Ügyfélközpontú,
az európai közigazgatási
jogra épülő hatósági
törvény váltja fel az államigazgatási
eljárásról
szóló, jelenleg érvényben
lévő jogszabályt.
Az új szabályozás kidolgozása
a közigazgatási
reform része, a korszerűsítés
fontos eleme.
Az Országgyűlés megkezdte
a közigazgatásihatósági
eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól
szóló törvényjavaslat
vitáját.
A javaslat az ügyfelek
érdekeit és jogait tekinti
elsődlegesnek a hivatallal
szemben és a közhatalom
szolgáltató funkcióját
hangsúlyozza.
A cél az ügyek minél
gyorsabb és egyszerűbb
elintézése, az ügyfelekre
háruló terhek csökkentése
az elektronika
és az informatika lehetőségeinek
alkalmazásával.
Az új törvényt
várhatóan novemberben
fogadja el a parlament
és egy évvel később léphet
hatályba. |
Ügyfélközpontú közigazgatás
Jövő év végétől egyszerűbb és gyorsabb lehet az ügyintézés a hivatalokban
Az államigazgatási eljárás
általános szabályairól szóló,
1957-ben elfogadott törvény
utolsó átfogó módosítására
1981-ben került sor. A szakértők
szerint a jogszabály
jó színvonalon töltötte be
ren del tetését, de eljárt felette
az idő. Parlamenti expozéjában
Lamperth Mónika
belügyminiszter azt hangsúlyozta:
a törvénytervezet
célja a jog államiságot tükröző,
modern közigazgatás
követelményeit kielégítő szabályozás
megteremtése. A közigazgatás
korszerűsítésének
sarokpontja az állam lakossági
szolgáltató szerepének
jól érzékelhető változása.
A belügyminiszter szerint
már a jogszabály címe is jelzi
a változtatás szándékát, azt,
hogy a hatósági központú
közigazgatástól a szolgáltató
közigazgatás felé kívánják
mozdítani a közhatalmi tevékenységet.
Avarkeszi Dezső, az MSZP
parlamenti frakciójának vezérszónoka
elmondta, hogy az új
jogszabály szakmai előkészítése
már évekkel ezelőtt megkezdődött,
2003 márciusában
kodifi kációs parlamenti
albizottság alakult. A javaslat
új elemei között említette
az ügyfél és a hatóság között
létrehozandó, úgynevezett
közvetítői eljárás intézményének
bevezetését. Kibővül
a jogorvoslati rendszer, a közigazgatási
döntések bíróság
előtt is megtámadhatók lesznek.
A szocialista vezérszónok
az előterjesztés érdemei
közé sorolta az elektronikus
aláírás használatának lehetőségét
a közigazgatási ügyintézésben.
|
Évente hárommilliárd forint
Számítások szerint évente mintegy hárommilliárd forint kiadást jelent az államnak a jogszabály végrehajtása. A költségek jelentős részét a köztisztviselők képzése teszi ki, de többletkiadást okoz az is, hogy a kiskorú gyermekek ügyeinek intézésére 15 napos határidőt ír majd elő a jogszabály, így ennek betartásához egyes intézményekben több dolgozót kell alkalmazni. Az állampolgári jogok biztosa és az adatvédelmi biztos is segítséget nyújt ahhoz, hogy a jogszabály minden célkitűzése megvalósítható legyen. Többek között az, hogy az intézmények ne kérhessenek az ügyfeleiktől olyan adatot, amely náluk, vagy más hatóságnál megtalálható. A törvényjavaslat szükségességében a Fidesz vezérszónoka is egyetértett, de az ellenzéki párt módosító indítványokat kíván benyújtani, és azok elfogadásának
függvényében dönt az előterjesztés
támogatásáról. |
| Mikes
Éva felhívta a figyelmet arra,
hogy egyelőre nem tisztázott:
lesz-e anyagi fedezete
a jogszabály bevezetésének.
Aggodalmának adott hangot
amiatt, hogy az állam helyett
az önkormányzatokra hárulnak
majd a terhek. A képviselő
kifogásolta, hogy az új
jogszabály a régi törvény
olyan elemét is átveszi, amit
eddig sem lehetett betartani.
Példaként említette, hogy
a javaslat értelmében az ügyfelektől
nem lehet olyan adatot
kérni, amelyik egy másik
közigazgatási szervnél megtalálható.
