A rendezési terv

mint a helyi fejlesztés tudatosításának és koordinálásának eszköze

Ma, a rendszerváltás tizenötödik, és európai uniós tagságunk első évében tisztán kell látnunk, hogy óriási esély van a kezünkben: a demokratizmus, a decentralizáció, a helyi kezdeményezések felkarolása, a civil szervezetek létjogosultságának elismerése, a kultúra és hagyomány felértékelődése olyan kihívások, amelyekre a területrendezéssel és területfejlesztéssel foglalkozó szakmának tudni kell felelni.
Meggyőződésem, hogy jó választ csak a szakma és a társadalom együtt tud adni. Az új pályázati lehetőségek, amelyek markánsan megfogalmazzák az értékmentést, az értékvédelmet, a városi területek rehabilitációját, a falufejlesztést, a településkép javítását, a védettség alatt álló épületek revitalizálását a kulturális és közösségi célú hasznosítás érdekében - olyan lehetőségek, amelyekre tudatosan fel kell készüljön mind a területrendezéssel foglalkozó szakma, mind a fejlesztéseket generáló önkormányzatok és intézmények.

A településtervezési szakma és az önkormányzatiság

Az, hogy a rendezési tervek fontossága, szakmaiságának tisztelete, jelentőségének elismertsége, ezzel együtt hatékonysága válságban van, nagyrészt az előző ötven év gyakorlatának tudható be. A centralizált döntések, a túlszabályozottság, az előírások merev országos szintű egységesítése mellett a megbízás is központi kezdeményezésű volt. A helyi gondolatokra, akaratra nem feltétlenül volt szükség. A rendezési tervek a közösségeknek gyakorlatilag csak kötelezettségeket írtak elő. A valóság talajáról induló jó gondolatok a szabályerdőben hamar elakadtak, igaz a hatósági munkának talán nagyobb volt a hatásfoka, mint ma. Rendezési tervek készítésének jellemzői az 1970-80-as években:

  • a megbízó a megyei vagy az országos szint
  • az országosan egységes és kötelező előírások, irányelvek sablonossághoz vezettek
  • a településtervező irodák minisztériumi és megyei felügyelettel működtek
  • a tervezői csoportok szakmai összetétele komplex volt, így elegendő idejük jutott a helyi adottságok feltérképezésére
  • szabályozott volt az egyeztetési folyamat és aktív hatósági munka kísérte a jóváhagyást
  • a helyi tanács csak egy a hatóságok között, nem volt hangsúlyos szerepe hagyományokat elfojtó tervek születtek, a települések arculata sematikussá vált, megbomlott a településközpontok egységes képe, s sok terv a fióknak készült.

A rendszerváltás rendszerváltás után a településtervezés körülményeit befolyásoló hatások:

  • a település nagyságától függetlenül az önkormányzatok önállóvá váltak
  • identitás-keresési folyamat indult . a fejlesztési források szűkösek
  • az építési engedélyezés, döntés helyi kézbe került
  • a magántulajdon megjelenésével felerősödött az egyéni és a közösségi érdekek közötti konfliktus
  • új szabályozási igény merült fel, például a külterületi szabályozási terv, mivel megjelent a magántulajdon a külterületeken is
  • az önkormányzatok az infrastruktúra- fejlesztésekre koncentrálnak
  • a meglévő rendezési tervek már nem adnak megfelelő keretet, jelentőségüket vesztették
  • a tervező vállalatok szétesésével, a feladatok csökkenésével a szakmai kapacitás drasztikusan lecsökkent, a komplex tervező csoportok elemeikre estek szét

Mindemellett a településtervezést befolyásolja, hogy a települések közötti együttműködési kényszer fokozatosan nő, elsősorban az intézményfenntartás és az infrastruktúra- fejlesztések terén. A közös érdek felismerését követően az együttműködések fokozatosan alakulnak ki a településeken belül, a mikró-térségekben, a kistérségekben, valamint a megyei, illetve régiós és nemzetközi szinten. A támogatási feltételek egyre markánsabban ösztönzik az együttműködéseket, ez egyre több esetben alapfeltétel, s a gazdaság fejlődése is láthatóan együttműködéseken alapul. A spontán fejlesztések konfl iktusai rávilágítanak a fejlesztések és a területfelhasználás összefüggéseire. Kezdik felismerni a gazdaságossági, környezetvédelmi, fenntarthatósági, értékőrzési és arculat-formálási szempontokat. Az építészeti örökség és a hagyományok felértékelődnek, rehabilitációs programok jelennek meg. Nő a folyamatok társadalmasításának igénye, erősödnek a civil kezdeményezések.
Az Európai Unióhoz való csatlakozási elvei felerősítik e tendenciákat, mivel kiemelt elvárás, egyben a forráshoz jutás feltétele a decentralizálás, a helyi akarat érvényesülése, a stratégiák és célok öszszehangolása, a helyi fejlesztési programoktól a Nemzeti Fejlesztési Tervig, valamint a civil szféra bekapcsolása a folyamatokba.

