Készül a jövő évi költségvetés

Az önkormányzatok jövőre várhatóan közel 1312 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ami mintegy 70 milliárd forinttal több az ideinél - mondta Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) szeptember végi konferenciáján. Az elképzelések szerint a jövő évi költségvetésben az önkormányzatok bérkiadásokra 38 milliárd forinttal többet kaphatnak az ideinél, a társadalom- és szociálpolitikai juttatásokra 10 milliárddal, a helyi tömegközlekedésre 6 milliárddal, a kistérségi együttműködés ösztönzésére pedig 8 milliárddal jutna több. A címzett- és céltámogatásokra fordítható összeget 5 milliárd forinttal növelnék meg, az európai uniós pályázatokhoz szükséges önkormányzati forrás-kiegészítés kerete pedig az idei 4,4 milliárd forinttal helyett ennél 4 milliárddal több lenne. A kormány által már elfogadott, az Országgyűlés elé kerülő számítás alapján jövőre 5,5 százalékos bérnövekedésre számíthatnak a közszférában dolgozók. A közalkalmazottak béremeléséhez biztosítaná a 38 milliárd forintot a költségvetés, a köztisztviselők béremeléséhez nem kapnak támogatást az önkormányzatok - fejtette ki az államtitkár. A kistérségek többcélú együttműködésére az idén rendelkezésre álló keret összege nem változik.
A tanácskozáson Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt kifejette: az érdemi változásokhoz a politika súlypontját át kell helyezni a "kormányzás környékéről a település és a települések közösségének környékére." Az elmúlt három hétben megkezdett fordulatot úgy jellemezte: több felelősséget tenni azok vállára, akiknek több van, és megpróbálni több lehetőséget teremteni azoknak, akiknek kevesebb van. Hozzátette: erről szól az adótörvény, erről szól a támogatások átszabása.

Korszerűsödő közigazgatás

Lamperth Mónika belügyminiszter szerint sikertörténet, ami a közigazgatás modernizációja kapcsán történik. A belügyminiszter a XII. országos jegyző- közigazgatási konferencián kifejtette: a kormány az elmúlt két évben többet tett a közigazgatás korszerűsítéséért, mint az előzőek együttvéve. A többcélú kistérségi társulásokról szólva kijelentette: az önkormányzatok jelentős része felismerte az összefogásban rejlő erőket. Jövőre szintén hétmilliárd forintra pályázhatnak az újonnan megalakuló többcélú kistérségek. Azok a társulások, amelyek az idén megalakultak, már nem pályázati úton jutnak majd hozzá a forrásokhoz, hanem a normatívák növekménye fogja finanszírozni a feladatellátást. Lamperth Mónika elmondta: az egyeztetés még folyik a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium között, de ragaszkodik ahhoz, hogy azoknál az önkormányzatoknál, amelyek társultak, a normatívanövekmény annyi legyen, hogy az ez évi befektetésüket visszaigazolva lássák.
A regionális intézményrendszer átalakításával kapcsolatosan kifejtette: a mai helyzetben azt tartja fontosnak, hogy a regionális fejlesztési tanácsok feladatokkal és forrással megerősítve tudják fejlesztési elgondolásaikat tervezni és finanszírozni.
A reform lényeges elemeként említette a régiók létrehozásának szükségességét Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára. Kifejtette: az EU-ban a pénzek elosztásáról szóló döntésekben az unió bizottságának képviselője és a nemzeti kormány képviselője mellett a régiók delegáltjai is részt vesznek. Kérdés, hogy a három szék közül egy betöltetlen legyen-e - mondta az államtitkár, aki szerint a teljes megoldást a megyei önkormányzatok helyett a választott regionális önkormányzatok létrehozása jelentené. Az államtitkár szerint az is legitim megoldás lehetne az unió számára, ha a meglévő megyei önkormányzatok feladat- és hatáskörét bővítenék.
Baráth Etele, a Nemzeti fejlesztési tervért felelős politikai államtitkár a konferencián elmondta: a következő két évben az eddiginél tudatosabb tervezést kell elsajátítaniuk a településeknek. Az európai gyakorlat értelmében 2007-től az eddigieknél hosszabb távú, jól előkészített tervezésre kell felkészülnie az ágazatoknak és az önkormányzatoknak.
Az infrastrukturális beruházások előkészítése és megvalósítása 8- 10 éves előrelátást is megkövetel, és akár 20- 30 esztendő távlatában kell tervezni a várható demográfi ai, migrációs változások hatását. Közölte: az önkormányzatok szemléletét, gyakorlatát át kell alakítani a következő két évben, és szükség lesz a kistérségi és regionális igények erőteljesebb megfogalmazására is.

