Az önkormányzati szektorral szemben támasztott elvárások között a legfontosabb a nyújtott szolgáltatások gyorsasága, személyre szabottsága, felhasználóbarátsága, a felhasználók igényeihez való igazítása. A vállalkozások versenyképességét meghatározza, hogy az önkormányzati szakigazgatással folytatott kapcsolatok mekkora tranzakciós költségekkel járnak. Elvárás továbbá az adófi zetők pénzbefi zetésének átlátható felhasználása, a helyi és a térségi politikafejlesztésben való demokratikus részvétel.
Kihívást jelent, hogy az önkormányzatok a nyújtott szolgáltatásokat azonos nagyságú, illetve kevesebb forrásból biztosítsák. A népesség öregedésével szembe kell nézni azzal, hogy kevesebb foglalkoztatott áll rendelkezésre, kevesebb adóbevétellel párosulva.

Az e-közigazgatás szerepe

Az e-közigazgatás az ICT önkormányzati szakigazgatásban való alkalmazása, kiegészítve a szervezeti átalakulással és új képességekkel annak érdekében, hogy fejlődjenek a közszolgáltatások, erősödjenek a demokratikus folyamatok, és könynyebbé váljon a helyi és térségi politikák kidolgozása és azok végrehajtása.
Az e-közigazgatás lehetővé teszi a jó önkormányzás átültetését az információs társadalom kereteibe az alábbi feltételek teljesülése esetében:
- nyitott és átlátható önkormányzati szektor, amely elszámoltatható, érthető, a demokratikus részvételre nyitott és ellenőrizhető
- a közt szolgáló, felhasználóbarát és befogadó önkormányzati szektor
- produktív önkormányzati szektor, amely az adófi zetők pénzéért a maximumot nyújtja
A polgárok részére nyújtott szolgáltatások emelik az életminőséget azáltal, hogy jobban hozzáférhetővé válnak az önkormányzati információk, például az adóbefi zetések felhasználása, a döntéshozatal mikéntje. Az önkormányzati intézmények transzparenciája, elszámoltathatósága és nyitottsága nő, s elősegíthető a polgárok és a döntéshozók közötti közvetlen kommunikáció.
A vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez. Az e-közigazgatás egyik meghatározó szerepe, hogy egységes információs bázist nyújt a központi közigazgatásról és a helyi önkormányzati szakigazgatásról, a gazdasági életet érintő követelményekről, szabályokról, többek között a közbeszerzésről, a vámés adórendszerről, az új vállalkozások bejegyzéséről.
A közigazgatási intézmények közötti szolgáltatások erősítik a kooperációt. Az eközigazgatás elősegíti a nemzeti, a térségi és a helyi közigazgatás közötti strukturált interakciót. A térségi és helyi szervek gyakran az online közszolgáltatások kifejlesztésének frontharcosai. Az általuk végzett előkészítő munka jelentősen támogatja az e-közigazgatás kiépítését. A legtöbb uniós tagállamban az IT és az e-közigazgatás kifejlesztését szolgáló nemzeti programok és stratégiák kihatással vannak a térségi politika tervezésére és alakítására, emiatt szükséges a nemzeti és a térségi szint közötti koordináció.

