Az esélyegyenlőség legmagasabb
szintű jogi szabályozását
ma - az alkotmányon
túl - az esélyegyenlőségi
törvény biztosítja.
E törvény arra kötelezi
a kormányt, hogy
megalkossa a Köztársasági
Esélyegyenlőségi Programot,
melynek keretében
nyolc feladatot határoztak
meg.
Ezek közül az
egyik legfontosabb, a "hátrányos
helyzetű csoportoknak
az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatásokhoz
való hozzáférése".
Ez azt jelenti, hogy
a kormány csökkenteni
kívánja az úgynevezett a
digitális szakadékot.
A feladat végrehajtásában
az Informatikai és Hírközlési
Minisztérium mellett
szerepet kapott
az Esélyegyenlőségi
Kormányhivatal is.
"Az informatika esélyt
teremt" - hangsúlyozta
Kovács Kálmán, az Informatikai
és Hírközlési
miniszter. Az információhiány
nemcsak a különféle
hátrányok elszenvedőit
sújtja, hanem sok esetben
a velük foglalkozó szakemberek
munkáját is akadályozza
- többek között
ez volt a véleménye Göncz
Kingának, az Esélyegyenlőségi
Kormányhivatal
miniszter asszonyának
azon a tanácskozáson,
amelyet szeptember közepén
a Millenáris Parkban
rendeztek a digitális birodalom
szakértői. |
Megszűnik a digitális szakadék?
Az informatika esélyt teremt
Az információs társadalom nyújtotta lehetőségek kétszeres előnyt jelentenek a hátrányos helyzetű csoportok számára: egyrészt az információkhoz való hozzáférés egyre jelentősebb szerepet játszik a mindennapi életben, a munkához jutásban, az élethosszig tartó tanulásban, a kulturális identitás megőrzésében, másrészt az információs társadalom biztosította lehetőségek éppen a hátrányos helyzetből fakadó esélycsökkenést képesek ellensúlyozni. Például egy rossz közlekedésű kistelepülésen élő embernek megszűnik a távolság, amikor ügyeit az eMagyarország- pontokon interneten keresztül intézheti, egy látássérült teljes értékű munkát vállalhat számítógép és megfelelő szoftver segítségével, egy roma felnőtt középiskolai tanulmányokat folytathat a digitális középiskolában úgy, hogy csak havonta kell elutaznia egy másik településre, miközben akár naponta konzultálhat a tanárával.
A fogyatékossággal élők esélyeiről és életkörülményeiről
Göncz Kinga szerint, az informatika óriási segítséget jelent, hiszen vannak fogyatékosok, akik saját belső világuk elzártságából kitörve teremthetnek kapcsolatot környezetükkel; vakok és siketek mentesülhetnek a kommunikációt megnehezítő következményektől; otthonukból nehezen kimozduló mozgássérültek juthatnak internetes távmunkához. Az informatika kínálta lehetőségek mind szélesebb körű elterjedése - a fejlődés technológiai jelentőségén túlmutatva - erőteljesen demokratizálja a társadalmat, s megváltoztatja az esélyegyenlőség felfogását is, amelyben a rászorulók segítéséről egyre inkább az egyenlő hozzáférést biztosító szolgáltatások megteremtésére tevődik a hangsúly. Ez azt jelenti, hogy esélyegyenlőség illeti a hátrányos helyzetben lévő kistelepüléseken élőket és a kisebbséget is.
A Magyar Információs Társadalom
Stratégia (MITS) részeként
elkészült az IHM esély stratégiája,
amely véglegesítését a
társtárcákkal, szakértőkkel, így
többek között a fogyatékossággal
élőket képviselő civil szervezetekkel
történt egyeztetés előzte
meg. A stratégiában megfogalmazottak
alkotják az IHM további
programját - mondta Kovács
Kálmán informatikai miniszter.
|
A
stratégiai szintű támogatás mellett
a tárca számos programot
dolgozott ki a fogyatékosággal
élők támogatására. A minisztérium
2002-ben összesen mintegy
250 millió forinttal támogatta
a fogyatékossággal élő emberek
helyzetének javítását. A tárca az
Oktatási Minisztériummal közösen
K+F pályázatot hirdetett,
amely a hallás-, látás- és mozgásfogyatékosok
számára alkalmazások
és eszközök fejlesztését
segítette, tartalomfejlesztési
program keretében pedig 16
fogyatékosokat segítő szervezet
nyert 80 millió forint értékben
támogatást.
