A közszolgálati reform alapkérdéseiről

A gazdasági kabinet elé kerül a finanszírozásról szóló javaslat

Mivel ez az állam szociális-szociáldemokrata gondolkodást képvisel, ebből követke-zően esélyteremtő módon kell biztosítani a közszolgáltatásokat minden magyar állampolgár számára.

Alapvető, hogy a közszolgálatnak a jelenlegi gyakorlathoz képest versenyképesnek, teljesítményorientáltnak kell lennie. A közszolgálat van az emberekért és nem megfordítva, éppen ezért itt az ideje, hogy változtassunk az elmúlt 40 - 50 év gyakorlatán - jelentette ki a reformért felelős kormánymegbízott. Szintén lényeges, hogy a közszolgálat pártatlan, méltányos és szakszerű legyen, s folyamatosan reagáljon a változásokra. Emellett a modern közszolgálatnak stabilitást kell biztosítania a közszolgálatban dolgozók számára a jó teljesítményekért cserébe.

Közszolgálati pénzügyi érdekegyeztető tanács alakult

Országos és ágazati szinten egyaránt szükség van az érdekegyeztetésre - mondta Draskovics Tibor pénzügyminiszter, a Közszolgálati Pénzügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanács (KPÉT) június 10-ei megalakulásakor, amikor a résztvevők együttműködési megállapodást írtak alá. A pénzügyi érdekegyeztető tanács a kialakítandó 2005-ös költségvetés során érdemi kérdésekről fog dönteni - jelentette ki a pénzügyminiszter. A tanács csaknem 24 ezer pénzügyi dolgozót képvisel - fejtette ki Fehér József. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára rámutatott: a testület megalakításának ötlete először 1992-ben vetődött fel. A KPÉT munkájában részt vesz a Pénzügyminisztérium szakszervezete, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal dolgozóinak szakszervezete, a Vám- és Pénzügyőrség független szakszervezete, a Magyar Államkincstár, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete dolgozóit képviselő MKKSZ és a Pénzügyminisztérium vezetése.

A közepesnél kedvezőbb a megítélés

Vélemények a közszolgálatról

A lakosság körében a közepesnél kedvezőbb a közszolgálat megítélése. Legnagyobb társadalmi presztizse a tűzoltóknak, az egészségügyben dolgozóknak és a könyvtárosoknak van. A rangsor végén a köztisztviselők állnak, összességében hármas átlagosztályzatot kaptak.

A lakosságnak kevés ismerete van a közszolgálatban dolgozókról. Legtöbben a tanárok, az orvosok és az ápolónők munkájáról mondták azt, hogy elég jól ismerik (29, 26 és 24 százalék). Néhány tevékenységről viszont alig tudnak az emberek. A köztisztviselők, a pénzügyőrök, vámőrök és a polgári védelemben dolgozók munkájáról mindössze 4 - 6 százalék tekinti magát jól tájékozottnak - derül ki a magyar lakosság és a közszolgálati dolgozók körében készült közvéleménykutatásokból.

A közszolgálatban dolgozók tájékozottak a munkájukat szabályozó törvényekről, de azok tartalmáról, részleteiről már csak a kisebbség rendelkezik információkkal. A közszférában dolgozók 32 százaléka ismeri a rá vonatkozó törvényt, 23 százaléka tisztában van azzal, hogy melyik rendelkezés vonatkozik rá, de nem ismeri pontosan. A dolgozók 31 százaléka tudja, hogy több törvény vonatkozik rá, de nem mindegyiket ismeri, míg 13 százalékuk egyáltalán nincs tisztában a rá vonatkozó jogi szabályozással.

A lakosság körében a közepesnél kedvezőbb megítélése van a közszolgálatnak - ezt egy ötfokú skálán a 3,6-os átlagosztályzat fejezi ki. Legnagyobb társadalmi presztízse a tűzoltóknak, az egészségügyben dolgozóknak (a mentősöknek, az ápolónőknek és az orvosoknak) valamint a könyvtárosoknak van - ezt a 4,1-től a 3,8-ig terjedő presztízsmutatók jelzik.

A rangsor végén a köztisztviselők állnak, a róluk kialakult vélemény közepes, összességében 3-as átlagosztályzatot kaptak az emberektől.

