Országos modellkísérleti program indult a közigazgatás korszerűsítésére. Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője Lamperth Mónika belügyminiszterrel közösen jelentette be az ügyfélszolgálati charták bevezetését szolgáló kísérleti program Bács-Kiskun megyei elindítását.
Bács-Kiskun megye öt települési önkormányzata mellett hét egyéb szervezet vesz részt a modellkísérletben, amely egyben a közigazgatási reform második szakaszát is jelenti, és minőségi változást jelent az állampolgárok számára a közszolgáltatásokhoz történő hozzáférés területén - fejtette ki a kancelláriaminiszter. Az ügyfélszolgálati charták lényege, hogy egységes mércét állítanak a közigazgatási szolgáltatások területén. Az Európai Unióhoz korábban csatlakozó országokban, ahol a kormány ezt a chartát bevezette, nőtt az állampolgárok elégedettsége, javult a közszolgáltatások megítélése.
A belügyminiszter elmondta: 780 államigazgatási szerv és több, mint 2200 önkormányzat bevonásával egy felmérést készítettek, ennek adatait felhasználják az ügyfélszolgálati charták megalkotásakor. A modellkísérlet tapasztalatai alapján 2005 második felében megszülethet a közigazgatási reform bevezetéséhez szükséges törvény, és utána következhet az országos bevezetés.

Kilencmilliárd forint
az okmányirodák fejlesztésére

Kilencmilliárd forintot fordítanak 2004 és 2007 között az okmányirodák fejlesztésére. Ma az országban 274 okmányiroda működik, 25-tel több, mint két évvel ezelőtt. Ezek egy részében kísérleti jelleggel lehetőség van az elektronikus, számítógépes ügyintézésre, s Belügyminisztérium igyekszik kiszélesíteni ezt a kört.

Több pénz az útfelújításra

A jövő évi költségvetésből több pénzt kell fordítani az úthálózat felújításának támogatására, kiemelten kell kezelni a városi tömegközlekedés kérdését, az önkormányzatokat pedig ösztönözni kell a beruházásokra - mondta Lamperth Mónika belügyminiszter a városi polgármesterek konferenciáján. A belügyi tárca vezetője kifejtette: folynak a jövő évi költségvetés tervezésének előkészületei. Az önkormányzatokat a jelenleginél jobban szeretnék ösztönözni arra, hogy saját forrásaikból jelentősebb összegeket fordítsanak az utak felújítására, ezért az elképzelések szerint a települések útfelújításra fordított minden forintjához még egy forintot hozzátenne a központi költségvetés. Ezt azonban nem kátyúzásra, hanem az utak teljes körű felújítására fordítanák.
A 2004-ben bevezetett a tömegközlekedési normatíváról a belügyminiszter elmondta: mintegy 8,5 milliárd forintot különítettek el erre a célra. A március 16-ai határidőig 135 önkormányzat nyújtotta be kérelmét, ebből 131-et fogadtak el. Így például a fővárosi önkormányzat 5,9 milliárd forintot, Debrecen közel 315 millió forintot, míg Tatabánya 70 millió forintot kaphat.
Az idei központi költségvetésben egy felülről nyitott, 4,4 milliárd forintos alapot különítettek el az uniós pályázatokhoz elegendő önrésszel nem rendelkező önkormányzatoknak. Erre már 475 jelentkezés érkezett, amelyből első körben 15 önkormányzat beadványát bírálták el pozitívan.
A kistérségi pályázatokról szólva a belügyminiszter leszögezte: a köztársasági elnök alkotmányos aggályai nem befolyásolják a mintegy hétmilliárd forint felosztását, amelyről az előzetes terveknek megfelelően augusztus 15-éig dönt majd a Belügyminisztérium.

Modernizálják a szociális ellátórendszert

A szociális ellátórendszer modernizálására jövőre reform kezdődik - jelentette ki Kökény Mihály egészségügyi miniszter. Fejlesztik a bölcsődei hálózatot, megnövelik a családi pótlék összegét és az egyedül élő idős korúak emelt összegű járadékhoz juthatnak. A tervek szerint kiterjesztik az ápolási díjat és ez a tevékenység munkaviszonynak számít a jövőben.

Elfogadta az Országgyűlés a hivatalos iratok kézbesítéséről szóló új törvényt. Ennek értelmében szabályszerű postai kézbesítési kísérletek ellenére át nem vett iratokra úgy kell tekinteni, mintha azok a címzett birtokába kerültek volna. A törvény bevezeti a végrehajtói kézbesítés intézményét, amely szerint a végrehajtásról szóló bírósági határozattal felkutathatják a címzettet, és az iratot személyesen adhatják át neki.

