A Községi Önkormányzatok Szövetségének közgyűléséről

A Községi Önkormányzatok Szövetsége 2004. május 6-a és 8-a között tartotta "szokásos" évi közgyűlését Mátraházán, a Bérc Hotelben. Az ország legnagyobb, községeket tömörítő országos önkormányzati érdekszövetsége a hagyományoknak megfelelően aktuális önkormányzatpolitikai kérdéseket vitatott meg a többnapos rendezvényen a költségvetés, a mobil posta, az oktatás, informatikai fejlesztések, a területi reform, az OKÉT témakörének érintésével. Ennek megfelelően előadók voltak: dr. Magyar Bálint oktatási miniszter, dr. Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, dr. Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Vadász János kormánymegbízott, Szivi László, vezérigazgatóhelyettes a Magyar Posta Rt. részéről.
A tanácskozás elején a TÖOSZ és a MÖOSZ képviselői köszöntötték a közgyűlést, jelezve a szövetségek közötti együttműködés erősítésének igényét.
A közgyűlésen határozat született a TÖOSZ-szal való szakmai együttműködési megállapodásról. A megállapodás értelmében a két szövetség szakértői együttműködését szorosabbra fűzi a két szövetség önállóságának megtartása mellett.
A közgyűlés döntött arról is határozatban, hogy a tagozataként megalapítja a Többcélú Kistérségi Társulások Szövetségét. A KÖSZ egyik legfontosabb feladatának tekinti e társulásokkal mielőbb kapcsolatot teremteni, hogy a leginkább nehéz helyzetben lévő kistelepülések érdekei minél jobban érvényre juthassanak a társulásokon belül és e társulások ne a kistelepülések elsorvasztásában, hanem azok fejlesztésében legyenek érdekeltek.

A Községi Önkormányzatok Szövetségének közgyűlésén az egyik központi témát a közigazgatási reform, s elsősorban a kistérségi társulások lehető-ségei és finanszírozása jelentette. A kormány képviselői a racionálisabb, jobb színvonalú közös fel-adatellátás fontosságát hangsúlyozták és a pénzügyi szabályozórendszer továbbfejlesztését ígérték.

A cél egy hatékonyabb, gazdaságosabban működő önkormányzati rendszer kialakítása. A gazdaságos feladatszervezésből származó megtakarításokból jobb színvonalú közszolgáltatást lehet kialakítani - fejtette ki előadásában Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára.
A jelenlegi szétaprózott rendszer helyett ésszerű lenne a hatásköröket koncentrálni, és a feladatokat méretgazdaságosan ellátni. Ezért a kormányzat kiemelten fontosnak tartja, hogy a települések anyagi adottságaikat és a helyenként hiányos szakmai felkészültségüket meghaladó feladatokat többcélú kistérségi társulásban lássák el. A feladat- és hatáskörök koncentráltabb telepítése jelenti a kiindulópontját a normatív hozzájárulások mainál kevésbé differenciált meghatározásának. Ez kötelező társulás esetén tudna megvalósulni. Önkéntes társulás esetén az ezt ösztönző normatívák révén még tovább differenciálódhat a szabályozás - jelentette ki az államtitkár.
Az önkéntes társulást ösztönző pénzügyi szabályozórendszer módjának kialakításában cél annak elérése, hogy a kistérségen belül minél több önkormányzat, az alapfeladatok legszélesebb körét lássa el társulásban. A társulásos feladatellátás ösztönzésének különösen a közoktatásban kell összekapcsolódnia a méretgazdaságossági szempontok érvényesítésével.

A többcélú kistérségi társulás, mint "kvázi" önkormányzat, közvetlenül jogosult központi költségvetési támogatásra, nem jogosult viszont helyi adóztatásra. Rendelkezik hitelfelvételi jogosultsággal a társuló önkormányzatok garanciája mellett, kizárólag a közösen vállalt társulási cél megvalósítása céljából. A Pénzügyminisztérium hosszú távon vizsgálandónak tartja, hogy részesedjen-e kistérség a központi adóbevételekből - a jövedelemkülönbségi mérséklési rendszer módosítása ennek függvénye.
Az államtitkár rámutatott: a kormány kiemelten kezeli a tervek szerint létrejövő regionális önkormányzatok feladat- és hatáskörének kialakítását, kormányzati szint helyett a térségi szinten megszervezhető közszolgáltatási feladatok átadását (regionális tanácsok területfejlesztési feladataival egyesítve), illetve a megyei önkormányzatok megszűnése esetén a nem kistérségi feladatok átcsoportosítását. A regionális önkormányzat kialakuló feladat- és hatáskörével arányban álló saját, átengedett, valamint központi költségvetési támogatási forrásokra épülő szabályozást kell kidolgozni.