Jobb gazda az önkormányzat

Állami vagyonra és a bérmelések fedezetére várnak a városok

Az állami vagyon önkormányzati tulajdonba adásáról, a kistérségek kialakításával és működésével kapcsolatos gondokról, az elmaradt kormányzati bérpolitikai intézkedésekről és az általános forgalmi adó visszaigénylésének kedvezőtlen változásairól tárgyalt a Megyei Jogú Városok Szövetségének választmánya szeptemberi ülésén. A megbeszélésen Lamperth Mónika belügyminiszter tájékoztatta a résztvevőket aktuális önkormányzati kérdésekről, illetve válaszolt a felmerült kérdésekre.

Nehézkes az állami vagyon önkormányzati tulajdonban adásának folyamata - összegezte a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) választmányának véleményét Toller László pécsi polgármester, az érdekképviselet elnöke. A jelenlegi törvényi szabályozás csak rendkívül lassú eljárást követően teszi lehetővé, hogy az ÁPV Rt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő állami vagyont a helyhatóságok megkaphassák. Ugyanakkor az sem ritka, hogy erre egyáltalán nem kerül sor, mert az ÁPV Rt. nem tesz előterjesztést a kormány felé. A folyamat felgyorsítása érdekében az MJVSZ szorgalmazza egy olyan határozat elfogadását, amely tartalmazza az átadás gyorsítását szolgáló elengedhetetlen intézkedéseket.
Toller László: A jelenlegi törvényi
szabályozás csak rendkívül lassú
eljárást követően teszi lehetővé,
hogy az ÁPV Rt. és a Kincstári
Vagyoni Igazgatóság kezelésében
lévő állami vagyont a helyhatóságok
megkaphassák.
Rendkívül érzékenyen érinti az önkormányzatokat, hogy a kormány nem tett eleget az Országos Érdekegyeztető Tanács bérpolitikai tárgyalásain elhangzottaknak. A május végére kiszabott határidőt nem tartották be, illetve a kormány által elkészített előterjesztés nem alkalmas a közalkalmazottak éves átlagos 6 százalékos béremelésenek realizálására.
Ezzel együtt hiányoznak a bérek reálértékének megőrzéséhez szükséges jogi és pénzügyi garanciák is. Az egészségügyre vonatkozó 1,8 milliárd forint mindössze 0,43 százalékos bérnövekedést jelent. A kutatásra és a felsőoktatásra vonatkozóan érdemi alternatívát nem tartalmaz az előterjesztés. Az önkormányzatoknak a kormány 6,5 milliárd forintot kíván juttatni, ami összesen 1 százalékos béremelés fedezete, így 5 százalékot a helyhatóságoknak kellene biztosítaniuk. A probléma orvoslása érdekében a hét országos önkormányzati szövetség közös levélben fordult a miniszterelnökhöz, és kérték a kormányzati oldal képviselőit, gondolják át a helyi önkormányzatok közalkalmazottait érintő bérpolitikai intézkedéseket. Szintén nagy jelentőségű kérdés az önkormányzatok számára az általános forgalmi adó (áfa) visszaigénylésének kérdése is. A vonatkozó törvényt ez év január elsejével módosította az Országgyűlés, s ennek értelmében egyes államháztartási támogatásokon alapuló beszerzések nem jogosítanak az áfa levonására. Így az önkormányzatok által alapított vállalatokon keresztül közvetetten lebonyolított nagyberuházások fi nanszírozása jelentősen megdrágult. Emellett azok az önkormányzatok, amelyek eddig jogosultak voltak az áfa visszaigénylésére, ebben a kedvezményben már nem részesülhetnek.
Fontos állomásához érkezett a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programja - jelentette ki az érdekképviselet választmányi ülésen Lamperth Mónika. A belügyminiszter elmondta: beérkeztek a megalakult többcélú kistérségi társulások pályázatai, megtörtént az elbírálásuk, és néhány kistérséggel már a szerződéskötésig is eljutott a tárca. A miniszter szerint egyértelmű, hogy a többcélú kistérségi társulások megalakításának szándéka, és az ezzel kapcsolatos szabályozás kedvező fogadtatásra talált az önkormányzatok részéről. Jó eredménynek tartja, hogy megalakult 76 többcélú kistérségi társulás, illetve 69 területfejlesztési célú társulás.