AZ ÉV FOÉPÍTÉSZE DÍJ

Ötödik alkalommal adták át a Nagykanizsa Megyei Jogú Város és az Országos Főépítészi Kollégium által alapított AZ ÉV FÔÉPÍTÉSZE DÍJAT. Az első ilyen díjat még 2000-ben Nagykanizsán adta át a város polgármestere és főépítésze, valamint a főépítészi kollégium elnöke az V. Országos Főépítészi Konferencián. Ezt követte a gyulai, a pécsi és az érdi
konferenciák díjátadása. Eddig összesen nyolcan részesültek e kitűntetésben: 2000-ben Szilágyi István és Zábránszkyné Pap Klára, 2001-ben Philipp Frigyes és dr. L. Szabó Tünde DLA, 2002-ben Gömöry János és dr. Sersliné Kócsi Margit, 2003-ban Bodonyi Csaba DLA és Körmendy János.

2004. szeptember 9-én, a Sümegen megrendezett IX. Országos Főépítészi Konferencián Rátosi Ferenc, Sümeg polgármestere, Virányi István, Marcali főépítésze, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke és Papp Zoltán Tamás, Sümeg főépítésze adta át a díjat.

AZ ÉV FÔÉPÍTÉSZE ÉLETMU DÍJ - ban részesült:
Beniczky Péter
okl. építészmérnök, Fejér megye ny. főépítésze a hazai építésügy 35 éves szolgálata
részeként 16 éven át végzett kiemelkedő főépítészi tevékenységéért, előrelátó gondolkodással
elért kimagasló települési és megyei eredményeiért.

AZ ÉV FÔÉPÍTÉSZE DÍJ - ban részesült:
Sáros László
okl. építészmérnök, Jászberény város főépítésze

a hazai építészet meghatározó egyéniségeként végzett kiemelkedő főépítészi tevékenységéért,
az épített és természeti környezet valódi összhangjának megteremtéséért folytatott
magas színvonalú, sajátos hangvételű alkotó munkájáért.
Gratulálunk a díjazottaknak!

Zábránszkyné Pap Klára
az Országos Főépítészi Kollégium titkára

Sümeg- Budapest, 2004. szeptember 9.

Párhuzamos, egymást erősítő folyamatok az elmúlt 15 évben a következő hatásokat fejtették ki a területrendezési szakmára:

  • előtérbe került a tervezés, vagyis a célirányos fejlesztések jelentősége, fontossága, s fokozatosan erősödik a törvényi elvárás
  • a civil szerveződések száma fokozatosan nő, szerepük egyre hangsúlyosabb, támogatási lehetőségeik nőnek
  • a rendezési tervek készítését ismét támogatják (Először Borsod-Abaúj-Zemplén megyében támogatja az integrált program 1999-től, majd 2000-ben országosan a területfejlesztési célelőirányzat, 2001- től pedig a területi kiegyenlítő támogatási rendszer.)
  • a hirtelen megjelenő feladat- növekedést a tervezői kapacitás nehezen tudja követni, s markáns változás következett be a rendezési tervek feldolgozási technikája terén, ami komoly eszközberuházást és technikai tudást igényel
  • a rendezési tervek és a fejlesztési programok közötti koordináció elvárása megjelent, de a gyakorlatban továbbra sem minden esetben sikerül megoldani, a területi tervezés és területfejlesztés külön életet él
  • a pályázati forrásokkal támogatott fejlesztéseknél elvárássá lépett elő a fejlesztési programok hierarchiájába való illeszkedés, valamint a területileg illetékes főépítészi iroda szakvéleménye

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

A Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal építészeti nívódíj pályázatot hirdet:

