A tervezettnél többet, összesen 7,7 milliárd forint támogatást kap a létrejött 75 többcélú kistérségi és 69 területfejlesztési célú társulás. A tervek szerint a Belügyminisztérium a megítélt összeg első felét még szeptemberben folyósítja, a második november 15-éig érkezik meg.

Támogatások a kistérségi társulásoknak

A kormány jövőre is kiemelt figyelmet fordít a kistérségi társulások ösztönzésére

A többcélú kistérségi társulások támogatására eredetileg hétmilliárd forintot tervezett a központi költségvetés, a benyújtott pályázatok alapján azonban Lamperth Mónika belügyminiszter átcsoportosítást kezdeményezet t, így a jelentkezők 7,7 milliárd forintot kaphatnak. A kiírásra a júniu s 30-ai határidőig 76 társulás pályázott, ami 1570 település együt tműködését jelenti. A jelentkezők közül egyet kellett elutasítani, mert nem felelt meg a feltételeknek. A pályázó társulások többsége - 44 - hátrányos helyzetű. Ahol június 30-áig nem alakult meg a többcélú kistérségi társulás, ott volt lehetőség arra, hogy július 31-éig kizárólag területfejlesztési célra társulás alakuljon.

Ebből a körből 69 pályázat érkezett, ezek mindegyike kap támogatást. A 69 pályázóból 38 hátrányos helyzetű. Az együttműködések így az ország 168 kistérségéből 144-et érintenek. Az alacsony gazdasági teljesítőképességű kisebb települések csak közösen tudnak magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtani az ot t élőknek. A kormány a kötelező társulásokat tartotta volna szakmailag a legcélszerűbbnek, de ehhez nem volt meg a z Országgyűlésben a közös politikai akarat, ezért a racionálisabb önkormányzati gazdálkodás érdekében az eddiginél erősebben ösztönözik az önkéntes társulásokat.
A települések közötti együttműködés célja, hogy az önkormányzatok gazdaságosabban és szakszerűbben láthassák el feladataikat. A kistérségekben élők számára például a közös könyvtári ellátás megszervezésével javulnak a művelődési lehetőségek, a szak tanárok közös foglalkoztatásával színvonalasabb lesz az iskolások nyelvi és informatikai képzése, az elektronikus ügyfélszolgálat fokozatos bevezetésével gyorsabb és egyszerűbb lesz az ügyintézés. A közszolgáltatások kormány által elindított korszerűsíté - si programjának egyik kiemelt célja, hogy a szolgáltatást a lehető legközelebb vigye az állampolgárokhoz.
Ezt teszi lehetővé a létrejövő kistérségi központokba koncentrálódó közigazgatási szakértelem és technikai bázis.
A legnagyobb, 80 - 120 millió forint közötti támogatásra akkor vol t jogosult egy társulás, ha ahhoz az adott kistérség valamennyi önkormányzata csatlakozott. A 20- 50 millió forint közötti kategóriába kerültek azok, ahol az együttműködést a települések több mint fele vállalta, és a terület fejlesztési feladatok ellátásában az adott kistérséghez tar tozó valamennyi települési önkormány z at részt vesz . A csak terület fejlesztési célú társulások 9- 20 millió forint közötti összeget kaphattak.
Az idei ösztönző támogatás beruházásokhoz jár. A Belügyminisztérium valamennyi többcélú kistérségi társulásnak elküldte a támogatási megállapodás tervezetét. Az ígéretek szerint amint a dokumentumot aláírják, a z t követően a tárca soron kívül gondoskodik a pénz átutalásáról. A jóváhagyott támogatás fele 2004 szeptemberében, másik fele pedig november 15-éig érkezik a megadot t folyószámlákra. Amennyiben valamelyik kistérség iskolabuszok vásárlását tervezi, s az odaítélt összeg hamarabbi folyósítását igényli, a szerződések megkötését követően a minisztérium azonnal átutalja a támogatást.
A kormány a tervek szerint jövőre is kiemelt figyelmet fordít a kistérségi társulások lé trehozásának ösz tönzésére. A belügyi tárca álláspontja szerint kistérségi összefogással tágabb lehetőségek nyí lnak a közösen elvégzett feladatok költségvetési támogatására, s örvendetes, hogy egyre több település ismeri fel a társulási formában rejlő lehetőségeket.

