Készül az esélyegyenlőségi kormányprogram

Június 30-áig elkészül az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló törvényhez kapcsolódó, kormányzati intézkedéseket meghatározó köztársasági esélyegyenlőségi program. A programot tartalmazó országgyűlési határozati javaslat megvitatására a tervek szerint az Országgyűlés őszi ülésszakán kerül sor.

A 2003 decemberében elfogadott törvény tiltja többek között a nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, kisebbséghez való tartozás, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, családi állapot, terhesség, anyaság, társadalmi és vagyoni helyzet alapján történő megkülönböztetést. A jogszabály jövő év január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései szerint létre kell hozni egy országos hatáskörű közigazgatási hatóságot, amelynek feladata, hogy segítse az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesülését. A hatóság elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását, az ilyen jellegű ügyeket nyilvánosságra hozhatja, valamint 50 ezer forinttól hatmillió forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki. A hatóság döntésével szemben önálló közigazgatási jellegű jogorvoslatnak nincs helye, de a törvény a bírói jogorvoslatot biztosítja.

Gyermekjogi biztos

Július 1-jétől gyermekjogi biztos kezdi meg munkáját a Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztériumban.

A gyermekeket az alapvető emberi jogok éppúgy megilletik, mint a felnőtteket. Mivel sajátos, kiszolgáltatott helyzetben vannak, így jogaik érvényesítéséhez szükség van az állam aktív közreműködésére. A biztos feladata a gyermekjogok széles körű társadalmi megismertetése és egyfajta szemléletváltozás elérése lesz. Nem szankcionálásra, hanem különféle konfliktuskezelő technikák felkínálására törekszik majd.

A nemzetközi tendenciákkal ellentétben Magyarországon ma nem létezik átfogó gyermekstratégia, sem több ágazatot átfogó, sem hosszú távú cselekvési terv nincs ezen a téren. A miniszteri biztos monitoring tevékenységet is végez majd az ENSZ gyermekjogi egyezményének érvényesülésével kapcsolatban mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás területén. Adatokat gyűjt, elemez, és szükség esetén a miniszterhez fordul.

ENSZ-kampány a nőkereskedelem ellen

Első alkalommal mutatják be Magyarországon idén nyáron az ENSZ nőkereskedelem ellenes televíziós kampányát. A társadalmi célú hirdetések az angol BBC és az amerikai CNN televíziós csatornán már láthatóak. A hirdetéseket mint-egy negyven országban szeretnék sugározni, az adott ország nyelvén feliratozva, s egy helyi civil szervezet segélyhívó számát feltüntetve.

A nemzetközi szervezet most készülő, emberkereskedelemmel foglalkozó jelentése szerint Magyarország az első tíz tranzit-ország között van, ugyanakkor célországként és származási országként is magas rangsorolást kapott. Magyarországon keresztül Nyugat-Európába, az Egyesült Államokba, valamint Japánba, Izraelbe, illetve Kanadába kerülnek nők, míg hozzánk a volt Szovjetunió országaiból érkeznek a legtöbben. Hazánk az Európai Unió tagjaként egyre inkább célországgá válik majd az emberkereskedelem szempontjából.

Magyarországon különös veszélyt jelentenek azok a hirdetések, amelyek külföldi tanulást vagy jól fizető állást ajánlanak, mert sokszor kiderül, hogy erőszakkal munkára, vagy szexuális szolgáltatásokra kényszerítik a jelentkezőket. Az ilyen hirdetésekre főként a 16-25 év közötti vidéki, kisvárosi vagy falvakból származó, alacsony iskolázottságú, idegen nyelvet nem beszélő nők jelentkeznek. Az emberkereskedelemmel kapcsolatban azonban nehéz pontos adatokat megállapítani, mert a felderítetlen ügyek miatt nem lehet megbecsülni, hány áldozata lehet a bűnözés e formájának.

Hálózat a diszkrimináció ellen
Esélyházak Magyarországon

Az esélyegyenlőség nem csupán az Európai Unióban, hanem minden valamirevaló demokráciában alapvető érték. Mivel hiányát számos területen negatívumaként éli meg az adott közösséghez tartozók szűkebb-tágabb köre, korántsem mindegy, hogy a szándék megfogalmazásától a célbaérésig vezető úton milyen eszközök állnak rendelkezésre.