Az állampolgári szolgáltatások
technológiai fejlesztése

Magyarország aláírta az állampolgári szolgáltatások technológiai fejlesztéséről szóló nyilatkozatot. Az aláíró országok hangsúlyozzák, hogy az elektronikus kormányzati szolgáltatások bővítése, új formáinak meghonosítása a közigazgatási ügyek egyszerűbb és gyorsabb intézését, a kormányzati munka átláthatóságát, a közvetlen állampolgári véleménynyilvánítás lehetőségét, s ezen keresztül az e-demokrácia bővítését eredményezheti.
Az Athénban megrendezett Információtechnológiai Világkongresszuson 17 ország által aláírt zárónyilatkozat az elektronikus kormányzás és az elektronikus demokrácia fejlesztését tűzte ki célul. Így a nyilatkozatban többek között elfogadták, hogy az elektronikus kormányzás során előtérbe kell kerülnie az állampolgár-központú államigazgatási ügyintézésnek, a kapcsolatok új formáját kell kialakítani az állam és az állampolgárok között, egyszerűsíteni kell az adminisztratív eljárásokat, valamint átláthatóvá kell tenni a kormányzati intézményeket. Ezen kívül egyszerűsíteni kell az állampolgárok számára az ügyintézéshez szükséges információk elérését és ki kell alakítani a demokratikus részvétel új formáit.
Magyarországon az Elektronikus Kormányzati Központ fejlesztései kapcsán a jövőben mindenki számára lehetővé válik a kormányzati intézmények által kötelezően megjelenítendő információkhoz való hozzáférés. Emellett kialakítják a hivatalos ügyek gyorsabb intézése érdekében az időpontfoglalás rendszerét. A kormányzati portálon fórumok, véleménynyilvánító ablakok, és a közérdekű kérdések kapcsán online szavazási lehetőség áll majd a felhasználok rendelkezésére. Az új közigazgatási törvény szerint, amelyet várhatóan ősszel fogadnak el, lehetővé válik majd, hogy minden közigazgatási ügyet elektronikus úton is el lehessen intézni.

Ebben az évben a tavalyihoz képest negyven százalékkal több pénz jut játszóterek kialakítására - mondta Gyurcsány Ferenc ifjúsági miniszter. Az idén 230 millió forintos keretre pályázhatnak a települések, európai uniós szabványoknak megfelelő játszóterek építésére. Változást és könnyítést jelent, hogy a pályázatokat ezentúl nem Budapesten bírálják el, hanem régiókban. A miniszter közölte: a pénzt a minisztérium biztosítja, a forrásokat a regionális fejlesztési tanácsokon keresztül érhetik el az önkormányzatok.
Gyurcsány Ferenc elmondta: 2008-ra nem lesz iskola tornaterem nélkül és nem lesz kistérség tanuszoda nélkül, köszönhetően annak a sportlétesítmény-fejlesztési programnak, amelyet a közelmúltban fogadott el a kormány. A döntés nyomán a következő két évben 300 - 400 sportpályát újítanak fel. A költségek kétharmad részét központi költségvetésből biztosítják, a fennmaradó részt kell az önkormányzatoknak előteremteniük. Száz tornaterem és ötven tanuszoda is megépül.

Koordináció a tisztább strandokért

Hatékonyabb koordinációra, időben kiírt pályázatokra lenne szükség a balatoni strandok megtisztításával kapcsolatos feladatok elvégzéséhez. A Balatoni Szövetség elnöksége szerint ez minden tóparti önkormányzat számára elsődleges szempont, hiszen a strandok állapota nagymértékben hozzájárul a tóparti turizmus sikeréhez. Mederkotrásra és -tisztításra, a partvédművek állagának megőrzésére, illetve növényzet eltávolítására tavaszszal 403 millió forint forrással írt ki pályázatot a Balaton Fejlesztési Tanács. Mederkotrásra 30, az egyéb feladatokra maximum 8 millió forint támogatás kapható. Több polgármester szerint az elnyerhető támogatás kevés a feladatokhoz mérten, ezért nagyobb összegű pályázati segítségre lenne szükség. A tapasztalatok szerint egyébként az önkormányzatok jó része hiányosan vagy hibásan kitöltve adta be pályázatát, így vagy elesett a támogatástól vagy nem kapta meg időben.
A Balatoni Szövetség elnöksége arról is döntött, hogy kérik a Balaton Fejlesztési Tanácstól: írjon ki pályázatot a kikötők kotrására is, erre ugyanis eddig nem lehetett pályázni.