Alkotmányellenes részek a kistérségi törvényben

Alkotmányellenes rendelkezéseket is tartalmaz az önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény - áll az az Alkotmánybíróság közleményében. Az Országgyűlés május 10-én fogadta el a jogszabályt, amelyet a köztársasági elnök előzetes normakontroll céljából megküldött az Alkotmánybírósághoz. A taláros testület szerint a szabad társuláshoz való jog önkormányzati alapjog, amelyre vonatkozóan a megállapodást a képviselő-testületek át nem ruházható hatáskörben kötik meg. A társulási megállapodás megkötése, módosítása - mint alapjog szabályozása - kizárólagosan a törvényhozás hatáskörébe tartozik, ezért alkotmányellenes a törvényhozás tárgykörébe tartozó kérdések szabályozását kormányrendeletbe utalni. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította e rendelkezések alkotmányellenességét.

Belügyminisztérium:
nem volt tartalmi kifogás

A Belügyminisztérium az Alkotmánybíróság sajtóközleményéből értesült arról, hogy a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény három bekezdése - kizárólag a kormányrendeleti szabályozásra való utalás, azaz a szabályozás szintje miatt - nem felel meg az alkotmányosság követelményének. A BM örömmel nyugtázta, hogy az előzetes normakontroll során az Alkotmánybíróság nem kifogásolta a jogszabály tartalmi kérdéseit. A feltárt hibákat rövid időn belül korrigálják, és a törvényt ismét az Országgyűlés elé terjesztik. A most létrejött 144 önkéntes kistérségi társulás a társulási törvény alapján alakult meg, működésüket, illetve a 7,7 milliárd forintos idei támogatást az Alkotmánybíróság döntése nem érinti. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat tartalmazni fogja a működő társulások normatív alapú támogatását, az újonnan létrejövők pedig az ideihez hasonló ösztönző támogatást kapnak majd.

Hatályon kívül helyezte a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló kormányrendelet a korábbi jogszabályt. Így azokat az előírásokat is, amelyek lehetővé tették a saját tulajdonú önkormányzati cégek közszolgáltatói kijelölését, ilyen feladatra történő létrehozását, vagy a kötelező önkormányzati feladat egy meglévő közszolgáltatási rendszerhez való csatlakozással történő ellátását. Az új szabályozás értelmében az önkormányzatoknak a települési szilárd-, illetve folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásánál a közszolgáltatót a közbeszerzésekről szóló törvényt és az új kormányrendeletet alkalmazva kell kiválasztaniuk, kivéve, ha a törvény szerint nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni.

Bizonytalan
a közszolgáltatók kiválasztása


Eltérő álláspontok: Megbízhatják-e saját cégeiket közbeszerzés nélkül az önkormányzatok?

E tárgyban új kormányrendelet megalkotása azért vált szükségessé, mert a 2000- ben elfogadott korábbi rendelet ütközött a közbeszerzési törvénnyel, valamint az európai közösségi közbeszerzési jogszabályokkal. A hazai és a közösségi közbeszerzési eljárások közti összhang kérdésére az Európai Bizottság képviselői hívták fel az Igazságügyi Minisztérium figyelmét ez év májusában. A bizottság két, az EU ISPA alapjából fi nanszírozott hulladékgazdálkodási projekt kapcsán lefolytatott vizsgálat során szerzett tudomást a közösségi jogrenddel nem összeegyeztethető helyzetről. Tekintettel arra, hogy a kifogásolt eljárásokat az EU által támogatott beruházások során is alkalmazzák, a közösségi jogrend általános sérelme egyúttal a közösségi források szabálytalan kezelését is feltételezi. A bizottság ezért a kikényszerítési (infringement) eljárás megindítása mellett a közösségi alapokból (ISPA, Kohéziós Alap) finanszírozott projektek azonnali felfüggesztését is kilátásba helyezte arra az esetre, ha gyors jogalkotási megoldás nem születne. A kormányrendelet elfogadásával a hulladékkezelési közszolgáltatások körében is egyértelműen érvényesülnek a közbeszerzési eljárás gazdasági előnyei. A résztvevőknek, azaz az aján latkérő önkormányzatoknak és az ajánlattevő vállalkozásoknak meg kell felelniük a korábbinál összetettebb eljárási követelményeknek. A jogszabály alkalmazásával átláthatóbbá válik a települési hulladékkezelési szolgáltatók kiválasztása, fokozódik a szolgáltatók közötti verseny, bővülnek az eljárás tisztaságát erősítő anyagi jogi és eljárási garanciák.