Az adatbázisok
összekapcsolásának kérdése
komoly probléma, mert
a gyorsaság és az adatvédelem
ugyanúgy az ügyfelek
érdekei közé tartozik - hansúlyozta.
Mikes Éva szerint
érdemes lenne az elektronikus
ügyintézést egy önálló
törvény keretében szabályozni.
Itt a modernizáció ideje
Az SZDSZ vezérszónoka,
Gulyás József kijelentette:
éppen itt az ideje a modernizációnak,
hiszen a hatályos
törvény utolsó nagy módosítására
is több, mint húsz
évvel ezelőtt került sor, pedig
a rendszerváltás után alapvetően
változtak meg a tulajdonviszonyok
és az állam felépítése.
|
Mikes Éva: Egyelőre nem tisztázott:
lesz-e anyagi fedezete
a jogszabály bevezetésének.
Félő, hogy az állam helyett
az önkormányzatokra hárulnak
majd a terhek. |
Avarkeszi Dezső: Az előterjesztés
érdeme többek között az elektronikus
aláírás használatának
megteremtése a közigazgatási
ügyintézésben. |
A szabad demokrata vezérszónok hangsúlyozta: az Euró pai Unióban elterjedt gyakorlat a hivatalos ügyek intézésénél előtérbe helyezi az ügyfél jogait, illetve a hivatalok ezzel kapcsolatos kötelezettségeit, és csökkenteni igyekszik az adminisztrációs terheket. Álláspontja szerint a közel 190 paragrafusból álló javaslat nagy lépés a közigazgatás átfogó reformja felé.
Az MDF vezérszónoka,
Gémesi György elismerte,
hogy a javaslatot széles körű
szakmai, társadalmi előkészítés
kísérte, de közölte: frakciója
álláspontja szerint további
módosításokra van szükség, s
azok beépítése mellett tudják
támogatni a javaslatot. A vezérszónok
megjegyezte: hogy
a közigazgatásban nagyobb
létszámra lenne szükség a hatékonyabb
ügyintézéshez.
Ügyfelek
könnyebb helyzetben
A törvényjavaslat szerint
az ügyfélre vonatkozó közigazgatási
adatokat a közigazgatási
szerv nyilvántartása
tárolja, adatigazolásra
az ügyfél nem kötelezhető -
például anyakönyvi kivonatot,
állampolgársági bizonyítványt
kérésére át kell adni.
Így nem kell az állampolgárnak
egyik hivatalból a másikba
menni a szükséges dokumentumokért.
A szakhatósági
állásfoglalások beszerzése
az eljáró hatóság feladata
lesz. Egy ablaknál el lehet
majd elintézni az ügyeket:
ha a mezőgazdasági földterületet
az ügyfél a termelésből
ki kívánja vonni, a nemzeti
parkok által kiadott szakhatósági
engedélyt az eljáró
földhivatalnak kell beszereznie,
vagy az építésiengedélykérelem
átvételekor az ügyfélnek
már nem kell majd felkeresnie
a különböző hivatalokat,
mert az építési hatóság
kötelezettsége lesz ezeknek
a szakhatósági állásfoglalásoknak
a beszerzése. Lényeges
változás az elektronikus
kapcsolattartás lehetővé
tétele. A kommunikáció
a hatósággal egyszerűbb
és gyorsabb lehet, nem kell
az ügyfélnek sorban állnia,
otthonából, munkahelyéről
tud érdemben tájékozódni,
ügyet intézni.
Az állampolgárok alapvető
joga, hogy már az eljárás
kezdeti szakaszában értesüljenek
arról, hogy ügyükben
közigazgatási eljárás folyik,
ezért már az eljárás megindításáról
tájékoztatást kapnak.
Az ügyféllel ismertetik a bizonyítékokat,
így már nem
csak a hivatalos határozatból
értesül arról, hogy a hatóság
milyen döntések alapján
intézkedett.
|
Gémesi György: A közigazgatásban
nagyobb létszámra lenne
szükség a hatékonyabb ügyintézéshez.
