Ügyfélközpontú, az európai közigazgatási jogra épülő hatósági törvény váltja fel az államigazgatási eljárásról szóló, jelenleg érvényben lévő jogszabályt. Az új szabályozás kidolgozása a közigazgatási reform része, a korszerűsítés fontos eleme. Az Országgyűlés megkezdte a közigazgatásihatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat vitáját. A javaslat az ügyfelek érdekeit és jogait tekinti elsődlegesnek a hivatallal szemben és a közhatalom szolgáltató funkcióját hangsúlyozza. A cél az ügyek minél gyorsabb és egyszerűbb elintézése, az ügyfelekre háruló terhek csökkentése az elektronika és az informatika lehetőségeinek alkalmazásával. Az új törvényt várhatóan novemberben fogadja el a parlament és egy évvel később léphet hatályba.

Ügyfélközpontú közigazgatás

Jövő év végétől egyszerűbb és gyorsabb lehet az ügyintézés a hivatalokban

Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, 1957-ben elfogadott törvény utolsó átfogó módosítására 1981-ben került sor. A szakértők szerint a jogszabály jó színvonalon töltötte be ren del tetését, de eljárt felette az idő. Parlamenti expozéjában Lamperth Mónika belügyminiszter azt hangsúlyozta: a törvénytervezet célja a jog államiságot tükröző, modern közigazgatás követelményeit kielégítő szabályozás megteremtése. A közigazgatás korszerűsítésének sarokpontja az állam lakossági szolgáltató szerepének jól érzékelhető változása. A belügyminiszter szerint már a jogszabály címe is jelzi a változtatás szándékát, azt, hogy a hatósági központú közigazgatástól a szolgáltató közigazgatás felé kívánják mozdítani a közhatalmi tevékenységet. Avarkeszi Dezső, az MSZP parlamenti frakciójának vezérszónoka elmondta, hogy az új jogszabály szakmai előkészítése már évekkel ezelőtt megkezdődött, 2003 márciusában kodifi kációs parlamenti albizottság alakult. A javaslat új elemei között említette az ügyfél és a hatóság között létrehozandó, úgynevezett közvetítői eljárás intézményének bevezetését. Kibővül a jogorvoslati rendszer, a közigazgatási döntések bíróság előtt is megtámadhatók lesznek. A szocialista vezérszónok az előterjesztés érdemei közé sorolta az elektronikus aláírás használatának lehetőségét a közigazgatási ügyintézésben.

Évente hárommilliárd forint

Számítások szerint évente mintegy hárommilliárd forint kiadást jelent az államnak a jogszabály végrehajtása. A költségek jelentős részét a köztisztviselők képzése teszi ki, de többletkiadást okoz az is, hogy a kiskorú gyermekek ügyeinek intézésére 15 napos határidőt ír majd elő a jogszabály, így ennek betartásához egyes intézményekben több dolgozót kell alkalmazni. Az állampolgári jogok biztosa és az adatvédelmi biztos is segítséget nyújt ahhoz, hogy a jogszabály minden célkitűzése megvalósítható legyen. Többek között az, hogy az intézmények ne kérhessenek az ügyfeleiktől olyan adatot, amely náluk, vagy más hatóságnál megtalálható. A törvényjavaslat szükségességében a Fidesz vezérszónoka is egyetértett, de az ellenzéki párt módosító indítványokat kíván benyújtani, és azok elfogadásának függvényében dönt az előterjesztés támogatásáról.

Mikes Éva felhívta a figyelmet arra, hogy egyelőre nem tisztázott: lesz-e anyagi fedezete a jogszabály bevezetésének. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az állam helyett az önkormányzatokra hárulnak
majd a terhek. A képviselő kifogásolta, hogy az új jogszabály a régi törvény olyan elemét is átveszi, amit eddig sem lehetett betartani.
Példaként említette, hogy a javaslat értelmében az ügyfelektől nem lehet olyan adatot kérni, amelyik egy másik közigazgatási szervnél megtalálható.
Az adatbázisok összekapcsolásának kérdése komoly probléma, mert a gyorsaság és az adatvédelem ugyanúgy az ügyfelek érdekei közé tartozik - hansúlyozta.
Mikes Éva szerint érdemes lenne az elektronikus ügyintézést egy önálló törvény keretében szabályozni. Itt a modernizáció ideje
Az SZDSZ vezérszónoka, Gulyás József kijelentette: éppen itt az ideje a modernizációnak, hiszen a hatályos törvény utolsó nagy módosítására is több, mint húsz évvel ezelőtt került sor, pedig a rendszerváltás után alapvetően változtak meg a tulajdonviszonyok és az állam felépítése.
Mikes Éva: Egyelőre nem tisztázott: lesz-e anyagi fedezete
a jogszabály bevezetésének.
Félő, hogy az állam helyett
az önkormányzatokra hárulnak
majd a terhek.
Avarkeszi Dezső: Az előterjesztés
érdeme többek között az elektronikus aláírás használatának megteremtése a közigazgatási ügyintézésben.

