Elkerülhetetlen a társulás

Az önkormányzati rendszer működőképes, de a finanszírozás reformra szorul

Az önkormányzati rendszer alapvetően működőképes, de a likviditási mutatók a pénzügyi helyzet folyamatos romlását jelzik. Az Állami Számvevőszék szerint elkerülhetetlen az önkormányzati feladatok társulásban való ellátása, illetve a kötelező és az önként vállalt feladatatok költségeinek átláthatóvá tétele. A helyi gazdálkodás szabályozottsága az évek óta tartó folyamatos javulás ellenére még mindig kritikus terület.

Az önkormányzati rendszer alapvetően működőképes, de a finanszírozás reformra szorul - jelentette ki Lóránt Zoltán, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgatója, a helyi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről szóló jelentés ismertetésekor. A főigazgató szerint a rendszerben egyszerre van benne a hiány és a pazarlás. A szét-aprózott településhálózattal rendelkező Magyarországon az intézményhálózat is szétaprózott. Ez az intézményhálózat azonban ebben a formában nem működőképes, ezért elengedhetetlen az önkormányzatok társulása, amelyet az államnak is támogatnia kell - hangsúlyozta Lóránt Zoltán.
A számvevőszék régóta sürgeti az állami normatívák bonyolult rendszerének egyszerűsítését, számuk csökkentését. Az önkormányzati finanszírozást átláthatóbbá tenné a kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatok költségeinek elkülönítése. Az ÁSZ szerint átalakításra szorul az állami fejlesztési támogatások rendszere is.
Az önkormányzati szféra tavaly mintegy 2700 milliárd forinttal gazdálkodott. A helyhatóságok könyvviteli mérlegben kimutatott vagyona 2002-ben 6423 milliárd forint volt, 2003-ban viszont 9235 milliárd. A növekedés oka nem tényleges vagyongyarapodás, hanem a korábban nem, vagy érték nélkül nyilvántartott ingatlanok értékének kötelező megállapítása és nyilvántartásba vétele volt. Az önkormányzati feladatok ellátásában 42 ezer köztisztviselő és 421 ezer teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott vett részt.
A számvevőszék tavaly 350 önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését végezte el - köztük volt a főváros mellett négy megyei, hat megyei jogú városi, hat fővárosi kerületi, 54 városi, 27 nagyközségi és 252 községi önkormányzat. Az ellenőrzött helyhatóságok rendelkeznek az önkormányzati vagyon 45,3 százalékával és teljesítették az összes önkormányzati kiadás 33,7 százalékát.

Szabályozási hiányosságok

A vizsgált helyhatóságok kétharmada - a törvényi előírás ellenére - a korábbi évekhez hasonlóan nem rendelkezett hosszabb távra szóló gazdasági programmal. Ennek hiányában a döntéseket az adott időpontban ismert szükségletek és lehetőségek figyelembevételével hozták meg. Az önkormányzatok a költségvetési előterjesztések szerkezetére, tartalmára vonatkozó előírásokat nem tartották be. Az ellenőrzött önkormányzatok közelítőleg fele a törvényi előírást megsértve nem a jóváhagyott költségvetési előirányzaton belül gazdálkodott, az előirányzatokról és azok teljesítéséről csaknem kétharmaduk nem vezetett naprakész nyilvántartást.
A gazdálkodás helyi szabályozottsága az évek óta tartó folyamatos javulás ellenére még mindig kritikus területe az önkormányzati gazdálkodásnak. A szabályozási hiányosságok is hozzájárultak ahhoz, hogy a munkafolyamatba épített ellenőrzés színvonala a korábbi évekhez viszonyítva nem javult. A gazdálkodási fegyelem sorozatos megsértése miatt kilenc önkormányzatnál összesen 24 dolgozó felelősségét vetették fel a számvevők, három esetben pedig bűncselekmény alapos gyanúja miatt feljelentést tettek.

Romló pénzügyi helyzet

Az országosan összesített adatokból számított likviditási mutatók alakulása az önkormányzatok pénzügyi helyzetének folyamatos rosszabbodását jelzi. Az önkormányzatoknál mind a rövid, mind a hosszú lejáratú kötelezettségek év végi állománya emelkedett, ami mutatja, hogy növekvő mértékben csak külső források bevonásával tudják feladataikat ellátni. A felhalmozási bevételek nem fedezték a felhalmozási kiadásokat, az előző évhez képest a deficit mértéke csaknem kétszeresére növekedett.
A vizsgált önkormányzatok 47 százaléka működési forráshiányos volt. Ennek kialakulásában a kedvezőtlen adottságok mellett a túlzott mértékű kötelezettség vállalások és önként vállalt feladatok, valamint az intézményi kapacitás alacsony kihasználtsága és a feladatellátás célszerűtlen szervezeti struktúrája játszott szerepet. Az egyensúly megteremtése érdekében az önkormányzatok felhalmozási kötelezettségvállalásaikat csökkentették, önként vállalt feladataikra fordított forrásaikat visszafogták, és takarékossági intézkedéseket vezettek be. A megtett intézkedések azonban a vizsgált önkormányzatok 40,3 százalékánál nem bizonyultak elegendőnek a forráshiány rendezésére. Ezek a települések az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok kiegészítő támogatásában részesültek.

