Magyarország az Európai Unió tagja

A budapesti Hősök terén felállított Időkerékben április 30-án éjfélkor kezdett peregni az időt az uniós csatlakozás pillanatától mérő homok. Magyarország Szlovéniával, Szlovákiával, Csehországgal, Lengyelországgal, Litvániával, Lettországgal, Észtországgal, Máltával és Ciprus görögök lakta részével együtt 25 tagúra bővítette az eddig 15 tagú közösséget.
"Nagyszerű pillanat részesei vagyunk: Magyarország visszatért Európához, visszatért azokhoz az értékekhez, amiket ezer éve vall magáénak" - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök, miután elhangzott a magyar és az európai uniós himnusz. Ezután Brendan McMahon, Írország magyarországi nagykövete köszöntötte hazánkat az Európai Unió soros ír elnöksége képviseletében. "Nagy nap ez a mai, nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió számára is. Nagyon szívesen látjuk önöket" - mondta.
Magyarország az Európai Unió tagja lett. Ezzel hazánk - a "komp-ország", ahogyan Ady nevezte - végképp kiköt a nyugati parton - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök május 1-jei beszédében. A köztársasági elnök hangsúlyozta: Európa számunkra népeinek kultúráját, a jogbiztonságot, a szabadságot, a demokráciát, a jólétet, az európai örökség erkölcsi értékrendjét jelenti. Az ezekre épült közösséghez kapcsolódik Magyarország, mert ezt a világ- és emberképet vallja magáénak.

Az ország uniós csatlakozása alkalmából Medgyessy Péter miniszterelnök és Wolfgang Schüssel osztrák kancellár az 1989-es határnyitás helyszínén ünnepélyesen megnyitotta a sopronpusztai határátkelőt. Másfél évtizeddel ezelőtt ebben a térségben törték át a határt az NDK-állampolgárok, és menekültek Nyugat-Európába. A kaput lezáró lánc átvágását követően Medgyessy Péter hangsúlyozta: soha többet nem lehet ezen a helyen határ, amely az embereket elválasztja egymástól. Az osztrák kancellár kijelentette: húsz éve még utópia volt, tíz éve kiváltság, ma pedig realitás, hogy Ausztria és Magyarország ismét egyesülni tudott az Európai Unióban. Wolfgang Schüssel rámutatott: az unióban sok impulzus lesz, hiszen az EU több gazdasági uniónál, foglalkoztatási közösség, szociális és értékközösség, kulturális közösség is egyben.

Harmonizált rendeletek

A hazai önkormányzatok által hozott mintegy 80 ezer rendelet 94- 95 százalékát az uniós jogszabályokhoz igazították az EU-csatlakozás időpontjára, de 5- 6 százalék még mindig nem felel meg a közösségi előírásoknak.

Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium (BM) közigazgatási államtitkára szerint lemaradásban leginkább azok a kistelepülések vannak, amelyeknek sem pénze, sem szakembere nem volt a felülvizsgálat elvégzéséhez. A helyi rendeletekről nincs egységes országos nyilvántartás, így egészen pontos adatok sincsenek arról, hogy halad a lemaradások pótlása. Hogy az önkormányzatok valóban végrehajtják-e, illetve megfelelően végzik-e el a rendeletek jogharmonizációját, azt a törvényességi felügyeletet ellátó közigazgatási hivatalok szűrik majd ki. A belügyi tárca tervei között egyébként szerepel a nemzeti önkormányzati rendelettár létrehozása.
A helyi önkormányzatok működésére, felépítésére nincs közösségi előírás, de a csatlakozás után a településeknek is meg kell felelniük számos uniós kritériumnak, illetve számos olyan közösségi jogszabály van, amelyek közvetlenül érintik a helyhatóságok tevékenységét. Az uniós felkészülést koordináló belügyi tárca 2000-ben mérte fel a hatályban lévő önkormányzati rendeleteket. A szakemberek szerint az érvényben lévő rendeleteknek körülbelül egynegyede szorult módosításra a csatlakozás miatt.
A BM a szaktárcák közreműködésével komplex módszertani segédanyagot készített, amelyet minden önkormányzathoz eljuttattak. A felülvizsgált útmutatókat szintén megkapták a helyhatóságok. A szakértők elsősorban olyan rendeleteket szövegeztek meg, amelyekre településtípustól függetlenül minden önkormányzatnak szüksége lehet.
A május 1-je után születő önkormányzati rendeletek - ha törvényesek - mindenképpen összhangban lesznek a közösségi előírásokkal. Törvényességi észrevételt továbbra is a közigazgatási hivatalok tehetnek, s ha ekkor sem módosítja rendeletét a képviselő-testület, az Alkotmánybíróság elé kerül a kérdés. A közvetlen felelősség a döntésig az önkormányzatoké: ha valaki a közösségi jogot sértő helyi rendelet miatt pert indít a helyhatóság ellen, a következményeket az önkormányzatnak kell viselnie. A közvetett felelősség azonban az államé. Az önkormányzatoknak felróható jogsértések miatt az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen indul eljárás, s pénzbírság kiszabására is sor kerülhet.