A szabad demokrata vezérszónok hangsúlyozta: az Euró pai Unióban elterjedt gyakorlat a hivatalos ügyek intézésénél előtérbe helyezi az ügyfél jogait, illetve a hivatalok ezzel kapcsolatos kötelezettségeit, és csökkenteni igyekszik az adminisztrációs terheket. Álláspontja szerint a közel 190 paragrafusból álló javaslat nagy lépés a közigazgatás átfogó reformja felé.
Az MDF vezérszónoka, Gémesi György elismerte, hogy a javaslatot széles körű szakmai, társadalmi előkészítés kísérte, de közölte: frakciója álláspontja szerint további módosításokra van szükség, s azok beépítése mellett tudják támogatni a javaslatot. A vezérszónok megjegyezte: hogy a közigazgatásban nagyobb létszámra lenne szükség a hatékonyabb ügyintézéshez.

Ügyfelek könnyebb helyzetben

A törvényjavaslat szerint az ügyfélre vonatkozó közigazgatási adatokat a közigazgatási szerv nyilvántartása tárolja, adatigazolásra az ügyfél nem kötelezhető - például anyakönyvi kivonatot, állampolgársági bizonyítványt kérésére át kell adni. Így nem kell az állampolgárnak egyik hivatalból a másikba menni a szükséges dokumentumokért. A szakhatósági állásfoglalások beszerzése az eljáró hatóság feladata lesz. Egy ablaknál el lehet majd elintézni az ügyeket: ha a mezőgazdasági földterületet az ügyfél a termelésből ki kívánja vonni, a nemzeti parkok által kiadott szakhatósági engedélyt az eljáró földhivatalnak kell beszereznie, vagy az építésiengedélykérelem átvételekor az ügyfélnek már nem kell majd felkeresnie a különböző hivatalokat, mert az építési hatóság kötelezettsége lesz ezeknek a szakhatósági állásfoglalásoknak a beszerzése. Lényeges változás az elektronikus kapcsolattartás lehetővé tétele. A kommunikáció a hatósággal egyszerűbb és gyorsabb lehet, nem kell az ügyfélnek sorban állnia, otthonából, munkahelyéről tud érdemben tájékozódni, ügyet intézni.
Az állampolgárok alapvető joga, hogy már az eljárás kezdeti szakaszában értesüljenek arról, hogy ügyükben közigazgatási eljárás folyik, ezért már az eljárás megindításáról tájékoztatást kapnak.
Az ügyféllel ismertetik a bizonyítékokat, így már nem csak a hivatalos határozatból értesül arról, hogy a hatóság milyen döntések alapján intézkedett.

Gémesi György: A közigazgatásban
nagyobb létszámra lenne
szükség a hatékonyabb ügyintézéshez.
A törvény módositásokkal
támogatható.

A hivatalok az internet, illetve az elektronikus ügyintézés lehetőségével élve segítik az ügyfél hiteles tájékoztatását. Az új szabályozás megkönynyíti a nemzetközi jogsegélymunkáját azzal, hogy a hazai hatóságok számára biztosítja a közvetlen kapcsolatfelvételt a külföldi hatóságokkal. A jelenlegi törvényi szabályozás minden esetben csak a Külügyminisztériumon keresztül történő megkeresést engedélyezi, amely jelentősen lassítja az ügymenetet. Az ügyfelet és az eljárás egyéb résztvevőit várhatóan aktívabb közreműködésre sarkallja, hogy nő az eljárási bírság összege, maximum 500 ezer, illetve 1 millió forintra. A jelenlegi alacsony eljárási bírság ugyanis nem bír visszaható erővel. A hatósági ellenőrzésnél és szemlénél rendőri közreműködés segíti a köztisztviselőket az ügyfelek esetleges nem kívánt magatartásától, például birtokviták, vagy kiskorú láthatási ügyek esetében.

