Önkorkép - 2004. június

A Belügyminisztérium az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal közreműködésével, holland és magyar kormányzati szakemberek részvételével konferenciát rendezett. A szakértők a professzionális kormányzati kommunikációról, mint az esélyegyenlőség és a társadalmi befogadás kormányzati megvalósításának egyik lehetséges eszközéről tanácskoztak. A rendezvény több hazai és holland kormányzati szakember részvételével zajlott. A tanácskozás teljes anyagát a rendezők rövidesen megjelentetik.

Dobogókői randevú

a professzionális kormányzati kommunikációról

A konferencián dr. Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter, a társadalmi befogadásról szóló memorandum alapján készített nemzeti cselekvési tervről és annak kommunikációjáról tartott előadást, Ahmed Aboutaleb, Amszerdam alpolgármestere az esélyegyenlőségről és a szociális hatások helyi szintű megvalósulásáról beszélt.

Rovatunkban, terjedelmi okok miatt, az esélyegyenlőségi minisztertől idézünk és az amszterdami alpolgármester előadásából adunk ízelítőt, bízva abban, hogy a dobogókői gondolatok teljes anyaga, rövidesen könyv formájában eljut minden érdeklődőhöz.

A kommunikáció és a demokrácia összefügg

Göncz Kinga egy közelmúltban készült felmérésre hivatkozva hangsúlyozta: az emberek elvárása az állammal szemben még mindig paternalisztikus, a megkérdezettek többsége a társadalmi hátrányok leküzdésében és egyéni sorsa jobbrafordulásában az államtól várja a megoldást. Ennek ismeretében fontos a megfelelő kommunikáció: tudatosítani kell, hogy a társadalmi szolidaritás terén az egyéneknek is vannak kötelezettségei. Göncz Kinga példaként az önkéntes törvényre vonatkozó törvényalkotási szándékra hivatkozott, mely szerint az egyéni szerepvállalás előtérbe kerülhet. Az állam és az emberek közötti viszony alakulásában jelentős a kommunikáció szerepe. Az emberek gondolkodását is befolyásoló változásokra azonban hosszabb időre van szükség. A miniszter asszony hangsúlyozta: Magyarország befogadó társadalom volt évszázadok óta, bevándorlás és migráció jellemezte. Hazánk befogadóként és nem kirekesztőként viselkedett. Ez a tény a partnerség és a kommunikáció szempontjából nagyon fontos.

Hosszú ideig nem lehetett szegénységről beszélni

A szegénységről szólva, a miniszter asszony megemlítette, hogy Magyarországon hosszú ideig nem lehetett erről beszélni. Ma már nemcsak a szegénységről, de a társadalmi kirekesztésről is beszélni kell - idézte a korábbi tisztségében végzett munkájának, a nemzeti cselekvési terv készítésének körülményeit. A foglalkoztatás terén a rendszerváltás után drámaian változott a helyzet, ma már 60 százalék alatti a foglalkoztatási arány, és még mindig alacsony a részmunkaidősök száma. Sokáig a nők foglalkoztatottsága kedvezőbb átlagot mutatott a férfiakénál, ma már nem, pedig a nők iskolai végzettsége magasabb.

Uniós alapelv az alapjogokhoz való egyenlő hozzáférés

A szociális szolgáltatásról szólva hangsúlyozta, hogy a centralizáció után decentralizáció jött létre, az önkormányzatok szétaprózottak, létrejött 3200 szociálpolitika és szegényesebb lett az egészségügyi ellátás. Probléma az idősek kiszolgáltatottsága, olyan élethelyzetek alakultak ki, ahol nagyon fontos a segítség. Hazánkban a bentlakó ellátás volt a gyakorlat, az otthoni ápolás feltételei nem működnek. Miután az önkormányzatokhoz került a szociális alapellátás intézménye, valójában 3200 szociálpolitika jött létre. A probléma megoldását a közigazgatási reformtól várja a miniszter.

