Az idei adatok nem sokban térnek el a tavalyiaktól: az előző év hasonló időszakában 1074 települési önkormányzat kapott 14,7 milliárd forintot. Az idén eredetileg 1132 önkormányzat nyújtotta be igénylését, s összességében 21,2 milliárd forintot kértek. Az elmúlt évben az I. ütemben 1149 önkormányzat igényelt 22,4 milliárd forintos támogatást. Az Országgyűlés önkormányzati bizottsága elé kerülő pénzügyminisztériumi tájékoztató szerint annak ellenére csökkent mind az igénylők száma, mind az igényelt összeg, hogy az idén a bérkiadásokhoz már nincs külön támogatás (bérhiki). A törvény szerint az elismerhető forráshiány alapja az önkormányzat 2004. évi működési kiadása és az elvárható folyó bevételek különbsége. Ezt csökkenti a kötelező megtakarítás összege - a központi költségvetésből származó bevétel 2 százaléka -, továbbá korrigálja az előző év működési ellátottsági színvonala. A támogatás igénybevételének feltételrendszere lényegesen nem változott a korábbi évekhez képest, az azonban a pénzügyi tárca tájékoztatójában is szerepel, hogy a kapacitáskihasználtsági feltétel szigorodott.

E kitétel alól mentesülnek az 500 fő alatti önkormányzatok, ahol csak egy intézmény üzemel, és az általános iskolai tanulók oktatása a 4. évfolyamnál magasabb évfolyamokon a társulási törvény szerint létrehozott társulás keretében történik. Az igénylők közül 90 nem felelt meg a feltételeknek, de 64 vállalta, hogy szeptember 1jétől teljesíti az előírt csoport, illetve tanulólétszámot. Az ezt nem vállaló 26 önkormányzat támogatását kellett négy havi összeggel csökkenteni.

Változás az is,

hogy nőtt a pénzügyi beszámoló hitelességének szerepe. A támogatás feltétele, hogy a könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzat a beszámolójára hitelesítő záradékot kapjon. Az önkormányzatok számára kedvező irányba módosult viszont az elmúlt évi átlagos kiadási szinttől való eltérés számítása. Emellett a személyi juttatásoknál figyelembe veszik a 6 százalékos keresetnövekedést, és a polgármesteri tisztség díjazásánál a törvény által meghatározott új minimumhatárt. Nem ismerhető el a forráshiány számítása során az inflációból eredő többletkiadás, az önként vállalt feladatok hatása, a dologi kiadási többletigény, és a tavaly év közben, illetve az idén betöltött állások többletkiadása. Emellett nem ismerik el a pénzmaradvány öszszegét meghaladó tavaly év végi kötelezettségeket, kifizetetlen számlákat és az előző évben felvett hitelek törlesztőrészletét és kamatait.

Ellenzéki álláspontok szerint a forráshiányos önkormányzatok száma csak azért nem nőtt tovább, mert az igénylés feltételeit ebben az évben ismét szigorították, így sok nehéz helyzetben lévő településtől elvették a támogatás lehetőségét. Az Országgyűlés önkormányzati bizottságának ülésén Tóth Imre képviselő, Sarkad polgármestere kifejtette: nem a települések rászorultsága csökkent, hanem a szigorodó feltételek miatt egyre kevesebben nyújthatják be jelentkezésüket. A honatya szerint a második félévben újabb nehézségekre lehet számítani, elsősorban az iskolatejprogram felemás állami finanszírozása, illetve a kapacitáskihasználtsági feltétel szigorodása miatt. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere elmondta: változtatni kellene az önhikis rendszeren, mert jelenleg nem a jogos igényekhez igazítják az állami támogatást, hanem a rendelkezésre álló forrásokhoz szigorítják a szabályokat. Különösen az oktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok vannak nehéz helyzetben. Hasonló a véleménye Gémesi Györgynek, Gödöllő polgármesterének. A képviselő kifejtette: ha egy rendszerből kiveszik a pénzt, akkor az nem fog működni. Hiába az átszervezések, ha nincs pénz feladatellátásra. Az alakuló kistérségi társulások most egyszeri támogatást kapnak a működési feltételek megteremtéséhez. A társulásokban azonban a gazdagabb településekre nagyobb teher hárul majd a közös feladatellátás során, a szegényebbek viszont elvesztik azt a lehetőséget, hogy pályázzanak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatási keretére. Az ellenzéki képviselők kifogásolták a közigazgatási és önkormányzati finanszírozási reform elmaradását. Jauernik István, a bizottság szocialista alelnöke szerint az önkormányzatok pénzügyi helyzete valóban nehéz, de ez régi probléma. Az utóbbi két évben a számok lényegében változatlan pozíciót mutatnak. A közös feladatellátás segíti a racionálisabb gazdálkodást. A kötelező kistérségi társulások létrehozásáról szóló törvényjavaslatot azonban - bár ez lett volna a reform első fontos lépése - épp az ellenzék torpedózta meg az Országgyűlésben.