Ősszel a parlament elé kerülhet a közszolgálatról szóló törvénytervezet

Várhatóan a nyár végén tekinti át a kormány a közszolgálatról szóló törvénytervezetet, amely a tervek szerint ősszel kerülne az Országgyűlés elé, elfogadása esetén pedig 2005 júliusában hatályba lépne. A kabinet szándékai szerint egy egységes közszolgálati törvény készül, amely a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre és a szolgálati jogviszonnyal rendelkezőkre egyaránt vonatkozik. A jogszabály felszámolja a közszolgálati dolgozók közötti hátrányos megkülönböztetéseket, s bérük 6 - 8 év alatt megközelíti majd az Unió közszolgálati bérszínvonalát. A közszolgáltatások átfogó fejlesztésének programja akkor válhat sikeressé, ha a modernizációt támogatják a közszolgálati dolgozók is, ezért a kormány a közszolgálat humánpolitikai reformjának megvalósítására törekszik. Az elképzelések szerint a reform eredményeként egyszerű, áttekinthető, finanszírozható és kontrollálható rendszer jön létre 2005-től. Magyarországon a közelítőleg négymillió munkavállalóból nyolcszázezer dolgozik a közszolgálatban, négyszázezerrel kevesebb, mint a rendszerváltás évében.

 

A közszolgálatban dolgozók inkább erkölcsi megbecsülést éreznek, s kevésbé anyagi elismerést. Jónak minősítik az ügyfelektől és a munkahelyi vezetőktől kapott erkölcsi megbecsülést (4,1 és 4-es átlagértékkel fejezték ki egy ötfokú skálán). A munkáltató államtól vagy önkormányzattól közepes mértékű (3,1-es átlagérték) morális elismerést érzékelnek. Az anyagi megbecsülést közepes körülire értékelik a közszolgálati szférában dolgozók.

Az ország ügyeit szem előtt tartva a lakosság is úgy gondolja, hogy a közszolgálat a politikától független, szakszerű és stabil legyen. Az emberek többsége, 73 százaléka szerint a kormányváltások után megfigyelhető köztisztviselői cserék rossz döntések, míg ezzel ellentétes álláspontot csak 13 százalék foglal el.

Az érintettek a közszolgálat legvonzóbb elemének munkájuk, foglalkoztatásuk biztonságát tartják, de lényegesnek tekintik tevékenységük társadalmi hasznát is. A dolgozók 56 százaléka munkája lényegét a foglalkozási biztonságban ragadja meg, míg 19 százalék a megfelelő fizetést véli elsődlegesnek. A közszolgálati dolgozók 12 százalékának a munkavégzés megfelelő eszköztára, 9 százalékának pedig a társadalom számára végzett tevékenysége a leglényegesebb összetevő. A közszolgálati tevékenység leggyakrabban említett motivációi között is a feladat fontossága, közösségi haszna, valamint a foglakoztatás stabilitása emelkedik ki: 75, illetve 70 százalék tekinti ezeket vonzó tényezőnek. A dolgozók 61 százalékának a 13. havi fizetés is motiváló tényező, s még viszonylag sokan, 49 százaléknyian szakmai tapasztalatok szerzésére is megfelelő terepnek tartják a közszolgálatban eltöltött éveket. A közszolgálatban dolgozók állásuk biztonságát illetően megosztottak, de a bizakodók aránya magasabb, mint a kétkedőké: 12 százalék teljesen, 26 nagyon valószínűnek tartja, hogy állása megmarad, 36 százalék többé-kevésbé biztosnak véli ezt, míg 14 szerint előfordulhat, hogy megszűnik az állása, 10 pedig teljes mértékben bizonytalannak ítéli azt.

A lakosság véleménye megosztott volt arról, hogy a közszolgálatban dolgozók közül kik és milyen mértékű fizetésemelést kapjanak. A megkérdezettek 41 százaléka támogatná, 44 százaléka elutasítaná, ha a közszolgálatban dolgozók fizetése utolérné a piaci szférában dolgozókét. Hasonlóak az arányok az uniós bérszínvonal elérése vonatkozásában is. Az emberek 43 százaléka egyetértene azzal, ha az állam külön erőfeszítéseket tenne annak érdekében, hogy a közszolgálati dolgozók fizetése minél hamarabb elérje a hasonló munkakörben dolgozó uniós bérszínvonalat. Az emberek fele minden közszolgálati dolgozóra kiterjesztené a fizetésemelést, míg 42 százalékuk csak azokra, akik az érdemi munkát végzik. A bérfejlesztés melletti érvek közül leggyakrabban a munkaerő elvándorlása, az "agyelszívás" megakadályozása kerül elő (84 százaléknál), de sokan gondolják azt is (59 százalék), hogy csak így lehet megtartani a felkészült szakembereket, idevonzani a fiatalokat, azaz megakadályozni a kontraszelekciót. Az ellenérvek közül az bizonyult a legnyomósabbnak, amely szerint nem szükséges kiemelten kezelni a közszolgálatot, hiszen nem a munkahely jellege, hanem a végzett munka, a teljesítmény számít (85 százalék.) Az is széles körben elfogadott nézet (71 százalék), hogy más költségvetési célok fontosabbak, az állam szűkös pénzeszközeit inkább ezekre (nyugdíjra, egészségügyre, infrastruktúrára) kell fordítani.

