... esély és cselekvés

Új korszak következik

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim...!

Közös jövőnkről beszélni - ez ma a dolgunk. Számomra nem kérdés: az ilyen beszédnek itt a helye az Országházban. A jövőről szóló felelős beszéd nem csak a kételyeket, a gondokat, de a megoldásokat is sorolja. Nem elég diagnózist állítani, meg kell írni a receptet is, és lehetőleg nem túl drágát. Erre a felelősségre int a hely és az idő; a sorsfordító idő, nagykorúvá válásunk ideje. Hiszen köztársaságunk 1956-ban fogant, 1989-ben született, és most, 2004-ben, európai uniós csatlakozásunkkal válik nagykorúvá.
...Új korszak következik, esély és cselekvés...újra dönthetünk: alakítjuk vagy keserű búsongással elszenvedjük és kárhoztatjuk a minket körülvevő világ szabályait. ...változnunk és változtatnunk kell. A változás esély, a változtatás képessége pedig erény...

Szükség van az őszinte szóra

Szükség van az őszinte szóra. Túlbecsültük gazdaságunk erejét, lebecsültük az európai gazdaságok, felvevőpiacaink nehézségeit. A gyengeségek elismerése csak akkor hiba, ha nem tudjuk, merre menjünk. Hibátlan politika nincs, csak megújulásra képtelen vagy megújulásra képes. Nekünk van merszünk nemcsak másként, de mást is tenni, mást, mint eddig, mint ahogyan eddig cselekedtünk...
Mit akarunk? Építsünk modern köztársaságot! Mit is jelent ez a számomra? Egy olyan országot, ahol a munkáért tisztességes jövedelem jár; ahol megadatik a munkahely biztonsága; ahol a család nagyobb lakásba költözhet, ha új családtag érkezik... ahol gyorsabb, biztonságosabb és olcsóbb az út Budapestről Szegedre; ahol az orvosi rendelőkben gyors és szakszeru a segítség, a kórházakban korszeruek a műszerek; ahol keskenyebb szakadék választja el a szegényeket a jobb módúaktól, és ahol ez a szakadék nem áthidalhatatlan; ahol a közélet, a közbeszéd is modern és európai, nyugodt és civilizált. Igen, ez a mainál modernebb, európai Magyarország sok szempontból olyan, mint szomszédunk, Ausztria, hogy ha nyugat felé tartunk, ne legyen szembetunő a különbség, hogy néhány évvel uniós csatlakozásunk után ne tűnjön fel, hol is húzódott az emlékeinkből már kiradírozott határ.

"Ideje van a számvetésnek..."

...A kormány mandátumának félidejéhez érkezett. Ideje van a számvetésnek. Változni és változtatni kell. Magam és a kormányom készen áll erre. A változás és a változtatás politikáját négy területre összpontosítjuk.
Először: megerősítjük a gazdaságot, mert ez a modern köztársaság alapja.
Másodszor: nagyobb sebességre kapcsolunk a modernizációs programokban, így utakat és autópályákat építünk, mert ez teremt új munkahelyeket. Kiemelt figyelmet és összeget fordítunk a felnőttoktatásra és a képzésre, mert így őrizzük meg a mai munkahelyeket. Modernizáljuk a gyógyítást, újjászervezzük az egészségügyi ellátást, mert a népességi mutatók, az emberek egészségi állapotának javítása sürgős beavatkozást igényel.
Harmadszor: minden segítséget megadunk ahhoz, hogy maradéktalanul fölhasználjuk az Unió és a magyar költségvetés közös forrásait. 2006 végéig 1350 milliárd forint segíti a modern Magyarország megteremtését.
Negyedszer: összefogást és egységet teremtünk, mert hiszem, hogy e nélkül nincs nemzeti felemelkedés. Jegyezzük meg jól: honi viszályainkat nem exportálhatjuk Európába! Nincs európai Magyarország politikai stílus nélkül, olyan politikai stílus nélkül, amely európai...kormányom legfontosabb célja az esélyteremtés, a szegénység és a kirekesztettség által emelt fal lerombolása.
Személyesen is tapasztalom azt, amire egy tanulmány nemrégiben felhívta a figyelmet...százezernél több az olyan magyar gyerek, aki nap nap után éhesen megy az iskolába. Ezen a téren valóban létezik két Magyarország. A szegények és a jobb módúak közötti szakadék csökkentéséhez gyökeresen új kormányzati gondolkodásra van szükség....

