Indul a tervezés

A 2005. évi költségvetés 4,5 százalékos inflációval, 3,5-4 százalékos gazdasági növekedéssel és 2 százalékos reálbér-emelkedéssel számol - jelentette be Draskovics Tibor pénzügyminiszter. A költségvetési intézmények az ideinél 5 százalékkal kevesebb pénzzel gazdálkodhatnának jövőre, s a közszfé-rában elbocsátásokkal kell számolni. A kisebb állam, a csökkenő államháztartási hiány és a foglalkoztatás növekedését szolgáló mérséklődő adóterhek segítenek elérni az ország céljait: felzárkózni az EU színvonalához a gazdaságban, a foglalkoztatásban és az életkörülményekben.

Kiadáscsökkentés

A kiadáscsökkentés egyik legfontosabb eleme a minisztériumok, önkormányzatok és költségvetési szervek működési kiadásainak 5 százalékos csökkentése. A jövő évi költségvetésben a legnagyobb súlyú tételek a beruházások, az infrastruktúra-fejlesztés és a kutatásfejlesztés támogatása lesz. Prioritás marad az autó-pálya-építés, és az EU-források hazai részének biztosítása. Ezek az intézkedések is a versenyszférában keletkező munkahelyek számának növelését szolgálják. A tb-járulékok csökkentésével a speciális helyzetű rétegek foglalkoztatását kívánják segíteni. A személyi jövedelemadó mérséklése is a foglalkoztatás növekedését célzó intézkedés. A tervek szerint a középső jövedelemsávot húznák szét és a kulcsát is csökkentenék. A különböző kedvezményeket az alacsonyabb keresetűeknél bővítenék ki. A pénzügyi tárca elképzelései szerint többet költ az állam a szociális ellátásokra: a nyugdíjak reálértéke 3 százalékkal emelkedik majd.
A pénzügyminiszter szerint nem lehet az EU részeként működő Magyarországon a régi beidegződések szerint költségvetést készíteni, a tárcáknak ezért a fejlesztési pénzekre, a támogatások forrásaira pályázniuk kell majd. Mintegy 1000 milliárd forint lesz szétosztható az új módszer szerint.

Egyeztetések a költségvetésről

A jövő évi költségvetés előkészítéséről Medgyessy Péter miniszterelnök is megbeszélést folytatott a kormánypártok vezetőivel. Legfontosabb célként jelölte meg a gazdaságban megindult kedvező folyamatok, a magyar gazdaság iránti bizalom megerősítését, ami alapot teremt az élet-színvonal fokozatos és kiszámítható emelésére, a foglalkoztatás bővítésével, a fejlesztések feltételeinek, valamint az uniós források felhasználásának biztosításával. Ennek feltétele a kormány által tervezett szigorú és következetes költségvetési politika. A fenntartható gazdasági fejlődést a 2005-ös költségvetésben hatékony, egyben takarékos és olcsó állam szolgálja, amely a korábbinál nagyobb mozgásteret enged a gazdaság szereplőinek. Ez a következetes gazdaságpolitika a jelenlegi feladatkörök és intézményrendszer racionalizálását, a bürokrácia csökkentését, visszafogott bérpolitikát igényel a költségvetési szférában.

A legfontosabb célok

A kormány tagjai is egyetértenek azzal, hogy a 2005. évi költségvetésben a legfontosabb cél a munkahelyteremtés, az átlagos és az átlag alatti keresetek adóterheinek érzékelhető csökkentése. A legfontosabb célok közé sorolják az alacsony jövedelmű, gyermeket nevelő családok támogatásának növelését, a fiatal pályakezdők életfeltételeinek javítását, otthonteremtésük elősegítését.

Kétszázalékos reálbér-növekedés

Az MSZP-frakció két százalékos reálbérnövekedést biztosítana az önkormányzati alkalmazottaknak a jövő évi költségvetésben. A szocialisták azt szeretnék, ha ezt a növekedést a vonatkozó törvényekben is garantálnák. A helyhatóságok ezen felül akkor kapnának többletforrásokat, ha többletfeladatot rendelnének hozzájuk - mondta Jauernik István, az önkormányzati bizottság alelnöke. Emellett javasolni fogják, hogy 2005-ben növekedjen a panelprogramra fordítható összeg, és induljon el a bérlakás-program is. A szocialisták emellett fontosnak tartják a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatását és a kistérségi társulások létrehozásának ösztönzését. Mindezt szerintük a gazdasági növekedésből, a takarékosabb állam fenntartásából lehetne fedezni.

Koalíciós vita az adókról

Először azonban az adókkal kapcsolatban kell megegyezni. Az SZDSZ nem támogatja a szocialisták javaslatát a személyi jövedelemadó 6 millió forint fölött bevezetendő 48 százalékos negyedik kulcsáról, s elutasítja a tőzsdei árfolyamnyereség-adó újbóli kivetését is. Az MSZP nem ért egyet a szabad demokraták egykulcsos, 30 százalékos, választható egyszerűsített személyi jövedelmadóról szóló elképzeléseivel. Különbség van a két párt között abban is, hogy az szja középső sávját milyen mértékben húzzák szét, s az ipar-űzési adó mekkora hányadát lehessen leírni a társasági adó alapjából.

Érvek és ellenérvek

A szocialisták szerint összességében adócsökkentést jelent, ha bevezetik az általuk javasolt 48 százalékos szja-kulcsot a hatmillió forint fölötti jövedelmekre. Mivel a középső adósáv felső határát felemelnék a jelenlegi 1,5 millió forintról 1,8-2 millió forintra, így a magas jövedelmek adóterhe is mérséklődne, még az új kulcs ellenére is. Számítások szerint emiatt a 4,2 millió adózóból alig negyvenezernek növekedne az adó-terhe. A szabad demokraták azonban úgy gondolják: a negyedik adókulcs bevezetése a jelentős jövedelmek eltitkolásához, külföldre menekítéséhez vezetne. A tőzsdei árfolyamnyereség-adó pedig igen hátrányosan érintené a megtakarítását részvényekbe fektető 2,2 millió magánnyugdíjpénztár-tagot.

A szabad demokraták kitartanak viszont a korábban a jövő évre meghirdetett adótábla-javaslat mellett, amely szerint a jelenleg 26 százalékos középső szja-kulcs 24 százalékra csökkenne, jövedelmi határa pedig évi bruttó 2,5 millió forintra emelkedne. A párt álláspontja szerint be kellene vezetni az egyszerűsített vállakozói adó (eva) mintájára önkéntesen választható, a kedvezményeket kizáró 30 százalékos szja-kulcsot, amely érdemben nem csökkentené az államháztartás bevételeit, viszont egyszerűsítené az adminisztrációt az adóhivatalban. Ezt a szocialisták azért utasítják el, mert álláspontjuk szerint tovább erősítené a társadalmi igazságtalanságot. Az MSZP és az SZDSZ vezetése augusztusban folytatja az egyeztetést.