A Közbeszerzések Tanácsának ajánlása

A saját alapítású céggel rendelkező önkormányzatok számára viszont annak tisztázása vált a legfontosabbá, hogy milyen eljárásjog alapján vehetnek igénybe szolgáltatást saját intézménytől, vállalattól vagy más szervezettől. A Közbeszerzési Értesítő 74. számában, ez év június 30-án jelent meg a Közbeszerzések Tanácsának ajánlása. A tanács értelmezése szerint a közbeszerzési törvény tárgyi hatálya kizárólag a visszterhes szerződésekre terjed ki. Nem kell alkalmazni viszont, ha az önkormányzat és az általa alapított cég - legyen az részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság vagy közhasznú társaság - között nincs visszterhes, üzletszerű polgári jogi szerződéses kapcsolat. Ez a helyzet akkor, ha az önkormányzat tulajdonában álló társaság jogszabály előírása vagy jogszabályi rendelkezés alapján, a társaság alapító okiratában foglalt rendelkezésre figyelemmel végzi tevékenységét. Az önkormányzat által alapított, illetve irányított társaság - a gazdasági társaságokra jellemző formai ismérvek ellenére - közfeladat ellátását végzi, azaz önkormányzati költségvetési szerv szerepkörét tölti be. A gazdasági társaság ilyenkor önkormányzati feladat megvalósításáról gondoskodik, amelyhez az önkormányzat biztosítja a feladat ellátásával összefüggésben felmerülő költségek, kiadások fedezetét. Fontos azonban, hogy a közszolgáltatási szerződés tartalma, szövegezése egyértelművé tegye, hogy az önkormányzati társaság nem mint az önkormányzattal mellérendelt pozícióban lévő magánjogi jogalany köt szerződést, hanem mint olyan jogképes szervezet, amely a közfeladat teljesítése során maga is ajánlatkérőnek minősül.

A vita folytatódik

A jogi vita a kiadott ajánlás ellenére tovább folyik. Az alapvető kérdés változatlanul az, hogy az önkormányzatok hulladékkezelési közszolgáltatási szerződései ezen állásfoglalás alapján visszterhes szerződésnek minősülneke vagy sem, mikor minősülnek annak, és ebből következően kell-e alkalmazni a törvény előírásait, vagy sem? Az utóbbi időben e kérdés megválaszolásában két egymással ellentétes jogi értelmezés látott napvilágot. Az egyik vélemény szerint az Európai Unió 2004-ben több fórumon is foglalkozott a közszolgáltatások helyzetével a tagállamok vonatkozásában. Az Európai Bizottság által kiadott 2004. áprilisi keltezésű, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló Fehér Könyv megpróbálja a közösségi jog által használt fogalmakat tisztázni, és a tagállamokat az egységes jogalkalmazás irányába orientálni. A dokumentum rendkívüli jelentőségű, mivel tisztázza az általános gazdasági érdekű szolgáltatások (ÁGÉSZ), valamint az általános érdekű szolgáltatások (ÁÉSZ) közötti különbséget. A Fehér Könyv a közszolgáltatási tevékenységet mint általános érdekű szolgáltatást definiálja. Ezekről azonban az unió alapszerződése nem rendelkezik, így nem tartoznak a közösségi jog hatálya alá. Ilyen értelmezésben - és ez megfelel az Európai Bizottság jelenlegi álláspontjának - a közszolgáltatások nem tartoznak az EU által szabályozott tárgykörökbe, jogi kereteit az egyes tagállamok nemzeti joga határozza meg!