A közszolgálatban dolgozók fizetésemelésének lakossági megítélését nem befolyásolja, hogy a válaszadó mennyire tájékozott az egyes munkakörökről, s milyen véleménnyel van ezen foglalkozások képviselőinek munkavégzéséről. Az állásfoglalást a személyes érintettség és a közszolgálati dolgozóktól való társadalmi távolság befolyásolja. A fizetésemelési törekvés méltánylása vagy elutasítása elsősorban azon múlik, hogy a véleményalkotó vagy valamely családtagja közszolgálati dolgozó vagy sem. Másodsorban a társadalmi helyzet bizonyos elemei - mint például az iskolázottság, a gazdasági aktivitás, a foglalkozás, a kereset, a család anyagi helyzete, a lakóhely - befolyásolják a közszolgálati ágazatok fizetésemelésének kérdésében való állásfoglalást.

A közszolgálatban dolgozók mérsékelten elégedettek a fizetésükkel, az a létfeltételek megteremtésére elegendő, de a minőséget jelentő életfeltételek kialakítására nem. A dolgozók 5 százaléka rendszeresen, 23 alkalmanként félre tud tenni jövedelméből, míg 43 százaléknyian éppen hogy kijönnek a pénzükből. Nagyjából felerészük teljesítményarányosnak ítéli a jövedelmét: 14 százalék szerint a fizetése teljes mértékben, 39 szerint többé-kevésbé megfelel a befektetett munkának. Ugyanakkor a béreket emelni szeretnék. A teljesítményükkel arányos fizetésemelést 64 százalékosnak, a tisztes megélhetéshez szükségeset 93 százalékosnak gondolják. A fizetésemelési igény a dolgozók fejében a bér szerkezetének szakmai pótlékot és a teljesítményt is preferáló kialakításával jár együtt: az előbbinek 20, az utóbbinak 27 százalékos súlyt adnának. Az alapbér súlyát 53 százalékosnak gondolják.

A közszolgálatban dolgozók jelentős többsége (78 százaléka) támogatja a reformot. Mintegy 55 százalék azért látja szükségesnek, mert az uniós csatlakozás megköveteli az előrelépést, 23 pedig azért, mert elavultnak tekinti az aktuális rendszert. A reformtól elsősorban a közszolgálati feladatok ellátásának színvonal-emelkedését, anyagi és szociális helyzetük javulását, gyermekeik számára jobb körülmények megteremtésének esélyét várják (67 és 62 százalék közötti arányban). Az érintettek a közszolgálati reform várható következményeiként tartják számon a szakmai továbbképzést (89 százalék), az uniós követelményekhez való alkalmazkodást (72 százalék), az idegennyelvtudás bővítését (62 százalék), a lelkiismeretesebb, jobb munkát (53 százalék) - összefoglalva: a teljesítmény növekedését.

A közszolgáltban dolgozók szükségesnek látják a feladatellátás színvonalának javítását, a teljesítmények növekedésével összhangban a bérek, juttatások növekedését, az életfeltételek javulását magában foglaló közszolgálati reformot.

A lakosság szerint olyan közszolgálati szférára van szükség, amely a jelenleginél jobban működik: a olitikától független, szakszerű, méltányos, stabil, nyitott és állampolgárbarát.

---

A lakossági felmérés 2003 szeptemberében készült, személyes interjúk segítségével. A megkérdezett 1500 fő a legfontosabb társadalmi-demográfiai jellemzők szerint a felnőtt magyar népességet reprezentálta.
A közszolgálatban dolgozók körében készült vizsgálat 2003 novemberében készült, ugyancsak személyes interjúk segítségével. A megkérdezett 800 fő a közszolgálati szférában foglalkoztatottakat reprezentálja.
A két felmérést a Szonda Ipsos készítette a Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatal megbízásából.

polgárok, önkormányzatok információs hírmagazinja • www.onkornet.hu