, átalakítása több száz önkormányzatot fog érinteni, és több százezer ember életkörülményei válhatnak Európában európaivá. Természetesen 2004-ben csak néhány modell-program kezdődik. Az első valós eredmények majd a program teljes beindulását követően 2006-tól lesznek láthatók, akkor már a telepek 40- 50 százalékán érdemi munkának kell folynia annak érdekében, hogy 2015-re a munkálatok befejeződhessenek. Hangsúlyozni szeretném, nem célunk "Patyomkin települések" létrehozása, hiszen csak valós és tartós eredmények elérésével kerülhetünk közelebb Európához. Az önkormányzatokat és a közigazgatást érintő másik lényeges program a roma gyakornoki rendszer kidolgozása és elindítása. A program célja, hogy a közigazgatásban minél nagyobb számban jelenjenek meg megfelelő képzettségű és képességű roma ügyintézők, hivatalnokok, akik természetesen nemcsak a romák ügyeivel foglalkoznának, hanem részt vennének az ügyintézésben is. Végezetül engedjék meg, hogy a 2004-es év tervezett és a fentiekben kiemelt feladatai mellett kérjem együttműködésüket, a mindennapok során felmerülő feladatok közös megoldásához is. Mint ahogy magam is felajánlom támogatásom minden olyan kezdeményezéshez, amely a romák társadalmi integrációját célozza. Teleki László