Kizárható a közbeszerzési törvény alkalmazása

Jelenleg tehát az ágazati törvényekben részletezett közszolgáltatási feladatok, amennyiben azokat a települési önkormányzatok saját tulajdonú gazdasági társaságaikon keresztül végzik, a közösségi jog szempontjából ÁÉSZ-nek minősülnek, és így nem tartoznak a közösségi jog hatálya alá. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a saját tulajdonú gazdasági társaságok, illetve az önkormányzatok közötti, közszolgáltatások nyújtását célzó jogviszony esetében kizárható a közbeszerzési törvény alkalmazása. Ilyenkor ugyanis az önkormányzat nem szolgáltatást rendel meg a maga számára, hanem közszolgáltatást nyújt a saját cége útján az állampolgárok számára. Természetesen az ajánlatkérői minőségben eljáró közszolgáltató szervezetnek viszont, ha beszerez, az egyéb jogi feltételek mellett kötelező alkalmazni a közbeszerzési törvény előírásait.
Mindez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ettől eltérően döntsön az önkormányzat. Amennyiben egy település közszolgáltatási feladatát nem saját tulajdonú gazdasági társaság útján kívánja ellátni, hanem kilépve a piacra, onnan kíván kiválasztani egy szolgáltatót, úgy a tevékenység már nem minősül ÁÉSZ-nek. Mindenképpen ÁGÉSZ-nek tekintendő, így vonatkoznak rá mind a versenyszabályok, mind pedig a közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések.
A nemzeti jogalkotó természetesen dönthet úgy, hogy szigorít a közbeszerzési jogszabályok alkalmazási körén és kiterjeszti azt a közszolgáltatásokra is, de nem helytálló az a hivatkozás, hogy ez felel meg a közösségi jognak!
Az a megállapítás tehető tehát, hogy az önkormányzatoknak megvan az a közösségi joggal is összhangban álló lehetősége, hogy az önkormányzati törvényben lefektetett, és az ágazati jogszabályokban részletezett közszolgáltatási feladataikat akár költségvetési intézményeik, vagy saját tulajdonúnak minősülő gazdasági társaságaik útján, akár a piac szereplőinek versenyeztetése során kiválasztott gazdasági társaságokkal kötött szerződés útján valósítsák meg. A 2004. május 1-jén hatályba lépett közbeszerzési törvény azonban e tekintetben nem tartalmaz egyértelmű szabályozást, ezért a jogalkalmazásban bizonytalanságot okoz.

A másik jogértelmezés

Egy másik jogér telmezés a Közbeszerzési Tanács ajánlásából más következtetést von le. Eszerint a közbeszerzési törvényt akkor kell alkalmazni, ha bizonyos értéket meghaladó visszterhes beszerzésre kötnek állami szervek, illetve az önkormányzatok megállapodást. Ennek értelmében ha az önkormányzat és az általa alapított cég között nincs visszterhes polgári jogi szerződés, akkor közbeszerzés alkalmazása szóba sem kerülhet. Ám ha van a törvény szerinti értékhatárt meghaladó visszterhes szerződés megkötésére irányuló szándék, akkor önmagában az a tény, hogy az önkormányzat maga alapította a szolgáltató céget, nem mentesít.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az új kormányrendelet - mint speciális jogszabály - szerint a közbeszerzési törvényt, illetve magát a kormányrendeletet kell alkalmazni a közszolgáltató kiválasztására. Ebből viszont az következik, hogy maga a kiválasztás mindenképpen az említett jogszabályok hatálya alá tartozik, anélkül, hogy a szerződés értékét, vagy a visszterhesség kérdését egyébként vizsgálni kellene. Jogdogmatikailag egyébként visszterhes a szerződés minden esetben, ha nem ingyenes. Tehát függetlenül a fizetésre köteles személytől, ha van ellenérték, akkor a szerződés visszterhes. Azok a szerződések pedig, ahol közvetlenül a lakosság fizeti meg a szolgáltatási díjat, mindenképpen visszterhesnek tekintendőek.
A fenti ellentétes jogi értelmezések nem könnyítik az önkormányzatok jogalkalmazási gyakorlatát. Talán annyi vigaszuk maradt, hogy a közszolgáltató kiválasztásával kapcsolatos eljárást a kormányrendelet hatályba lépését követő eljárásokban kell alkalmazni, s addig még a helyzet akár tisztázódhat is. (N. GY.)

Az e-közigazgatás szerepe
az önkormányzati szakigazgatásban
Az önkormányzati szektor kulcsszerepet játszik Magyarország gazdasági és társadalmi modernizációjában, amely révén közelebb kerülhet az ország az európai uniós csatlakozásából fakadó előnyök eléréséhez. Az önkormányzat a gazdaság egyik legnagyobb megrendelője, valamint olyan szolgáltatások biztosítója lehet, amelyek révén a vállalkozások versenyképesebbé tehetők. Egyre inkább elvárás az, hogy az önkormányzati szakigazgatás is határokon átnyúló,

Az önkormányzati szektorral szemben támasztott elvárások között a legfontosabb a nyújtott szolgáltatások gyorsasága, személyre szabottsága, felhasználóbarátsága, a felhasználók igényeihez való igazítása. A vállalkozások versenyképességét meghatározza, hogy az önkormányzati szakigazgatással folytatott kapcsolatok mekkora tranzakciós költségekkel járnak. Elvárás továbbá az adófi zetők pénzbefi zetésének átlátható felhasználása, a helyi és a térségi politikafejlesztésben való demokratikus részvétel.
Kihívást jelent, hogy az önkormányzatok a nyújtott szolgáltatásokat azonos nagyságú, illetve kevesebb forrásból biztosítsák. A népesség öregedésével szembe kell nézni azzal, hogy kevesebb foglalkoztatott áll rendelkezésre, kevesebb adóbevétellel párosulva.