A múlt évben a minisztérium
pályázatot hirdetett a fogyatékossággal
élő diákok integrált oktatásának
elősegítésére. A pályázaton
55 iskola nyert számítástechnikai
eszközöket 150 millió
forint értékben. Idén a tárca mintegy
130 millió forint értékben hirdetett
pályázatot vakok és gyengénlátó
emberek számára, informatikai
eszközökre.
Az IHM az Esélyegyenlőségi
Kormányhivatallal közösen digitális
fotópályázatot hirdet és kiállítást
szervez a fogyatékossággal
élő gyerekek és fiatalok képeiből,
és ugyancsak közösen tervezik
az "ability park" keretében "informatika
a segítséggel élők szolgálatában"
című kiállítást is.
A romák
életkörülményeit
és esélyeit javító programok
Az Informatikai és Hírközlési
Minisztérium 2003- 2004-ben
több mint 450 millió forintot
fordított különböző roma programok
támogatására. A tárca
célja olyan projektek támogatása,
amelyek segítik a romákat az
informatikai ismeretek elsajátításában,
amelyek hozzájárulnak
az információs szakadék áthidalásához.
Teleki László, a Miniszterelnöki
Hivatal romaügyekért felelős
politikai államtitkára elmondta,
hogy a cigány kisebbségi önkormányzatok mintegy 70 százaléka
már rendelkezik korszerű informatikai
eszközökkel, ám sokhelyütt
még nincs elegendő ismeret
e technikai háttér megfelelő
hatékonyságú használatához. Az
államtitkár szerint arra is szükség
volna, hogy az eMagyarország-
pontok hálózatának további
kiépítésekor a romák újabb lehetőségekhez
jussanak. Teleki László
a hazai cigányság esélyegyenlősége
érdekében végzett munka
egyik legnagyobb vívmányának a
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
működő digitális középiskola
megvalósulását tartotta, amely
a miskolci központtól sok esetben
távol élő, munka mellett
tanuló romák számára teremt
esélyt az érettségi bizonyítvány
megszerzésére. A minisztérium
2003 szeptemberében Északkelet-
Magyarországon indította el a
Roma online középiskolai program
pilot projektjét 213 hallgatóval.
A programra első lépcsőben
roma kisebbségi önkormányzatok
képviselői jelentkezhettek
az érintett Borsod-Abaúj-
Zemplén megyéből. A képzés a
hagyományos levelező gimnáziumi
képzést egészíti ki és teszi
hatékonyabbá az informatika
és az eLearning eszközeivel. A
képzés nagymértékben javítja a
roma önkormányzatok működésének
eredményességét, hoszszabb
távon pedig hozzájárul a
romák képzettség terén tapasztalható
hátrányának csökkentéséhez.
A programba jelentkezők
online oktatási módszer segítségével
végezhetik el a középiskolát,
és a számítógép kezeléséről
szakvizsgát tehetnek.
A roma kultúra digitális megőrzését
és az interneten való elérhetőségét
szolgálta az IHM "24.
óra - Kulturális kincseink digitalizálása"
című pályázata. Az információs
társadalomra való felkészítés
mellett fontos a romák
munkaerőpiaci integrációjának
elősegítése, hogy minél több
roma származású informatikus,
számítástechnikai szakember
legyen. Ennek érdekében
támogatják a Gandhi Gimnázium
informatikai struktúrájának korszerűsítését.
Kiemelten fontos, hogy a
kisebbségi önkormányzatok
részére, munkájuk megkönnyítése
érdekében számítógépeket
biztosítsanak, mivel ez lehetővé
teszi az informatikai eszközök
használatának gyors elsajátítását
a nemzeti és etnikai kisebbségek
körében. A társadalmi igény
nagyságát jól jelzi, hogy a kisebbségi
önkormányzatok informatikai
infrastruktúrájának fejlesztése
elnevezésű programra 1083
pályázat érkezett. A program
révén 2003-ban és idén 1005
kisebbségi önkormányzat jutott
számítógéphez, melyek közül
488 cigány kisebbségi önkormányzat
volt.