Az e-közigazgatás problémái

Annak érdekében, hogy az e-közigazgatás nyújtotta előnyökkel mindenki élni tudjon, biztosítani kell a polgárok számára a megfelelő szintű digitális képességeket, felkészültséget az ICT használatára. Az e-közigazgatás kiépítésének alapvető eleme a szélessávú infrastruktúra kiépítése, amely révén több és jobb minőségű információ-elérés biztosítható. A keresleti oldali politika fejlesztésében fi gyelemmel kell lenni arra, hogy a polgárok és a vállalkozások hogyan reagálnak arra, hogy a szolgáltatásokhoz többféle csatornán férnek hozzá.
Az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell, hogy a digitális tranzakció és kommunikáció biztonságos legyen, és védje a személyes adatokat. A polgárok számára ugyanakkor fontos, hogy mindig hozzáférhessenek személyes adataikhoz, és információval rendelkezzenek arról, hogyan tárolják, használják fel az adataikat. Az állam átfogó stratégiát dolgoz ki az adatvédelem, a hálózat- és információbiztonság elősegítésére, a cyberbűnözés leküzdésére. Számos K+F projekt szolgálja ezt a célkitűzést. Az elektronikus azonosító rendszerek szintén a bizalmat szolgálják, az elmúlt években jelentős fejlődés ment végbe ezen a téren.
Az önkormányzatok tulajdonában levő legkülönbözőbb adatok, statisztikák további felhasználása jelentős gazdasági és társadalmi hasznossággal bír - elősegítik a gazdasági növekedést, munkahelyeket teremtenek, a polgárok számára nyújtott szolgáltatásokat sokszínűvé teszik.
A hagyományos közbeszerzési eljárás bonyolult, idő- és erőforrás-igényes, és emiatt szignifi káns termelékenység- veszteséget okoz. Az ICT használata ezen a téren növeli a hatékonyságot, a minőséget és kimutathatóan adómegtakarítást eredményez. A világos hazai szabályozás hiánya miatt eddig nehéz volt az elektronikus közbeszerzés kiépítése Magyarországon. Az erre irányuló jogalkotási csomag elfogadása választóvonalat fog jelenteni: lehetőség nyílik az önkormányzatok modernizálására.
A polgárok és vállalkozások szabadon telepedhetnek le az EU-tagállamokban. Emiatt fokozottan kerülnek kapcsolatba saját országuk, illetve a befogadó ország közigazgatásával - így az önkormányzati szakigazgatásával is - , ami megnöveli a határokon átnyúló szolgáltatások iránti igényt.
Az interoperabilitás egyrészt számítógépes rendszerek technikai összekapcsolását, másrészt szervezeti problémákat is felvet, például a folyamatok koordinálását. Ennek révén az önkormányzat hivatalán belüli akadályok építhetők le, és növelhető az intézmények közötti együttműködés hatékonysága. Ennek kiépítéséhez szükség van olyan politika kidolgozására, amely az interoperabilitás állami szintű dimenziójára irányul. A magyar állam már felfi gyelt erre, és a téma a Magyar Információs Társadalom Stratégia részét képezi.
Az e-közigazgatás kiépítése nemcsak az ICT használaton alapszik, hanem egyben az önkormányzat szervezeti átalakulásának, digitális, új képességei kiépítésének is függvénye. Az átalakulás fő irányát a felhasználóközpontúság képezi, amely egyben az új önkormányzati menedzsment fő eleme is. A szervezetek újraszervezése a folyamatok újragondolását jelenti, amiben segít személyzet képzése, illetve az e- Learning-típusú programok.
Az önkormányzati szakigazgatás hatékonysága egyszerűsítve úgy mutatható be, hogy adott inputtal jobb és gyorsabb output érhető el. Azonban az önkormányzati szektor inputjainak és outputjainak mérése nehézségekbe ütközik. Probléma az önkormányzati szolgáltatások árainak megállapítása, mivel az árakat nem a piaci mechanizmusok határozzák meg. Az indikátorok eddig a kínálati oldalra fókuszáltak, nem pedig a felhasználóra. Az e-közigazgatással kapcsolatban újfajta megközelítésre van szükség. Ennek révén elősegíthető a jövő céljainak jobb defi niálása, az inputok és outputok hatékony mérése.

Az e-közigazgatás kiépítésének útiterve

Az említett intézkedéseket két horizontális akcióval kell kiegészíteni - best practice cseréje az e-közigazgatás területein - az e-közigazgatás beruházásainak használhatóvá tétele országos szinten A best practice átadása számos előnnyel jár. Csökkenti a szolgáltatások szélesítésének költségeit, új irányokat ad a szabályozási kereteknek, hozzájárul a menedzsmentszemlélet változásához, az intézményi munka átalakításához.
Elkerülendő viszont a gyakorlat olyan kopírozása, amely nem veszi figyelembe az adott környezet jellemzőit. A best practice átadásra vonatkozóan átfogó keretszabályozásra van szükség. Az e-közigazgatás önkormányzati szakigazgatásban történő hatékony bevezetéséhez évente több milliárd forint befektetésére van szükség. Az állami és az EU-s forrású pályázati támogatások célja az állami szinten megvalósuló jóval nagyobb volumenű befektetések közötti szinergia megteremtése, ami révén elkerülhető a kiadások megkettőzése.
A legfontosabb elérendő célok közé tartozik a szélessávú hozzáférés biztosítása a közszféra számára, az önkormányzati szolgáltatások részére keretszabályozás kidolgozása, interaktív, multi-platform közszolgáltatások, az elektronikus közbeszerzés, a nyilvános Internethozzáférés és az elektronikus szolgáltatások a kultúra és turizmus területén.

Piróth István
MJVSZ informatikai szakértője