A felügyeleti és belső ellenőrzés tekintetében

évek óta nem történik érdemi előrelépés

Az ÖN-KOR-KÉP olvasóinak a közpénzek felhasználása és a közvagyonnal való gazdálkodás számvevőszéki ellenőrzésével összefüggő kérdései iránt fokozódó érdeklődése számunkra megtisztelő és egyben ösztönző is a következetes feladatellátásra. Változatlanul törekszünk arra, hogy a vizsgálatok megállapításairól, a közpénzek felhasználását jobbító javaslatokról a sajtó útján (is) tájékoztassuk a közvéleményt. A számvevőszéki jelentések nyilvánosak, azok az interneten - a parlamentnek történő megküldéssel egyidejűleg - a www.asz.hu címen mindenki számára hozzáférhetőek.
Az Állami Számvevőszék feladatait a vonatkozó törvények (Alkotmány, ÁSZ tv., Áht., Ötv., stb.) szabályozzák. Emellett az éves beszámoló jelentéseket elfogadó országgyulési határozatok is iránymutatást adnak a szervezet munkáját illetően. Ez történt a legutóbbi napokban is, az Országgyulés (OGY) 22/2004. (III. 31.) határozatával elismerte az ÁSZ 2003. évi tevékenységét és megerősítette az intézmény stratégiai céljait. Itt kell szólnom arról is, hogy az OGY napirendre tuzte az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítását a szervezet függetlenségének erősítése, valamint az idejét- múlt, nem teljesíthető rendelkezések kiiktatása érdekében. E törvényjavaslat parlamenti vitája még nem zárult le.
Az ÁSZ helyzetét érintő rövid információk után engedtessék meg a következőkben, hogy az államháztartás helyi szintje - azaz a helyi települési önkormányzatok - gazdálkodásáról összegző tájékoztatást adjak.