A támogatott települések 92,3 százaléka község vagy nagyközség, a városok aránya 7,7 százalék. Az 1232 igénylő önkormányzat közül 55 kérelme nem felelt meg a törvényi feltételeknek. A megyei önkormányzatok közül négy nyújtotta be igénylését, amelyek támogathatóak voltak. A forráshiány ebben az évben is döntően azoknál a helyhatóságoknál keletkezett, amelyek gazdasági és társadalmi szempontból elmaradott térségekbe tartoznak. A támogatásra javasolt önkormányzatok 15,9 százaléka BorsodAbaújZemplén, 15,3 százaléka pedig SzabolcsSzatmárBereg megyéből került ki. E két megye települései kapták az összes támogatás több mint 37 százalékát. Szeptember 30áig igényelhetnek ismét kiegészítő támogatást azok a rászoruló önkormányzatok, amelyek az első ütemben nem kértek, vagy megítélésük szerint elismerhető többletkiadásaik vannak. A kiegészítő támogatások második ütemére a törvény alapján az év második felében lemondott normatív állami hozzájárulások és támogatások, a címzett és céltámogatások, illetve a központosított előirányzatok átcsoportosításából keletkező összeg nyújt forrást, de szükség esetén költségvetési átcsoportosítás is lehetséges.

 

(Forrás:Pénzügyminisztérium)

Döntés a céltámogatásokról

A kormány júliusi döntése alapján ebben az évben 61 új önkormányzati beruházás indulhat állami céltámogatás segítségével. Az év első felében lemondott önkormányzati támogatások újraosztásáról a kormány szeptember 30áig ismét dönt, akkor azonban már csak a szennyvízgondok megoldására kapnak pénzt a helyhatóságok. A jogos igények ebben az évben is jelentősen meghaladták a pénzügyi lehetőségeket: 212 önkormányzat kért céltámogatást tervezett új fejlesztéséhez, amelyek összköltsége közelítőleg 76 milliárd forint lett volna, s ehhez csaknem 40 milliárd állami forrást igényeltek. Erre az évre az állami költségvetésben 64,3 milliárd forintot terveztek címzett és céltámogatásokra, az összeg döntő részét azonban az előző években megkezdett önkormányzati beruházások idei ütemének kifizetésére kell fordítani. Az előző évekhez hasonlóan változatlanul a szennyvízberuházások központi támogatására van a legnagyobb szükség: a jelentkezők közül 178 település ehhez várt segítséget. Közülük 54en juthatnak céltámogatáshoz. A támogatások odaítélésénél figyelembe veszik az ivóvízbázisvédelmi szempontokat, a 2000 lakos feletti önkormányzatok csatornahálózatának fejlesztési szükségleteit, illetve a régiók fejlettségi különbségeinek csökkentését. Egészségügyi gépműszer beszerzéshez 34 igénylés érkezett, s ebből 7 kérést támogatnak. A tavalyihoz hasonlóan egyetlen önkormányzat sem igényelt viszont központi forrást hulladéklerakó építéséhez.