A törvény módositásokkal
támogatható. |
A hivatalok az internet, illetve az elektronikus ügyintézés lehetőségével élve segítik az ügyfél hiteles tájékoztatását. Az új szabályozás megkönynyíti a nemzetközi jogsegélymunkáját azzal, hogy a hazai hatóságok számára biztosítja a közvetlen kapcsolatfelvételt a külföldi hatóságokkal. A jelenlegi törvényi szabályozás minden esetben csak a Külügyminisztériumon keresztül történő megkeresést engedélyezi, amely jelentősen lassítja az ügymenetet. Az ügyfelet és az eljárás egyéb résztvevőit várhatóan aktívabb közreműködésre sarkallja, hogy nő az eljárási bírság összege, maximum 500 ezer, illetve 1 millió forintra. A jelenlegi alacsony eljárási bírság ugyanis nem bír visszaható erővel. A hatósági ellenőrzésnél és szemlénél rendőri közreműködés segíti a köztisztviselőket az ügyfelek esetleges nem kívánt magatartásától, például birtokviták, vagy kiskorú láthatási ügyek esetében.
|
Gulyás József: Itt az ideje a modernizációnak,
hiszen a hatályos törvény utolsó nagy módosítására
is több, mint húsz évvel ezelőtt
került sor. |
Bővül az elektronikus ügyintés
Az új hatósági eljárás segíti majd az elektronikus ügyintézés bővítését, amellyel gyors, korrekt ügyfél-azonosítás lehetséges, s emellett a hatóságok széles körű tájékoztatási szolgáltatásra kötelezettek - többek között az ügyintézési határidővel, az ügyintézéshez szükséges igazolásokkal, az ügyintézés jogszabályi alapjaival, vagy az illeték- és az igazgatási szolgáltatási díj mértékével kapcsolatban. Biztosítják majd az elektronikus eszközökkel nem rendelkező ügyfelek számára a számítástechnikai hozzáférhetőséget azért, hogy hozzájussanak a más hatóságok által kezelt közhiteles nyilvántartásokban szereplő adatokhoz, például az ingatlan-nyilvántartásokhoz.
Az Európai Unió tagjaként kiemelkedően fontos kérdés az eljárás nyelvhasználati szabályainak új alapokra helyezése. A hatóságnak hivatalból kell gondoskodnia arról, hogy a magyar nyelvet nem ismerő külföldi ügyfelet ne érje hátrány a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. Kedvezményezett helyzetbe kerülnek a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok, illetve az unió tagállamainak hazánkba letelepedett állampolgárai, akik számára biztosítani kell az eljárásban az ingyenes nyelvhasználati jogot. A törvényjavaslat a korábbi szabályozástól eltérően a hatásköri viták elbírálását a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe kívánja helyezni. Az Alkotmánybíróság alapvető feladata ugyanis a normakontroll, a jogszabályok alkotmányossági vizsgálata. Az európai államokban létező gyakorlat szerint nem az Alkotmánybíróság, hanem a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok döntenek hatásköri kérdésekben. Az új szabályozás kiskorú ügyfél esetében garantálja a soron kívüli eljárást. A hatósági határozatok tartalmának részletesebb ismertetésével az ügyfeleket teljes körűen tájékoztatják a hatósági döntést megalapozó tényekről, mérlegelési szempontokról, annak érdekében, hogy az ügyfél jogorvoslati jogával ne csak formálisan, hanem érdemben is élni tudjon. Az ügyfél jogerős határozatokkal szemben is kérelmezhet újrafelvételi és méltányossági eljárást, a végrehajtás és költségviselés szabályait pedig részletesen meghatározza a jogszabály.
...Ha volna olyan felmérés, közvéleménykutatás, amely azt vizsgálná, hogy az emberek hová nem járnak szívesen, akkor a különböző hivatalok biztosan előkelő helyen szerepelnének a sorban, közvetlenül a fogorvos után. Mert mire emlékszik az ember, ha ügyfélként megjárja a közigazgatás valamely hivatali egységét? Sorbanállásra, sok felesleges papír kitöltésére, sok-sok egyéb igazolás, melléklet kényszerű beszerzésére, ugyanazért az ügyért több napi szabadság kivételére, ingerült ügyintézőre, ezzel együttjáró hangnemre, kusza, kiismerhetetlen szabályokra, lassú döntésre, nem megfelelő tájékoztatásra...
... A törvénytervezet célja a jogállamiságot tükröző, modern közigazgatás követelményeit kielégítő szabályozás megteremtése. Ehhez a köz érdekében eljáró, de az ügyfelekkel együttműködő és az ügyfelekért tevékenykedő közigazgatás létrehozására van szükség. A törvényjavaslat teljessé kívánja tenni az ügyféli jogokat. A tervezet a jelenleg hatályos szabályozással szemben előírja, hogy az ügyfél nem kötelezhető a szakhatósági állásfoglalások beszerzésére, valamint olyan adatok igazolására, amelyek valamelyik hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában fellelhetők. A törvényjavaslat hangsúlyos elemként kezeli az eljárási határidő betartását. A mulasztáshoz kapcsolódó intézkedések a szervezet vezetőjével szemben alkalmazhatók. Ennek alapja az a felelősség, amely a szervezet vezetőjét terheli a munka megszervezése és eredményes, határidőben történő elvégzése érdekében...