Átalakuló intézményrendszer

Az önkormányzati feladatok megvalósításában a saját alapítású intézményeknek volt meghatározó szerepe, de a feladatellátásban részt vettek közhasznú szervezetek, alapítványok, gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások is. Az önkormányzatok 77 százaléka módosította 2000-2002 között a feladatellátás szervezeti rendszerét. A döntések 30,6 százaléka költségvetési intézmények összevonására, megszűntetésére, illetve létrehozására irányult, de közhasznú szervezetek létrehozásáról is határoztak. A települési önkormányzatok 14,3 százaléka adott át körzeti feladatokat ellátó intézményeket a megyei önkormányzatoknak, két település viszont átvett ilyen intézményt a megyéktől.


Az Állami Számvevőszék által évek óta visszatérően jelzett probléma, hogy az összevont elszámolás nem teszi lehetővé az egyes feladatok, illetve a kötelező és az önként vállalt feladatok kiadásainak-bevételeinek pontos megismerését. Ez azonban szükséges lenne a különböző szintű tervezéshez, a költségarányos finanszírozási rend kialakításához és ellenőrzéséhez.

Hiányzó belső ellenőrzés

Az önkormányzatok 88 százaléka nyújtott céljelleggel támogatást közalapítványoknak, alapítványoknak és egyéb szervezeteknek, vállalkozásoknak mintegy 170 milliárd forint értékben. Az államháztartási törvényben rögzített számadási kötelezettséget azonban az önkormányzatok mintegy fele nem írta elő, és nem ellenőrizte a felhasználást. A számadási kötelezettség és a felhasználás ellenőrzési módját sem központi jogszabály, sem az önkormányzatok nem szabályozták. A helyhatóságok közül minden hatodik megsértette a döntéshozatal szabályait, mivel nem a képviselő-testület döntött a támogatásokról.
A közbeszerzési eljárás lefolytatását az önkormányzatok 23 százaléka elmulasztotta, az eljárás alapján megkötött szerződések közel felét pedig módosították, ami a nem megfelelő előkészítés következménye.
Az ellenőrzési kötelezettséget a helyhatóságok a korábbi évekhez hasonlóan nem kezelték szakmai súlyának és a jogszabályban előírtaknak megfelelően. Az önállóan gazdálkodó intézmények ellenőrzését és a hivatali belső ellenőrzést az önkormányzatoknak csak a fele szabályozta valamilyen formában. Az elmúlt három évben a községi önkormányzatok mintegy 60 százalékánál a belső ellenőrzési feladatokat sem a polgármesteri hivatalban, sem az intézményeknél nem végezték el.
A helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján az Állami Számvevőszék javasolta a belügyminiszternek és a pénzügyminiszternek, hogy alakítsák ki a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tételéhez szükséges nyilvántartásokat, és pontosítsák az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat, beleértve az ellenőrzés jogszabályi támogatását.

Zárszámadás

Hiánnyal zárta a tavalyi évet az önkormányzati szféra - derül ki az önkormányzatok 2003. évi költségvetési mérlegéből. A GFS rendszeru egyenleg - 31,6 milliárd forint volt, privatizációs bevételek nélkül pedig - 40,6 milliárd. Egy évvel korábban, 2002-ben a hiány elérte a 105 milliárd forintot, ennek azonban a szakértők szerint elsősorban az az oka, hogy választási év volt, s olyankor a szokásosnál jóval költekezőbbek a helyhatóságok.

Tavaly az önkormányzatok összességében mintegy 2786 milliárd forinttal gazdálkodtak. Ami a bevételeket illeti, a saját folyó bevételek alig teljesültek túl. A korábbi években jellemző volt, hogy a településekhez rendszeresen több helyi adó - főként iparuzési - folyt be a tervezettnél. Tavaly azonban néhány milliárddal kevesebb, 271 milliárd iparűzési adót szedtek be, ami mutatja, hogy a gazdasági növekedés lassulása miatt a vállalkozások bevételei sem nőttek az előző években megszokott ütemben. Az arányok azonban nem változtak: továbbra is az iparűzési teszi ki a helyi adók 85 százalékát. Az előzetesen tervezett 11 milliárd forint helyett 63 milliárd hitelt vettek fel a helyhatóságok. A felhalmozási és tőke jellegu bevételek 40 milliárd forinttal meghaladták a tervezettet, elsősorban az ingatlanvagyon fokozott értékesítése, valamint a pályázatokon fejlesztésekre elnyert támogatások növekedése miatt. Mindössze a hatodát - 18 helyett 3 milliárd forintot - tudták viszont csak lehívni tavaly az önkormányzatok a várt uniós forrásoknak. A személyi juttatásokra fordított tavalyi kiadásokat szinte teljesen pontosan meg tudták tervezni az önkormányzatok, fejlesztésekre viszont - az előző évben megkezdett beruházások áthúzódó hatásaként - csaknem 130 milliárd forinttal többet költöttek a tervezettnél. A különbségek azonban igen jelentősek a települések között: tavaly mintegy 1100 önkormányzatnak még ahhoz is összességében 15,5 milliárd forint kiegészítő állami támogatásra volt szüksége, hogy működőképességét fenntarthassa. A kiadási oldalon a 953 milliárd forintos személyi juttatásokon és a 427 milliárdos fejlesztéseken túl nagy tétel a dologi kiadás. Erre 637 milliárdot fordítottak, 90 milliárddal többet, mint amire számítottak. Ezt döntően az infláció, illetve az emelkedő energiaárak okozták. A hitelek visszafizetésére a tervezett 15 milliárd helyett 45 milliárd forintot fordítottak. A záró pénzkészlet az év végén valamelyest meghaladta a 200 milliárd forintot.

A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési mérlege

 

Önkorkép

Tartalomjegyzék * tizennegyedik évfolyam, 7. szám * 2004. július-augusztus
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.