Magyarországon az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal 2003-ban létrejött Esélyegyenlőségi Hálózat Koordinációs Irodája - az idei évtől Hálózat- és Térségfejlesztési Igazgatóságként - kormányzati és civil szervezetek együttműködésére alapozva szervezi a Nemzeti Esélyegyenlőségi Hálózat kiépítését. A diszkriminációt elszenvedett vagy azzal fenyegetett társadalmi csoportok - nők, fogyatékkal élők, romák, gyermekek, idősek és hátrányos helyzetű térségek lakói - országos szintű, közvetlen és közvetett támogatását, valamint az esélyegyenlőség elveinek képviseletét ellátó igazgatóság felügyelete alá tartozó intézményként fokozatosan minden megyében és Budapesten is létrejön az Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda, ismertebb nevén az Esélyek Háza. E hálózatot az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal az önkormányzati szféra szereplőivel, munkaadói és munkavállalói szervezetekkel, az egészségügy és a szociálpolitika szakmai irányítóival, a rendőrséggel, továbbá más, lehetséges szövetségesekkel együttműködve alakítja ki és működteti. Az intézményrendszer céljaival és tevékenységével a kormányhivatal szakmai rendezvényein és speciális továbbképzésein is megismerkedhetnek a partnerek.

A hálózat módszertani tevékenységet folytató helyi irodái összefogják az esélyegyenlőség érdekében működő szervezetek képviselőit; elvégzik az esélyegyenlőség elősegítése érdekében szükséges szakmai és társadalmi kommunikációs, koordinációs és kapcsolatépítő feladatokat. Gyűjtik, feldolgozzák az esélyegyenlőségi munka során hasznosítható információkat; szakszerű felméréseket és elemzéseket készítenek; adekvát információtechnológiát alakítanak ki, és segítséget nyújtanak annak elterjedéséhez. A pályázatok kidolgozása mellett települési önkormányzatok, civil szervezetek esélyegyenlőségi célú pályázati munkáinak koordinálására is vállalkoznak.

Noha az egyének számára nyújtott szolgáltatások nem tartoznak fő feladatai közé, az Esélyek Háza többek között szociális és ügyintézési segítséget biztosít a rászorulóknak; foglalkozik az erőszak, a társadalmi kirekesztés, a hátrányos megkülönböztetés elszenvedőivel, a munka világából kiszorulókkal; s elhelyezkedési, képzési, pszichológiai, jogi tanácsadói szolgáltatást is szervez. Mivel a teendők megkövetelik a jó együttműködési, a gyors döntéshozatali képességet, valamint a szervezet sikeres működtetésére való alkalmasságot, a háromtagú helyi szakmai csapat vezetője mindenütt jogi, szociális, pszichológiai vagy pedagógiai diplomával, valamint vezetői, szakmai, módszertani gyakorlattal rendelkezik. A nemzeti intézményhálózat helyi irodái a sajátos helyi esélyegyenlőségi problémákhoz rugalmasan igazodva további helyi hálózatokat szerveznek.

Esélyházat a múlt évben Debrecenben, az idén a főváros VII. kerületében, Miskolcon, Esztergomban, Kaposváron, Pécsett és Szekszárdon avatott fel Lévai Katalin esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, a közeljövőben még több városban nyitja meg kapuit hasonló intézmény.

Közös programot vitattak meg Borsod-Abaúj-Zemplén megye rendőrségének vezetői és a cigány kisebbségi önkormányzatok képviselői.
A megyében kiemelkedően magas a roma lakosság részaránya, s az országos átlag kétszeresét megközelítő munkanélküliség is elsősorban a képzetlen, vagy csak minimális képzettséggel bíró cigányságot sújtja. Ugyanakkor az utóbbi öt évben az országos átlagnál gyorsabban csökkent a bűnözés, bár a fiatal- és gyermekkorú bűnelkövetők száma egyre nő, különösen a roma lakosság körében.A megyében kidolgoztak olyan programokat és támogatási lehetőségeket, amelyek alapján mind több középiskolát végzett roma fiatalt vennének fel rendőrnek.
A roma önkormányzati képviselők kifejtették: vannak olyan tapasztalataik, amelyek szerint a bűncselekmények elkövetése után a rendőrök "negatív diszkriminációt" alkalmaznak a roma származásúakkal szemben.