Dr. Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter letette a miniszteri esküt. Göncz Kinga bemutatkozó sajtótájékoztatóján elmondta, hogy néhány feladatkört szeretne "magával vinni": ilyen például az Idősügyi Tanács titkári munkája. A miniszter hangsúlyozta: a kirekesztéssel ellentétben egy összetartó, összetartozó, szolidáris társadalom megteremtése érdekében szeretne dolgozni, szükségesnek nevezte egy idősügyi cselekvési program elfogadását is. Göncz Kinga fontosnak tartja a hajléktalanság kérdésének kezelését,valamint a roma integráció és a női esélyegyenlőség hangsúlyos képviseletét. Hangsúlyozta, hogy az egyházaknak több területen nagyon fontos a szerepük, ilyen például a fogyatékosok és az idősek ellátása.

A szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen

A Magyar Kormány és az Európai Bizottság a Társadalmi Befogadásról szóló Közös Memorandumot (JIM) 2003. végén írta alá. Ez a dokumentum lehetőséget teremtett ahhoz, hogy Magyarország, az Európai Unió tagállamaival közösen, teljes jogú tagként részt vehessen a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni, nyitott koordinációs módszeren alapuló együttműködésben.
Idén minden új tagállam, köztük hazánk is, elkészíti a társadalmi befogadásról szóló nemzeti cselekvési tervet. a magyar kormány az Egészségügyi-, Szociális- és Családügyi Minisztérium elnökletével Társadalmi Kirekesztés Elleni Bizottság létrehozásáról döntött. a már elkészült nemzeti cselekvési terv vitaanyaga összegzi a Bizottság munkájában részt vevő tárcák azon főbb célkitűzéseit és intézkedéseit, amelyek segítik a hátrányos vagy speciális élethelyzetben élők társadalmi integrációját.
"Az EU csatlakozástól függetlenül is a közös gondolkodás részét képezi és mindnyájunk számára kiemelt feladat egy kiegyensúlyozott társadalom kialakulásának segítése, a «társadalmi összetartozás» erősítése. Ennek tevékeny részesei … a Kormányzatok és az államigazgatás szereplői mellett az egyes szakágazatok, a piac szereplői és a civil társadalom egyaránt. Amikor tehát nyilvános egyeztetésre bocsátjuk a nemzeti cselekvési terv tervezetét - akkor ezt mindenek előtt az Olvasók és leendő hozzászólók együttműködésének reményében tesszük."… írta Göncz Kinga - még az SZCSM politikai államtitkáraként - abban a levelében, melynek kíséretében társadalmi vitára bocsátja az említett dokumentumot. a véleményeket június 18-áig várták. Úgy gondoljuk, érdemes megismerni a vitaanyagot, a nemzeti cselekvési terv teljes szövegtervezete megtalálható a www.szcsm.hu portálon.

Magyarországon nem valósult meg az alapjogokhoz való egyenlő módon való hozzáférés elve sem. Korábban az államnak nem volt érdeke, hogy az állampolgár tisztába legyen a jogaival, nem alakult ki a megfelelő intézményrendszer sem. Ezt igyekszik pótolni a nemrégiben bevezetett nép ügyvédje elnevezésű jogi segítségnyújtás, amelyhez a rászorulóknak állami forrásból biztosítják az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.
A fogyatékos emberek érdekeinek megjelenítése a társadalomban horizontális feladat. Törvény született, de van még elég teendő, ráadásul sok pénzre és időre is szükség lesz - vélekedett a miniszter.

Kommunikációs szakadék

A nemzeti cselekvési terv vitaanyagáról szólva, Göncz Kinga elmondta, hogy tárcák nem önállóan terveztek, a horizontális feladatvégzésben minden minisztérium részt vett. Nagyon fontos volt az egymás közötti kommunikáció. A gyakorlat az igazolta, hogy a munkatársak olyanokkal is együtt tudtak dolgozni, akikkel korábban nem volt módjuk; megtanultak egymással kommunikálni. Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal létrehozása a közös gondolkodás koordinálását segíti, horizontálisan képviseli a Nemzeti Kormányprogramot.

KÖZLEMÉNY

A büntető- és szabálysértési eljárás során elkobzott egyes dolgok közérdekű felhasználását lebonyolító Karitatív Tanács irányítása és a kapcsolódó szakmai feladatok ellátása a 131/2004. (IV. 29) Korm. rendelet előírása alapján 2004. május 1-jétől az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal hatáskörébe tartozik. Tel: 235-4560; fax: 235-4659 (1051 Budapest, Vigadó u 6.)