AZ ÉV AKADÁLYMENTES ÉPÜLETE 2004 címmel

A pályázaton azokkal az újonnan megvalósult vagy felújított közhasználatú épületekkel, illetve azok színvonalas építészeti-műszaki részletmegoldásaival (pl. bejáratok megoldása, nyílászárók kialakítása, szintek közötti közlekedési biztosítása, eü. helyiségek kialakítása stb.) lehet indulni, amelyeknél az akadálymentesség követelményét színvonalasan oldották meg és amelyek használatbavételi engedéllyel is rendelkeznek.
Díjazásban az épületek építtetői, tervezői és kivitelezői részesülnek.
A részletes pályázati felhívás hozzáférhető a www.vati.hu honlapon.

A pályázatokat az alábbi címre kell benyújtani:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság
1016 Budapest, Gellérthegy u. 30- 32.
"Az év akadálymentes épülete 2004" pályázat

A pályázatok benyújtásának határideje:
2004. november 30.

A jó településrendezési terv tartalmi elemeinek helyzete

A területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményei 1998-ban megfogalmazódtak, de a fejlesztések és a rendezések közötti harmónia kialakulása hosszabb tanulási folyamatot igényel. A rendezési terv akkor tudja igazán funkcióját betölteni, ha a helyi közösség céljainak és akaratának megvalósítására biztosít területi vetületben megfelelő szabályozást, és az önkormányzat által elfogadott területfejlesztési koncepción alapul. A rendezési tervek tartalmának tudatosítása tehát kiemelt fontosságú. Módszerében a helyi fejlesztés tudatosításának és koordinálásának eszköze, egyben hozzájárul a helyi demokrácia kialakulásához.
A jó településrendezési terv alapfeltételei tehát az önismerethez kutatások, felmérések megléte, amelyek elég szép számmal vannak, ha nem is kellően rendszerezve. Szükséges a helyi gondolkodás, a valódi közösség, az egységes akarat a koncepció formálásához, amely ma vagy van, vagy nincs, de kialakulását mindenképpen ösztönözni, erősíteni szükséges. A jóváhagyási folyamat során a települési közösség magáénak kell hogy érezze a rendezési és a szabályozási terv előírásait, fontos, hogy azonosuljon vele és képviselje.
Az önkormányzatok - különösen a kisebb települések - sok esetben még nem érzik a rendezési terv szükségességét, csak a velük szemben támasztott elvárásoknak akarnak eleget tenni. Ha forráshiányosak, fontosabbnak tartják a rövidtávú, sürgető feladatok megoldását. Kevés helyen van területi, vagy városi főépítész. Az önkormányzaton belül nincs igazán hozzáértő szakember és nincsenek helyi támogató civil szervezetek. Elvétve vannak jó példák is, ezek példájukkal igazolják szükségességüket. A tervező küzd a munkára fordítható források szűkösségével, az utófi nanszírozással, az idővel. Az igényesség túlterheltséghez vezet. Nehéz a tervet a közösség megelégedésére elkészíteni, ha még a helyi közösségek sem alakították ki igényeiket. A tervező az egyedi szabályozási lehetőségeket tudja kezdeményezni, de keresztülvihető csak akkor lesz, ha a helyi közösség egyetért a tervvel és az azzal összehangolt, a települést érintő fejlesztési koncepcióval.
A vállalkozók nem ismerik a terveket, számukra a jóváhagyási folyamatok, a támogató nyilatkozatok az értelmetlen akadályokat jelentik. Nem ritka, hogy a befektető elvárja: egyéni profi tszerzési érdekéhez igazodjanak a tervek, és a befektetői tőke csábítása nagy.

