Elmaradt az átalakítás

" A helyi önkormányzatok a demokratikus jogállam alappillérei, s a központi hatalom helyi ellensúlyaként működnek.
Az önkormányzatiság mindenekelőtt a helyi közügyek autonóm, más állami szervektől független intézését jelenti, s ezért az önkormányzatok tevékenységét kizárólag törvényhozási és bírói döntések befolyásolhatják.
A magyar önkormányzatok széles felelősségi körben látják el feladataikat, s ennek megfelelően részesedésük jelentős mind az állami tennivalókból, mind az államháztartás bevételeiből és kiadásaiból ...A sokszor és nem alaptalanul sokat bírált önkormányzati finanszírozási modell érdemi átalakítása a 2002- 2006-os időszak egyik fontos feladata lesz. A mai bonyolult, kiszámíthatatlan és sok szempontból igazságtalan rendszer átalakítása az önkormányzatok működőképességének biztosítása miatt csak fokozatosan történhet. A cél az, hogy amikorra a létrejövő regionális önkormányzatok megkezdik működésüket - várhatóan 2006- ban - a fi nanszírozási rendszer átalakítása is befejeződjön. Így már 2003-tól jelentős átalakítást kell végrehajtani. Az átalakításnak olyannak kell lenni, amely kiküszöböli a jelenlegi két fő problémát: biztosítani kell a feladatok végrehajtásához szükséges forrásokat és kiszámíthatóvá kell tenni a rendszert..." Az idézett sorok a szocialisták 2002. évi önkormányzati programjából származnak.
Ezekben a napokban Gyurcsány Ferenc miniszterelnökjelölt koalíciós egyeztetéseket folytat a szabad demokratákkal. Az már körvonalazódni látszik, hogy az "eredeti" kormányprogram végrehajtására a koalíciós partnerek nem vállalkoznak. Hírek szerint, a kormányfőjelölt a szűk két esztendőre tervezett új kormányprogramban racionális lépéseket fontolgat, csökkenti az elvégzendő feladatok számát. Hogy ez az önkormányzatok szempontjából mit jelent, ma még nem tudni, de azt igen: jól kell sáfárkodni azzal, ami még megmaradt, mert idő, pénz, de leginkább az önkormányzatok energiája fogytán van, akárcsak a vagyona...

Az állami támogatásokról

Alábbiakban a 2003. évi, a Pénzügyminisztérium által készített zárszámadás önkormányzatokra vonatkozó fejezetéből közlünk részleteket.
A központi költségvetésből a helyi önkormányzatok 2003-ban 749,4 milliárd forint állami hozzájárulást és támogatást kaptak, ez 3,2 százalékkal magasabb az országgyűlési előirányzatnál. Ebből 514,2 milliárd forintot, a "normatív állami hozzájárulások" című tétel vitt el. A növekedés 2002-hez képest 184,7 milliárd forint, ezt az összeget az önkormányzatoknál és intézményeiknél foglalkoztatott közalkalmazottak - átlagosan ötvenszázalékos - illetményemelésének fedezetére tervezték.
A saját folyó bevételek öszszege 659,9 milliárd forint, amely 5,2 százalékkal haladja meg az előző évit. Az intézményi működési bevételek 244,8 milliárd forintra teljesültek, ez az előző évi teljesítéshez képest mintegy 8,3 milliárd forinttal, 3,3 százalékkal maradt el. Az áfabevételeknél 15,8 százalékos, 9,8 milliárd forinttal történő csökkenésről beszélhetünk.
A kamatbevételek 16,6 milliárd forintot jelentettek, ami azt jelenti, hogy 7,6 milliárd forinttal elmaradt a 2002. évi bevételtől, de még mindig jelentősnek mondhatók. E bevételek teljesítésében elsődleges szerepe volt a kamatcsökkenésnek és a szabad pénzeszközök szűkülésének.
A kamatbevételek fenntartásában szerepe volt még az önkormányzati részvények értékpapírokra, jellemzően állampapírokra való átváltásának. Így az önkormányzatok - a bizonytalan osztalék helyett - garantált kamatbevételhez jutottak.

A helyi adókról

A helyi adók területén az EU-szabályokkal való összhang megteremtése céljából módosultak a kedvezményi és mentességi szabályok. Az önkormányzat 2003. március 31-étől már csak egyféle adómértéket írhat elő. Az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló törvénnyel megvalósított helyiadó törvénymódosítás lehetővé tette a vállalkozók számára az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapításának módját annak érdekében, hogy számukra ne jelentsen többletadminisztrációt az iparűzési adó alapjának kiszámítása.