Gulyás József: Itt az ideje a modernizációnak, hiszen a hatályos törvény utolsó nagy módosítására is több, mint húsz évvel ezelőtt került sor.

Bővül az elektronikus ügyintés

Az új hatósági eljárás segíti majd az elektronikus ügyintézés bővítését, amellyel gyors, korrekt ügyfél-azonosítás lehetséges, s emellett a hatóságok széles körű tájékoztatási szolgáltatásra kötelezettek - többek között az ügyintézési határidővel, az ügyintézéshez szükséges igazolásokkal, az ügyintézés jogszabályi alapjaival, vagy az illeték- és az igazgatási szolgáltatási díj mértékével kapcsolatban. Biztosítják majd az elektronikus eszközökkel nem rendelkező ügyfelek számára a számítástechnikai hozzáférhetőséget azért, hogy hozzájussanak a más hatóságok által kezelt közhiteles nyilvántartásokban szereplő adatokhoz, például az ingatlan-nyilvántartásokhoz.
Az Európai Unió tagjaként kiemelkedően fontos kérdés az eljárás nyelvhasználati szabályainak új alapokra helyezése. A hatóságnak hivatalból kell gondoskodnia arról, hogy a magyar nyelvet nem ismerő külföldi ügyfelet ne érje hátrány a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. Kedvezményezett helyzetbe kerülnek a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok, illetve az unió tagállamainak hazánkba letelepedett állampolgárai, akik számára biztosítani kell az eljárásban az ingyenes nyelvhasználati jogot. A törvényjavaslat a korábbi szabályozástól eltérően a hatásköri viták elbírálását a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe kívánja helyezni. Az Alkotmánybíróság alapvető feladata ugyanis a normakontroll, a jogszabályok alkotmányossági vizsgálata. Az európai államokban létező gyakorlat szerint nem az Alkotmánybíróság, hanem a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok döntenek hatásköri kérdésekben. Az új szabályozás kiskorú ügyfél esetében garantálja a soron kívüli eljárást. A hatósági határozatok tartalmának részletesebb ismertetésével az ügyfeleket teljes körűen tájékoztatják a hatósági döntést megalapozó tényekről, mérlegelési szempontokról, annak érdekében, hogy az ügyfél jogorvoslati jogával ne csak formálisan, hanem érdemben is élni tudjon. Az ügyfél jogerős határozatokkal szemben is kérelmezhet újrafelvételi és méltányossági eljárást, a végrehajtás és költségviselés szabályait pedig részletesen meghatározza a jogszabály.
...Ha volna olyan felmérés, közvéleménykutatás, amely azt vizsgálná, hogy az emberek hová nem járnak szívesen, akkor a különböző hivatalok biztosan előkelő helyen szerepelnének a sorban, közvetlenül a fogorvos után. Mert mire emlékszik az ember, ha ügyfélként megjárja a közigazgatás valamely hivatali egységét? Sorbanállásra, sok felesleges papír kitöltésére, sok-sok egyéb igazolás, melléklet kényszerű beszerzésére, ugyanazért az ügyért több napi szabadság kivételére, ingerült ügyintézőre, ezzel együttjáró hangnemre, kusza, kiismerhetetlen szabályokra, lassú döntésre, nem megfelelő tájékoztatásra...
... A törvénytervezet célja a jogállamiságot tükröző, modern közigazgatás követelményeit kielégítő szabályozás megteremtése. Ehhez a köz érdekében eljáró, de az ügyfelekkel együttműködő és az ügyfelekért tevékenykedő közigazgatás létrehozására van szükség. A törvényjavaslat teljessé kívánja tenni az ügyféli jogokat. A tervezet a jelenleg hatályos szabályozással szemben előírja, hogy az ügyfél nem kötelezhető a szakhatósági állásfoglalások beszerzésére, valamint olyan adatok igazolására, amelyek valamelyik hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában fellelhetők. A törvényjavaslat hangsúlyos elemként kezeli az eljárási határidő betartását. A mulasztáshoz kapcsolódó intézkedések a szervezet vezetőjével szemben alkalmazhatók. Ennek alapja az a felelősség, amely a szervezet vezetőjét terheli a munka megszervezése és eredményes, határidőben történő elvégzése érdekében...