• Az önkormányzatok és intézményeik elsődleges kiadásainak aránya az államháztartáson belül 2003-ban lényegében változatlan volt (22%). A központi költségvetés által az önkormányzatoknak átadott költségvetési támogatások és hozzájárulások aránycsökkenése - azok összegének jelentős növekedése ellenére - a központi költségvetés kiadásai között folytatódott. A 3187 helyi önkormányzat és mintegy 1850 kisebbségi önkormányzat kiadásai összesen 117 milliárd forinttal haladták meg a tárgyévi bevételeket. Az önkormányzatok romló gazdasági pozíciójára utal, hogy a működési kiadások a bevételek növekvő részarányát kötik le (2001-ben 69 , 2002-ben 73 %-át).
• Az önkormányzati forrásszabályozási és támogatási rendszer az elmúlt két évben lényegét illetően nem változott. A jövedelem vonatkozásában a centralizáció erőteljes, míg a feladat, hatáskör és felelősség vonatkozásában a decentralizáció tovább nőtt. A forrásszabályozás fejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozása megtörtént, de sajnálatosan az ehhez szükséges önkormányzati feladat- és hatáskörök kormányhatározatokban elrendelt felülvizsgálata továbbra is várat magára.
  Nem könnyíti a helyzetet az önkormányzati feladatok finanszírozása, az önkormányzatok pénzügyi helyzetének stabilizálása. A központi források elégtelensége továbbra is a saját bevételek növelésére ösztönzi és kényszeríti az önkormányzatokat. Továbbra is tendencia, hogy az önkormányzati saját források legjelentősebb tételét a helyi adóbevételek képviselték. A helyi adót bevezető önkormányzatok száma tovább nőtt, 3052 önkormányzat (96 %) élt a helyi adókivetés lehetőségével. Az iparűzési adó erőteljes volument (85 %) képvisel az összes helyi adóbevételen belül.
  Az önkormányzatok - állami támogatáson kívüli - gazdasági erejét befolyásoló saját bevételek sokszor nem a képviselő-testületek hozzáállásán, fejlesztési, beruházási politikáján, hanem olyan objektív tényezőkön múlnak, mint a település gazdasági adottságai, vagy a befektetői szándék.
• Az önkormányzatok költségvetési egyensúlyi helyzete nem javult, a feladatok és azok teljesítéséhez szükséges pénzügyi feltételek közötti összhang az ellenőrzött önkormányzatok közelítőleg felénél hiányzott. Tény, hogy 2002-ben 1483 önkormányzat vált működésképtelenné és részesült 19,2 milliárd forint kiegészítő támogatásban.
  A működésképtelen helyzetek kezelésére igénybe vehető támogatások az önkormányzatok pénzügyi helyzetét ugyan átmenetileg javították, de esetenként szükségessé vált a forráshiány egyéb eszközrendszerének alkalmazása is (helyi bevételek növelése, vagyonértékesítés). Közismert tény, hogy mindezen eszközök külön-külön és együttesen sem alkalmasak a forráshiány tartós rendezésére, amely elodázhatatlanná teszi a felada-tok értékelését, a muködési költségek csökkentését, a társulási formák alkalmazását, illetve esetenként az intézmény- bezárást.
  A forráshiány kialakulásában a kedvezőtlen helyi adottságokon túl szerepet játszottak strukturális problémák is, mint például az intézmények elaprózottsága, nem megfelelő kihasználtsága, esetenként a helyi lehetőségekkel nem arányos feladatvállalás. Meg kell említeni azt is, hogy nem történt érdemi előrelépés a térségi feladatok pénzügyi finanszírozásában.
• Az ellenőrzött megyei és városi önkormányzatoknál a társulásokban rejlő lehetőségek felismerése és a társulási hajlandóság a községekhez képest szerényebb mértékben volt tapasztalható. Kedvezőnek értékelhető, hogy a társulások körében megjelent a környezeti és természeti értékek védelme. A községekben a közös feladatellátásra irányuló együttmuködés jellemző területe az intézményfenntartás, ezen belül az alapfokú oktatás, a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás, valamint az egészségügyi alapellátás volt. A társulások további területei a település-üzemeltetési feladatok, a település- és területfejlesztés, a kistérségi fejlesztések és nagyobb beruházások, főként a hulladékgazdálkodás és szennyvíztisztító rendszerek területén.
  A települési és a helyi kisebbségi önkormányzatok az együttműködési megállapodásokat nem kötötték meg teljes köruen, illetve azokat csak formális kötelezettségnek tekintették. A települési önkormányzatokkal a költségvetési tervezés, az operatív gazdálkodás, a beszámolás és a zárszámadás területén szükséges munkamegosztás számos esetben teljes köruen nem alakult ki.
  A vizsgált időszakban főként a városi önkormányzatok éltek a nem kötelező feladatok esetében az intézmények, illetve fenntartó jogosítványaik átadási lehetőségével a megyei önkormányzatok számára. Sajnálatos azonban, hogy az átadások gyakorlatilag a te-lepülési önkormányzatok muködésében jelentkező forráshiány egy részének továbbadását jelentik a megyei önkormányzatok költségvetésébe (a feladatellátás túlnyomórészt továbbra is a középfokú oktatási intézményekkel kapcsolatos, de érinti a zeneiskolai képzést, a szociális ellátást, valamint a fogyatékos gyermekek alapfokú oktatását, nevelését is). Új jelenség, hogy feladat- és intézményátadás az állami s az alapítványi szféra között is történt az elmúlt évben.
• Nőtt a működési célú hitelállomány, az önkormányzatok privatizációs bevételeiket nem használták fel e hitelállomány kiváltására, vagyis az eladósodottság folytatódott. A hitelfelvétel 80 százalékkal több az előző évinél az önkormányzatok összességében. A rövid lejáratú muködési célú hitelállomány összege 17 milliárdról 26 milliárdra emelkedett. Aggodalomra ad okot a beruházási, fejlesztési célú hosszú lejáratú elkötelezettséget jelentő hitelállomány erőteljes növekedése (105 milliárdról 174 milliárd forintra). Az eladósodási tendencia 2004-ben tovább folytatódik. Az ÁSZ a 2004. évi költségvetési törvény véleményezésekor jelezte, hogy az önkormányzati feladatokhoz nem kapcsolódik megfelelő mértéku pénzügyi forrás.
• Kedvező, hogy az előző évekhez képest javult az önkormányzatok gazdálkodási tevékenységének szabályo-zottsága, de a gyakorlatban továbbra is sok a jellemző hiba: elmaradt, vagy nem arra jogosultak végezték a kötelezettségvállalást, utalványozást, ellenjegyzést, teljesítésigazolást, érvényesítést. Ugyanilyen általánosítható hiba, hogy a több éves kihatással járó kötelezettségek évenkénti előirányzatának bemutatása és a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályok megalkotása a vizsgált önkormányzatok mintegy harmadánál - főként a községeknél - elmaradt.
• Az önkormányzati vagyon értéke a tárgyév végére közelítőleg kétszeresére nőtt. A növekedés mértéke mind a megelőző évit, mind az elmúlt tíz év átlagát messze felülmúlta. E kiugró mértéku vagyongyarapodás döntően a korábbi években érték nélkül nyilvántartott ingatlanok értékmegállapításának - főként az ingatlan va-gyonkataszter felülvizsgálatának - , az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok (elsősorban belterületi földek) állományba vételének, egyidejuleg az értékelés elvégzésének a következménye. A változást jelzi, hogy a tárgyi eszközök - mindenekelőtt az ingatlanok - értéknövekedése az előző évi több mint kétszerese, miközben a befektetett pénzügyi eszközök mértéke és részaránya csökkent. Jelentős az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközérték növekedése is.