A városvezetők az Alkotmánybírósághoz fordulnának
A Megyei Jogú Városok Szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a kormány továbbra sem biztosítja a közalkalmazottak idei bérfejlesztéséhez szükséges teljes összeget. Szita Károly elmondta: a közelmúltban a hét országos önkormányzati szövetség a fi zetésemelés kapcsán közös levelet írt a miniszterelnöknek, ám a válasz számukra kedvezőtlen volt. A nézetkülönbség oka, hogy a közalkalmazottak idei évre kilátásba helyezett hatszázalékos fi zetésemelésének csupán egy százalékát - mintegy hat és félmilliárd forintot - biztosítanának költségvetési forrásokból, míg a fennmaradó öt százalékot, vagyis hamincmilliárdot meghaladó ös összeget a helyhatóságoknak kellene előteremteniük. (nol - privatbankar)
Lamperth Mónika azt kérte a megyei jogú városok képviselőitől: továbbra is segítsenek abban, hogy azok az önkormányzatok, amelyek még nem jutottak döntésre a társulással kapcsolatban, megismerhessék ennek a rendszernek az előnyeit. A kormány szándéka szerint jövőre a társulások normatív alapú támogatásban részesülnek, ez a költségvetésben is megjelenik majd. A normatív támogatás garanciát és biztonságot jelent a kistérségi társulások számára. A miniszter a másik különösen aktuális kérdéskörként a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítését jelölte meg. A korszerűsítési program fontos eleme a közigazgatási eljárási törvény, amelyet szeptemberben terjesztett a kormány a parlament elé, s amely a modern közigazgatás alapjait teremti meg. Az államigazgatásnak és az önkormányzati igazgatásnak nagyon komoly pluszteljesítményre lesz szüksége ahhoz, hogy ennek az új törvénynek meg tudjon felelni. Az önkormányzatok részéről felmerült állami vagyonátadási kérdésekkel kapcsolatban a belügyminiszter kifejtette: álláspontja szerint gyors felmérést kell készíteni arról, hogy melyek az önkormányzati igények és az önkormányzatok hogyan tudják hatékonyan használni ezt a vagyont. Ha ez a felmérés elkészül, akkor a vagyonelemeket törvényi szabályozással ki lehet venni a KVI és az ÁPV Rt. kezeléséből. Ennek vannak feltételei: az önkormányzatoknak be kell tudni bizonyítani, hogy a közvagyonnak ezt a részét hatékonyabban tudják felhasználni a településen, a kistérségben, vagy a régiójukban élő emberek érdekében. Igényként merült fel a Volán-társaságok átadása az önkormányzatoknak. Lamperth Mónika rámutatott: támogatja ezt az elképzelést, de erről a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak kell elemzést készítenie, s utána lehet döntéseket hozni. Garanciákat kell arra nézve adni, hogy ha a helyközi közlekedés nem rentábilis, akkor az államnak, illetve az érintett önkormányzatoknak milyen kötelezettségei vannak. Puszta Béla, Salgótarján polgármestere kifejtette: a nagyobb és a kisebb önkormányzatok is felismerték, hogy települések önmagukban sem a működéssel, sem a fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket nem tudják megoldani. Ebből adódóan az elmúlt évtizedben Magyarország szinte minden térségében jelentős együttműködések alakult ki, s erre segített rá a kistérségi törvény. Fontosnak tartja a kistérségi normatíva bevezetését, mert a feladatellátásban is számítanak pluszforrásokra. Ez ösztönözné azokat az önkormányzatokat is, amelyek nem alakítottak többcélú kistérségi társulásokat.
Puszta Béla: Az állami vagyon
önkormányzati tulajdonba kerülésnél nem csak a vagyon megszerzése fontos, hanem az is, hogy annak milyen következménye lesz a szolgáltatás biztonságára.