Hosszú távú hatékonyság

A területfejlesztési tervek élő anyagok. Ha a vizsgálatokat, elemzéseket és a konkrét szabályozásokat időről időre meg is kell újítani, a szerkezeti terv hosszú távra kell, hogy a fejlődés keretét biztosítsa. Ahhoz, hogy a területrendezési terv az élet természetes fejlődéséhez, változásaihoz jól illeszkedjen, folyamatosan gazdagodjon, működő helyi szakértői csapat és a munkát támogató civil szervezet kell, hogy folyamatosan gondozza. E szakértői csapat a tervezőnek jó partnere lehet és megfelelő munkamegosztással mind időben, mind tartalomban jól kiegészíthetik egymást. Különösen gyümölcsözővé válhat a kapcsolat, ha a külső tervező és a helyi szakértők kapcsolata állandósul. Egy ilyen együttműködés kiváló tanulási folyamatot indít el a helyi szakértők kinevelésére, a helyi aktivitás erősítésére. Az alulról és felülről egyaránt építkező Nemzeti Fejlesztési Terv konkréttá és kiegyensúlyozottabbá válik, egyúttal az uniós források hozzáférését felgyorsítja. A rendezési tervek a fejlesztésekkel összhangban lévő, azoknak teret biztosító, térségben és feladatban összehangolt területrendezési tervek, a pályázati támogatások szakmai döntéseinek egzakt alapjai lehetnek.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében készülő rendezési tervek nagy többsége útkereső, igyekszik az elvárásoknak megfelelni és a helyi értékek számbavételével, a célok hangsúlyozásával a helyi közösség számára támaszt adni. A településrendezési terv alapját képező, az önkormányzat által elfogadott településfejlesztési koncepciók többségében jók, a meglévő megyei és kistérségi programokat fi gyelembe veszik, a település egyéni arculatához illeszkednek. A rendezési tervek szakszerűen, érzékenyen és sokoldalúan fogalmazzák meg a fejlesztési irányokat, módokat. Sok esetben dicsérendő az értékőrzésre, helyi védelemre és a természetvédelemre fordított kiemelt fi gyelem. Értékes adatokat és hasznos információkat tartalmaz a helyi fejlesztések számára. Kérdés, hogy a jó terv adta lehetőségekkel hogyan tudnak élni. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területfejlesztési tanács a tervek elfogadásakor, a megvalósítás során javasolja az önkormányzatoknak a település koncepcionális fejlődése szempontjából, hogy:

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
Építészeti örökségünk helyi védelmének támogatása
Pályázati lehetőség önkormányzatok részére

Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal az idén is meghirdette "Az építészeti örökség helyi védelmével kapcsolatos önkormányzati kiadások támogatása" című pályázatát, melynek pályázati felhívása és adatlapja megtalálható:

- a MeH Önkormányzatok Közlönyében
- a BM Önkormányzati Tájékoztatóban,

továbbá hozzáférhető a www.vati.hu honlapon. A támogatást a települési önkormányzatok igényelhetik helyi védelem alatt álló építmények építési munkáira. Az igényelhető maximális összeg 4,0 millió Ft. A pályázat elbírálásánál előnyben részesülnek azok az önkormányzatok, amelyek - az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendeletnek megfelelő - helyi védelmi rendelettel rendelkeznek. Támogatásban csak az a települési önkormányzat részesülhet, amely:

- az építészeti örökség helyi védelmét az Étv. 13. §-a szerinti helyi építési szabályzatban, rendezési tervben vagy külön rendeletben joghatályosan, már jelenleg is biztosítja,
- az építészeti örökség védelmének pénzügyi támogatása jelenleg is biztosított (rendeletben vagy képviselotestületi döntéssel),
- az igényelt támogatáshoz megfelelő önrésszel rendelkezik.

A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg maximum 70%-a.

A pályázatokat a lebonyolításban közreműködő
VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Kutatási és Műemléki Iroda
Orosz Bálint osztályvezető,
1016 Budapest, Gellérthegy u. 30- 32.
címére kell benyújtani 2004. november 2-áig.
  • a tervet, vagy annak kivonatát széles körben tudatosítani szükséges a település lakói és vállalkozói körében
  • a fejlesztések harmonizálása érdekében a szomszédos települések hasonló terveivel koordinálni szükséges, mivel a partnerségben megvalósuló fejlesztések támogathatóságának esélye és megvalósulásának hatékonysága nagyobb
  • településmegújítási terv készítését, amelynek szakmai javaslatai, széles körű társadalmi akció szervezésével a helyi értékek védelmének és a fejlődési tendenciák érvényesítésének ösztönzői