...csak így csökkenthetjük az állam méretét

A gazdaság szereplőinek több mozgástér, több levegő kell. Az elmúlt évtizedben megtapasztaltuk, mit jelent kemény követelmények mellett dolgozni az iparban, a kereskedelemben, de nem tanultuk meg, hogy kell ezt tenni például a közigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben... Egyre többet költünk fontos közszolgáltatásokra, miközben a polgárok éppúgy elégedetlenek, mint azok, akik értük dolgoznak. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy ezt a luxust megengedhessük magunknak. Értelmetlen és bosszantó szabályok erdejében élünk; csökkentenünk kell a bürokráciát, a felesleges előírásokat, mert csak így csökkenthetjük az állam méretét. A lényeghez fogunk tehát hozzányúlni, ... így nem lesznek önmagukért létező intézmények sem. Nekem ... ez a reform....olcsóbb, ...kisebb és modernebb szolgáló és szolgáltató államot akarunk. ...Tudom, ez nem lesz könnyu... Megkezdjük 2004-ben, és folytatjuk a következő években. ... ha olcsóbban tudjuk muködtetni az államot, a helyi és országos intézményeket, akkor kevesebb adót kell majd fizetni, ....Összesen, a decemberi döntéssel együtt, az adókiesést is számolva 185 milliárd forint takarékossági programmal alapozzuk meg a gazdaságpolitikai fordulatot. A takarékosság, Tisztelt Ház, nem öncél és nem szitokszó, ha tetszik, igazi polgári erény... , amit most fog tenni a kormány, nem más, mint hogy ez a csomag egy tízezer forintos csomagból 185 forintnyi értéket visszatesz a polcra...
...Az ország modernizálását szolgáló Európa-terv alapját Magyarország és az Európai Unió forrásai közösen jelentik; 1350 milliárd forint, amely uniós tagságunkkal válik elérhetővé a számunkra.

A helyi közösségek... tudják, mire fordítsák a pénzt...

"...ez lesz az önkormányzati
finanszírozási reform
egyik fontos pillére..."

"Március közepén dr. Lamperth Mónika belügyminiszter, az Országgyulés elé terjesztette azt a komplex törvénycsomagot, amely a többcélú kistérségi társulások kötelező jellegu létrehozását jelentette volna. Az említett társulásokra vonatkozó törvényjavaslat elfogadásához az alkotmányt és az önkormányzati törvényt is módosítani kellett volna, de ez a parlamenti többségi akarat nélkül nem megy. Erre igen csekély volt az esély, a belügyminiszter mégis reménykedett... és indokolt: "Nemcsak a kistérségi feladatok megfelelő színvonalú ellátása lesz biztosított, hanem megoldást nyer az önkormányzati finanszírozási rendszer egyik régi problémája is. E probléma lényege az, hogy ma túlságosan szétaprózott, már-már áttekinthetetlen a normatív állami hozzájárulások rendszere. Pont ezért, mert egyelőre mindezt állami szinten akarjuk szabályozni, és alig van kérdés, amiről helyben dönthetnek az arra legilletékesebbek, ez lesz az önkormányzati finanszírozási reform egyik fontos pillére..."
A vita során kiderült, hogy a kistérségek jelentőségével, létével alapvetően mindenki egyetért, de a létrehozás módjában már nézetkülönbség van a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között. Az ellenzékiek ilyen formában nem tartották célszerunek a kötelező kistérségi társulások rendszerének kialakítását, és többek között azt kérdezték: Hol az integráló, szinkronizáló, átfogó közigazgatási, államigazgatási koncepció? Hol érhető tetten az új pénzügyminiszter által meghirdetett költségcsökkentés?
A törvénycsomag kétharmad hiányában elvérzett, de a többcélú kistérségi társulások ügye nem. A kormány más úton, de végig viszi az ügyet...
Dr. Virág Rudolf, a MeH területpolitikai államtitkára, szakmai titkárságának vezetője, A kistérségek reneszánsza címu tanulmányában (7. oldal) egészen a járásokig tekint vissza, rámutat az állam- és a közigazgatási feladatok jövőbeni feladatmegosztására és a térségi összefogás jelentőségére. A tanulmányból többek között választ kapunk arra is, hogy a közeljövőben milyen formában valósulhat meg a többcélú kistérségi társulás, miért volt jelentősége annak, hogy a területfejlesztésről szóló törvény módosítása még a "Lamperth-csomag" előtt a Tisztelt Ház elé kerüljön. (Ezt a törvénymódosítást többek között a kormánypárti dr. Wekler Ferenc javaslata alapján, az Országgyulés Területfejlesztési Bizottsága nem támogatta).