A területi esélyegyenlőség
javításáért
A regionális esélyegyenlőtlenség
az információs társadalomban
megfi gyelhető. Ebből, a
hozzáférés és a digitális írástudás
kérdését a minisztérium kiemelten
kezeli. Az eEsély nevű pályázat
keretében közösségi internetelérési
pontok létrehozására
nyerhettek támogatást az önkormányzatok,
könyvtárak, közösségi
házak illetve a non-profit
szervezetek. A pályázat eredményeként
250 non-profit szervezet,
könyvtár, illetve művelődési
ház - melyek többsége 5000
főnél kisebb településen működik
- nyert 3- 10 darab számítógépet
és internet-hozzáférést
és biztosítja a közösségi elérési
pontok üzemeltetését. Több mint
500, jórészt 1000 főnél kisebb
település önkormányzata nyert
ezen a pályázaton 1- 3 darab
asztali számítógépet és internet
hozzáférést. A pályázat folytatatása
az eMagyarország-pont program,
melynek keretében az idén
csaknem 2800 közösségi internet-
hozzáférési hely lesz Magyarországon.

A közösségi elérés biztosítása
mellett a minisztérium célja,
hogy azokon a területeken is
kiépüljön a szélessávú internetszolgáltatás,
ahol piaci okok
miatt eddig nem valósult meg.
A regionális esélyegyenlőtlenségek
csökkentésének másik
fő eszköze a digitális írástudás
terjesztése. E cél megvalósítása
azonban nem választható el az oktatás céljaitól. Azok a programok,
amelyek a digitális írástudáshoz
hozzájárulnak, egyúttal
megalapozzák az informatikai
eszközök használatát az oktatásban
és a készségfejlesztésben.
Ezen a területen a közoktatás
minden szintjén indított a tárca
programokat szoros együttműködésben
az Oktatási Minisztériummal.
Óvodák számára került
kialakításra a Brunszvik Teréz
program, melynek keretében
első lépésben 269 hátrányos
helyzetű településen működő
óvoda jutott a nevelést támogató
és a digitális írástudást megalapozó
eszközökhöz.
Az általános iskolák számára
a minisztérium informatikai eszközparkjuk
bővítése és az oktatásban
felhasználható szoftverek
beszerzése érdekében írt ki pályázatot,
melynek keretében 52 nyertes
pályázó jutott összesen 260
számítógéphez, illetve szoftverbeszerzést
segítő pénztámogatáshoz.
A pályázaton előnyt élveztek a
hátrányos helyzetű településeken
működő iskolák.
|
Paralimpia
Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal a Paralimpiai Játékokról
szóló televíziós tudósításokat, a sportolók felkészülését
és szereplését bemutató filmeket, az utazás és a szállás
költségeit összesen 3 000 000 forinttal támogatta. A PARALIMPIA RÉSZTVEVŐI: Erőemelés:
Szávai Csaba, Sas Sándor
Kerekesszékes vívás:
Krajnyák Zsuzsanna,
Horváthné Pálfi Judit, Jurák
Andrea, Dani Gyöngyi,
Szekeres Pál, Döme István
Csörgőlabda csapat:
Orsós Zsolt, Orsós Sándor,
Szabó András, Bélafi Szilárd,
Hajba Szabolcs, Szél Sándor
Judo:
Bíró Norbert, Vincze Gábor,
Nagy Sándorné
Asztalitenisz:
Zborai Gyula, Berecki
Dezső, Berecki Zsolt, dr.