A decentralizációval kapcsolatban a polgármester elmondta: az elmúlt években a megyei területfejlesztési tanácsok, a regionális fejlesztési tanácsok, vagy a kistérségek felelősséggel döntöttek a hatáskörükbe került források felhasználásáról. Erre bátran lehet alapozni, és a decentralizációt erősíteni.
Puszta Béla az állami vagyon önkormányzati tulajdonba kerülésnél nem csak a vagyon megszerzését tartja fontosnak, hanem azt is, hogy annak milyen következménye lesz a szolgáltatás biztonságára. A Volán-társaságok egy része nyereséges, vannak viszont Volán-vállalatok, ahol a vagyon megszerzésével az önkormányzat problémát, válságkezelést vesz magára. Át kell gondolni, hogyan lehet a szolgáltatás biztonságát megteremteni, illetve a cégek működő- és fejlődőképességét garantálni. Feltétlenül szükségesnek tartja a kistérségi társulások normatív támogatását Szita Károly kaposvári polgármester, a MJVSz társelnöke. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: több kistérségi társulás hozott egy olyan belső szabályt, hogy ha nem látják a törvényi garanciáit annak, hogy tartósan kapnak állami támogatásokat azokra a feladatokra, amelyekre társultak, akkor kezdeményezni fogják önmaguk feloszlatását. Nagy az önkormányzati igény egy olyan törvényi szabályozás kialakítására, amelyben az amúgy is nehéz helyzetben lévő önkormányzatok garantálva látják, hogy nem fognak rosszabbul járni azzal, hogy többcélú kistérségi társulást alakítottak.
Az MJVSZ elkészítette a megyei jogú városok tekintetében azt a vagyonlistát, amit az önkormányzatok igényelnének az államtól. A települések tudják, hogy az ingatlanokon milyen célokat kívánnak megvalósítani, és várják a kormány döntését.
 Szita Károly: Ha nem látják a
törvényi garanciáit annak, hogy
tartósan kapnak állami támogatásokat azokra a feladatokra, amelyekre társultak, akkor kezdeményezni
fogják önmaguk feloszlatását.
Szita Károly ezzel kapcsolatban egy másik problémára is rámutatott. Az önkormányzatok értelmes célokra tudnak használni olyan vagyont is, amelyet az állam nem tudott értékesíteni. A vonatkozó törvény megfogalmazza, hogy mire használhatják a települések a térítésmentesen megkapott vagyont. Ezzel egyetértenek az önkormányzatok, de a helyi hasznosítást gátolja az, hogy értékesítés esetén a befolyó összeg felét be kell fi zetni az állami költségvetésbe.
Pap János, Békéscsaba polgármestere arra hívta fel a belügyminiszter fi gyelmét, hogy a kistérségi szabályozásnál érdemes lenne figyelembe venni a hazai településszerkezet jellegzetességeit. Az Alföldön például 15- 20 kilométerre vannak egymástól és viszonylag nagyok a települések. Ezért egészen máshogy működnek, mint az aprófalvak és már csak fizikai adottságaik miatt is ragaszkodnak önállóságukhoz. Kifejtette: kiváncsian várja, hogy tényleg megjelennek-e a költségvetésben az ígért pluszforrások, vagy csak arról van szó, hogy egyre kisebb apparátus, egyre kevesebb közalkalmazott, egyre kevesebb intézmény legyen. Lamperth Mónika belügyminiszter egyetértett azzal, hogy Magyarország településszerkezete különböző megoldásokat igényel és a rendszer flexibilitását meg kell tudni teremteni. Ígéretet tett arra, hogy modellkísérleteket kezdenek, és azok tapasztalatait a szabályozásba beépítik. A kistérségeken belüli mikrotérségeket meg kell erősíteni, és biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a kistérségi társulás jogosítványait a mikrokörzetek ugyanúgy tudják gyakorolni. Ugyancsak megígérte a belügyminiszter, hogy segít annak a jogszabálynak a megváltoztatásában, amely szerint az állami tulajdonból ingyenesen átadott vagyon értékesítéskor a pénz felét be kell fizetni a központi költségvetésbe.