A Vám- és Pénzügyőrség, a bíróságok, az önkormányzati és más hatóságok által a szabálysértési-, vagy büntetőeljárás során jogerősen elkobzott egyes dolgok közérdekű karitatív célú felhasználását az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal mellett működő Karitatív Tanács szervezi. a Kormányhivatalban működő Karitatív Tanács Titkársága technikai segítséget nyújt a Tanács működéséhez.

A Karitatív Tanács tagjai az alábbi nagy tapasztalatú, hosszú ideje működő, országos hálózattal, regionális raktárakkal, szállítóeszközökkel és jelentős számú munkaviszonyban foglalkoztatott munkatárssal rendelkező segélyszervezetek:

Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat
Magyar Vöröskereszt

A Karitatív Tanácsnak, mint testületnek a jogkörébe tartozik a közérdekű felhasználás kezdeményezése, a döntés a felajánlott dolgok elfogadásáról, valamint a közérdekű felhasználás lebonyolítását végző tagszervezeteknek a kijelölése. a Karitatív Tanács nem jogosult dönteni a rászorulók személyéről, a juttatható dolgok köréről. a hatóságoktól a Karitatív Tanács lebonyolításra kijelölt tagja veszi át a dolgokat, szállíttatja raktárba, gondoskodik alapvetően a regionális, helyi irodái, szervei útján a rászorulók részére történő szétosztásról.

A közérdekű felhasználásra elfogadott dolgok csak természetes személyeknek juttathatók, egyéni szükségleteiket meg nem haladó mértékben. a Karitatív Tanács lebonyolítást végző tagszervezete köteles saját maga-munkatársa, aktivistája- közreműködésével a juttatást közvetlenül átadni a rászorulóknak. a tagszervezetek a közérdekű felhasználás szervezése során a rendelkezésükre álló lehetőségek szerint, figyelembe veszik az önkormányzati, a kisebbségi önkormányzati, a civil és egyházi szervezetek javaslatait, a beérkező egyéni kérelmeket és javaslatokat, ezért ezeket célszerű a tagszervezetek lakóhely szerinti illetékes szervéhez eljuttatni. (Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásának, a Karitatív Tanács működésének szabályait a módosított 2000. évi XIII törvény, valamint az ugyancsak módosított 65/2000. (V. 9.) Korm. rendelet határozza meg.)

Karitatív Tanács Titkársága

A nemzeti cselekvési terv megalkotása az SZCSM feladata volt. A szakértők számára nagyon fontos volt a társadalom véleménye is, ezért párbeszédet kezdeményeztek a civilekkel, a digitális kapcsolat mellett a személyes kapcsolatteremtésre helyezték a hangsúlyt.

A tapasztalat azt mutatta, hogy döntésekben, véleményalkotásban a civil szektor sokkal gyorsabb és rugalmasabb, mint az államigazgatás. Göncz Kinga hangsúlyozta, a kommunikációban nagyon fontos a visszajelzés. Korábban kommunikációs szakadék volt az államigazgatás és a civil szektor között, ami a centralizált, illetve a decentralizált működésből, és a döntési mechanizmusok közötti különbségekből mérhető.

A lakásprivatizáció túl jól sikerült

A nemzeti cselekvési tervben kiemelt figyelmet fordítottak a különösen nehéz helyzetben lévő csoportok tagjainak szánt programok kidolgozására. A hajléktalanok problémájának kezelésében bizonyos tekintetben gyógyírt jelent a kiépült civil intézményrendszer, de nem oldódott meg, a miniszter szavai szerint a "túl jól" sikerült lakásprivatizáció eredményeként minimálisra csökkent a szociális célra adható lakások száma, gondot jelent, hogy a idősek nehezen tudják fenntartani a magántulajdonú lakásokat, az önkormányzatoknak pedig nincs visszavásárlási lehetőségük a bérlakásokra. A lakhatás minőségének támogatására nemrégiben indult normatív támogatási és adósságkezelési programot említette.

Halmozottan nehéz helyzetűeknek tekinthetők a romák: a körükben jellemző alacsony iskolázottság befolyással van a majdani foglalkoztatottságra, ráadásul zömében az ország keleti felében, többségében kistelepüléseken élnek. Az ez évben elkészült középtávú integrációs kormányzati program, s a strukturális alapok keretében meghirdetett pályázatok is hozzájárulnak hátrányaik mérsékléséhez.