Pénzügyi
ösztönzés

Az oktatási, a belügyi és a pénzügyi tárca együtt kívánnak működni olyan pénzügyi ösztönző rendszer kialakításában, amely intézményfenntartó társulások megalakítására sarkallja a kistelepüléseket - jelentette be Magyar Bálint. Az oktatási miniszter elmondta: az általános iskolás korú gyerekek száma 1960-tól mostanáig 1,4 millióról 900 ezerre csökkent, eközben a tanári létszám 58 ezerről 89 ezerre nőtt. Ez a tendencia nem tartható: az önkormányzatok anyagilag nem bírják, ráadásul a tanulók érdekeit sem szolgálja.
Mintegy 360 olyan száz fő alatti általános iskola van, ahol csak negyedik osztályig tanítanak, s a felmérések szerint az átlagos létszám 24 körül mozog. A gyerekek érdekét sem szolgálja, hogy többet költenek az iskolára, mint bármelyik elit intézmény esetén, és mégis sokkal rosszabb körülmények között tanulnak, s sokkal alacsonyabb színvonalú az oktatás. A miniszter kifejtette: elkezdődött egy nagyon erős szegregáció, ami azt jelenti, hogy a tehetősebb szülők elviszik gyerekeiket nagyobb, jobban felszerelt iskolákba, és ott maradnak a szegényebb szülők gyermekei. Erre ráépül egy másik kérdés: a roma-nem roma dimenzió is. Új tendencia van kibontakozóban, egész iskolák "cigányosodnak" el.
Az oktatási miniszter szerint a kistelepülések az utolsó órákban, percekben vannak: szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy össze kell fogni az intézményeket és közös fenntartásban kell működni. A tárca vezetője összefogásra biztatta a községi polgármestereket.
Hozzátette: a kistelepülések társulását nem ösztönözte megfelelő támogatási rendszer. Ezen kíván változtatni a kormányzat egy 7 milliárd forintos, a kistérségi társulásokat támogató pályázati kerettel. Sikeres pályázat esetén azok a társulások, amelyek közösen működtetik az oktatási intézményeket 80- 120 millió forint támogatásra számíthatnak, egyéb társulások esetén pedig 20- 50 millió forintra. A közgyűlés azt javasolta az oktatási miniszternek, hogy írjon ki pályázatot a kistérségi oktatási feladatok felmérésére.

Normatív
támogatás

A Belügyminisztérium célja, hogy jövőre normatívaként épüljön be a költségvetésbe a kistérségi társulások ösztönzése - jelentette ki a Tóth Zoltán, a tárca közigazgatási államtitkára. Rámutatott: a költségvetésből az idén hétmilliárd forint jut a kistérségi társulások működtetésére. Az összeg gyakorlatilag négy hónap alatt használható fel, mert a támogatásokat augusztusban ítélik oda, tehát szeptembertől gazdálkodhatnak vele a közös intézményfenntartást önkéntesen vállaló önkormányzatok. Az államtitkár szerint az volna célszerű, ha a 2005-ös költségvetésben az idei összeg időarányos része, tehát a hétmilliárd forint háromszorosa szerepelne.
A 168 statisztikai kistérség közül eddig kilenc hozott létre úgynevezett többcélú kistérségi feladatellátási társulást és még száz biztosan megalakul. Egyelőre mintegy 40 megalakulása kétséges, tizenöt társulás pedig politikai ellentétek miatt várhatóan nem jön létre - mondta.
Tóth Zoltán a közigazgatási reform eddigi lépéseivel kapcsolatban kifejtette: a Belügyminisztérium és az IDEA munkacsoport három füzetben foglalta össze, melyek azok a lépések, amelyeket a közszolgáltatások korszerűsítése érdekében meg kívánnak tenni. A három fő célkitűzés a kistérségek létrehozása, a regionális önkormányzatok létrehozása, és az önkormányzati finanszírozási reform megvalósítása volt.
Még mindig nem sikerült Magyarországon dönteni a középszintről, tehát a megye vagy az önkormányzati régió kérdéséről. Ezzel az európai parlamenti választások után foglalkozni kell. A jelenlegi megyéknek nincs érdemi hatásköre: lényegében intézményfenntartó társulások, ám tagjait szigorú lakossági legitimációval választják. Ez az államtitkár szerint értelmetlen helyzet: vagy a megyei önkormányzatoknak kell érdemi hatásköröket adni, vagy létre kell hozni a regionális önkormányzatokat.