...a hatósági közvetítő igénybevételének lehetőségét az Európa Tanács több ajánlása is tartalmazza, és Franciaországban, Svédországban, Németországban alkalmazzák is. Feladatuk az, hogy a nagyszámú ügyfél részvételével folyó eljárásban az ügyfelek, a kérelmező és a hatóság között a legmegfelelőbb megoldás keresésével közvetítsenek, az ügyfeleket hiteles tájékoztatással lássák el, és javaslatot tegyenek a kérelmezőnek és a hatóságnak a beruházás optimális, a lakosság érdekeit is szem előtt tartó megvalósítására. Leggyakrabban környezetvédelmi, ipari beruházások esetében veszik igénybe a közvetítők szakértelmét. A nyugat-európai fejlett demokratikus államok közigazgatásában általános, hogy a hatóság nem a hatalom pozíciójából tárgyal az ügyféllel, hanem közösen keresnek megoldást a konkrét ügyben. A kölcsönös előnyökre épülő hatósági szerződéssel többet lehet elérni, mint amennyit a hatósági határozattal ki lehetne kényszeríteni. Ezt a jogintézményt leggyakrabban építési beruházások esetében alkalmazzák, mégpedig oly formában, hogy a hatósági szerződésben az ügyfél az alapberuházásból származó esetleges negatív hatások ellensúlyozására járulékos beruházást is megvalósít. ....
... A törvényjavaslat célja a végrehajtási eljárás hatékonyságának fokozása. A végrehajtás eredményességét jelentősen lerontja a végrehajtásra szakosodott szakemberek alacsony száma és helyenként az apparátus vonakodása a helyi lakossággal szembeni kényszer alkalmazásától. A végrehajtó szolgálatok létrehozásával a szakértelem és a költségvetési források koncentrálhatóvá válnak, ez pedig a hatékonyság növekedését jelentheti. A törvényjavaslat nem kívánja kizárni annak lehetőségét sem, hogy az önkormányzatok hatósági társulást hozhassanak létre, a végrehajtás foganatosítására. Korábbi tapasztalatok hasznosításának igénye vezetett arra a következtetésre, hogy meg kell szüntetni a közigazgatási szerv döntésével szemben benyújtott bírósági kereset halasztó hatályát a végrehajtásra. Ez a rendelkezés a gyakorlatban ugyanis azt eredményezte, hogy a közigazgatási határozat sokszor éveken keresztül nem érvényesülhetett. A bíróság a köz igazgatási ügyben eljáró szerv tevékenységének jogszerűségét hivatott megítélni. Ezért a jogállamiság igényét kielégítő garanciális szabály kerül be a törvényjavaslatba, amely kimondja, hogy a bíróság a végrehajtást felfüggesztheti, ha jogszabálysértést észlel. Ez a szabályozás nem hozza hátrányos helyzetbe az ügyfelet, ugyanakkor gyorsítja az ügy végleges lezárását...
...Az ügyfelek jogos elvárása, hogy a hatósági munka gyors, pontos és megbízható legyen, és a hatósági ügyintézők érezzék a munkájukkal kapcsolatos felelősséget. A szabályozáson túl ezért előtérbe kell helyezni annak a gondolkodásmódnak a kialakítását, hogy a hatóság a köz érdekében és az ügyfeleket egyenrangú partnerként kezelve munkálkodjon.

Lamperth Mónika: Meg kell szüntetni a hivatalok rossz ügyintézési módszereit, az ügyfelek felesleges "küldözgetését", indokolatlan
várakoztatását, visszarendelését.

Meg kell szüntetni a hivatalok rossz ügyintézési módszereit, az ügyfelek felesleges "küldözgetését", indokolatlan várakoztatását, visszarendelését, általában az ügyfél alávetett helyzetét. Új ügyintézői szemléletet kell kialakítani, melynek eredményeképpen tisztességes, gyors és hatékony lesz az ügyek intézése....

(Részletek Lamperth Mónika
belügymiszter expozéjából)

 


 

Önkorkép

Tartalomjegyzék * tizennegyedik évfolyam, 9. szám * 2004. szeptember
Ezt az oldalt a Hungary.Network
tartja fenn.