Az e-közigazgatás szerepe

Az e-közigazgatás az ICT önkormányzati szakigazgatásban való alkalmazása, kiegészítve a szervezeti átalakulással és új képességekkel annak érdekében, hogy fejlődjenek a közszolgáltatások, erősödjenek a demokratikus folyamatok, és könynyebbé váljon a helyi és térségi politikák kidolgozása és azok végrehajtása.
Az e-közigazgatás lehetővé teszi a jó önkormányzás átültetését az információs társadalom kereteibe az alábbi feltételek teljesülése esetében:
- nyitott és átlátható önkormányzati szektor, amely elszámoltatható, érthető, a demokratikus részvételre nyitott és ellenőrizhető
- a közt szolgáló, felhasználóbarát és befogadó önkormányzati szektor
- produktív önkormányzati szektor, amely az adófi zetők pénzéért a maximumot nyújtja
A polgárok részére nyújtott szolgáltatások emelik az életminőséget azáltal, hogy jobban hozzáférhetővé válnak az önkormányzati információk, például az adóbefi zetések felhasználása, a döntéshozatal mikéntje. Az önkormányzati intézmények transzparenciája, elszámoltathatósága és nyitottsága nő, s elősegíthető a polgárok és a döntéshozók közötti közvetlen kommunikáció.
A vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez. Az e-közigazgatás egyik meghatározó szerepe, hogy egységes információs bázist nyújt a központi közigazgatásról és a helyi önkormányzati szakigazgatásról, a gazdasági életet érintő követelményekről, szabályokról, többek között a közbeszerzésről, a vámés adórendszerről, az új vállalkozások bejegyzéséről.
A közigazgatási intézmények közötti szolgáltatások erősítik a kooperációt. Az eközigazgatás elősegíti a nemzeti, a térségi és a helyi közigazgatás közötti strukturált interakciót. A térségi és helyi szervek gyakran az online közszolgáltatások kifejlesztésének frontharcosai. Az általuk végzett előkészítő munka jelentősen támogatja az e-közigazgatás kiépítését. A legtöbb uniós tagállamban az IT és az e-közigazgatás kifejlesztését szolgáló nemzeti programok és stratégiák kihatással vannak a térségi politika tervezésére és alakítására, emiatt szükséges a nemzeti és a térségi szint közötti koordináció.