Egyesült az Erste Bank
és a Postabank

Létrejött Magyarország második legnagyobb
lakossági bankja

Budapest, 2004. szeptember 1. - Bejegyezte a Cégbíróság az Erste Bank Hungary Rt. (Erste Bank) és a Postabank és Takarékpénztár Rt. (Postabank) egyesülését. A 2004. augusztus 31-én létrejött egyesített pénzintézet - amely ERSTE BANK HUNGARY RT. néven működik tovább - a lakossági piacon a második, az ezermilliárd forintot meghaladó mérlegfőösszege alapján pedig az ötödik legnagyobb bank.

A két bank egyesülése úgy valósult meg, hogy a Postabank beolvadt az Erste Bankba és - az egyesülés bejegyzésének napjával, 2004. augusztus 31- ével - mint önálló jogi személy megszűnt. Az ERSTE BANK HUNGARY RT. a Postabank valamennyi jogának és kötelezettségének jogutódjává vált, így az egyesülés következtében a Postabankkal szemben fennálló kötelezettségek sem válnak lejárttá.
Az egyesült bank alaptőkéje (2004. 06. 25-ei közgyűlési határozat alapján) 39,4 milliárd forint, amely törzsrészvényekből és szavazásra nem jogosító osztalék- elsőbbségi részvényekből áll. Az egyesülést követően kibocsátott értékpapírok a Postabank és Takarékpénztár Rt. részvényeinek helyébe lépnek. Az egyesített bank 161 fi ókjával, 24 Kereskedelmi Centrumával, közel 900 ezer ügyfelével, és több mint 2000 dolgozójával Magyarország meghatározó pénzintézete lett.
Az egyesített bank már 2004. év elejétől egységes szervezeti felépítésben, egységes fi ókstruktúra szerint és harmonizált termékkínálattal állt az ügyfelei rendelkezésére.
Az ERSTE BANK HUNGARY RT. egyik fontos üzletága az Önkormányzati Üzletág. A termékpaletta folyamatos bővítésénél fi gyelembe veszik az önkormányzatok sajátosságait, így kedvező és gazdaságos megoldásokat kínálnak a számlavezetésben, a fi nanszírozásban és betételhelyezésben egyaránt.
A termékek mellett az ügyfelek gazdálkodási elképzeléseinek megvalósítását pénzügyi tanácsadással segítik, mindezt a gazdasági környezet naprakész vizsgálatára alapozva, testre szabott konstrukciók ajánlásán keresztül.

A gyerekek maradjanak helyben!

Várakozással figyeli a jövő évi költségvetési előkészületeket a Községi Önkormányzatok Szövetségének (KÖSZ) választmánya. A kistérségi társulásokat a választmány tagjai közül többen kényszerhelyzetnek érzik. Véleményük szerint a kormány, megszorító intézkedései által az "ellenálló" településeket is társulásokba kényszeríti. Hiányolják azt is, hogy a köztisztviselői illetményalap nem változik. Javasolják közös tantestületek felállítását azzal a céllal, hogy a pedagógusok utazzanak a településekre, a gyerekek pedig maradhassanak helyben.
A KÖSZ megalakította kistérségi tagozatát, erre vonatkozóan az alapszabály módosítását a szervezet novemberi közgy űlésén tárgyalják. A szövetség elnöke, Wekler Ferenc már két évvel ezelőtt javasolta a közgyűlésnek, hogy a szervezet alakuljon át kistelepülési önkormányzati szövetségévé. Akkor ezt a közgyűlés elvetette. A KÖSZ elnöke ezt a javaslatot most is fenntartja, úgy tűnik, hogy erről az októberi közgyűlésen döntenek.

 


 

Önkorkép

Tartalomjegyzék * tizennegyedik évfolyam, 9. szám * 2004. szeptember
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.