A helyi közösség formálásának eszköze

A most indult Európai Uniós pályázati lehetőségek számos jogcíme tovább erősíti ezeket a folyamatokat, alátámasztja ezeket a törekvéseket. Forrásokhoz lehet jutni például az agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP) keretében. Támogatást lehet kapni falufejlesztéshez és -megújításhoz, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelméhez és megőrzéséhez. Ezen belül meglévő, a településképet rontó épületek felújításához, leromlott állapotban lévő, történelmi és építészeti értékeket hordozó településszerkezeti egységek, épületek stílusjegyek megtartásával történő felújításához, revitalizálásához, védelméhez az egységes, rendezett településkép kialakítása érdekében. Pályázni lehet műemléki, helyi védettség alatt álló és egyéb kulturális értékeket hordozó épületek, építmények, történelmi és régészeti értékek felújítására, új funkciókkal történő hasznosítására, kultúrtáj, történelmi táj rendbetételére, revitalizálására, védelmére, tájképmegőrzésre, játszóterek, közösségi terek, zöldfelületek létrehozására, felújítására, egységes településkép kialakítására. A Regionális Operatív Program (ROP) támogatja többek között a turisztikai vonzerők fejlesztését, a világörökségi helyszínek és történelmi városközpontok fejlesztését, valamint városi területek rehabilitációját. A komponensek között szerepel a helyi önkormányzatok innovatív település- rehabilitációs akcióinak ösztönzése, olyan város rehabilitációs akciók megvalósításán keresztül, amelynek célja új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása és a meglévő funkciók megerősítése városi területeken, a terület megújítása és a társadalmi kohézió erősítése céljából. Szerepel a leromlott városi területek megújítása és olyan vonzó városi környezet kialakítása, amely ösztönzi a további magánberuházásokat, valamint a helyi közigazgatás és civil szervezetek kapacitásépítése.
Mindezen tényezők felértékelik a településrendezési és beépítési tervek szükségességét, vagyis, ha a lehetséges fejlesztési forrásokat hatékonyan akarjuk felhasználni, a szakma, a hatósági munka, az önkormányzatok és a civil szervezetek koordinált munkájára van szükség.

Néhány javaslat

Mit tehetünk annak érdekében, hogy a településeink megtarthassák környezeti és kulturális hagyományaikat, felelevenítsék, életre hívhassák elfeledett, eltakart, átalakított értékeiket, s élhető településközpontokat hozzunk létre?
A tervezés területén szükség van az új kihívásoknak megfelelő, egyértelmű metodikák kidolgozására, terv-hierarchia foghíjmentes felállítására, a helyi karakter védelemének hangsúlyozására, érvényre juttatására, feltételeinek megteremtésére, illetve az önkormányzatok felé ajánlások kidolgozására.
A végrehajtás, a megvalósítás területén a szakmai színvonalat biztosító, ellentmondásokat kiszűrő, egységes szakmai irányítás és hatékony ellenőrzés kialakítására, az építési engedélyezés és a szakmai véleményezés ellentmondásainak feloldására, non profi t szolgáltatást nyújtó, szakmai támogató hálózat felállítására, működtetésére. Emellett a tervezői kapacitás erősítésére, a pályázatokat előkészítő tervkészítések támogatására hazai forrásból, valamint az építészmérnök képzésben az újszerű tervezési feladatokra, a tervezést és fejlesztést együtt kezelni tudó szakirány bevezetésére.
A társadalmasítás területén a falumegújítási, városvédő mozgalmak kiemelt ösztönzésére, támogatására, a természetvédelmi, kulturális és hagyomány ápoló szervezetek bevonására a településfejlesztési tevékenységekbe, és a sikeres együttműködések, jó példák széleskörű megismertetésére, hogy a számos pályázati lehetőséggel élni tudjanak a közösségek. Mindez nemcsak szakmai kérdés, hanem a hatékony forrásfelhasználás alapfeltétele.
Olyan feladat, amelyben többek között döntő szerepe van az általános szakmai igényességnek, közízlést befolyásoló médiának, az építészet és az építési tevékenység (tervezés) társadalmi elismertségének. Ha e téren nem lépünk sürgősen, félő, hogy az EU forrásainak felhasználásával történő fejlesztések elaprózódnak, igénytelenekké, esetlegesekké válnak, nem összefüggő helyi arculatot kiemelő egységeket hoznak létre, hatékonyságuk igen alacsony lesz.

Kocsán Lajosné
Pro régió-díjas építészmérnök,
városrendezési és városgazdasági szakmérnök,
területfejlesztési menedzser
( Az előadás elhangzott
a XXXVII. SAVARIA Urbanisztikai
Nyári Egyetemen,
Szombathelyen, 2004 augusztus 5-én)

 


 

Önkorkép

Tartalomjegyzék * tizennegyedik évfolyam, 9. szám * 2004. szeptember
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.