...a hatósági közvetítő igénybevételének lehetőségét az Európa Tanács több ajánlása is tartalmazza, és Franciaországban, Svédországban, Németországban alkalmazzák is. Feladatuk az, hogy a nagyszámú ügyfél részvételével folyó eljárásban az ügyfelek, a kérelmező és a hatóság között a legmegfelelőbb megoldás keresésével közvetítsenek, az ügyfeleket hiteles tájékoztatással lássák el, és javaslatot tegyenek a kérelmezőnek és a hatóságnak a beruházás optimális, a lakosság érdekeit is szem előtt tartó megvalósítására. Leggyakrabban környezetvédelmi, ipari beruházások esetében veszik igénybe a közvetítők szakértelmét. A nyugat-európai fejlett demokratikus államok közigazgatásában általános, hogy a hatóság nem a hatalom pozíciójából tárgyal az ügyféllel, hanem közösen keresnek megoldást a konkrét ügyben. A kölcsönös előnyökre épülő hatósági szerződéssel többet lehet elérni, mint amennyit a hatósági határozattal ki lehetne kényszeríteni. Ezt a jogintézményt leggyakrabban építési beruházások esetében alkalmazzák, mégpedig oly formában, hogy a hatósági szerződésben az ügyfél az alapberuházásból származó esetleges negatív hatások ellensúlyozására járulékos beruházást is megvalósít. ....
... A törvényjavaslat célja a végrehajtási eljárás hatékonyságának fokozása. A végrehajtás eredményességét jelentősen lerontja a végrehajtásra szakosodott szakemberek alacsony száma és helyenként az apparátus vonakodása a helyi lakossággal szembeni kényszer alkalmazásától. A végrehajtó szolgálatok létrehozásával a szakértelem és a költségvetési források koncentrálhatóvá válnak, ez pedig a hatékonyság növekedését jelentheti. A törvényjavaslat nem kívánja kizárni annak lehetőségét sem, hogy az önkormányzatok hatósági társulást hozhassanak létre, a végrehajtás foganatosítására. Korábbi tapasztalatok hasznosításának igénye vezetett arra a következtetésre, hogy meg kell szüntetni a közigazgatási szerv döntésével szemben benyújtott bírósági kereset halasztó hatályát a végrehajtásra. Ez a rendelkezés a gyakorlatban ugyanis azt eredményezte, hogy a közigazgatási határozat sokszor éveken keresztül nem érvényesülhetett. A bíróság a köz igazgatási ügyben eljáró szerv tevékenységének jogszerűségét hivatott megítélni. Ezért a jogállamiság igényét kielégítő garanciális szabály kerül be a törvényjavaslatba, amely kimondja, hogy a bíróság a végrehajtást felfüggesztheti, ha jogszabálysértést észlel. Ez a szabályozás nem hozza hátrányos helyzetbe az ügyfelet, ugyanakkor gyorsítja az ügy végleges lezárását...
...Az ügyfelek jogos elvárása, hogy a hatósági munka gyors, pontos és megbízható legyen, és a hatósági ügyintézők érezzék a munkájukkal kapcsolatos felelősséget. A szabályozáson túl ezért előtérbe kell helyezni annak a gondolkodásmódnak a kialakítását, hogy a hatóság a köz érdekében és az ügyfeleket egyenrangú partnerként kezelve munkálkodjon.
|
Lamperth Mónika: Meg kell szüntetni
a hivatalok rossz ügyintézési
módszereit, az ügyfelek
felesleges "küldözgetését", indokolatlan
várakoztatását, visszarendelését. |
Meg kell szüntetni a hivatalok rossz ügyintézési módszereit, az ügyfelek felesleges "küldözgetését", indokolatlan várakoztatását, visszarendelését, általában az ügyfél alávetett helyzetét. Új ügyintézői szemléletet kell kialakítani, melynek eredményeképpen tisztességes, gyors és hatékony lesz az ügyek intézése....
(Részletek Lamperth Mónika
belügymiszter expozéjából)
|
|