"Az unió nem tud mit kezdeni a tanyavilág speciális problémáival. Az Európai Unió fejlesztési politikája régiókra épül, nehezen tud ennél kisebb egységben gondolkodni" - mondta Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter, amikor Kecskeméten Bács-Kiskun megye önkormányzati vezetőivel, civil szervezetek képviselőivel és pedagógusokkal találkozott. A megye helyzetéről, különös tekintettel az itt élő kisebbségek és a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének érvényesüléséről, illetve azok megvalósulásának akadályairól tanácskozott.

A megbeszélésen hangsúlyt kapott a Dél-Alföldre, ezen belül a Duna-Tisza közére jellemző tanyavilág hátrányos helyzete. A házigazda Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke szerint Bács-Kiskunban hatvan-hetven ezren élnek tanyákon, ahol az esélyegyenlőség megvalósulásának lehetősége igen csak várat magára. A hátrányt a munkahelyhez, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, a kultúrához, az információhoz és az infrastruktúrához való hozzájutás jelenti.
Az esélyegyenlőségi miniszter az elhangzottakra reagálva úgy fogalmazott, hogy a tanyáknak nem jósol nagy jövőt, "nem az a jövő útja, hogy egy gyerek öt-hat kilométert gyalogoljon az iskoláig, és elszigetelten éljen". Hozzátette: nem a tanyák ellen szól csak azt kívánta érzékeltetni, hogy a Dél-Alföld és Bács-Kiskun megye speciális problémái nehezen oldhatók meg uniós támogatásokkal. Hangsúlyozta, hogy csak a régiók fejlesztése jelentheti a tanyák fejlődését, ezekbe a regionális fejlesztési programokba be kell kapcsolni a tanyasi lakosságot. Lévai Katalin, a január óta hatályos antidiszkriminációs törvényre vonatkozóan kiemelte "Az elmélet és a gyakorlat között különbség van". Véleménye szerint, az új törvény várhatóan kedvező változást hoz. "Az esélyegyenlőségről és egyenlő bánásmódról szóló törvény értelmében ugyanis most már szankcionálható a diszkrimináció". Az új törvény értelmében nem a munkavállalónak kell bizonyítani, hogy őt például kora, etnikai hovatartozása, neme vagy más ok miatt érte hátrányos megkülönböztetés, hanem a munkaadónak kell bizonyítania, hogy nem követett el diszkriminációt.

Csy-kó

Olyan közös politika kialakítása a cél, amely a romák számára az integráció lehetőségét biztosítja. A magyar kormány vállalta a koordinátor szerepet ebben a kezdeményezésben és Lévai Katalint, az esélyegyelőségért felelős minisztert nevezte meg a program vezetőjeként. Kilenc ország, Bulgária, Cseh Köztársaság, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Románia, Szerbia, Szerbia-Montenegró, Szlovákia kormányai vesznek részt a programban, ahol az országok rugalmasan alakíthatják ki munkacsoportjukat, építve a már létező romaügyi koordinációs testületekre (pl. kormányzati, kormányközi- és tárcaközi bizottságokra), ezeket szükség esetén újabb résztvevőkkel egészíthetik ki. A folyamat rugalmas, az Országos Munkacsoportok országonként eltérőek lehetnek. Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal keretében működő Roma Évtized Program Titkárság legfőbb feladatai között az irányító bizottság munkájának a segítése szerepel. A titkárság gyűjtötte össze a programban résztvevő országok nemzeti terveit és a megvalósításukhoz szükséges politikai irányelveket. A Nemzetközi Irányító Bizottság áprilisi budapesti találkozójának éppen az volt a célja, hogy az országok képviselői bemutassák, ismertessék cselekvési terveiket, s a program megvalósításában a roma részvétel országos stratégiáit.