(Csy-kó)

Fotók: Ön-Kor-Kép

Amszterdam mozgásban van

A mindennapi életet a tanulás, a munka, a kapcsolatok kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés határozza meg. A társadalom alsó szintje bevándorlókból, színes bőrűekből áll, hazájában ez feszültséget jelent, a társadalom többségének véleménye szerint ők visszaélnek a szociális helyzetükkel. Ahmed Aboutaleb, munkáspárti alpolgármester szerint ez rossz hangulatot eredményez, de erről beszélni kell.
Néhány év, és az emigránsok, bevándorlók lesznek többségben. Ezért, Ahmed Aboutaleb fontosnak tartja, hogy bevonják őket a helyi társadalmi rendszerbe, hogy számukra szociális hidakat építsenek. A munkáspárti politikus szerint, meg kell akadályozni a társadalmi kirekesztettségüket. Erre pártjának határozott programja van, amelyet õ, alpolgármesterként a városi tanácsban szeretne megvalósítani. A politikus véleménye szerint a bevándorlók kultúráról, munkáról másként gondolkodnak, ezért a kreativitásukra szükség van. Hágai politikusok egy része persze ezt másként gondolja.
Fontos a párbeszéd, Hollandiában nagyon nehéz jó adatokhoz jutni. A politikusoknak azt kell tenniük, amiért megválasztották őket. Ha az emberek aktívak, akkor sikerül a program.
Amszterdamban létrehoztak egy programot: a szegény embereknek számítógépet adnak internet kapcsolattal. Ezt évek óta teszik és folytatják. Amszterdamban 45 ezer család a szegénységi küszöböt súrolja, 22 ezer anya egyedül neveli gyermekét.
A városi tanács költségvetésének nagy része a kormányzattól jön, a társadalmi gazdasági körülmények Hollandiában rosszak. Tudásalapú, idegenforgalmi szolgáltatást nyújtanak. A foglalkoztatottság jó, Hollandiában 17, Amszterdamban 7 százalék. A munkanélküli. Fontos, hogy képük legyen a jövőről. A jövőbeni társadalmi szerkezet megteremtése miatt partnerekkel, vállalkozókkal együttműködnek. A város fizikai infrastruktúrájáról: most már tudják, hogy 10 év múlva melyik cég hova mit épít, ifjúságról, oktatásról nem tudnak ilyen biztosat. Az alpolgármester szerint, a fizikai, társadalmi, ifjúsági infrastruktúra összehangolása nagyon fontos. Példaként említi, hogy 1 milliárd euróért építenek alagutat. A politikusok csak a látható dolgokba szeretnek beruházni, véleménye szerint, a gazdasági infrastruktúra önmagában nem elég, ha az emberi beruházás elmarad. Sajnos az emberek fejlődésére nem szívesen áldoznak, hiszen ez 16 - 20 éves folyamat. Befektetési pénzeknél társadalmi célokra nagyon nehéz eredményt elérni.

Ahmed Aboutaleb, Amszterdam alpolgármestere (42 éves), arab származású, korábban újságíró, a kormány gazdasági tanácsadója, majd Amszterdam városi tanács tagja, munkáspárti. A város vezetését három párt koalíciója alkotja (munkáspárt, a liberálisok és egy jobb közép párt).
Az alpolgármester számára az utca emberének véleménye nagyon fontos. Minden reggel 8-9 között interneten kommunikál a lakossággal. A kérdésekre 1 órán belül válaszol, vagy jelzi, hogy olvasta. Az újságokban megjelent publikációkra reagál. Ô gyakran hívja személyesen azokat, akik megpróbálták elérni, mert fontosnak tartja, hogy meghallgassa a kérdezőket. Olyan telefonszámot tesznek közzé, amely ingyenes és a város kódjára utal, ebben a New York-i példát követik. Ezen a számon futnak be a hívások, majd témánként csoportosítják azokat. Hétvégeken összejön a civilek különböző csoportjaival, kávéházakba jár, hogy közvetlen benyomás érje. Véleménye szerint, a partnerek részvételére szükség van, szociális intézményeken keresztül működnek, nem állami alapon.