• A Strukturális Alapból hazánknak összesen 2 milliárd euró áll rendelkezésére 2004 és 2006 között, ami önmagában 0,7 százalékkal növelheti a bruttó hazai termék (GDP) összegét - hangsúlyozta Magyari László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium címzetes államtitkára egy szakmai konferencián. Magyarország 2007-től akár meg is duplázhatja a rendelkezésére álló összeget.
  Öt operatív programon keresztül lehet elérni a támogatásokat. Ilyen a gazdasági versenyképesség javítása, a humánerőforrás fejlesztése, az agrár- és vidékfejlesztés, a környezetvédelem és infrastruktúra, valamint a regionális operatív programok.
  Mindebből a gazdasági versenyképesség javítását célzó operatív program (GVOP), és a környezetvédelem és az infrastruktúra támogatása tartozik a gazdasági minisztériumhoz. Ezekre, sokkal összetettebb és pontosabb pályázati anyagokat kell beadni. Aki viszont minden feltételt teljesít az a rendelkezésre álló keretig automatikusan hozzájuthat az igényelt támogatáshoz. (www.gkm.hu, európai uniós pályázatok)
  
• Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a térségi területfejlesztési tanács ügynöksége szervezésében készülnek arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjain eredményes pályázzanak. A térség polgármestereinek a nyíregyházi fejlesztési ügynökség munkatársai segítenek a pályázatok megírásában. A Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztési Operatív Programja (ROP) keretében 121 milliárd forint értéku uniós és hazai támogatási forrás található a különböző beruházások megvalósításához. A program pályázati felhívását két körben hirdetik meg, az első február 18-án már megjelent, a második része áprilisban várható. A támogatási források legalább 75 százalékát a négy legfejletlenebb régióban (Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon) tervezik felhasználni.
  
• Figyelem! Itt a Sapard "jogutódja". Az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program ( AVOP ) nagy lehetőséget teremt a mezőgazdasági vállalkozások számára. Bovebb információ a www.fvm.hu-n. Információink szerint 2004. május 3-án valamennyi pályázati kiírás megjelenik az FVM honlapján.