Kaiser János, Csonka
András, Pálos Péter bemutató
versenyszámban
Díjlovaglás:
Andics Bernadett
Úszás:
Kovács Ervin, Pásztory
Dóra, Propócsi Tímea,
Engelhardt Katalin, Ráczkó
Gitta Vereczkei Zsolt, Becsei
János, Zámbó Diána
Boccia:
Béres Dezső,
Gyurkota József
Tenisz:
Farkas László, Prohászka
Csaba
Atlétika:
Horváth Ferenc, Dóra Krisztina
Edzők:
Tari Imre (úszás),
Dr Anatolij Petrov (úszás),
Becsey Péter (úszás),
Beliczay Sándor (vívás),
Tóth András (vívás),
Keserű József (judo),
Milos Imre (asztalitenisz),
István László (tenisz),
Kenderes Gábor (erőemelés),
Páni Róbert (csörgőlabda),
Ábel András (csörgőlabda),
Sándor Béla (díjlovaglás),
Rétfalvi Róbert (boccia)
Csapatvezetés:
Nádas Pál, Hajdu Brigitta,
Pátrovics Brigitta, Tóth
Ildikó
Orvosok:
Dr Szabó Anita,
Dr. Bejek Zoltán
Segítők:
Horváth Ferencné,
Gyurkota Józsefné |
"Hamis dolgok",
karitatív célok
A Karitatív Tanács (KT) munkájának
koordinálását ez év
májusától az Esélyegyenlőségi
Kormányhivatal végzi.
A feladat az Egészségügyi
és Szociális Minisztériumtól
került a Kormányhivatalhoz.
A Karitatív Tanács már
négy éve végzi munkáját.
Mint ismeretes, a Karitatív
Tanács feladata, hogy az
elkobzás útján állami tulajdonba
került tárgyakról, eszközökről,
közérdekű felhasználásukról
gondoskodjon. A közérdekű
felhasználás az elkobzást elrendelő
hatóságoktól, bíróságoktól
a Karitatív Tanács részére érkező
felajánlásokkal indul. A felajánlásokban
szereplő tárgyak
hamis, illetve valódi termékek.
A tapasztalat azt mutatja, hogy
a nem hamis termékek 85- 90
százaléka elfogadásra kerül. Az
elmúlt négyévben a hatóságoktól
a karitatív célra átvett tárgyak
nyilvántartási értéke meghaladta
az egymilliárd forintot.
A felajánlások 95- 98 százaléka
mennyiségben és értékben
is a VPOP-tól érkezik. A bíróságoktól
és a közigazgatási hatóságoktól
minimális értékű a felajánlás.
Az elkobzott dolgok átvételének,
szállításának, raktározásának,
a hamis jelzéstől történő
megfosztásának költségeit a
Karitatív Tanács lebonyolító tagszervezete
köteles viselni.
A felajánló hatóságok a Karitatív
Tanács által nem igényelt
dolgokat értékesíthetik, a hamis
márkajelzésűeket viszont kötelesek
megsemmisíteni. A tanács
tagszervezetei a "márkátlanítást"
általában a Megváltozott
Munkaképességűek Szakszervezete
által létrehozott és támogatott
szociális foglalkoztatókra
bízzák. Az elmúlt négy évben
mintegy 140 féle hamis márkajelzésű
tárgyat ajánlottak fel.
A tanács alapító okirata szerint
a munkában olyan szervezet vehet
részt, amely legalább 1996 júliusa
óta a vonatkozó kormányrendelet
alapján tevékenykedik, köztartozása
nincs és érdekvédelmi
tevékenységre nem jogosult.
További feltétel, hogy rendelkezzen
országos hálózattal, legalább
három regionális központtal és a
segélyakciók lebonyolításához
szükséges, megfelelő logisztikai
háttérrel. Ami még nagyon fontos,
országos viszonylatban legalább
negyven alkamazottat foglalkoztasson
és három regionális
raktárt működtessen.
Mindezeknek a feltételeknek a
tanács alakulásakor (2000-ben)
a Magyar Karitász Alapítvány, a
Magyar Máltai Szeretszolgálat,
a Magyar Ökumenikus Szeretszolgálat,
és a Magyar Vöröskereszt
felelt meg. Szeptemberben,
a kormányhivatal elnöke
dr. Kovárik Erzsébet a megbízólevelek
átadásakor új szervezetet
is köszöntött. A munkában
új partnerként vesz részt a Baptista
Szeretszolgálat, a Magyar
Karitász Alapítvány viszont nem
újította meg tagságát.
A rovatot szerkesztette
Csiky Ildikó |
|