Az e-közigazgatás problémái

Annak érdekében, hogy az e-közigazgatás nyújtotta előnyökkel mindenki élni tudjon, biztosítani kell a polgárok számára a megfelelő szintű digitális képességeket, felkészültséget az ICT használatára. Az e-közigazgatás kiépítésének alapvető eleme a szélessávú infrastruktúra kiépítése, amely révén több és jobb minőségű információ-elérés biztosítható. A keresleti oldali politika fejlesztésében fi gyelemmel kell lenni arra, hogy a polgárok és a vállalkozások hogyan reagálnak arra, hogy a szolgáltatásokhoz többféle csatornán férnek hozzá.
Az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell, hogy a digitális tranzakció és kommunikáció biztonságos legyen, és védje a személyes adatokat. A polgárok számára ugyanakkor fontos, hogy mindig hozzáférhessenek személyes adataikhoz, és információval rendelkezzenek arról, hogyan tárolják, használják fel az adataikat. Az állam átfogó stratégiát dolgoz ki az adatvédelem, a hálózat- és információbiztonság elősegítésére, a cyberbűnözés leküzdésére. Számos K+F projekt szolgálja ezt a célkitűzést. Az elektronikus azonosító rendszerek szintén a bizalmat szolgálják, az elmúlt években jelentős fejlődés ment végbe ezen a téren.
Az önkormányzatok tulajdonában levő legkülönbözőbb adatok, statisztikák további felhasználása jelentős gazdasági és társadalmi hasznossággal bír - elősegítik a gazdasági növekedést, munkahelyeket teremtenek, a polgárok számára nyújtott szolgáltatásokat sokszínűvé teszik.
A hagyományos közbeszerzési eljárás bonyolult, idő- és erőforrás-igényes, és emiatt szignifi káns termelékenység- veszteséget okoz. Az ICT használata ezen a téren növeli a hatékonyságot, a minőséget és kimutathatóan adómegtakarítást eredményez. A világos hazai szabályozás hiánya miatt eddig nehéz volt az elektronikus közbeszerzés kiépítése Magyarországon. Az erre irányuló jogalkotási csomag elfogadása választóvonalat fog jelenteni: lehetőség nyílik az önkormányzatok modernizálására.
A polgárok és vállalkozások szabadon telepedhetnek le az EU-tagállamokban. Emiatt fokozottan kerülnek kapcsolatba saját országuk, illetve a befogadó ország közigazgatásával - így az önkormányzati szakigazgatásával is - , ami megnöveli a határokon átnyúló szolgáltatások iránti igényt.
Az interoperabilitás egyrészt számítógépes rendszerek technikai összekapcsolását, másrészt szervezeti problémákat is felvet, például a folyamatok koordinálását. Ennek révén az önkormányzat hivatalán belüli akadályok építhetők le, és növelhető az intézmények közötti együttműködés hatékonysága. Ennek kiépítéséhez szükség van olyan politika kidolgozására, amely az interoperabilitás állami szintű dimenziójára irányul. A magyar állam már felfi gyelt erre, és a téma a Magyar Információs Társadalom Stratégia részét képezi.
Az e-közigazgatás kiépítése nemcsak az ICT használaton alapszik, hanem egyben az önkormányzat szervezeti átalakulásának, digitális, új képességei kiépítésének is függvénye. Az átalakulás fő irányát a felhasználóközpontúság képezi, amely egyben az új önkormányzati menedzsment fő eleme is. A szervezetek újraszervezése a folyamatok újragondolását jelenti, amiben segít személyzet képzése, illetve az e- Learning-típusú programok.
Az önkormányzati szakigazgatás hatékonysága egyszerűsítve úgy mutatható be, hogy adott inputtal jobb és gyorsabb output érhető el. Azonban az önkormányzati szektor inputjainak és outputjainak mérése nehézségekbe ütközik. Probléma az önkormányzati szolgáltatások árainak megállapítása, mivel az árakat nem a piaci mechanizmusok határozzák meg. Az indikátorok eddig a kínálati oldalra fókuszáltak, nem pedig a felhasználóra. Az e-közigazgatással kapcsolatban újfajta megközelítésre van szükség. Ennek révén elősegíthető a jövő céljainak jobb defi niálása, az inputok és outputok hatékony mérése.

Az e-közigazgatás kiépítésének útiterve

Az említett intézkedéseket két horizontális akcióval kell kiegészíteni - best practice cseréje az e-közigazgatás területein - az e-közigazgatás beruházásainak használhatóvá tétele országos szinten A best practice átadása számos előnnyel jár. Csökkenti a szolgáltatások szélesítésének költségeit, új irányokat ad a szabályozási kereteknek, hozzájárul a menedzsmentszemlélet változásához, az intézményi munka átalakításához.
Elkerülendő viszont a gyakorlat olyan kopírozása, amely nem veszi figyelembe az adott környezet jellemzőit. A best practice átadásra vonatkozóan átfogó keretszabályozásra van szükség. Az e-közigazgatás önkormányzati szakigazgatásban történő hatékony bevezetéséhez évente több milliárd forint befektetésére van szükség. Az állami és az EU-s forrású pályázati támogatások célja az állami szinten megvalósuló jóval nagyobb volumenű befektetések közötti szinergia megteremtése, ami révén elkerülhető a kiadások megkettőzése.
A legfontosabb elérendő célok közé tartozik a szélessávú hozzáférés biztosítása a közszféra számára, az önkormányzati szolgáltatások részére keretszabályozás kidolgozása, interaktív, multi-platform közszolgáltatások, az elektronikus közbeszerzés, a nyilvános Internethozzáférés és az elektronikus szolgáltatások a kultúra és turizmus területén.

Piróth István
MJVSZ informatikai szakértője


 


 

Önkorkép


Tartalomjegyzék * tizennegyedik évfolyam, 9. szám * 2004. szeptember
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.